Idézet:
„(Egyébiránt csak azért szólok bele, mert "Attilánk" nem ér rá.)
”

Köszönöm Proli007, most tényleg nem sok szabadidőm van sajnos...

Egyébként ez a konstrukció (mármint ami az "enyém", az előtt az Urbáné, azelőtt pedig egy német szaklapé) átalakítható úgy hogy a potmétereken csak a DC szint legyen a hasznos jelösszetevő, így sokkal jobb lesz a táp. A potméterek "recsegése" nem jelentkezik a kimeneten, kontakthiba esetén nem kerül ki a kimenetre a max feszültség, illetve a potikra és a vezetékeikre nem tud ráülni zaj. (Illetve nem számít hogyha ráül.) Így bátran ki is lehet vezetni a potikat a gerjedékenység kockázata nélkül.
Ja és nem utolsó sorban feszültség-vezérelt lesz így a táp, ezáltal könnyedén megoldható az együtt futás vagy a külső vezérlés.

Hello!
Mint látható, én nem szeretek ajánlgatni semmit, legfeljebb kritizálni..
Minden elektronikai alkalmazásnak meg vannak a jellemzői-sajátjai-hibái. Az a kérdés, milyen igényeket - kritériumokat állítunk fel a táppal és magunkkal szemben. (De ez az élet egyéb területére is ugyan így igaz.) Amúgy én nem vagyok maximalista, csak ha valaki valamit kifogásol, próbálok segítséget, vagy útmutatást adni. Amennyiben azt tudásom bírja és módomban áll.
üdv! proli007

Ilyen műa. házasból én is kifogtam már egy hibássat, messziről kerülöm!

üdv

Ha majd lesz időd akkor leírhatnád, hogyan és mit kell átalakítani ezen a tápon.Előre is köszi.

Ez a táp nem alakítható át olyan könnyen. Végülis meg lehet oldani de akkor már egyszerűbb egy új panelt készíteni. A labortáp II már ilyen lesz egyébként.

Igazából az áram-szabályozó kör már most is ilyen feszültség-vezérelt ebben a tápban. Na de majd mutatok egy rajzot...

Sajnos a kijelzőm most már csak a tizedes pont villog. A bekapcsolásnál bevillan 4db 9-es és semmi más. A 7435-os ic a benenőfeszültséget lemértem. Van +5, -5.
Merre keressem a hibát. Segítséget előre is köszönöm.

A referencia feszültséggel volt gond. Most már jó és jelez a kijelző. A K2-es kapcsolót kicseréltem mert ezek szerint túlmelegítettem. Most már csak a nulla kijelzés a gondom. Erre kellene valami iránymutatás hogy merre nézelődjek. Hol és mit mérjek? Sajnos gyakorlatom egyáltalán nincs de azét igyekszem.

Hello!
Én elég alaposan leírtam mi a gond, de ezek szerint nem jártál utána a dolognak.
- Mint írtam, az RBI bemenet ha nullán van, és a kijelezendő szám is nulla, akkor a 7447 kioltja a karaktert ahelyett, hogy kiírná a nullát. De a nullákat csak a tizedespont előtt illik kioltani.
- Itt a kioltás, csak a feszültségmérésnél van, az első számjegy esetén. De mivel minden számjegyet egy 7447-es hétszegmens dekóder kódol, nem lehet az RBI bemenet fixen nullán, mert akkor minden nullát kiolt.
- Következtetés képen nálad ez a gond.

Egyszer be kell avatkozni, akkor ha feszültség, vagy áram mérés van. Egyszer pedig amikor az első digitről van szó. Tehát feltétel: ha az első digitről van szó ÉS feszültség mérés van (második tizedes pont ég)
Mivel az U/I állapotban a tizedes pontot is váltani kell, célszerűen ugyan az a kapcsoló van felhasználva a tizedespont bekapcsolására és a nullkioltásra. Tehát RBI akkor lehet csak nulla, ha a multiplexer kijelzésnél pont az első digitet jelezzük ki (ICL D4 kimenete magas) és a kapcsoló feszültségállásban van. Az ÉS műveletet a tranyó végzi el.
Ha feszültségmérés van, akkor K2-es kapcsoló 2-3-as állásban zár. (Így az R43-on keresztül, a tizedespont ég) A tranzisztor emittere nullára kerül. Amikor éppen az első digit kijelzése van, D4 állapota magas lesz (feszültséget kap azDIS4 kijelző közös anódja). Így az R44 ellenálláson keresztül a tranyó bázisfeszültséget kap. És mivel az emittere a nullán van kinyit és lehúzza a 7447 RBI bemenetét. A 7447 így kioltja a digitet, ha az maga is nullát mutatna. De a tranyó csak akkor tudja lehúzni az RBI bemenete ha a két feltétel (emitter nulla - bázis magas) egy időben rendelkezésre áll.

- Ha nálad mindig nullkioltás van, független attól, hogy melyik digitet gyújtja ki az ICL akkor valami gond van a tranyó körül, mert az mindig nyitva van.
- Vagy a 7447-es RBI bemenete mindig nullán van. pld. ha a panel valahol átvezet a GBD felé, az IC és a tranyó között. (Ha a nulla kioltása függetlenül mindig megvan akár feszültség akár árammérésben van a műszer, akkor biztos hogy zárlat van, mert akkor ez független a K2 állásától.

Na... Jobban már nehezen tudnám elmagyarázni.

De kérlek benneteket, hogy egy után építésnek ne csak az legyen a célja, hogy legyen egy tápegységünk, hanem akkor hasznos a dolog, ha a készülék működését is megismerjük. Mert Attila és jómagam is a leírásokkal pont ezért fáradozunk. Egyébként elég lenne a nyák és a beültetési rajz. Nem gondolod?

üdv! proli007

Őszintén csodálom a türelmedet!

Szia!
A kimerítő választ köszönöm. :kalap:
Bizonyára számomra egyszerübben megépíthető tápegységet kellett volna választanom így első nekirugaszkodásra, és csak akkor nekiállni 1 komolyabb kapcsolásnak ha már nagyobb elméleti tudással bírok de mostmár így alakult és elnézést kérek a teljesen amatőr kérdéseim feltevése miatt. Legközelebb a kezdők fórumába fogom a kérdéseimet feltenni ha lesznek és nem tudok megbírkózni velük. A célom nekem se az "ne csak az legyen a célja, hogy legyen egy tápegységünk" hanem az utánépítés közbe egy kis tapasztalatot is szerezzek és a kapcsolás egyes részeit megértsem. Mint előző hozzászólásomban is irtam teljesen kezdő vagyok az elektronikában, de igyekszem és olvasok.
Mégegyszer sajnálom hogy elsőre nem értettem meg hol is keressem a hibát és mi is okozhatja.
Egyébbként ha kezdőknek való tankönyvet ajánlanál azt is megköszönném.
Üdvözlettel és köszönettel:Apa8

Sziasztok!
Szeretnék egy olyan labortápot készíteni, aminek a feszültségét 0-50V-ig lehet változtatni, a maximális áram amit elbír pedig kb. 30-40A. A problémám az, hogy az összes labortáp amit a neten találtam max. 5A-t bír el. Tudna esetleg valaki nekem ebben segíteni?

Kiválasztasz egy jó karakterisztikákkal rendelkező tápot. Mivel szinte mind műveleti erősítőkre alapozódik, áttervezed igényeidnek megfelelően. Neked 40A kell 2Von is meg 50Von is? mert ha igen, csak valami előszabályzós jöhet szóba, mert 48V*40A~2kW, amit el kell fűteni. Nem lehetetlen, de ha jól megcsinálod, még az oroszok is irigyek lesznek. Döntsd el pontosan mit akarsz. Mert először egy trafó kell, ha nem csinálsz önrezgőt, vagy más kapcsolóüzeműt, akkor ez nagyon drága mulatság lesz. Utána a szabályzóelemek. FETet javasolok, vagy IGBT. Nagy hűtés, az áramfigyelő ellenállások. Biztos, hogy ezt akarod? Gondold át még egyszer, ajánlom.

Nos ez elég komoly feladat! 2kW-os labortáp....
Végülis megoldható, de nagyon nehéz feladat. Tulajdonképpen egy kisebb áramú tápegységet kell átalakítani hogy elbírjon 40A-t. Ehhez az áteresztő elemeket kell megsokszorozni, és mindegyikkel sorba kötni egy ellenállást hogy megosztódjon rajtuk az áram, mert különben hullani fognak mint a legyek. Szóval kőkeményen fog disszipálni a cucc, és 2kW-ot (rövidrezárt kimenet) tartósan eldisszipáltatni nagyon komoly feladat, itt a minimum a vízhűtés. Kell egy vízforgató kompresszor és egy radiátor.

Előszabályozással radikálisan csökkenthető a disszipáció, de az áramkör is bonyolódik. Nem kicsit.
A hálózati 50Hz-es trafót ki lehet váltani kapcsolóüzemű táppal de az csak megsokszorozza a bonyolultságot. Ezért szerintem jobb lenne egy böhöm nagy trafó rengeteg leágazással.

Ilyenre akarok tápot csinálni. Egy hatalmas trafóm, nem tudom hány kg, de elég nehéz cipelni, azt se tudom, hogy hány kW, de a hosszabbítókhoz használt 3 eres kábelt rövidzár esetén simán elégeti, és van rajta legalább 15 kivezetés 1,3-36V-ig.

Na, akkor ez már egy jó alap! Kell egy előszabályozó ami kapcsolgatja a kivezetéseket. Ez akár lehet manuális is, ez a legegyszerűbb. Ha automatikusra akarod, akkor vagy mikrokontroller, vagy 15db ablakkomparátor.
Ez utánra jöhet a szabályozó fokozat.

Én úgy gondoltam, hogy egy sokfokozatú kapcsoló, és utána a tápon már finoman be tudom állítani a kívánt feszültséget, de a kapcsoló nem fog elbírni 40A-t, legalábbis nem tudom, hogy létezik-e ilyen, meg a párhuzamosan kapcsolt tranzisztoroknál melyik ellenállásról kell az áramméréshez a feszültséget elvezetni?

Simán van 40A-os relé. Az autós relék szoktak ilyen áramot kibírni. De kapcsolhatsz fetekkel is.
Az áramméréshez a söntökön lévő feszültséget átlagolni kell. Azért, mert ha csak az egyiken figyeljük akkor a többin 'bármi' megtörténhet.

A kérdéseid alapján szerintem túl nagy fába vágtad a fejszéd. Ismered a tápegységek működését, illetve építettél már valamilyen (több mint 1A-es) tápegységet?
Ha nincs kellő tapasztalatod, akkor kevés az esély a sikerélményre.
Ezzel nem akartam elvenni a kedved, sőt, inkább azt javasolnám, hogy válassz olyan kapcsolást amit nagyobb eséllyel vihetsz sikerre (pl. mert már mások is sikeresen megépítették, tehát kipróbált, működőképes kapcsolás).
Hidd el a tervezés más műfaj, mint az utánépítés, nagyon sok buktatót rejt, és költséges dolog, mert az ritka, hogy elsőre jól müködjön valami (még gyakorlott fejlesztők esetén is).

hali. az Attila86 által publikált kisebbik laborról lenne egy pár kérdésem. Bekapcsoláskor a max-ra ugrik a feszültség (33V).. tudom hogy a témában már volt erről szó, de nem tudom hogy milyen szó alatt keressem. nem tudná valaki megmutatni azt az oldalt, ahol le van írva, ennek a megoldása?

Pont most volt róla szó. Legfeljebb egy vagy két oldallal ezelőtt.

Ha már labortáp, és Attila. Lehetne egy kérdésem?
Van neked "kapcsolóüzemű... labortápod".
Nem olvastam róla a cikkedet, de egy kérdésem lenne. Lehet nagyon fogsz útálni, sőt tudom, meg hogy miért nem olvasom végig a cikket, de csakazért is felteszem:
Az a neve, hogy kapcsolóüzemű. Alapból arra gondolok, hogy PC-táp, kis ferrit trafók, és kész. De ebbe valahogy még is belekerült egy hatalmas toroid. Ez hogy van?
Kössz: uli

Tudom... rámfér néha

A segítséget mégegyszer köszönöm
"A hiba az én készülékembe volt." Mármint hogy rövidzár volt az ICL7135 13-14 lábak között és azér volt állandó nullakioltás. A kijelzés tökéletes.
Holnap rákapcsolom a főtápot azér gondolom nem rágtál be rám annyira h ne segítenél kicsit ha megakadok. Mer valamit mindig sz...rik a kutya.
Üdv.Apa8

Tápegységet már építettem elég sokat: egyszerű stab IC-s tápot, változtatható feszültségű nagyfesztápot elektroncsőhöz anódfeszültségnek, túlfeszültség védett tápegységet, de ezek max. 1A-osak voltak, ami a legnagyobb teljesítményű az egy 100W-os erősítőhöz készült, de az is graetz, pufferkondi, és kész. Az elektronikai tudásom jelenleg odáig terjed, hogy rajz alapján majdnem bármit gond nélkül megépítek, de mivel tervezésben csak nagyon alap dolgokat tudok kivitelezni, ezért szerintem marad egy kisebb teljesítményű egy már megtervezett labortáp.
Köszönöm a tanácsodat.

Nos igen, tessék elolvasni a cikket. De elég csak a készülék nevét elolvasni:
"Kapcsolóüzemű előszabályozós négy digites labortápegység" névre kereszteltem.

Sziasztok
Van egy 1400 VA-es 2x48V szekunder feszültségű hálózati trafóm, 12 db 2N3055-ösöm, 25A-es diódáim... Ezek felhasználásával szeretnék egy labortápegységet építeni. Lesz még benne egy kissebb 630VA-es trafó, amely néhány fix feszültséget pl. 5V, 6.3V, 12V... biztosít majd.

Ezt építsd meg! 2db 2n3055 kell hozzá, meg egy nagy hűtőborda, vagy közepes hűtőborda ventivel. A ventihez jó a 12V-os trafó, esetleg szabályzót is építhetsz a ventihez.

Köszönöm a tippet! Valószínű még a héten legyártok két ilyen panelt.

Ahogy röviden beleolvasgattam, nekik az volt a gond, h. kb 5 bekapcsolásbl, 3x max volt jött ki a tápból. nekem 5 bekapcsolásból 5x jön ki a max feszültség... de ettől eltérően, nekem is az a megoldás, ami nekik?... a diódák beforrasztására gondolok.... v agy nem azt kell vele tenni?