Szia!
Biztosan az áramkorlát lépett működésbe.

Üdv!
De nem gyúl ki az áramkorlát LED még akkor sem, ha rövidre zárom a kimenetet. Más terheléssel rendesen működik csak a 6V-os izzónál van ez.

Akkor ott valami csak "sántít", ha rövidre zárt kimenetnél sem jelez az áramkorlát.

Valami igen, de mégis hol keressem a hibát? Szimmetrikusnak készült és mindkét oldalon ugyanez a gond. Szerintem korlátoz az áramkorlát ugyanis nem ragad oda a vezeték mikor rövidre zárom (alig szikrázik), max feszültség mellet sem és a biztosítékokat sem veri le. Kipróbáltam 26V-os égőkkel, azoknál nem esik a feszültség, viszont 47V-on is úgy világítanak mint 26V-on.
A 3V, 12V-os égők simán kigyúlnak, sőt ki is égnek. (Azért használok égőket mert abból van sok, de ha ez baj akkor javasoljatok egyéb terhelést ).
Üdv.

A 6V-os hány wattos? Az izzó ellenállása számít ilyenkor. Ohmmérővel hasonlítsd össze az egyes izzók hidegellenállását. Ne lepődj meg, ha ennek a 6V-osnak lenne a legkisebb ellenállása. Az áramkorlát visszajelzése meg rosszul van megcsinálva, és azért nem jelez.

Az izzó áramát (ne a feszültségét) mérd és úgy tekergesd az áramkorlátot! Bár izzó helyett simán zárd rövidre a multiméterrel (árammérésben)!

A 6V-os ellenállása 1ohm, míg a 26V-osé 20ohm, minden izzó 5W-os, a multiméteres mérés pedig 250mA-t mutat. Az áramkorlátot maximumra tekerve is ugyanakkora áramot mérek a kimeneten, mint majdnem letekerve, letekerve ugyanis világít az áramkorlát, ahogy kell. Valami mégis csak az árammal van...

Az áramkorlát-szabályzás nem működik. Nézd át az áramkört!

Szia!
Többször is tüzetesen átnéztem, minden hajszál pontosan úgy van ahogy a beültetési rajzon, volt még tartalék TL071 és 723-asom ilyen esetre amiket kicseréltem, de az eredmény ugyanaz. El nem tudom képzelni mi lehet a probléma, az áramkorlát nem akar engedelmeskedni

Az áramfigyelő ellenállás(sönt) értékét nem nézted el?

Ha egyetlen munkaponton (terhelés esetén) adja meg magát, akkor valószínű gerjedés esete áll fent.

Nem néztem el: 2db 0,33ohmos párhuzamosan, amúgy minden ellenállás és kondenzátor értéket lemértem (még a diódák és végtranyók betáját is), és nem volt hiba. Most átnéztem az áramkörös felét is de nincs sem zárlat sem szakadás.
Az lenne jó ha le tudná nekem írni valaki, hogy pontosan hogy is kell ez működjön mert egy másik labortáp (LM324-el, szintén Alkotó átrajzolat) is nagyjából ezeket az értékeket mutatja ugyanezekkel a terhelésekkel mármint hogy miközben le van terhelve nem lehet szabályozni áramot ott sem, azzal a különbséggel, hogy mikor azt rövidre zárom akkor kigyúl az áramkorlát LED.
DuMatyi, mire érted a gerjedést, mármint hogy hol?

Az ilyen labortápok a suliban gerjedtek - az OPA gerjed be a nem megfelelő táphidegités vagy egyéb ok miatt. Szkóppal deritettük ki, és 100 nanó kerámiával hidegitettünk.

Nemcsak a táp, de minden elektrolit kondi hidegítve van egy-egy 100nF-os kondival.

Esetleg nem lehet, hogy szimplán túl nagy áramot vesz fel ez a 6V-os lámpa, és teljesen feltekert áram mellett is leszabályoz a táp?

ezt a tápot hogyan fejlesztenétek tovább?

leszimuláltam LM317 és LM337-el, és DC-n jó,
csak az életben bekövetkezendő egyéb nyűgökre nem tudom hogyan reagálna.

Ezért végeztem el ugyanezeket a méréseket a másik táppal is, ami 4 amperig tud és azt láttam, hogy azt a 250mA-t pontosan a 2V-nál éri el, ha feljebb tekerem nő az áram is, egészen 4A-ig (ha rövidre zárom annyit mérek). A mostani táp viszont zárlatkor mutatja a 250mA-t és valószínű ezért nem nem megy 2V fölé mikor rákötöm azt a 6V-os égőt, mert nem tud több áramot produkálni, holott többre lenne szüksége az izzónak a 6V-hoz. Pedig a ez a transzformátor is szintén 4A-es, nem tudom miért nem "használja' ki teljesen.

Hello!
A labortáp nem egy ember, aki kihasználja vagy sem a másikat.. De nem sopánkodni kell, hanem méregetni, és elsőként megérteni a működését. Akkor már elboldogulsz vele.

- Előfordulhat, hogy a kimenő áram azért nincs meg, mert a feszültség szabályzó nem működik helyesen. Ezt legegyszerűbb terhelés nélkül ellenőrizni. Tehát, hogy a kimenő feszültség szabályozható-e 0..50V-ig (ha akkora a maximum)
- Ha ez nem működik, akkor eleve az a gond, hogy nem állítható be akkora kimenő feszültség, ami a terhelésen 250mA-nél nagyobb áramot tudna áthajtani. (Az már eleve gyanús, hogy csak a finom potival tudsz szabályozni, mert ez csak a durva minimumra tekerése esetén lenne lehetséges. Mert ha a durvát feltekered, és nem nő a kimenő feszültség, akkor a finomat ebben a helyzetben már hiába szabályozod..
- Ha a feszültség szabályozás jó, akkor lehet, hogy a végfok nem terhelhető. Ez viszonylag könnyen ellenőrizhető, ha D4 diódát kiemeljük, mert így hatástalanítottuk a feszültség szabályzót. Ha a D5 diódát is kiemeljük, akkor hatástalanítottuk, az áramszabályzót.

A két dióda kiemelésével, a kimeneten megjelenik a táp C10 pufferkondijához közeli feszültsége. Így kell megpróbálni megterhelni a tápot.
De semmi esetre nem rövidzárral, mer az a táp halálát jelenti.

Tehát, a terhelés, két sorba kapcsolt 24V/100W-os izzóval végezzük. (Ez kapható, E27 foglalattal, kb 165Ft/db áron) A két izzó terhelése, kb. 4,2A lesz. Ezzel, biztonságosan mérhetjük a tápot.

Ha így meg van az 50V feletti (maximális kimeneti) feszültség, akkor visszahelyezve a D4 diódát, megpróbálhatjuk a feszültség szabályzó működését.

Ha a feszültség szabályozás rendben van, akkor vissza helyezhető, a D5 dióda, és lehet próbálni az áramszabályzó működését. De szigorúan a két izzó terhelése mellett..

- Egy áramkorlát úgy működik, hogy összehasonlítja a potméteren beállított feszültséget a shunt ellenálláson eső feszültséggel, és ha az ellenálláson mérhető feszültség nagyobb lenne, akkor leszabályozza a feszültségszabályzót. Ha egy ellenálláson a feszültség állandó, akkor a rajta átfolyó áram is az.
Így a shunt ellenálláson nem lehet nagyobb feszültség, mint amit a potin beállítottál, tehát hiába nő a terhelés, az áram már állandó marad.
- Alapvetően ezeket kell ellenőrizni. Tehát ami fontos, az árambeállító potiról jövő feszültség, és a shunt ellenállás értéke. (Persze, meg hogy az IC leszabályozzon)
- Ha két párhuzamos 0,33 ohm-ot alkalmaztál, akkor annak eredője 0,33/2=0,165ohm. 4A maximális áram esetén, ezen 0,165ohm*4A=0,66V feszültség esik.
- Alapvetően ezt a feszültséget kell szolgáltatnia a P2 potinak. Vagy is annak alja és teteje között, ezt a feszültséget kell mérni. Ezt lehet beállítani, R15 és R16 ellenállásokkal. Természetesen előtte érdemes megmérni, a 723 referencia feszültségét a C5 kondiban. Ennek értéke, kb. 7,2V.
- Ha a poti feszültsége rendben van, akkor érdemes megmérni a shunt ellenálláson mérhető feszültséget, (ami túlterhelés alatt és a P2 maximális állása mellett értendő) nem lehet magasabb, mint a P2 poti feszültsége.
- Ha a feszültség megvan, de az áram mégsem akkora, akkor nem jó (nagy) a shunt értéke, ahogy István is rákérdezett.
- Viszont, ha az áramszabályzó leszabályozott, akkor azt a Led1-nek jeleznie kell. Ha nem jelez, (feltételezve hogy nincs áramköri hiba) akkor vélhetően nem is az áramkorlát szabályozza le, a kimenő áram értékét.

Tekintve, hogy a táp "négyvezetékes kialakítású", remélem a +Uki/+Us és a -Uki/-Us pontok rövidzára mellett végezted a próbákat..
üdv! proli007

Én is közbe próbálgattam javítani a tápomat, a Q2 es tranzisztort (BC141) kicseréltem egy BFY34 esre (csak az volt kéznél, ami hasonló) és úgy most lehet a feszültséget szabályozni 0-32 voltig.
Az R1 es ellenállás 63 fokig felmelegszik, az lehet a baj, hogy 250wattos a trafóm amivel működtetem?
Ja és nem működik az áramkorlát LED, de azt még megnézem hogy mi lehet a baj.
Üdv: Tamas 88

Sziasztok.
Elkészítettem a 2.7.1-es labortáp nyákját, de nem olyan tökéletes, a vaonalak széle néha enyhén recézett ill. kisebb alámaródás is történt. Ez okoz problémát a táp működésében vagy inkább esztétikai hiba? (Terveim szerint átcínezem így a keresztmetszet lényeges nőni fog így már jó lesz a nyák?)

Szia, attól függ, hogy milyen vezetők maródtak alá. Ha olyan ahol nagyobb áramok folynak akkor azt mindenképp be kell futtatnod ónnal. Ha csak vékony vezetők maródtak alá, akkor nézd meg szakadás vizsgálóval, hogy jó-e. Ha nem, akkor be kell futtatni.

Szakadás nincs csak egy kicsit maródott meg, de az egészet leónozom úgy késöbb könnyebb forrasztani.

Ok, szoktál ón futtatáskor forrasztó zsírt használni? Azzal sokkal jobban befutja az ón.

A forrasztózsír nem való nyákra, azt a bádogosok használják. Kifejezetten korrozív, és mikroelektronikai munkára alkalmatlan. Átvezetéseket okoz. Kivéve a sspeciális mikroelektronikai folyasztószer. Ha egy forrasztást nem futja rendesen az ón - amiben folyasztószer gyanánt gyanta van -, akkor nem volt megfelelő a felület előkészítése. Továbbiakat lásd a forrasztás 1x1 topikban.

Nem szoktam semmi mást használni csak egy finom csiszolóvászont egy kis benzint amivel lemosom és azután a gyantát feloldom egy kis benzinben azt szétkenem a nyákon és tökéletes
Az okoz valamilyen problémát ha marad mégis kis hiányos terület a nyákban pl. nagy beterített részeken? A keresztmetszettel biztos nem lesz baj az átcínezés után csak nem okoz valamilyen zavart? (Én nem gondolnám, mert felirat is van a közepén szóval elvileg csak esztétika, de ha nem akkor létszi írj. Nem akarok egy rossz tápot építeni annyira azért nem olcsók a cuccok bele.)

Van már kifejezetten "nekünk" kifejlesztett forrasztózsír is. Én speciel sósavval szoktam lemosni a nyákot ónozás előtt. Ónozás után és az alkatrészek beforrasztása után is le szoktam mosni a nyákot.
De megint nem a témáról beszélgetünk...

Az átcinezéssel olyan értelemben vigyázni kell, hogy apró ónhidak lehetnek a folyasztószer alatt. Kicsi az esélye, de egy esetben egy erősítőben ez volt a hiba alkatrészcsere után. Tehát csak óvatosan.

Én a széles nyákrajzolat helyett (meglegyen a keresztmetszet) keskenyet használok, és ráforrasztok gyorsan nagy pákával lapos vezetőt. Erre laposelem kivezetés, leégett relé érintkező szalagjai pogácsa nélkül alkalmas. Van, aki ellapított sordott vezetéket forraszt fel. Tehát nem széles vezetéksávot kell tervezni, hanem meg kell patkolni, ha nagy áramot vitetsz. Az egyszerű ónnal való felhordás helyett (egyenletlen keresztmetszetet eredményez, és nem biztos, hogy mindenhol megfelelő vastagságú lesz) a fent részletezett módszerek váltak be nálam.

Nagy keresztmetszet kell a puffer és a graetz között (20-30 amper csúcsáram!), illetve a szabályozó elem körében (áteresztő tranzisztor kollektor- és emitterköre).

Hát igen, de lehet venni kis tubussal direkt erre a célra forrasztó zsírt, amivel be kell kenni a vezetőt és szépen befutja az ón.
c27: Nem tudom, nem ismerem azt kapcsolást, de ha nem folyik rajta nagy áram akkor elvileg nem lesz baj.
A gyantás módszert a futtatás miatt, vagy a vezetők oxid. védelme miatt csinálod? Én az oxid. ellen most nemrég vettem kémiai ónozót, nagyon jó szerintem.

A gyantát a cínezés miatt használom, mivel így nem ég rá a gyanta, de a cín nagyon jól tapad. Én nem használok folyatószert így nem fordúl elő, hogy ónhidak lesznek a folyatószer alatt. Pákával szoktam szétteríteni igaz elég hosszadalmas módszer. A keresztmetszet elvileg alapból megfelelő és a cínezést azért használom, mert ha van egy pici hiba akkor azért csak korrigálja a keresztmetszetet, a másik, hogy így nem oxidálódik a réz. Ha be lesz forrasztva minden egy kis lakkal bekenem és kész. Bocs köbzoli és kioffoltam magam, de nem lesz több ilyen

A 2.7.1-es alkotós tápnál (ha jól emlékszem) az output kapcsoló ha be van kapcsolva akkor nincs a kimeneten fesz?