Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Fettel szélesebb a szabályozási tartomány, mivel sokkal alacsonyabb maradékfeszültséggel is tud működni. A fetek meghajtása éppen hogy egyszerűbb, mert nem igényel teljesítményt, így nem kell meghajtó tranzisztor sem. De ha mégis beteszünk, akkor annak nem kell nagy teljesítményűnek lennie és persze hűteni sem kell.
Egy off kérdés :
Szoktak a csillámmal ellátott - pl. 3055 - tranyó alá hőpasztát tenni ? Köszi !
Kb 1 voltot nyernénk maradékfeszültségen, Ez, mondjuk 50 voltos max kimeneti feszültségnél nem túl nagy előrelépés. A másik, ez az előny csak akkor van kihasználva, ha épp kivesszük a maximális feszültséget a tápból, ami szerintem igen ritka alkalom. A többi esetben "tökmind1" mekkora a maradékfeszültség, mert hogy annál jóval több esik a tranyón. Tehát ez igen gyenge indok !
A meghajtó tranyók elmaradása már indok! Bár ha darlington tranyót használunk akkor szintén ott vagyunk a fet mellet. Ezzel kapcsolatban szöveges feladat (kérdés): A tápon beállítjuk az 50 voltos maximális kimeneti feszültséget. Ekkor a szabályzó feten lévő maradékfeszültség 1 volt. A kimenetre kapcsolt terhelés 3 ampert eszik. Mekkora lesz a fet kapuján a feszültség a földhöz képest? Holnap du tárgyaljuk tovább.. Addig is kérek érveket a mellet hogy miért jó ha a soros áteresztő tranyós (fetes) tápunkba, az áteresztő elem nem tranyó, hanem fet!! Slogan-nak: minden esetben érdemes (szükséges) a hőátadó, összeszorított felületek közé szilikonzsírt tenni.
A csillám mindkét oldalára! A paszta legalább ezerszer jobban vezeti a hőt mint a csillám és a tranyó, illetve a csillám és a borda közti felületi egyenetlenségek közébe maradó levegő.
Idézet: „Ekkor a szabályzó feten lévő maradékfeszültség 1 volt. A kimenetre kapcsolt terhelés 3 ampert eszik. Mekkora lesz a fet kapuján a feszültség a földhöz képest? ” A fet a negativ, vagy a pozitiv ágban helyezkedik el?
Szimulátorban a BUZ 71 gate 5.1V-on van ha a negativ ágba van kötve, és 3A folyik át rajta 1V feszültségeséssel.
Na jó, kezd elmenni a dolog rossz irányba. Én ilyet nem játszom, keress valaki mást!
Kérdeztél, válaszoltam. Erre megkérded ugyan azt még egyszer. Én nem fogom még egyszer leírni. A szöveges feladatodnak sem látom értelmét hogy mi vele a célod vagy hova akarsz kilyukadni. Rengeteg adat hiányzik, a kimenő áram pedig felesleges. Egyébként pedig a kedvem szerint gyorsan megrajzolt áramkörben a véletlenszerűen kiválasztott alkatrésztípusokkal a szimulátor szerint 3,48V. De ez semmit sem jelent. Ha kicserélem a fetet más típusra akkor más lesz a feszültség is, mert a szabályozókörben ugyebár visszacsatolás van és az OPA "igazodik" az áteresztő fethez. Közben érveket nem igazán hallottunk tőled a bipoláris tranzisztorok mellett. Csupán a karakterisztikájukra tettél egy utalást, aminek értelmét én nem látom. (De nem is kérek tőled érveket!) Itt van egyébként ez a topik: Bővebben: Link Ebben Proli007 és Skori is leírta az álláspontját.
Sziasztok
Én is megépítettem az LM324 tápot, de valamiért melegedik a Z2 dióda. Nincs ötletetek hogy miért? Amúgy a kimeneti fesz is maximális de egyszer a diódával kéne kezdeni valamit. üdv!
Szia!
Nagyon egyszerű a dolog, mert az R7-es ellenállást kicsit alul méretezte a szerző. Cseréd ki egy 820 ohm-os ellenállásra.
Szia
Kösz a javaslatot, kicseréltem az R7-est, annyi változott hogy most lassabban melegedik de a probléma továbbra is fent áll. A tervezési hibákat és a hibás alkatrészeket keresem, de egyelőre semmi...  (esetleg tervezzem újra?)üdv!
Szia!
Nem ment véletlen tönkre az a zener? Az IC 4-es lábán mekkora feszültséget mérsz? Mekkora egyáltalán a bemenő feszültség?
Nincs tönkre menve, bár az igazság az hogy nem 27, hanem 22 voltos a dióda, de attól még nem kéne melegednie. A 4-es lábon 22 volt van, bemenő feszültség 30V.
Ezek a ZPD diódák nem nagyon viselnek el 5-10mA-nél nagyobb áramot, ha ennél nagyobb áram folyik át rajtuk, akkor melegednek.
Azt mondod a bemenő feszültséged 30V, a zener 22V-os, tehát az R7 ellenálláson 8V esik. R=U/I szerint, R7=8V/0,01A az annyi mint 800 ohm. Nem kellene melegednie. Ezt a régi, kicsit hibás kapcsolást alakítottam át, érdemesebb lenne inkább azt megépítened.
Ismét offolok kicsit ,bocs !
Hogy kell azt megoldani ,hogy csillámon vannak a tranzisztorok ,de a collektorukat össze kéne kötnöm ,úgy ,hogy nem ér a bordához ? Tettem műanyag karikát a csavarhoz ,de akkor ugye a csavar sem ér a kollektorhoz ....
Szia!
Úgy, hogy a műanyag távtartó alátétet nem a tranzisztor felől rakod, hanem a borda felől. Gondolom TO-3-as tokozású tranyókról van szó.
Szia!
Ezen én is elvoltam KB 1 órát, mire rájöttem. Úgy készítettem, hogy a csavarok helyét 4mm-re fúrtam ki, a panelbe bedugtam az M3-as csavart, vágtam 4mmes zsugorcsőből, 5mm-t és rádugtam a csavarra rámelegítettem (nálam 4mmvastag az alu) . Majd ráraktam a bordát, rá a csillám és a tranyó majd egy alátét és az anya. Persze pasztát használtam. Bázis és az emiterre meg húztam 0.5mmes vezetékszigetelést. Üdv Szabi BD240es tranyót megvárom, még megjön Külön köszönet Norbertonak érte 
Én úgy szoktam csinálni, hogy a szigetelő alá, a tranzisztor házához ilyesmi forrszemet teszek. Így össze lehet kötni a tranzisztorokat.
Köszönöm ,ezt a megoldást választottam !
gr89 : azért nem jó alá ,mert "el emeli" a tranyót a hűtőfelülettől...
Nem a csillám és a tranyó közé, hanem a szigetelő gyűrű és a tranyó közé gondoltam. A gyári dolgokon is úgy van megcsinálva. :yes:
Szerk.: Valahogy így gondoltam. Nem lett túl jó kép, de remélem látszik a lényeg.
MINDENKINEK akit érint!
Nem gondoltam, hogy a tranzisztor hűtőfelületre rögzítése is okozhat problémát, de ez az én hibám, most pótolom a hiányt. Mellékeltem egy rajzot, ami jól mutatja amit kell. Mielőtt a gépészek megkifogásolnák a pontos műszaki rajzot, itt a szemléletesség volt a lényeg, nem a rajzi szabványok szigorú betartása. 1. TO3-as tokozást rajzoltam, de értelemszerűen bármire adoptálható. 2. Elhangzott itt a csavarra melegített zsugorcső. Nos ez... elég egyedi megoldás (kerestem a szavakat), én nem javaslom. A 6x1-es cső nagyon jó, szépen megvezeti a csavart, és még ha esetleg nem sikerülne kellően pontosan kifúrni a csatlakozó furatokat, akkor még kb. 0,5mm-es hibát lehet vele korrigálni. 3. TO3-as tokhoz 4-es csavart használjatok. A 3-as is elmegy vészhelyzetben, de a 4-es a tuti. 4. A szigetelő gyűrűből nem lehet olyat kapni, ami alkalmas a rögzítésre (nekem legalábbis még nem sikerült). Ami van, az mindig valamilyen hőre lágyuló ocsmányság, ami az első "melegnél" meglágyul, és így máris "fellebeg" a tranzisztorunk. Én már szükségből esztergáltam ilyet bakelitből, az működött is rendesen (olyan tömb volt a borda, amit nem lehetett átfúrni, csak menettel lehetett belecsatlakozni, ezért nem volt más megoldás) DE HA CSAK LEHET, NEM JAVASLOM! 5. Végül a kábelsarus csatlakozás az simán megoldható, a rajzolt módok bármelyike hibátlan. Ekkor kell egy kis nyáklemezből készült szigetelő gyűrű alulra. Ha esetleg nincs mindenkinek kéznél egy esztergagépe, akkor egyáltalán nem kell feltétlenül körnek lennie, lehet négyzet, vagy "krumpli", vagy ahogy sikerül. Nálam erre a célra 15mm-es korongok vannak, 4-es lyukkal a közepükön. A fenti gondolat csak érintőleg illik ebbe a témába, vagy jelen esetben találóbb ha azt mondom, sok-sok témába beillik, így ide is. Aki OFF-nak érzi, attól elnézést kérek. Alkotó
Kiegészítettem még egy szigetelőgyűrűs+kábelsarus megoldással is. Az még néha kellhet.
Alkotó
Szia!
Ha nem titok, elárulod mivel rajzoltad ezeket? Pioneer
AutoCAD
(2002-es, de vannak ennek sokkal frisebb verziói is) Alkotó
OFF: erősen csatlakoznák a kérdéshez, mivel rajzoltad, ha nem titok? Amúgy bármi érdekel rajz szempontjából. Egy kört kell rajzolnom és mérnem rajta, PWM-hez szükséges, és pontosan 24 részre kell (kellene) osztanom, majd a vetített vektorokat mérni. De sokszor kéne egy jó műszaki rajzoló program, de fizetős sajnos nem elérhető nekem. Üdv Freddi
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
