Fórum témák
» Több friss téma |
Villámkérdés ötezerért: Mi történik, ha nem mindegyik szekunder oldali kondi LOW ESR-es ?
Elfüstöl? Felrobban? Vagy csak 'egyszerűen' nem működik majd?
Semmi baj nem lesz. Normál elkókkal is működik.
Olyasmi, mintha kisebb kondenzátort tettél volna bele. Hálózati frekvencián "brummosabb" lenne, ilyen kapcsolásokban a kapcsolási frekvenciának megfelelő impulzusok nagyobbak lesznek a kimenő feszültségen. A stabilizátornak nehezebb dolga lesz (ha van olyan gyors egyáltalán, hogy kövesse).
Szerencsére a Royer nem nagyon "szögletes", úgyhogy sima kondi elég jó szűrési célra.
Üdv!
Segítséget szeretnék kérni. DC12V ból szeretnék csinálni DC30-40V ot max 1A áramerősséggel. Számítógéptáp szolgáltatná a 12V-ot. Cél hogy minél egyszerűbb legyen és kicsi helyen elférjen. Esetleg oszcillátor + feszsokszorozó és újra egyenirányítva?(Lehet h butaság...) Szép napot!
Hihetetlen. Még így vaktába kicsit kísérleteztem a kapcsolóüzemmel és az általad ajánlott papírcetli a vasmagfelek között szinte csodákra képes
 Nagyon látványos eredményekre képes. Most utóbbinál egy 1,1*1,5cm-s nagy vasmaggal tettem egy próbát csak kíváncsiságból, és papircetli nélkül szeinte sehogy sem működött és akkor eszembe jutott az ötleted és ahogy betettem hihetetlen eredményváltozás következett be. Most is a rossz hatásfok maradt ami meg is marad addig míg sikerűl beszerezzek egy oszcilloszkópot, de akkor is szédületes javulást hozott a szinte sehogy sem működő áramkörömhöz képest. Köszönök ismét mindent. Kb. másfél hónap múlva úgy néz ki meg tudom vásárolni és akkor újra segítségeteket fogom majd kérni, de akkor már én is több adattal fogok tudni szolgáni a működését illetően.
Nem igazán értem, hogy hogyan befojásolja a működést ez a rés, mert direkt azért választottam ekkora trafót -amit ha kiszámoltam akkor 400W felett telítődne és ennek én messze nem jártam a töredékénél sem- hogy ne telítődjön.
Namost ez a légrés dolog függ a gerjesztéstől is, tehát hogy mekkora áram folyik a primer tekercsben. Ha jól emlékszem a légrés nélküli konverteremben több volt a menetszám 10-nél.
További sikeres kísérletezést!
Üdv!
Segítséget szeretnék kérni. Tud valaki olyan kapcsolást ami 2 db akku 28V-ból 14V 20A tud produkálni. A segítséget előre is köszönöm
Szia!
Egy megoldás: Bővebben: Link Itt találsz ilyen átalakító kapcsolást nagy áramra. Egy másik: Bővebben: Link Topic a HE-n: Bővebben: Link Egy jó nagy áramú: Bővebben: Link
Sziasztok!
Laptopomhoz szeretnék autós töltőt gyártani. Egy dc-dc konverterre gondoltam. Azzal nem vagyok teljesen tisztában, hogy a töltést a töltő vezérli, vagy maga a laptop. Mert ha a laptop, akkor tényleg elég lenne egy dc-dc konverter, akkora feszültséggel és árammal ami a laptop hálózati töltőjén fel van üntve. A hálózati töltő adatai: 20V 3.25A Ha valaki csinált már hasonlót, megköszönném az ötleteket! Üdv.: Kev.
Van itt egy olyan téma, hogy "12V-ból 19V-ot" vagy valami ilyesmi, azt keresd meg, az pont erről szól.
Én még egy egészen olcsó laptop "életét" sem kockáztatnám egy házilag készített töltővel. Gyárikat lehet 8-10 eFt körül kapni, garanciával.
Például: Vagy itt: Ha mégis készítesz, a kimenetére biztosítékból és szupresszorból álló túlfeszültség védelmet tegyél. A töltést a laptop vezérli, ilyen értelemben elég egy egyszerű, állandó feszültségű táp.
Mondjuk a Toshiba az jó lehet, de a többi szerintem kínai vacak. Olyan színvonalút meg otthon is elő lehet állítani...
Nincs olyan, ami nem kínai
 . (Ami meg nem kínai, az a hamisítvány  )
Hi!
Tud valaki egy olyan kapcsolást ami egy változó dc szintet kb 10 és 18 volt között alakít állandó 13.8v-ra? Kapcsolóüzemű kellene , mert a sima stabok sokat pazarolnak. Napelem töltésvezérlőjét akarom megcsinálni hogy a legjobb hatásfokkal töltse az akkupakkot. Litium vasszulfát aksik talán 10 c-sek. Ha nem ennyi a töltő feszültségük akkor bocs. Vannak nálam okosabbak is itt majd ők megmondják.
Analóg, módon elég nehéz megcsinálni a munkapont keresést.
Igazán jó megoldás csak mikrokontrollerrel lehet. Milyen napcella ez ami 10-18V közt ingadozik a munkapontja? Csak azért mert egy Back-Boost konverter egyben bonyolítja a dolgokat. De azt hiszem van rá cél IC. pl: Bővebben: Link
Igazából minden panel más. Megnézem holnap konkrétan mekkora feszen dolgoznak. Csak írtam egy értéket, mert ha 19v-on megy a cucc akkor meg lehet oldani 24 en is. A mikrokontroller nem gond. Azt meg tudom oldani. Csak írni nem tudok programot. Programozóm viszont van. Csak ennyire nem értek a tápegységekhez. Nem tudok egy ilyen dc-dc konvertert összebarkácsolni.
Feltettem egy pdf-et. Ezt kellene tudnia a cuccnak. Mint amit ez a kütyü csinál. Néztem az IC-t , magyar boltban nem találtam. Külföldi meg 60dollárt írt kb. Nem éri meg a dolog ha ez így van.
A napelem munkapontja nem ingadozik . Az kb 17 volton van paneltől függően. Csak ha 10v-ot termel a cucc csak pl, akkor is kell töltenie az aksit. Ezért kell az a töltésvezérlő. Ha sorba kötök 2 panelt akkor ez a fesz a duplája.
Hali!
Szuper ez a MPPT töltésszabályzó.Hasonló a gondom nekem is mivel van két napelemem aminek a munkaponti fesze 45V és ezen a munkaponton lehet a legtöbb teljesitmény kinyerni.PIC program irás nekem nem gond de nem igazán tudom hogyan lehetne optimális töltésszabályzót épiteni.Ez nem tünik egyszerű dolognak.Gondolom az MPPT fejlesztők már sok időt és pénzt fektettek bele ebbe a szabályzóba.Ha hasonlót szeretnénk épiteni akkor nekünk is sok idő energia pénz-be kerülne.Nem tudom megéri-e......  Gondolkozom 1 MPPT beszerzésében.
A napelemeknek nincsen munkapontja.
Nekik egy bizonyos karakterisztikája van. A töltőáramkörödnek van egy beállított munkapontja, ami az olcsóbb töltők esetében fix, az MPPT amit belinkeltél pedig folyamatosan változik. Mert bár lehet, hogy ha beterheli a töltő a napelemet akkor visszaesik a napelem feszültsége, de ezzel annyi többletáram keletkezik, ami összteljesítményben többet ad, mintha maradt, volna a magasabb cellafeszültségen az áramkör. Elolvastam a lírást, szerintem kicsit egyszerűbb a működése, mint ahogyan leírják. A következőképpen kellene ezt elképzelni: Van egy mikrokontrolleres rész és van a DC-DC konverter rész. A mikrokontrolleres rész méri a cellák feszültségét és a belőlük kifolyó áramot minden pillanatban. A vizsgálati idő alatt ami mondjuk 10ms, a terhelőáramot elkezdi növeltetni a DC-DC konverterrel 0A-ről és közben méri a napelemből kijövő teljesítményt. Egészen addig növeli, míg az már nem kezd el csökkenni, vagy eléri az akkumlátorok maximális töltőáramát, vagy közben az akkumlátor elérte a 14,1V maximális feszültséget. Miután ez alatt a 10ms alatt beállította a munkapontot, mindent ebben az állapotban hagy mondjuk 10mp-ig. 10mp alatt sem a hőmérséklet sem a panelre érkező fény ereje nem változik nagy mértékben. Ha lejárt a 10mp mindent kezd előről. A DC-DC konverter csak előállítja azt a töltőáramot amit a mikrokontrollertől referenciajelként megkap. Konverternek buck-boost jöhet szóba, mivel ez elő tud állítani a bemeneténél kisebb és nagyobb feszültséget is. Csupán annyi hátránya van, hogy a kimeneten a polarítás fordított. De mivel a napelem egy földfüggetlen dolog ez a dolog nem is lényeges annyira. Mondanám, hogy megcsinálom a táp részét, csak jelenleg idő hiányában ez lehetetlen. Ettől függetlenül már egy ideje rajta van a nyári építési listán  Programozó emberkém szerencsére nekem is van.  Teljesítményben mennyi napelemed van? Vagy mennyi napelemhez szeretnél csinálni töltőt?
Tulajdonképpen leírtam egy algoritmust, ami már használható.
Nem mondom, hogy a gyáriban is ugyanígy csinálják, mert nem tudom. Mindenesetre abban biztos vagyok, hogy ez így egy nagyon egyszerű és hatásos megoldás. Megjegyzem, hogy akinek van lehetőségea megvalósításra az a napra forgató megoldáson is törje a fejét. (nem tetőre szerelt panelek) MPPT töltőkre azt írják hogy 20-40% többletteljesítmény Ha megoldjátok a napraforgást, akkor az legalább még + ennyi teljesítményt jelent.
Még csak annyit tennék hozzá, amit már többször is kitárgyaltunk a napelemes topikokban (jobb is lett volna a kérdést ott feltenni) A napelem az ÁRAMGENERÁTOR, és úgy is viselkedik. Ráadásul, a leadott árama a megvilágítástól is függ. A névleges áramát (teljesítményét) is a rövidzár közelében adja le, a rövidzárási árama sem sokkal több, mint a névleges feszültségénél leadott. Ebből adódnak a nehézségek, és ami miatt egy kicsit komplikáltabb töltésvezérlőt kell alkalmazni. Analóg töltésvezérlő is létezik, az un. söntszabályzó, de borzasztó rossz hatásfoka miatt nem alkalmazzák, mikor mikrovezérlővel a feladat hatásosan, jól megoldható, ahogy cimopata írta.
Akkumlátort is könnyű lenne vele elvileg tölteni, ha az akkumlátor feszültsége megegyezne a napelem üresjárási feszültségével.
Nekem van mppt30am ha arról van szó. Ezen nem múlik. Napelemes cégünk van, mindent be tok szerezni fillérekért.
Sziasztok!
Van egy elektromos permetezőm, ami 7,2V-al üzemel. Az eredetileg 6 db. sorba kötött 1,2V 1,8Aó-s aksi volt benne. ami tönkrement, de a kapacitása amúgy is kicsi volt, ezért azt szeretném megoldani, hogy egy zselés 12V-os aksi feszültségét 7,2V-ra csökkentsem. Az áramfelvétel 3-6A változó és szakaszos /függően a permetező tartályban lévő nyomástól/. Nem tudom egy stab.IC-s kapcsolást nagy áramú tranzisztorral, vagy valamivel meg lehetne-e oldani? Ha volna konkrét ötletetek, kérem segítsetek.
Az a baj hogy drága az mppt és sok olyan dolog van bent ami szükségtelen. Ami napenergiával megy vagy hozzá kapcsolódód dolog az mind beszerezhető nálunk. Csak kellene egy kis segítség mellé , hogy a magán akciók is sikeresek legyenek.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
