Fórum témák
» Több friss téma |
"A vízórát is át kéne kötni ugye? De mi értelme ha műanyag a cső?"
Hát, attól függ, hogy mivel kötöd át! Ha egy csővel, akkor el lehet érni, hogy a vízóra nem mér semmit... Ennek azért igen komoly előnyei vannak...
Viszont ha rajtakapnak, akkor hátrányai is-)))))))
Sziasztok!
Vas-alu gondom nekem is volt, egy törölközőszárító bánta, a többi kárt fizette a biztosító. A megoldás egy a vízbe öntendő szer (fejből nem tudom a nevét, de ha valakit érdekel megnézem) remélem tartós védelmet ad. MÁS fulcsii írta "kupán" lenez, az cupal, cupron és az aluminium szavakból. Egyébként tényleg nagyon jó különböző saruk, sínek kötésére, de sajnos vékony vezetékek kötésére nem alkalmas. Viszont elég gyakran találkozom ónozott réz sínekkel mostanában, amire alu sarut is rá köthetnek, igaz itt rugósalátátet használnak minden esetben. Ezt az ónózást általában galvanikusan viszik fel, kapásból nem tudom hány mikron vastagon.
Igen!
A horganyzás sem rossz! Képzeljétek egyszer munkahelyemen kitalálták, horganyzott csavar legyen. És a metrikus csavart elvitték a tűzihorganyzóba. A baj ott kezdődött, hogy elég gánya helyen van ez a kötés, ahova a csavart szánták és hát azokat bízták meg a szereléssel, akiket nem tartanak csak csavarozni! Lényeg a csavart végig kulccsal húzták, mert hát az a pár mikronnyi ón ugye megvastagította a mentet. A hadjárat vége az lett, hogy az első 12kA-es áramnál a fél sínezés és a motor bekötés eltűnt-(((((! Ennyit a zsenialitásokról!
Kicsit off a villanyszerelő topikban, de ha már az alátétek szóba kerültek. Melyik a jobb? a rugós alátét vagy a rózsa alátét (amelyik recés, és például szépen belerágódik az aluminiumba, szétszedéskor meg ledarálja). Olyan helyre kell, ahol sűrű hőingadozás van. Például hűtőborda, vagy kültéri kapcsolószekrényben szerelés, aluminium sasszira EPH vagy épp védővezető bekötése, stb.
Tipp.
A rugósnak az a dolga, hogy előfeszítve tartson. A rózsának meg, hogy ne tudjon „magától” lecsavarodni.
Tényleg nem idevaló, de mindkettő azzal biztosít, hogy a körme belemar az anyagba, és nem engedi visszafordulni a kötőelemet. A rugósnak nevezett alátétet nagyobb nyomatékoknál használják.
3 fázisra 1 db 3 fázisos fi rele vagy lehet 3 db mono is segitsetek
Ha van utána háromfázisú dugalj, vagy bármi háromfázisú fogyasztó, akkor mindenképpen háromfázisú FI relé kell. Ha utána csak egyfázisú fogyasztók vannak, akkor lehet három darab egyfázisú relé is. De én mindenképpen háromfázisú relét tennék.
Remélem ezeket a kérdéseket nem villanyszerelők teszik fel! Mert ha igen, akkor nagy baj van!
Ha 3 fázisra 3 db egyfázisú fi relét teszel, akkor a háromfázisú berendezések nem fognak működni, mert az egyfázisú fi relék leoldanak a hasznáatuktól.
Ne légy olyan szigorú! Van, aki a működését sem érti. Ettől még lehet válaszolni.
Én tanítottam (informatikára) leendő villanyszerelőket (jövőre végeznek). Nagy baj van...
Sajnos nem csak a villanyszerelőknél. :no:
És tegyük hozzá, hogy ha a nullák nem szeparáltan, az áramköröknek megfelelően vannak kábelezve, akkor is használhatatlanok lesznek az egyfázisú ÁVK-k.
Ilyet nem is tételeztem föl, hogy a nullákat még ezután cserélgetné valaki.
Én már semmin nem lepődök meg , és a triviális dolgokat is ellenőrzöm!
Lakásba három egyfázisút tettem.(rákényszerít hogy a nulllákat nem lehet szabadon variálni ,ezáltal a nulla szakadás csak a FI relé előtt probléma ,a másik hogy így a lakás FI relé szinten is szakaszolható.Nincs az hogy a beázott udvari lámpa miatt az egész lakásban nincs áram. A háromfázisú szerkezeteknek meg egy külön negyediket.
Akkor rosszul tetted fel a kérdést. Ilyen alapon minden lakásban 3 fázisú rendszer van, legfeljebb nincs minden fázis bevezetve, csak egy.
Ajánlom minden hozzáértő figyelmébe a mellékelt elosztó tervet.
Alkalmazása mindenhol ajánlott, ahol a költségek nem igazán számítanak.
Sajnos a friss mérnök urak sincsenek a toppon!-(((((
Igen... de a papír mindent kibír! A másik, hogy legalább van róla egy rajz... ezt is ritkán látni.
Idézet: „A forraszthatóságról csak annyit, hogy az alu is forrasztható spéci forraszanyaggal. Ez a forraszanyag viszont nem hétköznapi áron szerezhető be. Már 20-25 éve forgalomban van az alu forraszanyaga. Az elterjedését egyedül a brutális ára akadályozza.” Az a helyzet, hogy lehet sima sn60-pb40 forrasztóónnal is. Mindössze azt kell megoldani, hogy az alu védő oxidrétege eltűnjön, és ne tudjon újraképződni. Ezt úgy oldottam meg, hogy rézsodratot tekertem az alu drótra, és szépen befuttattam ónnal. Innentől már nem éri levegő az alut, mert befedi az ón. Az oxidréteget pedig a kötés melegítés közbeni mozgatásával lehet megbontani. És egyelőre úgy tűnik, hogy ez egy jó megoldás, sodort réz és tömör alu forrasztására. Íme:
Bár ilyent még nem próbáltam, de meg fogom próbálni. Tudtommal a forraszthatóság feltétele az ún. nedvesíthetőség. Öreg kollégám volt profi a forrasztástechnikában, (sajnos már Szent Péterrel cserél eszmét a forrasztás fortélyairól)
A kifejezés(nedvesíthetőség) tőle származik. Ő mondta,hogy minden anyag forrasztható, ha a megolvadt forraszanyag a forrasztandó felületet tudja nedvesíteni,azaz elterül a felületen és létrejön a kohéziós kötés. Nem biztos hogy igazam van, de van egy olyan érzésem,hogy az ón-ólom alapú forraszanyag az alumíniumot nem tudja nedvesíteni, a kötést összetartó erő csupán az alu vezetékre rátekert rézhuzal által okozott deformáció következménye. A rézhuzal teljes felülete a forrasztóanyaggal bevonódott, ezáltal elvesztette azt a rugalmasságát,ami lehetővé tenné,hogy az alu huzalt kihúzzuk a sodratból. Az általam korábban említett forrasztó anyag viszont az alumíniumon úgy terült, mint az ón-ólom alapú a rézen. Azaz képes volt az alu nedvesítésére.
Nincs igazad, mert a forrasztó ón folyik az alun, és tökéletesen forrasztja, ha az oxid réteget el tudod távolítani. Azonban a bemutatott forrasztásnál nem vagyok biztos abban, hogy az alut megfogta az ón.
Helló!
Én nem értem miért lovagolunk még mindig a forrasztott kötéseken! A szabvány nem engedi és szerencsére a vékony alu vezetékek lassan el is fogynak, mert már az sem kapható! Szerintem meg a mostani kötőelemek kiválóak! Oldható WAGO val meg bármit bármivel össze lehet kötni!
mpisti,llaci56:
Megfogta az rendesen, ha lehúzom a rezet, akkor alatta látszik, hogy "nedves" az alumínium felülete, tehát a forrasztás jó. Felaprítottam egy másik próbadarabot, és semmi jelét nem láttam, hogy szét akarna válni. fulcsii: Jó, én ezt csak mint érdekesség mutattam, meg persze lassú, macerás az ilyen toldás. De sok helyen(pl. panel épületek) nincs más megoldás, csak a toldás(vagy a vésés). Itt rengeteg helyen a kötés mondja fel a szolgálatot(sorkapcsozás...). Az oldható Wago meg nagyszerű találmány, de érdemes arra is gondolni, hogy az alumínium oxid az egyik legjobb elektromos szigetelő, ezért garantált, hogy egy ilyen összeszorított kötés kis felületen fog érintkezni. Persze mint én is mondtam, ha a gyártó garantálja hogy jó lesz, akkor nekem mindegy.(Megint más kérdés, hogy mit mondanak akkor ha miattuk ég le egy ház)
Nagyon kiváncsi lennék, hogy mondjuk 20 év múlva, mit mondunk erről a WAGO izékről. Lehet, hogy a szabvány nem engedi meg a forrasztást, de sok minden törvényt, meg szabványt láttam már, amit a józan ész ellenében hoztak... gondolom, azokat az érveket ti sem gondoljátok komolyan, amiket a forrasztás ellen a szabványalkotók kitaláltak?
"Szerintem meg a mostani kötőelemek kiválóak!" Különös tekintettel az M8-as csavarokra... meg a pozdorja csavarokra. Ez utóbbiról még a vasfűrész is visszaköszön. Némelyikük görbe, de hát attól még jó... bocs... Egyébként meg az aluminiumot is lehet egész jól áramvezetésre használni. Pl.: egy 1500 A-es tárcsatirisztor, ahol még gyárilag is a hűtőbordáról vezetik el az áramot... és az nem a 32 A-es kategória.
Szia katt!
Nem akarom ragozni, a szívemből szóltál! :yes:
Ugyan dehogy, a józan ész diktálta...
|
Bejelentkezés
Hirdetés |