Milyet építesz? 150A-eset? Ha jó helyről veszed, 10000-ből megvan. Ennyiért kapsz Te 3kg-os súlyban ilyen teljesítményűt?

Csak a munkakábel elektróda fogó, testcsipesz és a két csatlakozó kb 10.000Ft.

Nem világos számomra, hogy fog rajta maradni a vezetéken a teflon szalag, főleg szilikon zsírral együtt.
Továbbá, ha a litze kétszer szigetelt zománchuzalból készül (manapság többnyire ilyet kapni), akkor minek még külön szigetelni a primer és szekunder közötti szigetelésen kívül?
Szerintem a szigetelő lakk jobb megoldás mint a szilikon zsír, a levegőnél az is sokkal jobb hővezető, ráadásul még szigetel is.

További előnyei: egyenáramú hegesztés, nem érzékeny hálózati feszültségesésre és a hosszú tápkábelre (elosztó), letapadás elleni védelem.
A költségek nem egyértelműek, ha nem hobbiból készíted akkor mérlegelni kell egy akciós készülék ismert paraméterekkel vagy egy bizonytalan paraméterekkel (függ az utánaépítés sikerétől) rendelkező készülék költségeit.
Üdv: P István

Köszi a választ
A forrasztást meg tudom oldani. Gázégővel 2cm hosszan leégetem, tisztítom és simán viszi a páka Ez a 0,031 A-es áramsürüség nem túl kecsegtető :no: Eszerint a 6 A-es primer áramhoz 200 szál kéne. Végül is meg lehet csinálni, 1,5m kéne csak belőle. 5x40-es szervezésben jó lenne, vagy ez már mindegy?

Köszönöm a választ, de érdekes amit írsz, mert pont azt mondták nekem, hogy érzékeny a hálózati feszültségingadozásra, és a hosszú tápkábelre (elosztóra). Mert ha egy adott érték alá csökken a hálózati feszültség akkor a végfok rész elhalálozásához vezet.

Az egyenáramú hegesztést nem mertem bizton írni a kapcsolási rajzból, annyira nem vágom ezt a témát, de volt gondolat formájában a fejemben, hogy mintha, mert ugye mondjuk a fetekkel nem váltóáramot kapcsolgatnak, meg aztán a végén a trafó után vannak egyenirányító diódák is...

Az egy hibás konstrukció, amelyik elszáll a feszültség csökkenésére...
A készülék stabilan igyekszik tartani a hegesztő áramot a terheléstől és a tápfeszültségtől függetlenül, ergo nem érzékeny a tápfeszre.
Persze, ha a 230V leesik 180-200V alá akkor az már gond, de ilyenkor egy jó konstrukció lekapcsol és nem elfüstöl.

Én tegnap új módszert próbáltam ki. Fel kell melegíteni a rezet, hogy vörösen izzon aztán bele kell nyomni a sósavba és teljesen leszedi a lakkréteget, tiszta vörösréz felület fog maradni és már azonnal lehet is forrasztani, én ennél fogok maradni, csak ajánlani tudom! Szét is húztam a szálakat megnézni, az összes szálat lepucolta, példának okáért 24 szál 0,3mm-es CuZ volt. Valaki próbálta már ezt a módszert?

[quote]Persze, ha a 230V leesik 180-200V alá akkor az már gond, de ilyenkor egy jó konstrukció lekapcsol és nem elfüstöl.

Egy ilyen kapcsolóra bizony nekem is szükségem lenne, mert nagyon hasznos dolog, ha egy agregátorról akarnánk üzemeltetni a gépünket néha!
Ha van ilyen kapcsolás valakinek az ossza meg velünk!
Tényleg nagyon jó ötlet

Az általad küldött pdf 2. oldalán a rajzot, ha megnézitek pont erről beszélek!

És a tüdőkárosás, nyálkahártya égés esélyét, hogy látod?

Bocs, ezt most nem tudom követni...

A tapasztalataim szerint, ha a vezérlés stabil tápja csökken, az a baj! Ha a primer feszültség esés még nem veszélyezteti a vezérlési feszültséget, akkor a vezérlő max. kitöltésig próbálja stabilan tartani a kimeneti értékeket, majd a max. kitöltés elérése után a kimeneten is megjelenik a primer ingadozás, mivel nincs több tartalékja. Ez gondolom nem újdonság, csak azért írtam le, hogy értsük egymást.
Nos szerintem elegendő védelmet tud nyújtani egy olyan komparátor ami a vezérlés tápját figyeli. De példának okáért érdemes az UC284... sorozatban lévő tápfeszültség figyelő működését értelmezni az adatlapjáról. UC2844-el építettem tápegységet ahol a saját belső védelmét használtam, és kifogástalanul működik a tápvédelem (mert kipróbáltuk), és egy 760kW-os! berendezést működtet közvetett vezérléssel rendben.
De más vezérlők esetén egy olyan ablak-komparátort javaslok, ami a vezérlő IC működése és az IGBT-k meghajtását biztosító feszültség meglétét ellenőrzi.
Persze ha leállítja a vezérlőt a tápfesz figyelés, akkor a lágyindítás is benne kell hogy legyen. A részletek persze egyéni... szerintem.

Nem olyan komplikált az áramtól függő induktivitású fojtó, nézd meg a mellékletet.
Oké, értem én, de idáig azt olvastam, hogy ilyen-olyan magra 10-12 menet, aztán annyi. De hogy ez nagyjából milyen karakterisztikát ad, azt szerintem senki nem tudja. Ez ilyen próba szerencse alapon kísérletezéssel megy mindenkinél, úgy látom. Amit betettél, ott is farikcsálták a magokat rendesen, hogy a karakterisztikán módosítsanak. Egy sima állítható hálózatis frekin működő folytónál nincs ilyen karakterisztika gond, mert ott az éppen használt áramhoz beállítod, teljesen mindegy, hogy görbül a karakterisztika alja és teteje, a középső tartományt használod mindig. Itt viszont ha egy vékony pálcát fogsz akkor az egyik végét, ha vastagot, akkor a másik végét a karakterisztikának (ha legalább lefedi rendesen a folytó az egészet, mert egy rosz mérettel az sem biztos ). Itt nincs variálás, hogy leljebb vagy feljebb tekerem, ha túl lapos, vagy túl meredek a karakterisztika ott azon az áramon. Kísérletileg is lehet próbálkozni, de legalább egy tárolós digiszkóp jó lenne, de én nem férek hozzá sehol, és nekem sincs (egyenlőre).

Nem világos számomra, hogy fog rajta maradni a vezetéken a teflon szalag, főleg szilikon zsírral együtt.
Nehezen, nagyon nagyon nehezen! És belép még a hímestojás effektus is (úgy kell bánni vele ha sikerül is betekerni, amíg a magra nem kerül ). Ez az egész litze gyártás házilag részemről menne a süllyesztőbe, ha be lehetne valahol szerezni kisker forgalomban. De még ilyet nem találtam. Szerintem még cégként is (kis cégeknek) macerás a beszerzés, ahogy a neten látom.

Azért a teflonszalag elég ragaszkodó tud lenni enyhe feszitéssel felhajtva. Az értelme kettős: összefogja a sodratot, nincs esély a szétterülésre, ami házilag gyártott litze esetén előfordulhat,igy helytakarékosabb. Másodsorban a menetzárlat esélye is csökken, igy háromszoros védelmű a sodrat mint a nagyoknál.
De ez csak morfondirozás részemről, gyakorlatban még nem próbáltam.

Hétvégén betekerek egy darab flexibilis hálózati vezetékdarabot, hogy ne csak a levegőbe beszéljek...

Persze, ha a 230V leesik 180-200V alá akkor az már gond, de ilyenkor ......

Nem tudok ilyen rajzot adni, de meg tudom rajzolni (ha lenne rá időm is ). Voltage supervisor a varázs szó, ilyen nevek alatt futnak a tápfeszfigyelésre szolgáló ic-k. Keress pld. a National Semiconductor-nál. Biztosan van neki, és általában nálunk is beszerezhetó. Ezeket azért célszerűbb használni, mert általában jól beállítható a komparálási ablak (minimum kikapcsollásra, maximum visszakapcsolásra, a megfelelő hiszterézis beállítása). Egyetlen műveleti erősítőből (és egy referencia sem árt hozzá) is el lehet készíteni. A kimenettel a vezérlőt lehet tiltani. Több tápfeszhez nyilván többet kell használni, akár optón keresztül is, ha galvanikus különbségek vannak.

Ennek lenne keletje!
Rajzold le légyszi, ha majd rá érsz. Köszi addig is!
Persze megpróbálok utána nézni én is!

Ez a 0,031 A-es áramsürüség szálanként nem túl kecsegtető Igen, nem az. Ez nagyjából 2,7A/mm2, ha jól számoltam. Itt a topcban a hegesztőkhöz általában 5-öt használnak, de ezt nem javaslom. Egy hegesztő nem megy folyamatos terheléssel. Egy erősítőnél nehezen tudom elképzelni, hogy szünetel a koncert, vagy a buli, mert hűlni kell a tápnak! Nem néztem mihez lesz, de ha ez egy nagyobb cucc, akkor a következőt javaslom: egy kisebb ugyan olyan alaku és anyagu magra készíteni egy nagyon pici próbatápot, puffert, fetet (Rd-s ellenállás), arányosan csökkenteni, ugyan azzal a képletekkel méretezni arra a feszültségre egy áttételt (A/mm2, mT kihajtás), és megnézni arányosan csökkentett terhelésen a viselkedést. Így a vezérlést is ellenőrizheted (mekkora minimum tápig megy még, stb.). Amit ne csökkents arányosan: a litze-ben a vezetők méretét, csak a számát csökkentsd. Egyszerűbb, mint a kész tápot (nagy táp) újra elkészíteni. A nagyobb trafó valamivel jobban fog melegedni majd, ezt ne feledd (a méret növekedéssel a felület kisebb arányban nő meg)

Ez a "próba-szerencse" engem általában véve zavar.
Az a PDF egy szabadalmi leírás, ha jól megnézed.
És azt írja, hogy a két V alakú bevágás a két szemben levő ferriten adja a kb. egyenes karakterisztikát. (a többi csak szemléltetés)
A méretezése sem ördöngösség: a kezdeti induktivitás (kis áramoknál) számításához a légrés legközelebbi pontjait kell venni, mint légrés nagyságát. A végső induktivitáshoz pedig a légrés legtávolabbi pontjainak távolsága adja meg a számításhoz szükséges légrés méretet. A kettő között pedig az áram növekedésével a „V” két szára folyamatosan telítődik és nő a látszólagos légrés.
Az induktivitás nagyságát pedig úgy érdemes belőni egy adott áramon és periódusidőn, hogy a kimenőáram 20-30% -ánál ne legyen nagyobb az áramingadozás (csúcstól-csúcsig)

Értem én annak a leirásnak a karakterisztikát szabályzó részeit. A közelebbi pontok a kisebb áramoknál jelentősek, míg a nagyobb áramoknál a nagyobb légréssel lévő részek is elkezdenek belejátszani, a legnagyobbnál pedig az egész keresztmetszet. Itt a geometriai kialakítással játszanak, és azzal állítják be az egészet. Ennek végtelen számu variációja lehetséges (a geometria és karakterisztika (összefüggő ugye) beállítása). de ezt nem árt végigmérni valamivel, és erre (is) való egy tárolós digiszkóp. Én azt írtam, hogy a legtöbb folytó ami a hegesztőkhöz van, az általában nagyrészt próba alapon készült, és került a rajzokra. Ebben biztos vagyok.

A prototípusnál, természetes a méréssel való ellenőrzés, de azért előtte illik valamiféle kalkulációt végezni. Jelen esetben nem tartom kritikusnak a méretezést, az abszolút pontosság meg nem lényeges egy hegesztőnél. De majd ha elkészülök a géppel, meglátom. (majd valamikor a nyáron, mert májusban nem leszek idehaza)
Valahol láttam olyan gépeket, ahol erre a szabadalomra hivatkoztak. De igazábol azért néztem utána mert, valamelyik fórumon írtak egy olyan gépnek a fojtójáról aminek a légrése lépcsősen volt kialakítva.
Egyébként van még egy pár hasonló szabadalmi leírás.
Persze megtakarítható ez a számolgatás is (de hol marad a hobbi) mert van kifejezetten nagyáramú fojtó céljára készült porvasmag (nem csak gyürű) amely nem egyszerre, hanem folyamatosan telítődik és éppen hasonló célra gyártják őket, de ez hasonló kategória, mint a nagyáramú litze.

Elnézést, ha nem követhető, először idézem az általam felvetett dolgot:

Idézet:

Valaki már említette, hogy ha ívet tudsz fogni, akkor egy tökös 24V-os akkuval is szépen lehet hegeszteni. Gondolom, hogy a belső ellenállása segít a jó ívtartásban.
Ha egy stabilizált 24...28Vdc és 30...150Adc tápegységgel próbálunk hegeszteni az nem jó mert kondenzátorról táplálkozna az ív. A szakmai tapasztalatok azt mutatják, hogy az induktív tag kell, hogy az ív felől legyen. Vajon, ha marad a DC.PS. aminek a kimenetére egy plusz induktív tagot építünk, akkor hogy alakulna az ívtartás? A kérdést az indította el nálam, miszerint a frekvenciának befolyása van az ívre, mégpedig úgy, hogy a freki emelkedésével, romlik az ívstabilitás.
Kérem hozzászólni...

Idézet vége. Majd ahogy olvastam a többi hozzászólást TE küldtél egy US6930580.pdf fájlt. Ebbe belenéztem és a 2. oldalon feltünt a rajz, amire azért haraptam rá, mert eddig csak egyvalaki szólt hozzá és a TE véleményedre is kíváncsi vagyok!

Így már érthető.
- Már egyszer tárgyaltuk, normál táp nem jó, mert ide áramgenerátoros táp kell.
- Persze lehetne az a "24-28Vdc" áramgenerátoros határolású is, és ha a kimenetére induktivitást teszel annak több következménye is lehet:
a; egy induktív feszültséglökés kinyirhatja a tápot, ha az nincs ez ellen védve.
b; az ív begyújtását és fenttartását segíti azzal hogy az áram nem szünhet meg egyik pillanatról a másikra az induktivitáson (a pálca eltávolodásakor a munkadarabtól) és ilyenkor a feszültség megnő és az ív könyebben kialakul.
Ez tipikusan a gépi ívhegesztéshez való ahol nem gond (emberi tényező) az alacsony "24-28Vdc" gyújtófeszültség
A kézi ívhegesztésnél kell üresjáratban az a 80-90V csúcsfeszültség a könyű ivfogáshoz. Mert ha kialakult az ív akkor lehet 24V körül is hegeszteni, de ívet fogni 24V-ról nem biztos hogy mindenkinek megy.
A frekvenciát nem értem, mert az eddig itt tárgyalt gépek egyenáramúak, ugyan van a kimenetén némi hullámosság, de a hegesztőáram egy pillanatra sem sem szakad meg, ha a fojtó megfelelő. Az a kis nagyfrekis összetevő meg inkább javít az ív stabilitáson.
Így belegondolva, lehet hogy ez az oka a Forward kapcsolás elterjedésének, mert annál a kisebb kitöltési tényező miatt magasabbak a csúcsfeszültségek. A hidas kapcsolásnál viszont vagy a nagyobb kitöltési tényezőt és teljesítményt választom és kisebb az üresjárati feszültség és nehezebb az ívfogás. Vagy kisebb kitöltési tényező és nagyobb csúcsfeszültségek, de ekkor már ott vagyok mint a Forwardal a tekercsek terhelésénél!

Szerintem 2 másodperc amíg belenyomod a sósavba és kb. 3-5 perc melegítés gőzölgő ónban, melyik veszélyesebb? A keletkező gőzt pedig nem kell letüdőzni, vagy lehetőleg jól szellőző helyiségben kivitelezni a műveletet. Mellesleg aki H2O2-vel marat az akkor is keletkeznek gőzök. Szerinted tényleg ennyire veszélyes lenne a sósavban való réz pucolás?

Az igaz, hogy nem vagyok vegyész, de a sósavval már megjártam, még a legnagyobb otthoni körültekintés mellett is bekövetkezhet, előre nem kalkulált esemény.
A sósavnak még a gőze is komoly veszélyforrás!
Én olcsón megúsztam, pedig csak a gőzei csaptak meg.
A H2O2 ügyében nem tudok véleményt alkotni. Én FeCl3-mal maratok, bár gondolkodtam az elektrolízises maratáson is, de abba meg réz-szulfát kell...

Ettől még az ötlet jó lehet, ha megfelelően kivitelezhető a biztonságos munkavégzés.

De például régen használtak Cink-kel oltott sósavat.
Töredéke veszélyességű, mint a tiszta sósav, és lehet, hogy az eredmény egyforma lenne.
Mert ha valami nem jól sikerül, akkor már csak a plasztikai sebész tud segíteni...

Akár a több DSEI30-06A típusú dióda is jó lehet,én nem használtam,sokan a 60APU04-et használják,aránylag olcsó,persze ki mit tud szerezni.

Én se vagyok, de tényleg a legfontosabb a biztonságunk! Mindent kellő körültekintéssel, én H2O2-vel maratok már pár éve, szerencsére eddig sikeresen, kicsit agresszív a lötty és tényleg vigyázni kell vele. A sósavat akkor lehet hanyagolni fogom még jó sok hegesztőt akarok építeni Urak a szekunder-t 0,4mm-es réz lemezből elkészíthetem vagy mindenképp a litzét ajánljátok? erdgab köszi a választ, akkor megpróbálom a rendelkezésre álló diódával megoldani az ügyet!

Eszembe jutott,teszek fel képet a nagyobbik gépem próbálgatásakor készült varratokról.Rozsdás,nem tisztított laposvas darabra készült,többféle átmérőjű pálcával,csak a salakot koppantottam le,nincs drótkefézve,hogy látszódjon a fröcskölődés is a varratok körül,mint "káros" velejárója a hegesztésnek.A varratok nem minősítésre készültek a szó valós értelmében,hibáit én is látom,sajna,öregszem!

Miért érdemes (?) ,egy részére már a fórumtársak válaszoltak,és még koránt sincs vége a "fejlesztésnek",van még mit tenni.A másik fő érv,körülnézve a piacon az árak tekintetében,ennyi pénzért,amiből sikeres építés esetén ki lehet hozni egy gépet,nem lehet venni.Az építés fáradalmait ne számoljuk bele az árba mert akkor neki se álljunk!Én senkit nem beszélek rá és le sem az építésre,döntsön mindenki maga! Én személy szerint nem is hegesztőt akartam építeni anno,mert volt három jó kis trafóm amik azóta a méh telepen landoltak,hanem egy inverteres tápot kerestem akkutöltés céljára.Ráakadtam a hegesztő építésre,ott ragadtam,a rajztól dobtam egy hátast,soha nem foglalkoztam ilyennel,olvastam és döntöttem,építek! Nekem megérte,sokat tanultam (3 hónapig napi 3-4 órát olvastam), gépem is van és nem sajnálok semmit!

Szia!
Nyugodtan készítheted rézlemezből,gyári kapcsolóüzemű hegesztőtrafók is abból vannak.Sőt 100kHz üzemi frevencián is használják.Nemrég bontottam 200A-es nyitóüzemű trafót 9menet volt a primer és 3menet a szekunder tekercs.