Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
Kezdő vagyok, bár már nem annyira.
Sokan az ívgyújtás problémáját hozzátok elő. Nos nem lehetne egy 40V-os 60-80W-os segédtápról ívet gyújtani? Ott van a neonfojtó, abból párhuzamba kötsz 3-at, rá a 40V-ra egyik pólust, a másikat meg rá a földelt targetre, és amikor széthúzod ott már ív van, de kicsi. Ha ennek a segédtápnak a feszültsége magasabb lenne mint a mindenkori hegesztőtáp feszültsége, akkor erről az ívet begyújtani, majd (plusz egy pillanatkapcsoló) lekapcsolni. Ívgyújtáskor főáram lekapcsolva, segédtápos fojtós dolgot benyomod széthúzod rányomod a nagyáramerússéget, majd lekapcsolod a segédtápot. Az ív valószínüleg ég. Problémák: plusz táp + plusz vezeték + fojtók + kapcsoló. Na de az elvet fel tudnátok használni, ha akarnátok, automatizálni is lehetne, csak izmos valami kellene a magasfeszültségű lökés miatt.
Lehet nem jól fogalmaztam.
A látvány a következő: A szaki egyik kezében a pisztoly, a másikban a pótanyag. A hegesztendő anyagra rácsatlakoztatta a másik pólust, értelem szerűen. Nekiül, nyomja a gombot a pisztolyon, a gép sivít mint a kismalac, majd ahogy közelít a hegesztendő anyaghoz, odaérinti, ívet fog a Wolfram heggyel, és a másik kezében lévő pótanyagból, ha kell, akkor tol bele az ívhez. Van úgy, hogy nem is használ pótanyagot, mert az összehegesztendő anyagokat olvasztja össze. Na ez is AWI? Az Amcsi motorok c. műsorban sokszor dolgozott vele a srác.
Pontosan ez az AWI. Egyébként létezik nem koppintós ivgyújtású gép is, én ilyennel dolgoztam alkalomadtán.
Egyébként ez a rövidités :argon-wolfram-ivhegesztést takar.
Mint a rövidités is mutatja ez az eljárás az argongázra épül. Egy változatát ismerem ezen kivül ez a kargon (fonetikusan irom, nem vagyok biztos a helyes irásmódban), ez a változat előnyösebb rozsdamentes acélok hegesztésére.
CORGON, ha jól tudom. CO+aRGON
Szerintem a CORGON gázt CO gépekben használják nem AWI -ban. Én is úgy tudom, hogy rozsdamentes acélokhoz használják, de több szaki esküszik rá, hogy sima hegesztéshez is jobb, mint a CO csak drágább.
Nem hegesztettem ezzel a gáztipussal még, a hegesztéstechnikai bázison kaptam a gáz jellemzését, lehet, hogy félreértettem valamit.
A francba... a bevonatos páca mégiscsak olcsóbb és egyszerűbb.
Ha még érdekel a "házilagos védőgáz" előállítása, javaslom alapanyagnak a sört! (Amúgy a csapolt sörhöz nagy CO palackokat használnak)
OFF: jó minőségű olcsó "védőgázas" sör nagyobb menyiségben érdekelne!
 Zerocross: a varstroj katalógusban (PDF) láttam a VARIN 1705 -ös gépnél, hogy az már alkalmas AWI-ra is (korlátozottan). Ennek a rajza valahogy nagyon érdekelene. 
Ha jól csal az emlékezetem, akkor a leírás szerint az AWI-t TIG-ként is emlegetik. (nem t'om igaz-e)
Már beszélgettünk a TIG 130A -ról. Ezek szerint az is alkalmas AWI-ra? Vagy megint nem vettem észre valamit. Igazság szerint, a bevonatos pácát szerettem volna elfelejteni, de a védőgáz drágább megoldás, ha a hobbi szintet nézzük. 
A sört, hogy is gondoltad?
Én egyszerű módon abból indultam ki, hogy a védőgáz legfontosabb tulajdonsága, hogy az oxigént távol tartsa az ívtől és a varrat folyékony részétől. Persze tiszta sor, hogy a magas hőmérsékleten a semlegesség is fontos.
Az egyik fontos tulajdonsága valóban az oxigén távoltartása. Ellenben a védőgázok ionjai segítik az ív kialakulását, ezért nem mindengy, hogy (CO2, argon, vagy épp ezek keveréke,) milyen a védőgáz.
Nem tudom, és nincs időm megnézni. Ami a lényeg, ahogy én leszűrtem, az AWI alacsonyabb feszről és nagyobb áramról megy (10-17V áramtól, elektródától függően (wolfram vastagság stb.)), és az ívgyújtáshoz használnak általában gyújtást segítő cuccokat (mint a plazmánál, gondolom az ívfogás után automatice leállítják). Először is a vezérlést át kell állítani (kisebb fesz, nagyobb áram), és rá kell kapcsolni egy ívgyújtó elektronikát.
Megjegyzés: Az ívgyújtó feszt azért is nyomják rá nagyobb frekivel a plazmára és az AWI-ra is, mert a folytóval választják le az inverter teljesítmény részéről. Az AWI-nál és a plazmánál is a diódák és a folytó között tudtommal használnak kondit is. A folytó + puffer, ha elég magasra választják az ívgyújtó frekit, megakadályozza a nagyfesz visszajutását a teljesítmény egyenirányítóra (mivel az azonnal átütne és a lapka elolvadna, mivel több kW-os teljesítmény megy át közben rajta ).
De van koppintós AWI is. A TIG és az AWI?
Dudus egy lappal előbb már betett egy linket, de beteszem mégegyszer. Olvasd át.
Az argon védőgázas, volfrámelektródás ívhegesztés (AWI, vagy TIG he...smert) De van koppintós AWI is. Igen, van. Kicsit macerásabb, de nem vág meg soha a nagyfesz! Az AWI / plazma gyújtásra van egy tippem: régi sorkimenő nagyfesztekercs meghajtva egy 500kHz-el, akkor már talán nem mászik vissza a folytón a teljesítmény diódákig. Ha igen, még magasabb frekivel kell hajtani. Persze nem árt alulról megközelíteni a maghajtófesz nagyságát, mielőtt leamortizál mindent ! A gyújtás lekapcsolása az áramfigyelő tekercsról megy, amikor feléled az ív, automatice leáll.
Csak arra akartam utalni a sörnek, mint CO2 forrásnak az említésével, hogy a CO2 könyebben, olcsóbban és kellemesebben előállítható mint ha PB gázt égetnénk erre a célra. Valamint arra, hogy ha nem ragaszkodsz a nemesgázokhoz (argon) akkor nem anyira költséges gázzal hegeszteni.
Bár az is igaz, teljesen más tulajdonságú varratokat lehet a különböző gázokkal és keverékeikkel előálítani. Ha csak a védőgáz fontos, akkor inkább a MIG/MAG gépre szavaznék. Olcsóbb és egyszerűbb megoldás, már ha a házilagos megvalósíthatóság és költségek fontos szempontok.
TE például, hogyan állítanád elő a co2-őt az AWI-hoz?
Üdv!
A mai nap kaptam egy Genesis 134 típusú hegesztő berendezést. E65-ös mag a főtrafó, és amire felfigyeltem a primerben van fojtó 12 menet a TV-s U magra ami össze van zárva és egy-egy oldalra tekerve. Ilyet még sohasem láttam, primerben fojtó erről mit tudnátok mondani? A szekundere 2x2 menet, valami iszonyat frekvencián mehetett ezekszerint. 130A volt a maximuma a potinál ráírva. Ismeri valaki ezt a gépet?
Azon a TV-s U magon (U57), ha jól emlékszem,mindkét oldalon van beköszörülés,légrés,érdemes volna pontosan leméretezni ezt a fojtót.Egyébként semmi különleges nincs bent,rosszul mondom,azért van bent érdekesség,ez egy rezonáns, teljes hidas gép s ha emlékezetem nem csal,100A tud 100% -on.Más néven van egy hasonló a cégnél,sajna nem tudok a belsejéhez hozzáférni! Több mint 10 éve használjuk,mióta a kokom listáról lekerült,vette a cég 260 ezer volt akkor az ára.Azóta egy 470µF kondi és a lágy indítás reléje volt cserélve,kb. 5 kiló,doboza már szétesik,de vígan muzsikál.
Ha már nálad van a masina,légy szíves (!) ,amit tudsz,méretezz le róla és oszd meg velem,velünk,nagyon hasznos lehet! Köszönöm a szívességedet!
Az igazat megvallva még a trafót és a fojtót hoztam el, holnap jön a többi már ami megmaradt belőle! A fő trafó előtti rezonáns tekercs ami az U57???-en van annak a méretei 2x6 menet volt 2mm-es átmérőjű rézdrótból. A vas (rezonáns tekercsé) az 69mm hosszú 63,5mm magas a két darab együtt (légrés nélkül arra volt benn egy műanyag darab ami 3mm vastag) és a szára az U magnak az 16mm átmérőjű kör. Na a fő trafó adatai ugye E65 magon van: primer 11 menet lemezből méghozzá 33mm széles és 0,2mm vastagból. A szekunder és a primer közt 10-12 mm van légrés gyakorlatilag szigetelés nehogy átüssön a végeknél ahol kilóg és nagyon sok mintegy 5 mm van a szekunder menetek közt a jó szellőzés érdekében. A szekunder pedig 2x2 menet 33mm széles és 0,75ös lemezből jól látható rajta az elszíneződés amit a magas hőmérséklet okozhatott ahogy letekertem meg is láttam hogy a kivezetés finoman szőtt litze rá van olvasztva, hegesztve a réz a rézzel nem forrasztva valószínűleg ez okozhatta az elszíneződést. További érdekes dologként említeném meg a diódákról a kivezetésre már csak 13mm széles és 1mm vastag lemez van rézből a pozitív csatlakozónak a negatív pedig alu lemez 15mm széles és 1mm vastag. Egyenlőre ennyivel tudok szolgálni a többit holnap mondom mik lesznek még, a jövőhéten érettségizek, visszarajzolni nem lesz időm, de mire odajutok valamit kezdek vele megígérem. Nekem már minden alkatrészem megvan innentől kezdve jön a kísérletezgetés és az összerakás/tervezés/kivitelezés része a dolgoknak. Mindezt majd érettségi utánra! További sok sikert mindenkinek! Üdv: Kurtyka
Szia FREDDI! Maximálisan igazad van, de se időm,se pénzem és preciz se vagyok, türelmemm meg = 0.
Sajna még az egyéve készült dolgok is az asztalon müködnek vagy nem. Azért kösz a biztatást! Üdv!
A széndioxidot általában ipari vagy biológiai folyamatok melléktermékeiből vagy természetes forrásból állítják elő.
Én speciel, ha muszáj lenne, akkor mészkövet, hevítenék ami mész és cementgyártás alapanyaga. De leginkább megvenném készen mert a palack a legdrágább az egészben maga a gáz relatív nem drága. Amúgy minden ősszel rendszeresen gyártok egy egész pincényi CO2-t szőlőből! Majd ezentúl összegyűjtöm... Idézet: „egész pincényi CO2-t szőlőből” Elirhattad, CO lenne a helyes. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
