Természetesen.
Csak nézd meg a rajzot, és láthatod, hogy ugyan azt éred el vele, mintha letekernéd a "fesz." potmétert.

Értem, kösz.
Még annyit akarok kérdezni, hogy ha én egy 0-25V 0-4A-es tápot akarok csinálni akkor a fesz és áram poti milyen legyen? A kapcsolásban ha jól emlékszem 10K mindkét poti, de azokkal mennyire lehet pontosan beállítani egy értéket? Szükséges e egy finom poti a pontos érték beállításához vagy 0-25V-ig annyira nem vészes? (0-50V-oson láttam ezért kérdezem szerinted szükséges e, mert a dobozt akkor úgy csinálnám.)
Gondolom az nem baj ha a trimmer ellenállások 5K helyett 4K7?

Szerintem mind a feszültség, mind az áram szabályozásnál használj két-két potit 10K - 1K, hogy legyen finom beállítás is. Szerintem jó az 5K helyett a 4K7. Nem hiszem, hogy pont 4K7 és 5K közötti beállításra lett méretezve. Ha 6K8-as trimmered van az is jó.

hát sztem marad a 4K7 most ez van itthon. (Az 1N4001 és 1N4002 helyett 1N4007-et adtak gondolom ez is jó adatlap szerint jó.) A tápban van még 0R22 és 0R68 2W ellenállás ide elég a 2W? Érdemesebb 3W-osat tenni? Van itthon 2W és 3W-os is 0R66-os viszont nincs abból csak 2W és 5W van a HE-ban. Elvileg elég a 2W nem?
Még egy utolsó kérdés, hogy nekem 0-25V és 0-4A között kéne változtatni az értékeket, de a táp 0-30V és 0-3A-ig jó. Mire kell megváltoztatni az R2, R3, R10, R12 és R22 ellenállásokat? (Vagy hogy lehet ezt kiszámolni pontosan?)

"Az 1N4001 és 1N4002 helyett 1N4007-et adtak gondolom ez is jó"
Igen jó.

Ha jól számolom a 0R68 1.2W-ot fog maximum eldiszipálni, a 0R22 pedig 0.4W-ot így a 2W bőven elég.

"Mire kell megváltoztatni az R2, R3, R10, R12 és R22 ellenállásokat? (Vagy hogy lehet ezt kiszámolni pontosan?)"
R10=100k (lásd a kapcs. rajz bal alsó sarkát ), a többit nem tudom, nem ez a tápom van. Biztos leírták már itt korábban. Én is egy eredetileg 30V-ra tervezett tápot hajtok kicsivel alacsonyabb feszültségről (24V~ helyett 20V~) és változatlan értékű alkatrészekkel is jól megy. Lehet, hogy ezt sem zavarná.

Nem tudod véletlenül, hogy az alkotó féle fesz és árammérő ilyen változata is tökéletesen működik? (A bemenetek fel vannak cserélve talán ennyi hibát olvastam, de amúgy működik nem?) A legújabb változat ami L alakú elég nagy helyigényű.

Engedd meg, hogy belekotyogjak én is.
Nem tudok a bemenetek semmiféle cseréjéről. Hibátlanul működik.
A helyigény megközelítés kérdése. Ez laposabb, így hátrafelé nem kell neki nagy hely.
Viszont a másik (L-alakú) azért praktikus bizonyos esetekben, mert szemben a "lapos" verzióval, nagyon közel rakhatók egymás mellé a kijelzők, ha több egységet akarsz beépíteni.

Helló.
Bocs, ha hülyeséget írtam, de én ezt olvastam azért kérdezem, mert nem tudom, hogy akkor nagy hoho miért írta. Helló ! Én is megépítettem tegnap a műszert és kifogástalanul működik mint a mellékelt kép mutatja. A bemenetére kössél 195 mV -ot és a trimerrel 1950- re kell állítani .Nekem is volt negatív előjel de a bemenetén felcseréltem a kábel. Tehát a rajz szerinti + bemenet az negatív. Amíg a bemenet nyitva van addig nem mutat 0000-át.
Nekem ez a lapos verzió jobban tetszik, de miért nem lehet 2-t egymás mellé tenni? Ha a poti miatt azt éppen meg lehetne oldani, de ha előtte állítom be akkor úgy se kell hozzányúlni késöbb. (Kicsit kevesebb nyákot is igényel. Viszont egy kérdésem van még, hogy mármilyen közös anódú ledkijelző jó hozzá ami 20mm-es?) Hát ha egymás fölé kell tenni sokat akkor tényleg több fér el, de 2 egymás alatt elfér. (Egyébként szép munka mindkettő.)

Még egy kérdés, hogy a nyákot körülveszi egy vékony vonal annak van fontos funkciója vagy inkább a körbevágás miatt van?

Pontosan az a vékony vonal a vezetővonal melynek mentén szépen levághatod és lecsiszolhatod a nyákot hogy szép legyen

Sziasztok!
Gyors volt a döntés,de Alkotó tápját raktam össze. Viszont van 1-2 dolog ami számomra nem tiszta!
Az egyik,hogy a potméterek miért szabályoznak fordítva,a másik hogy az áramhatárt jelző lednek mikor kell világítania,és végül hogy a tápon az AC-ra kötött 75R és a hozzá tartozó 47µF mi célt szolgál? Én azt nem kötöttem be,mert kapcsolóüzemű tápról hajtom. Ha be kell kötni,hova kell? Egyébként a tápot egy 12V-os PC táp ventilátorával terheltem le.

Nem derül ki melyik tápról van szó. Feltételezem, a PIONEER által tervezett kapcsolásra gondolsz. Ebből is van több verzió, sőt nyák is készült több kialakításhoz is. Remélem majd a szerző is állást foglal.
1. A szerintem legfrissebb verzión nem szabályoz fordítva egyik potméter és egyik trimmer sem (rajz mellékelve).
2. Az áramhatár jelző led akkor világít, ha a kimeneten folyó áram elérte az áramhatárként beállított értéket. Amíg nem világít, addig a feszültség a stabil, miután kigyullad, az áram a stabil, és a feszültség mindig éppen annyira csökken le, hogy éppen a beállított árammaximum folyjon.
3. R5 és C4 része annak a fokozatnak, ami a váltóból csinál -igen szellemesen- a GND-től alacsonyabb potenciált, -5V-ot. E nélkül nem lehetne nulláig lemenni a kimeneti feszültséggel.
4. A kapcsolóüzemű tápot nem értem, minek az ide? Épp az a kapcsolás egyik előnye, hogy egyetlen szekunder tekercsről képes megoldani az összes szükséges funkciót.

Igen,erről a kapcsolásról lenne szó! Most kipróbáltam trafóval,tökéletesen működik vele,és normálisan szabályoznak a potméterek is. Akkor annál maradok,hogy bontom a kapcsolóüzemű tápból a 14000µF-os kondenzátorokat,és belerakom a labortápba.

Kösz az infót. Akkor még annyi kérdésem maradt, hogy ha 25V-os kimenetet akarok mekkora ellenállások kellenek? (Ha jól tudom az R2 R3 R12 R22 kell változtatni. Egyszer SALáta mondta, hogy a 30V és 50V-hoz kellő ellenállások arányából számítsam ki. Én erre jutottam: R2=590R R3=158K R12=720R R22=720R így jó vagy hülyeség?)

Egyébként a kapcsolóüzemű táp azért kell,mert jelenleg nincs egy trafóm sem ami legalább 4A-t tudna szolgáltatni,viszont a kapcsolóüzemű táp lead 5-6Ampert 39V mellett. Nagyon úgy tűnt,hogy nem szereti ez a táp a kapcsolóüzemű tápomat,úgyhogy muszáj lesz beszereznem egy normális trafót. Ráadásul dupla tápot akarok csinálni,úgyhogy 2x42V biztos hogy kell.

Kapcsiüzemű tápból nem érdemes labortápot építeni.hiába vannak benne a zavarszűrők, akkor is lesz rajta zavar, sosem lesz tiszta egyenáramod.Pl egy egyszerűbb erősítőt akarsz próbálni, akkor az erősíő begerjedhet a zavaros feszültségtől.Hiába raksz rá akármennyi hidegítő kondit is.Nem éri meg vele szenvedni.Lesz egy tápod, amivel egy leden kívül mást nemigen fogsz tudni táplálni.A másik meg az, hogy a trafó áramának nem feltétlenül kell ugyanakkorának lennie mint amekkora a rajzra van írva.

Nekem nagyon sokan mást mondtak! Van aki azt mondja hogy a kapcsolóüzemű táp nagyon is jó erősítőkhöz. Mint kiderült labortáphoz SEM! Igen,tudom hogy nem kell megegyeznie a szekunderen lévő áramnak a trafóéval. Ha akkora áramot szeretnék a tápomból mint ami a kapcsoláson van feljegyezve,minimum 1A-rel a biztonság kedvéért,és a megfelelő terhelhetőségér többnek kell lennie.

Szia!
Ehhez a táphoz azért nem jó egy kapcsolóüzemű táp, mert a negatív segédfeszültséget közvetlenül a transzformátor váltóáramú részéből állítja elő. Ha közvetlenül egyenáramot kap a kapcsolás, nem lesz negatív segédfeszültség.
Üdv: Pioneer

Ha csak ennyi lenne a probléma, akkor ezt nagyon könnyen meg lehet oldani egy másik szekunder tekerccsel a kapcsitápon.

Sziasztok!

Most bukkantam az Alkotó féle "labortáp LM324-el 2.7.1 verzió.pdf " labortáp változatra.

Nekem még az eredeti kapcsolással épített labortápom van néhány apró módosítással, de 99%-ban ez. A DC OFF nálam egy kimenetre kötött kapcsoló. Azonban látom a pdf-ben, hogy ügyesebben is megoldható.

A gyári kapcsolásnál ezt a C4-es kondenzátor rövidre zárásával érhetem el. Az imént kipróbáltam, jól működik.

Kérdésem: mi a szerepe ennek a kondenzátornak? Nem az, hogy a zavaroktól védje az U2 bemenetét (azzal, hogy puffereli a potin keresztül a bemetre adott jelet)?
Látom, a pdf-ben el van hagyva. Ha én is elhagyom, nem lesz gond? Azt mégsem szeretném, hogy rövidrezárogatom az ott lévő kondit és így érem el a kívánt hatást. Gondolom hosszútávon nem egészséges a kontira nézve.

Előre is köszönöm a segítséget.

Igen, de beszéltek itt róla, hogy amikor a dc off kapcsolód lekapcsolja a kimenetedet, és áramtalanítod a tápegységedet, akkor a negatív tápod nem egyszerre sül ki a pozitívval, és ettől a kimeneten egy jónagy feszültség tüske alakul ki. Ettől valami rajta felejtett áramkör meg halhat, és már járt is így valaki. Ezt a funkciót én nem is használom éppen ez miatt.

Akkor én is hanyagolom. Köszönöm szépen az infót!
Marad a kimenet megszakítása kapcsolóval. Hibát nem okoz, mert 4 vezetékesre van alakítva a kapcsolásom, így közvetlenül a +/- banándugókról veszem le a feszültséget a szabályzáshoz. Amíg ezt nem tettem, 2-3A esetén már 0.5V is esett a huzalozáson.
Most már csak a banándugó után használt vezetéken tud esni.

A stabilitásával egyébként elégedett vagyok. Most próbáltam rajta egy peltier elemet.
Üresjáratban 5.75 V (0A)
Peltiert rákötve: 3 A szalad át rajta
Nyákon a 2 visszavezetett vezeték forr.pontján: 5.75 V
Banándugón: 5.71 V
2X 50cm-es mérővezeték végén ahol a fogyasztó van: 5.65V

A +2 vezetéket sajnos a DC-OFF kapcsoló előtt kellett visszavezetnem, különben DC-OFF állásban a szabályzókör tévesen azt hitte, hogy nincs elég fesz a kimeneten és kiakasztotta a deprez mutatóm
Szóval a kapcsoló miatt van némi hibafeszem, de még így is kevesebb, mint 4 vezetékes nélkül volt.

Amúgy egy gondom van vele, de nem az áramkörből adódik:
A kimenettel sorba kötött deprez ampermérő jó nagyot csattan a nullába, ha leválasztom a fogyasztót. Illetve csattan a 3A felé, ha rákötöm. Tudom, fokozatosan adjam neki a delejt, így szoktam, de van esetleg valami trükk ennek kivédésére? Gondolom egyfelől a rugó húzza vissza, másfelől ott van a tekercs, ami ellendolgozik a megszűnő áramnak.

Előre is köszönöm!

Csak óvatosan a kijelentésekkel, főleg ha azok megalapozatlanok.
1. Az általad említett probléma nálam nem jelentkezik (ez tény!!)
2. Ami sokkal fontosabb! A DC-OFF nem arra való amit te hibaként említesz. Elvileg annak semmi köze a tápegység kikapcsolásához. Ez egy kényelmi funkció (ami a tápegység bekapcsolása mellett), azonnal képes lenullázni a kimeneti feszültséget. Ha valamit élesztünk, akkor ez sokkal ügyesebb megoldás mint állandóan ki/be dugdosni a kábeleket, nem is beszélve az esetleges szimmetrikus kialakításról, ahol a funkció (megfelelő kapcsolóval) mindkét oldalon egyszerre valósítható meg.
Tehát a DC-OFF-ot nem elkerülni kell, hanem ügyesen kihasználni.

Üdv mindenkinek!

Át szeretném egy kicsit alakítani a tápegységemet. Az első az volna, hogy legyen benne DC-OFF kapcsoló mely nagyon jó funkció mert nem szeretem állandóan kihúzkodni a kábeleket. A másik átalakítás az lenne, hogy két tápot fogok építeni és meg kellene oldani a szimmetrikus és aszimmetrikus szabályzást egy kapcsolóval azaz ha a kapcsoló az egyik állásban van akkor a mester táp potenciométereivel tudom szabályozni mind két tápot ha a kapcsoló a másik állásban van akkor pedig mindkét tápot külön a saját potenciométereivel tudom vezérelni. Valamilyen csatolást kellene létrehozni de még nem tudom hogy hogyan és ebben szeretnék segítséget kérni. Ha minden igaz a DC-OFF kapcsolót jól kötöttem be. A feszültséget szabályzó poti és a gnd közé tettem be. remélem ez így jó.

A segítséget előre is köszönöm.

Helló.
Azt szeretném megkérdezni, hogy a 2.7.1 láphoz mennyire szükséges a durva poti mellé egy finom? Elég helyszűkén leszek, de ha szükséges betenném. Mindkettőhöz érdemes (áram, fesz.) vagy felesleges? Esetleg csak az áramhoz?
Ha 25V-os kimenetet szeretnék akkor mit változtassak és mennyire? (Nem tudom lehet volt már kérdés, de nem találtam az elején.)
Gondolom a fesz és árammérő panel úgy is működik ha szallagkábellel kötöm össze a ledkijelzőt a panellel?

Szia!
Ha a valóságban is így van mint a rajzon, akkor nem a legszerencsésebb, mert a poti max. állásánál a kapcsoló "keményen" megterheli a referenciát előállító műveleti erősítő kimenetét.
Tedd inkább a C5-el párhuzamosan, de még korrektebb, ha az R13-at megosztod, és az osztáspontot testeled a kapcsolóval.

Hali!

Az R13-as ellenállás 27k-s. Szétszedtem 2 darab 13k-ra és közé tettem a kapcsolót.

Így korrekt.

Nos az egyik módosítás hála neked megtörtént. Köszönöm a segítségedet. A másik viszont még megoldásra vár. Valamilyen műveleti erősítővel kellene megoldani. Esetleg valakinek nincsen kapcsolási rajza egy ilyen átváltó kapcsolásról?

Helló!
Én sztereó potméterrel oldottam meg hogy a feszültség azonos legyen Master-Slave (párhuzamos, soros) üzemmódban! Ilyenkor a Slave feszültség potmétere átkerül a Master sztereó potméterére. Az áram meg jobb ha csatornánként külön szabályozható, bármelyik üzemmódban! Persze ez nem tökéletes olyan 0,1V-ra sikerült beállítanom csak az együtt futást, de ez párhuzamos módban nem számít, sorosban pedig ennyi nem árt semminek! Mellesleg nem csak a potmétert kell átkapcsolni, hanem a kimeneteket is össze kell kötni (belül), minden üzemmódban máshogyan, (Párhuzamos, független, soros) hogy mégse nekünk kelljen kívül kábelozgatni! Nagyon hasznos tud lenni a Master-Slave üzemmód, enélkül nem is labortáp egy labortáp -szerintem-!