Nekem azért kétségeim volnának afelől, hogy ez új lehet-e…

A vadi új (soha nem használt) Tungsram EL84-eim oldalfalain ugyanolyan FÉNYES getterkicsapódás van, főleg az anód lyukak környékén, mint a TELAM csöveken látható.
Az Ebay-on is le szokták írni, hogy ez nem a használat miatt van, hanem jellegzetes TUNGSRAM tulajdonság ennél a csőnél.

A getter állapotából nem lehet következtetni a cső használtságára, csak arra, hogy gázos-e, vagy nem. Ha gázos, akkor homályos a getter, és akkor kuka, vagy vitrin.
A cső használtságára leginkább a katódáram nagysága jellemző, amit úgy lehet mérni, hogy a katalógus adatok szerinti statikus munkapontba állítjuk a csövet, és mérjük a katód (anód) áramot. Ennek, és a katalógus adatnak a hányadosa nagyjából arányos az élettartammal. Így mérnek a csővizsgáló berendezések is.

Valamelyest azért lehet.
Vagy az is mutatja a használtságot, ha az anódlyukak felett megjelenik a BARNÁS elszíneződés.
A korrekt a mérés, ebben egyetértünk.

Semelyest nem lehet.

Akkor fordíts erős fény felé mondjuk egy leharcolt PL509-et, és nézd alulról. Olyan a getter, mint a szita, hiába látszik kívülről szépnek. Új csőnél nem látsz át rajta.

Megmondom őszintén, soha nem követtem végig egyetlenegy PL 509, de semilyen cső életútját, hogy az élettartammal hogyan változik a getter kinézete. Viszont erősen függ a kinézet, hogy a gyártás során hova, és mennyi getter kerül. A getter szerepe a gázok lekötésében kimerül, a cső működésében nincs szerepe.
Persze előfordulhat, hogy a gyártásban kevesebb gettert raktak bele, mint kellett volna, ezáltal a működés során felszabaduló gázokat már nem tudja lekötni, és lehet hogy porózus lesz, de ez szerintem csak a nálunk szokásban volt újítások eredménye, és a minőségre jellemző, nem az üzemidőre.

Olyan szerepe azért van, hogy folyamatosan fogy, anyagától és minőségétől függően.
Azután ha teljesen elfogy, már nem igazán működik a cső (részben!) emiatt.
A PL509 Tungsram (és általában a Tungsram csövek) nem a rossz gyártási tecnológiáról híresek. Különben az alábbi mellékletbebn szereplő cső sem lenne a legdrágább EL84 a fenti forgalmazónál..(jól látható a getterkicspódás a cső oldalán is)

Látom, megyőzhetelen vagy. Ha ilyen egyszerű lenne, lehetne ilyen módon a csőbe üzemóra számlálót építeni, ami igen sok segítséget jelentett volna a csöves időkben. Nem kellett volna annyit méregetni a karbantartások alatt. Gyanús lehetne, hogy az elmúlt 90 - 100 évben nem készült ilyen.
Ha "elfogy" a getter, hová lesz? Mert ha a cső levegős lesz, akkor a fehér porszerű anyag csak csak benne marad a csőben.
A cső élettartama sokkal hamarabb lejár, mint ahogyan a getteren meglátszana.
Az meg nem igazi érv, hogy azért ilyen drága, mert a minőség így vagy úgy . Ha el akarok adni valamit jól feldícsérem, aztán majdcsak lesz valaki aki megveszi.

Kb. három hete több mint 100 dollárt ADTAK két válogatott NOS Tungsram ECC83-ért az Ebay-on. Nem ennyiért hirdették, ennyit adtak. Előtte 80 dollárért kelt el egy pár. Persze mindig vannak divatirányzatok, de a jó NOS csövek ára lefelé nemigen megy. Mondjuk a Tungsram EL84-ért az amerikai kontinensen rajonganak inkább.
Ezenkívül kicsit elbeszélünk egymás mellett. Láttam már levegős csöveket, leguttóbb pont egy E80CC-t sajnos, mert rá lett pakolva.
Max. az lehet a vita tárgya, higy a getter állapota és a cső használtsága között van-e összefüggés.
Te vennél olyan csövet amiben a getter szine már barnára égett és azt monják rá hogy hibátlan??

Mondani lehet bármit. A mérések meg az állításokat igazolják, vagy cáfolják. Ránézésre csak akkor hiszem el egy csőről, hogy gyári, ha: Link S ezzel zárjuk le ezt a vitát légyszi.

Pont

Sziasztok! Van egy régi Videoton RA2103 rádióm, ami mostanában elég furcsa dolgokat csinál. A tünet a következő: Bekapcsolás és fölmelegedés után a végfok (ECL86) szól, a tápegység pufferkondiján kb. 215 V feszt mérek. Ezután, kb 1-2 perc múlva a végfok ekezd elcsendesedni és recsegve torzítani. Ilyenkor ha rámérek a pufferkondira, a feszültség csak 190 V körül van. Olyan mintha a végpentóda árama egyszer csak az egekbe ugrana valamiért. Az elkókat (a pentóda katódján lévőt is) mind újra cseréltem.
Mitől lehet ez? Vajon egy csőcsere megoldja?

Köszönöm

Veled én nem vitatkoztam. Más nevében meg nem illik hozzászólni.
Nem kenyerem az Ebay, csak jó ha tudják a laikusok is , hogy mit kótyavetyélnek el fillérekért.
Milyen vitát zárjunk le??
Különben írtam előzőleg, hogy a mérés a teljesen korrekt. Akkor mi a probléma?

Azért én megnézném az eir.szelénpatront (dióda graetzel helyettesítve), valamint az ECL trióda anódra menő csatolókondit is, mert ha az szivárog, okozhatja ugyanazt a jelenséget.
Üdv!

Hello!
Ma kimegyek börzére, gondoltam hogy majd veszek 1-2 tartalékcsövet. Az ürge, aki árulta, azt mondta hogy ő már kb 40 éve szerel ilyen rádiókat, és bizton állítja hogy ezek a videoton rádiók bizony mind tervezési hibásak. Azt mondta hogy semmi baj a csővel, a katódon lévő ellenállást 150 ohmról cseréljem ki min. 350 ohm-ra és akkor jó lesz. Azért biztos ami biztos vettem 1-2 csövet. Miután hazaértem, rögtön neki is estem a rádiónak, kicseréltem a katódellenállást egy jóval nagyobbra és bekapcsoltam. A rádió csodák csodájára megjavult. Utólag az ECL86 adatlapjában túrkálva, bizony rá kellett jönnöm, hogy ezek a csövek gyárilag jóval a disszipációs görbe fölött vannak hajtva a VT rádiókban. Ezután még mindig voltak bajaim az erősítővel, gerjedékeny volt, búgott, stb.. Régóta szúrja a szememet, hogy ezekben a videoton rádiókban az előerősítő trióda rácsa nincs előfeszítve, hanem egy nagy ellenálláson keresztül a katód potenciáljára van kötve. Nem értettem hogy ez így hogyan működhet, mert így a trióda tulajdonképpen csak egy egyenirányító. Kísérletképpen a katód és a föld közé beforrasztottam egy 4,7k ellenállást, majd bekapcsoltam. A búgás gyakorlatilag megszűnt, a gerjedékenység eltűnt. Még mindig nem cseréltem csövet. A mai napból csak egy tanulságot vontam le. Ha egy VT rádió kerül a kezembe, rögtön azzal fogom kezdeni, hogy a végfokot rendberakom.

Csak ezt Müszi meg ne hallja.

A kimenőtrafóról visszacsatolt katóddal nincs is baj (megjegyzem, hogy a kimenőtrafó szekunderoldalának az ellenállása 1 ohm alatt van), de az kicsit durva, hogy az alacsony rácsfeszültség miatt a végpentódán annyi áram folyik, hogy gyakorlatilag majdnem felizzik tőle az anód.
A trióda részt még mostanáig sem sikerült felfognom, hogy az hogyan tudott idáig torzítás nélkül működni. Biztos annak is megvan a trükkje.

Én is gyűjtögetem, de az ilyen bárhonnan kukázható kis noválokból van néhány (lomtalanításokból halomra szedtem ezeket, én is most dobtam ki vagy 30 db-ot, ami már jól szét volt égve), inkább a nagyobb, érdekesebb csöveket részesítem előnyben

Pedig egyszerű. Létezik ilyen munkapontbeállítás, a szakirodalom is tárgyalja.
Ha jól megnézed, a trióda résznek nincs katódellenálása. A rács nyitófeszültségét a NAGYÉRTÉKŰ (10 Mohm)-on átfolyó, IGEN KICSI rácsáram hozza létre. Ez egy-két speciális álkalmazástól eltekintve egy sz.. megoldás, ide nem való.
Megoldás: Méretezett katódellenálás beépítése és pár száz Kohmos rácselőfeszítő ellenálás a földpotenciálról 47 nanós csatoló kondihoz szintén méretezve.
Ha kell rajz jelezd.

Sziasztok! Találtam egy ősrégi csövet. Annyit tudok róla hogy Tungsram p421 a neve és hogy közvetlen fűtésű trióda (a fűtőszál egyben a katód is), a fűtőfeszültsége nagy valószínűséggel 6,3 V. Ezt találtam róla, de a honlap szerint nem trióda. Ennek a csőnek viszont egy darab rácsa van. Milyen cső lehet ez? Mire használták?

Szia!
Jó a link. Ez egy 4 volt fűtőfeszültségű végerősítő pentóda lesz. A G2 van az oldalcsaphoz kötve.

Köszi a választ, észre sem vettem hogy van a foglalat oldalán egy kis bütyök. Viszont akárhogy is nézegetem ezt a csövet, egynél több rácsot nem látok benne.

Úgy látszik, igazad van, valóban egy trióda. Nézd meg ezt az összehasonlító táblázatot: Bővebben: Link

O köszi szépen, azt hiszem ez lesz az.

Sziasztok!
Vannak EC360-as triódám (RFT). Lehetne ezekből SE végfokot építeni? Létezik esetleg SE kapcs rajz ilyen csővel? A neten sajnos nem találtam még hasonlót sem.

Én OTL rajzot láttam belőle Ágoston könyvében.

Szép darab, nekem ilyenek vannak: APP4100, APP4120, PP4101, PP416, PP430

Szépek, gratulálok hozzá.