az elmúl időben jóocskán haladtam a Víz kontra PC (elektronika )projectemben

Az itteni cikkek sokat segítettek Bár még mindig nincs meg maga a vezérlő Az est időközben annyit módosult,hogy mostmár nem 2 Prockót kell hűteni hanem 4 db-ot

Egy compaq prolaint 5500 -as a munkáim fő motorja 4 db 450 Mhz.s Xeon dolgozik benne Tehát a sebesség csak 450 Mhz viszont a hangja ugyanúgy MIG !

hali mindenkinek! új vok itt! mostanában nagyon foglakoztat h hogyan lehetne olcsón és hatékonyann lehűteni a gépemet! én is peltier elemet szeretnék hsználni! de én nem közvetlen a procira tenném!! én arra gondoltam h lenne egy alu tömb (a belseje természetesen vízelvezetéssel kiesztergálva!) arra rápakolnák 1 vagy 2 db peltier elemet!! azokat lehűteni valami hűtőbordákkal!(én amit próbáltam venti nélküli bordával volt lehűtve -19fok-ot produkált egy másk hűtőbordán) és az itt lehűtött vizet vezetném el a procihoz! jah és nem azt csinálnám amit sok helyen olvastam és láttam hogy a procihűtőből jön ki a víz a vga-ra! én külön ugyan abból a "hűtőtömb"-ből vinném a vga-ra is meg a procira is? a szabályozást meg valamilyen hőfokszabályzóval megoldanám sok teszt után bemérve h hol kell lekapcsolnia a peltier-nek és h hol kell visszakapcsolni!! a víz keringésére valami szvattyút kerítenék!! vmilyen házat építeni a szvattyúnak aztán meg telibefúlyni púrhabbal a házat h azt a zajtt is elnyolya vhogy!! szerintetek? jó ötlet?

Mit Szóltok a régi klasszikus recepthez :
Fogj egy 50L fagyasztószekrényt, pakold bele a PC-t oszt hadd szóljon.
A hűtőben fütyürészhetnek a ventik, úgysem hallatszik ki...

A fagyasztóval az lenne a gond, hogy jég rakódna a gépre szerintem. Az meg vezetné az áramot...

a jég "elvileg" a hűtőfelületen rakódik le( a hűtő oldalán).Elméletileg megoldható páramentes gázzal(levegővel) feltölteni a rendszert...

Szerintem a kérdés a hűtőteljesítmény és a termelt hő aránya.

Igaz régi már a topic, de hátha vki erre téved.
Egy lehetséges megvalósítás

Egyre figyeljetek hogy vizhütésnek hivják de nem szabad vizet tenni bele! Kisérletek alapján a vodka a legjobb.

http://designsolution.hu/oilpc/

szebb mint a vízhűtés )))

Helló mindenki!

Itt Angliában végre költséghatékonyan be bírtam fejezni a gépem vízhűtését. 2 blokkot sikerült vennem annyiért mint magyarba csak egy vackot kaptam volna. Itt akadtam rá egy Volvo 440es olajradiátorára is aminek tekintélyes mérete van, és nem túl sűrű a bordázottsága
sem. Ősszel a piacon vettem egy komplett vízhűtést 25 fontért (kb 8-9e ft) ennek most a szivattyúját használom.
Nemsokára remélem új hardvert kell majd szolgálnia víznek.
Későbbiekben szándékozom az egész rendszernek 1 kontrollert építeni, ehhez keresnék vállalkozó kedvű, programozásban jártas emberkét.
cél: víz ill. blokkok hőmérsékletének a mérése
áramlásmérés vízszintellenőrzés. természetesen az értékeket kijelzőn láthatóvá kell tenni.
Nagy vonalakban ennyi, addig is várok tanácsokat a megvalósítás terén ill bármilyen jó 5letet a témával kapcsolatban.
Mellékletben pár kép a gépemről.

Hál' Istennek már itthon is van széles választék, még ha nem is olcsóbban, mint kint: Subcooling.hu - PC vízhűtés

A gépedhez pedig gratulálok!

Köszönöm!
Most megint átalakítás alatt van
Nézegettem az árakat! Egy azonos teljesítményű rendszer mint az enyém kb annyiba kerülne mint az én gépem vizhűtéstől, monitorostól, nyomtatóstól,.. szóval szőröstől-bőröstől, teljesen működőképesen.

"Egy azonos teljesítményű rendszer..."

Nem kötözködésképpen, de sokaknak nem csak a teljesítmény számít, hanem más szempontok is. (design, esztétikum, megbízhatóság, garancia, bővíthetőség, időtállóság, mobilitás stb.)

[/quote]"Itt akadtam rá egy Volvo 440es olajradiátorára is aminek tekintélyes mérete van, és nem túl sűrű a bordázottsága sem"

Nem értem, hogy miért volt cél a ritka bordázatú radiátor.

Winchester hűtőt készített már valaki? Az az egy, amiből nem találok gyári darabot, - illetve ami van, az 5 1/4" beépítés.

Nos a ritka bordázottság előnye hogy könnyebben "átjár" rajta a levegő, nem kell ventilátorokkal átgyömöszölni rajta a levegőt, kevésbé érzékeny a porra, nem dugul el tőle( vagy csak sokkal később). Hátránya a kisebb hőleadó felület. Én pl kifejezetten nem ajánlom az utastér fűtésére szolgáló radiátorokat, pedig azok könnyebben beszerezhetők. Annyira sűrű a bordázottsága, hogy pár nap alatt berakódik porral azután pedig nem jár át rajta a levegő.

Legjobb a régi orosz gépek (Ural, Kraz, Uaz) olajradiátorai, azok úgy lettek gyártva hogy a menetszél is kellően hűtse. Talán az utastér fűtő radiátorai is jó lennének, de azokat nehéz kiszerelni.

Ezzel teljesen egyetértek.

A ritka lamellázatú radik könnyebben átszellőztethetőek, így a zajszint is alacsonyabban tartható, szinte ugyanolyan teljesítmény mellett.

Persze itt mindig az a kérdés, hogy kinek milyenek az igényei...

Lehet elméleteket gyártani, és alá lehet támasztani áltudományos magyarázatokkal, de egy radiátor hő leadó képességét a felülete határozza meg.
A levegőt átpréselni akkor sem kell, ha elporosodik, mert a porral zárt rés mérete és a levegő molekulák mérete között még mindig több nagyságrendnyi különbség van. A kosz, por viszont mindkettőnek rontaná a teljesítményét, ezért tisztántartani mindkettőt kell, ha olyan helyen van. Nálam 2 éve működik egy VW fűtésradiátor ventilátor nélkül, de még csak le sem kellett fújni róla a port.

Pontosan, mint ahogy példád is mutatja valóban lehet

A radiátor hőleadó képességét nem csak a felületének a mérete határozza meg, hanem kismillió más paraméter is.

Ha igazad lenne, akkor egy műanyagból készült radiátor is működne ugye?
Igen, tudom, hogy ez sarkítás, de amit írtál, az ezt jelenti.

A radi hőleadó képességét a radiátor anyaga, a lamellák geometriai kialakítása, a radiátor csövezése, a csövek kialakítása és a lamellák csőhöz való rögzítése határozza meg. (biztos nem teljes a lista, de a fontosabbak benne vannak)

Azt még hozzáteszem, hogy ha a fentieket nem is vagy hajlandó belátni, akkor csak abba gondolj bele, hogy vajon mit művel egy alacsony fordulatú (pl. 800RPM) 120mm-es ventilátor egy ritkább és egy sűrűbb lamellázatú radiátorral!

Magyar nyelvű cikket ezt tudom csak: klikk

Ajánlom figyelmedbe az eredmények részt.

De hogy nehogy azt mondd, hogy ez így nem objektív megközelítés:
- klikk

Ha keresgélsz, találhatsz még többet is.

A porosodással kapcsolatban igaz az, hogy tisztán kell tartani a hőcserélőt.

Ja és a passzív (ventilátor mentes) és aktív (ventilátoros) üzemet illik nem összekeverni.
Teljesen eltérő kialakítás felel meg egyiknek és másiknak is, mivel nem csak az a lényeg, hogy egy adott radiátor mit tud, hanem az hogy egységnyi felületen mennyi hőt tud diszipálni.

Belátom, hogy pongyolán fogalmaztam, mert a radiátorokat azonos anyagú, kivitelű, (...stb.)-nek tekintettem, csak a lemezek sűrűségéről, illetve az azzal kapcsolatos teljesítmény különbségről beszéltem. A többit alapvetésnek tekintettem.
Nem látom be, mit szeretnél bizonyítani a mellékelt linkekkel. Terveztem életem során néhány hőcserélőt, és ezek még működnek is.
A gk. radiátorokat (mint a hűtő, mint a fűtőket) úgy tervezték, hogy a menetszél hűtse. (Valamelyik hozzászólásban láttam ezt cáfolva…) A ventillátorok kizárólag mozdulatlan járműre, vagy extrém körülményekre kellenek. Az olajhűtő radiátor azért kisebb teljesítményű, mert az olajat nem kell annyira hűteni, - túlhűteni pedig káros lenne, - túlméretes radiátorral gondoskodni kellene a túlhűtés megakadályozásáról. (pl. thermosztat)
Azért ha beszorul a levegő a radiátoromba, és nem tudom átpréselni, majd szólok!

Nem látom be, mit szeretnél bizonyítani a mellékelt linkekkel.

Azt, hogy nagyobb felületű radiátor teljesítménye nem feltétlen nagyobb.

Terveztem életem során néhány hőcserélőt, és ezek még működnek is.

Mit értesz azalatt, hogy működik?
Ezen pontosíthatnál esetleg. Mert lehet, hogy működhetne jobban is nem?

A gk. radiátorokat (mint a hűtő, mint a fűtőket) úgy tervezték, hogy a menetszél hűtse.

Pontosan. Abban pedig megegyezhetünk, hogy a menetszél, vagy akár a rászerelt ventilátor nagyobb átáramlott levegőmennyiséget jelent, valamint ez a ventilátor nagyobb légnyomás kifejtésére (ezáltal nagyobb légellenállás leküzdésére) képes, mint egy általánosan, PC-kben használt típus.

Az olajhűtő radiátor azért kisebb teljesítményű, mert az olajat nem kell annyira hűteni, - túlhűteni pedig káros lenne, - túlméretes radiátorral gondoskodni kellene a túlhűtés megakadályozásáról. (pl. thermosztat)

Ez hasznos info, csak a taglalt témakört nem érinti igazán, mondhatni irreleváns.
Ráadásul ebben a formában teljesen más ok-okozati összefüggést fejteget, mint ami számunkra fontos lehet.

Azért ha beszorul a levegő a radiátoromba, és nem tudom átpréselni, majd szólok!



Tehát nem tudod, hogy milyen hatékonysággal tudod átszellőztetni PC-s körökben használatos ventilátorral.

És most megint nem a működőképességét cáfolom a megoldásnak, hanem a hatékonyságát.

Úgy látom, kötekedsz. Olyan dolgokban kötekedsz, amiben előző hozzászólásoknál egyetértettél. Tehát kötekedsz a kötekedés kedvéért.
Nézd! Nincs olyan hőcserélő, mely ne működhetne akár jobban is. Az élet lépten-nyomon tele van megalkuvásokkal, legyen az egy (x MW) trafó hűtése, vagy épp egy lakás hűtő v. fűtő rendszere, - ez utóbbi inkább csak baráti segítség, - de mindent nem tudok felsorolni.
Nincs olyan paraméter a radiátor felületén kívül (ahol egységnyi felület hővezetési és hőátadási tényezője azonos!) mely változtatja a radiátor teljesítményét!

„Tehát nem tudod, hogy milyen hatékonysággal tudod átszellőztetni PC-s körökben használatos ventilátorral.”

Miért NE tudnám? Azért készült az egész folyadékhűtés, hogy hangtalan legyen. Nem kell arra ventilátor.

Úgy látom, kötekedsz. Olyan dolgokban kötekedsz, amiben előző hozzászólásoknál egyetértettél. Tehát kötekedsz a kötekedés kedvéért.

Minden egyes pontot amit kifogásoltam, mindent, amire reagáltam szépen idéztem tőled.

Most Te megállapítod, hogy kötekedtem, utalsz az előző h.sz.-eimre, hogy ellentétesek egymással, csak a saját igazadat állítod, amelyet csak a saját tapasztalataiddal támasztasz alá.

A kötekedést pedig szerintem a legkönyebb egy ilyen kezdetű h.sz.-el indítani:
Lehet elméleteket gyártani, és alá lehet támasztani áltudományos magyarázatokkal

Ha már itt járunk, akkor meg lehet nézni, hogy ki jött konkrét mérési eredményekkel, korrektül megfogalmazott indoklással és ki csak annyival, hogy "én csináltam ilyet, nálam működik".

Ja és hogy ismét legyen a részemről konkrétum, itt van még egy tesztecske, ahol különböző radiátorokat, azonos ventivel, különböző ventilátorford.számokon végigteszteltek:
klii

Itt is jól látszik, hogy a sorrend nem állandó. Holott ha igazad lenne, akkor ugyanannak a sorrendnek kellene lenni végig.
De nem!

És kérlek ezt az egyet próbáld megérteni:

Egy (ventilátorral hűtött) radiátor a megfelelő teljesítményt csak egy adott átnyomott légmennyiség fölött éri el.
Működik előtte is, de a nagyobb felületből adódó, jobb hűtési teljesítmény csak így érhető el.

Azért készült az egész folyadékhűtés, hogy hangtalan legyen. Nem kell arra ventilátor.

Ne csak magadból indulj ki.
Van aki lan partyra viszi a gépét és fontos a kis tömeg és a mobilitás. Van aki passzív gépet épít ugyan, de hely tekintetében kötött a keze.

Tudom, hogy egy 2m x 2m x 0,5m-es radiátor lehűt egy mai konfigot venti nélkül, de ennyi erővel ezt megteszi 30l víz is.
De ugye érzed a különbséget, ha azt mondom, hogy ezt megtudja tenni a egy teljes mértékben a számítógépházba épített, jól megtervezett, esztétikus rendszer 3 csendes ventilátorral.

Konkrétumokat írj, teszteredményekkel szolgálj, mert nem én vagyok, aki "Ki vagyok, mi vagyok" stílusban kezdte a témához való hozzászólását és akit még konkrét értékeket eredményeket nem írt.

hali.
szándékozom én is vízhűtést építeni a pc-mbe.
olyan ötletem van, hogy ha megáll a szivattyú, akkor ugye a cpu hűtőblokk melegszik és ezt a meleget mérném, ha elér egy bizonyos hőmérsékletet, akkor egy relé kap egy impulzust.
a relé a bekapcsológombra lene kötve és az impulzus hatására a bekapcsológombot egy pillanatra zárja, így szabályosan leáll a windows.
kérésem, hogy tud-e valaki segíteni, hogy merre induljak el?
köszönöm.

Ha nem akarod túlbonyolítani, akkor szerintem ne így csináld!

Abból érdemes kiindulni, hogy erre egy jól megépített vízhűtőrendszernél csak nagyon ritkán lehet szükség.

Ezért semmi mást nem tennék, mint az alaplapod biosában beállítanám a lekapcsolási hőmérsékletet igény szerint (proci és használati jelleg függvénye, de 70 fok környéke jó) és kész.

Ha pedig mindenképpen szabályos leállítást akarsz, akkor emlékeim szerint a Motherboard Monitor tud ilyet hőfok függvényében (ebben nem vagyok biztos)

Azt hiszem az everest is tudja...
Szóval ennyire kár belebonyólódni?
Azt nem tudom, hogy van-e a BIOSban ilyen beállítási lehetőség...

Nemigazán van szükség ilyen külső védelemre. Mert az alaplapok 99,99%-a tudja ezt. Bios-ba be lehet állítani.
Viszont nekem mostmár több mint 1 éves tapasztalataim vannak a vízhűtésről. 2 gépemben is vízhűtés van.
Legnagyobb gond az, hogy az alaplapokat úgy tervezik, hogy a proci fölött venti lesz, és venti hűti az alaplapon lévő alkatrészeket is.(Sőt az alaplap gyártók úgy tervezik az alaplapot,illetve mindent, hogy az előbb-utóbb kinyírja magát! A kondikhoz közel teszik az igen meleg tekercseket.)
Namost a vízhűtéssel megszűnik ez a hűtés, előbb utóbb ez gondot fog okozni. Volt olyan alaplap ami fél évig bírta, és volt ami addig se, főleg nyáron lesz ez gond.
Tehát ezt figyelembe véve építs vízhűtést!

Szerintem igen, kár.

dB_Thunder:
Tapasztalataim alapján két megoldás létezik:
1) Vagy a házszellőzést kell úgy kialakítani, hogy az általad is írt problémát kiküszöbölje
2) Vagy a FET-ek hűtését is vízzel kell megoldani, ennek következtében már nem fognak túl meleg gócok kialakulni

Például ez a gép 100%-osan ventilátormentes és ~1,5éve megy szinte folyamatosan.

Megnéztem és nem találtam erre utaló nyomot a BIOSban.
Asus a4n8x deluxe alaplap

A 2-es pont azért nem járható út mert, ahogy írtam is nem a fetek melegedésével van a gond hanem, a tekercsekkel! Az általad mutatott gépbe kis fekete négyzetek a fetek és a proci közt.
Az én tekercseim toroidok, és frankón az elkók tövébe dugták őket.
Én azt találtam ki hogy kiveszem őket, és újratekerem kicsivel hosszabb rézzel, és akkor nem lesz túl közel a kondihoz.
Annyi bizonyos, hogy komoly minőségi alaplapnál ez kevésbé gond.
az én vízhűtésem jóval kisebb költségvetésű, kb 12-15 ezer forintba van

Atus !
Olyat keress, hogy: Shutdown Temperature.
Én ezt a: PC Healt Status -ba találtam
(ep-4pda5+ alaplap)
Ez nem biztos hogy szabályosan állítja le a gépet, de lekapcsolja, túl sokszor úgysem lesz rá szükséged !

A kiszedős gondolatoddal csak az a baj,hogy ami nem smd forrasztású,az furatgalván forrasztású,azt meg nagyon nehéz kiszedni úgy hogy az alaplap ne károsodjon a hőtől!

Értem, amit írsz csak kicsit elbeszélünk egymás mellett.

A FET-ek hűtése természetesen nem oldja meg a tekercsek melegedését, viszont mivel a FET-ek nem fűtik fel annak a résznek a környezetét, ezért közvetve a tekercsek hőmérsékletét is jótékonyan befolyásolja.

megj.: A linkelt PC nem az én gépem.