Mivel frekvenciaváltókat is javítok néha,ismerem némely gyártó által alkalmazott modulok teljesítménytűrését. Ekkora modult,mint ami a csevegésünk tárgya, 0,75-1,1kW-os frekiváltókban alkalmaznak. Mint már korábban is írtam, egy próbát lehet csinálni,különösen ha "ingyé"van a modul. Csak példaként említem, a MILLER Maxstar 150-es egyfázisú ipari gépben STE53NA50 fetek vannak, ez egy teljes hidas gép, a 150A-ból 120-at tud 100%Bi-n. A 15A-es IGBT is bizonyára ketyegne egy ideig, csak kérdés,hogy a kivehető teljesítmény mire lenne elég. A gyári 80-90A-es gépekben is 2-2db 20A-es IGBT vagy FET van párhuzamosan. Tehát amikor Jacsu fórumtársunknak azt írtam hogy"röviden: nem"akkor ezalatt nem azt értettem,hogy kivitelezhetetlen ebből egy inverter építése, hanem azt, hogy ezekből a modulokból olyan gépet nem tud építeni,amilyen tudású pl. a MACI. Szerintem aki hegesztőinverter építésére adja a fejét, ezt talán két okból teszi: 1.nincs elég pénze egy gyárira;2. hajtja a kíváncsiság, vajon milyen gépet tud összehozni saját célra,azaz tanulni akar belőle. Ha Jacsu tanulni akar belőle, akkor nyugodtan építsen ebből a modulból. De ha használni is akarja akkor meggondolandó. Korábbi hozzászólásomhoz csatoltam az ominózus modul adatlapját is. Érdemes megnézni azt az adatot,hogy mekkora a maximálisan el disszipálható teljesítmény a modulon,illetve mekkora az egyes IGBT-k kollektor árama.

Üdvözlet
http://www3.telus.net/public/a5a26316/TIG_Welder.html
Szeretném, ha valaki a fenti linken lévő AWI vezérlést áttekintené és megírná véleményét. a szerző állítása szerint sokan megépítették már és működik, fórumokon is olvastam róla. Extra kérdésem lenne, hogy az e forumokon tárgyalt invertereket(pl:maci) lehet-e elé kötni a hegesztőtrafó helyett, valamint a szerző szerint AC üzemmódban is működik - nekem ez is fontos szempont lenne (gondolom a dupla egyenirányítás az bizonyosan nem kell...)
Véleményeket, segítséget előre is köszönöm. Bővebben:http://www3.telus.net/public/a5a26316/TIG_Welder.html

Ha már a frekvenciaváltóknál vagyunk,ismét igazad van.Szívből én is inkább egy pár SKM 200GB 123D ből kialakított teljeshidas megoldást ajánlanék,SKH21 meghajtókkal,30 KHZig elmegy,csak az áramszolgáltatótol függ a kimenőáram... de viccet félre,várjuk mit mond Jacsu...

Ezek a modulok nem kerültek pénzbe.Mondhatok én bármit arrol amihez nem értek?Életem első hegesztőjét tekertem meg,müködik ez kis lökést adott.Most nézegetem az alapokat,először az alapokat kell megtanulni.Tirisztor müködését is most kezdem kapisgálni.Ezek is azért kerültek hozzám,mert jo nagy hütőbordát kerestem,ezek meg még benne vannak a rá épitett panelban,lehet nem is jok.

Itt modulokat említesz...ha van 2 jó modul, 3-3 félhíd párhuzamossan-3fázisról-biztos nem marad le a macitól...

Igen kettő van belőle.

Plusz van bennük 6 darab 470mikro 40volt kondenzátor,plusz sok isten tudja mi.

Alakul a helyzet emailed érkezett...

Nagyjából ismerem ezt a projektet. Eredetileg egy hagyományos hegesztőtrafóhoz készült váltóirányító konverternek nevezném. Ha tüzetesen átnézed a rajzait,láthatod,hogy a nagyáramú része hagyományos graetz egyenirányítóval egyenirányított,majd 150uF160V-os kondikkal pufferelt feszültségforrásról táplálkozik. Ezt a "200A Power Stage Drawing"-jelölésű rajzon láthatod.(A 100A verziónál ugyanez van)Tehát ez nem egy TIG hegesztőgép doksija,hanem egy olyan adapteré,amely a leírásban szereplő funkciókkal növeli egy alap hegesztőtrafó tudását.

Bocsi,későn olvastam el tüzetesen a kérdésedet.
Katt fórumtársunk véleményére kíváncsi lennék azzal kapcsolatosan,hogy a MACI után köthető-e?
Egy teljes hidas gép után talán mehetne. De ha azt is csinálni kell,akkor egyszerűbb beleintegrálni az alapkonstrukcióba.

Hello
Igen, a szerző is a bővítésről, teljes szabályozásról ír.
Azért foglalkoztat a dolog, mert egy AC-DC üzemű AWI TIG hegesztőt szeretném mindenképpen összehozni. Az érdeklődésem a témában e körül forog, persze a fórumon megjelent sima inverterek is felkeltették az érdeklődésemet. Egy egyszerű gyári inverterem TECHUP 140-es az van, ezért a normál inverter építése most nem cél , várat magára. Mindenképpen keresek AC-DC AWI kapcsolási rajzot, leírást, ezért is regisztráltam a fórumra- egyébként régóta olvasgatom...

Esetleg egy AC-DC-TIG/MIG-MAG rajz érdekel (?) ,természetesen nem magyar.Bővebben: Link

Érdedekes, köszi- a mikroprofesszor azért fejtörés.

Az lehet hogy procis a gép,de talán segít abban,hogy eldöntsd hogy a MACI-val összeépíthető-e az általad belinkelt adapter. Nekem első pillantásra úgy tűnik,sok hasonlóság található a két váltóirányító és az alapáramforrásként szolgáló DC-DC átalakító között.

Ajaj...
Hát amikor megláttam, hogy a vezérlésben mennyi ic van akkor mindjárt továbblapoztam... Egészen a főáramköri rajzig. Először azt hittem, hogy ez egy olyan gép, ami a 110 V-os hálózatról működik, lévén, hogy 160V-os elkók vannak benne. Aztán láttam, hogy egy teljes híd kimenetére 100 nF-os kondikat tettek be. Szóval, innen már teljesen továbblapoztam, nem értem ezt, vajon mire jó, hogy egy feszültséggenerátorról meghajtott inverter kimenetére rövidzárakat teszünk egy jó nagy kondi formájában... ettől még lehet, hogy ez jó, de én nem nagyon akarnék foglalkozni olyan áramkörrel, ami már alapjaiban inkorrekt megoldásokat tartalmaz.

A Maci kimenetére? Hát, ha korrekt a Maci áramkorlátja, akkor megfogja azt a rövidzárási áramot, amit az előbbi 160 V-os kondik jelentenek. Vagyis, nem fog meghalni. Egyébként, amikor ég az ív, meg megszakad, akkor mindig kisüti a 160 V-os kondikat? Hogy is van ez? Mi fogja ilyenkor korlátozni az áramot? Ez átfolyik az IGBT-ken... Minek oda a kondi? Gondolom, a túlfeszültségek miatt... Ha van egy gép, akár lehet a Maci is, annak a kimenete végül is áram. A feladat az, hogy ezt az áramot váltakozóárammá tegyük, ha jól gondolom a néhány száz hertz tartományban. Erre pont jó egy teljes híd, a vezérlésének lényege csak annyi, hogy az egymás alatt levő tranyókat nem holtidővel kell vezérelni, hanem úgy, hogy átlapolással vezessenek, ugyanis, a Maci kimeneti fojtójának az árama nem szakadhat meg. Az áram még egy kimeneti rövidzár ( pl: vezet ebben a hídban az összes tranyó) esetében sem problémás, hiszen a Maci kimenete áramkorlátos. Annál nagyobb baj van, ha nem tud hova elfolyni a kimeneti fojtó árama, mert abból jó nagy túlfeszültségek lesznek...ezért kell úgy vezérelni a tranyókat, hogy átlapolás legyen, tehát, sose szakadjon meg ennek a hídnak a vezetőképessége, vagyis egy átló mindig vezessen, vagy két egymás alatt levő tranyó vezessen. Valójában, egy adott hegesztőgép egyenáramú kimenetére áraminvertert kell csinálni... vagyis, egy olyan szerkezetet, aminek a betápja nem feszültség, hanem áram. Az áram nagyságát a Maci potija szabályozza. Ha még a kimeneti váltófeszültség középértékét is kell szabályozni ( kell? nem értek hozzá... ) akkor lehet ennek a hídnak a kitöltési tényezőjét szabályozni, de csak úgy, hogy az átlapolás mindig meglegyen.

Nem hiszem, hogy így kellene csinálni AC/DC gépet, Ezt valahogy egybe kellene tervezni, már ha ez a cél. Lehet, hogy ezen a linken levő gép működik, de én biztosan nem építeném meg... túl sok inkorrekt megoldást tartalmaz... a másik, hogy 2010-et írunk... ilyen külcsínnel nehezen hihető, hogy komoly a belbecs...

Az összeépítős ötlet csak a trafó miatt alakult ki (BUZZBOX). Végül is a trafó kiváltása elektronikával nem fő kívánság. A hivatkozott link TIG kapcsolás működőképesége jobban izgat. A sok IC szerintem nem baj, ha azok hétköznapiak ill. olcsók - különben tényleg akkor gyári készülék. Az építés öröme felett győzhet az anyagi fölény(pénz szűke)- főleg sok kudarc övezheti.

A 160V-os elkók az alaptrafó fesz-én csüngnek.(BUZZBOX)

Na,-ezért gondoltam arra,hogy ebben a dologban olyan valakit(konkrétan téged) kellene megkérdezni, aki kellő mélységű elméleti tudással rendelkezik ahhoz,hogy véleményt alkothasson arról, hogy ezt a projektet érdemes-e megépíteni,-avagy nem.
Egyébként szerintem az ominózus kondik csak az eredeti verzióban szükségesek,a MACI -féle táplálásnál ki kell őket hagyni.A kimeneti áram középértékét kell tudni szabályozni,enélkül nincs impulzushegesztés. Azt mondod,a fojtó árama nem szakadhat meg hegesztés közben. Ezt az átlapolás dolgot és egy különálló FET-re vagy IGBT-re bíznám,amelyen be lehetne állítani azt,hogy az átkapcsolási holtidők alatt vezessen akkora áramot,mint amennyi a MACI minimális árama.Ez nem jelentene zárlati áramot a hídnak,és a fojtó lengései is kézben tarthatók lennének. Ez bizonyos mértékű veszteséget jelent,de korántsem akkorát,mint amennyi a zárt hídon keletkezne az átlapolási idő alatt.
A vezérlésének az engedélyezése pedig attól függne,hogy folyik-e munkaáram? Szerintem se ez a legjobb megoldás egy AC/DC gép megalkotására.
Érdemesebb továbbgondolni Erdgab által belinkelt orosz masinát.

Ha egy hagyományos trafó tuningra gondolsz,arra kiváló.
Csak ne kis hetrát,vagy tescos vacakot akarj vele összekötni. Egy Hetra SVE 200-al már kiválóan összeillik.
Annak a dobozában a trafó mellett el is fér az összes alkatrész ami kell bele. Katt véleménye számomra perdöntő az inverterrel való összeépítést illetően.

Igen, de mpisti kérdése az volt, hogy ezt a Maci hogy viseli. Erre írtam le néhány kételyemet. Nem is a Maci szempontjából van itt a probléma...

Nem olyan drága a sok ic sem... inkább csak lusta voltam átnézni, hogy mi, miért van benne. Nyilván, ha sok funkció kell egy berendezésbe, akkor esetleg egy alkatrésztemető lesz belőle, de attól még az jó lehet és az is lehet, hogy nem is nagyon lehet egyszerűbben megcsinálni. Inkább csak arra gondoltam, hogy alapjában véve nem értek a hegesztéshez, csak helyjel-közzel ismerem a funkciókat és nem nagyon volt kedvem átnézni, megérteni azt, hogy mit, miért tettek bele.

Kudarc? Biztosan van ilyen is... de annál nagyobb az öröm, amikor a végére érsz és úgy működik, ahogy elképzelted... semmit nem adnak ingyen...

részemről a maci csak egy példa volt. Alapkérdésként teszem fel, hogy ama bizonyos TIG WELDER projekt mennyire életképes? Valóban jó-e AC módra is? Ha valaki elmélyed majd a rajzaiban, akkor lenne további részlet kérdésem is . A projekt szerzőjének írása szerint az volt szándéka, hogy ne legyen mikrokontroller-nekem tetszik az elgondolás, sok hobbystánál talán még van is sokminden a fiók mélyén, persze ma már PIC-is(vagy egyéb)- de pont ezek miatt modul csere a szervizekben is vagy kidobás,mert ki és mit kezd egy kontroller alapú eszközzel programozó és program nélkül.
Továbbra is örömmel fogadnék AC-DC TIG(AWI) WELDER rajzát, leírását (könnyen után építhetőt)

Nem trafó tuningra gondoltam, de "projekt" az nem inverter, tehát valamilyen energiával kell etetni.

Hm... majdnem. Ha jól gondolom, akkor a lényeg az lenne, hogy egy hegesztőgép egyenáram kimenetéből váltóáramot kellene csinálni. Tételezzük fel, hogy az áramot, mégpedig az egyenáramot a Maci szolgáltatja. Kell, mondjuk 100 A, váltóban. A Maci potiját beállítjuk 100A-re, tehát, ha elkezdünk hegeszteni, akkor 100 A áram fog folyni. A feladat az, hogy ebből csináljunk váltóáramot. Erre teljesen jó egy teljes híd, a lényeg csak annyi, hogy amikor folyik ez a 100 A és éppen a hídban váltunk egy átlós vezetésen, ne fordulhasson elő, hogy a híd bemeneteire jutó áram megszakad. Tehát, a híd úgy viselkedjen a bemeneti áram szempontjából, hogy ott nincs szakadás, hanem az áram akadálytalanul tud folyni a pálca felé, vagy legalábbis a híd kapcsaira kerülő áram utat találjon magának. Ez az út lehet az is, hogy két egymás alatti IGBT vezet, vagyis egy rövidzár a Maci kimenetén. Nem jelent semmit, hiszen az áram nem nőhet az egekig, mert a Macinak ugye áramgenerátoros a kimenete, tehát, elvileg nem nő a kimeneti árama attól, hogy totál rövidrezárjuk. ( hogy mégis nő valamennyit, attól most tekintsünk el ) Erre írtam, hogy átlapolással kell az IGBT-ket vezérelni. Valójában semmit nem kell csinálni, mert ha jó az IGBT-k meghajtása, akkor úgyis van az IGBT-knek egy kikapcsolási késleltetésük. Tehát, hiába vesszük el a gate jelet, mondjuk még 200 ns-ig vezetik az áramot. Ez a jó, ugyanis, ha ennek a gate jel elvételének a pilllanatában adjuk a másik IGBT-re a jelet, akkor az sokkal gyorsabban bekapcsol, mint ahogy az előző kikapcsol, tehát az áram nem szakad meg. Tulajdonképpen az történik, hogy az átlós vezetések közötti átváltásban mind a négy IGBT egyszerre vezet , mondjuk 100 ns ideig. Senkit nem zavar, hiszen a Maci kimenetén levő fojtón 100 ns alatt alig lesz áramváltozás. A hegesztőáramot meg a Maci potijával lehet állítani. Ha éppen nem ér a pálca a munkadarabhoz, ( nem ég az ív ) akkor sincs probléma, hiszen nem folyik áram. Hogy mégis van átlapolás? Na és? Az előbbi 100 ns ideig a Maci kimenete rövidre van zárva. Alig fog valamennyi áram folyni, tehát, az így ébredő veszteség is nagyon kicsiny. A lényege csak annyi, hogy a Maciból, vagy akármilyen (szóró)trafóból kifolyó áram ne szakadjon meg azért, mert egy IGBT nincs bekapcsolva, vagy éppen kikapcsol, stb, különben a Maci kimeneti fojtójának az energiája nem tud hova menni! Ő egy áramgenerátor ebben az időben, tehát, addig növeli a kimeneti fojtója a két sarkán a feszültséget, míg valahol utat nem alál az áram, hogy valahol leépüljön, vagyis a fojtóban tárolt mágneses energia elemésztődjön. Ha ég az ív, ez akkor is probléma, mert kívülről nézve, az áramnak mindegy, hogy az ívben épül le az energiája, vagy pedig egy lezárt IGBT-ket tartalmazó hídban. Ott ugye egy darabig nem folyik áram, aztán valamelyik félvezető átüt a nagy túlfeszültségtől és akkor már folyik... ha az áram utat talál, akkor ugye ez nincs. Ha egy hídnak legalább egy átlója nyitva van, akkor ez nem probléma, mert a híd úgy viselkedik, mint egy rövidzár. A be- és kimenetei között van egy rövidzár. Ha meg éppen leáll az ív, akkor is megy tovább az átlapolás, tehát az átlapolási időkben egyszerre vezet az összes IGBT. Tehát, ha a Maci kimeneti fojtójában van energia, akkor az csak az éppen megszűnő ívben emésztődik el. Vagyis csak annyi a lényeg, hogy a Maci fojtójának az összes energiáját egy meghatározott frekvenciával váltakozva az ívbe kormányozzuk ki.

Valószinűsítem, hogy ennek az orosz gépnek a vezérlése tartalmazza ezt az átlapolást, nem hiszem, hogy csak az IGBT-k kikapcsolási késleltetési idejére bízták ezt a dolgot.

Tehát, én nem tartom olyan bonyolultnak ezt a dolgot, persze, lehet, hogy csak a sok beépített funkció miatt tűnik nekem olyan bonyolultnak a vezérlés. De, biztosan ki lehet ilyesmit találni, ha valaki nagyon akar ilyet építeni...

Üdv!
Ha van valakinek gyakorlati tapasztalata MMA/AWI/plazmavágó kombinált gépekkel kapcsolatban, kérem ossza meg velem (velünk).
István

A fórumon korábbi hozzászólások közöt fellelhető a kérdés a nagyfrekis gyújtást illetően. A TIG welder projekt "ARC START CIRCUIT"-ja talán nem ezt a funciót végzi? / azért teszek fel talán buta kérédéseket,mert olyan mélységekben nem vagyok jártas a dolgokban, mint az az írásokban kiderül annak íróiról- persze, ha igen akkor meg kérdeznék hülyeségeket.
A sok IC-s rajz bonyolultsága csak látszólagos, mert nem fér el az A4-es lapon, s programmal rajzolta. Számomra a téma nyitott, minden véleményt szívesen fogadok.

Erre valaki más biztosan válaszol majd, engem a hegesztőgépnek ezek a "kiegészítő" részei nem nagyon érdekelnek, meg nem is foglalkoztam velük sosem.

De igen,jól látod . az "ARC START CIRCUIT"alapvetően a nagyfrekvenciás gyújtás energiáját hivatott előállítani TIG üzemmódban. Az eredeti leírás szerint ívstabilizátorként is funkcionál,bár én ebben kicsit kételkedem,mivel ilyen megoldással még nem találkoztam ívstabilizálási céllal.
Az általam ismert ívstabilizátor megoldások az ívvel párhuzamosak. De ez nem jelenti azt,hogy ez így ne látná el ezt a funkciót,mivel az egész szekunder kört összerajzolva nem láttam,így lehet benne olyan megoldás ami az ívstabilizáló funkciót is lehetővé teszi.
Más: Ha nem teszel fel kérdéseket, a témával kapcsolatosan informálisan tudatlan maradsz. Én már 30 éve javítok hegesztőgépeket,de ennek a fórumnak köszönhetően rengeteg információhoz jutottam az inverterek lelkivilágát illetően,köszönhetően azoknak a fórumtársaknak,akik ugyan a hegesztés technológiában nem jártasak,de a kapcsolóüzem a kisujjukban van. Ezek a tapasztalatok gyakorlatiasak,amikre itt szert tehetsz. Lásd a képzeletbeli hivatkozási listán a MACI-t. Az építője úgy állt neki a megépítésének,hogy nincs villamos előképzettsége,de volt tudásvágya. Aztán megépítette a MACI-t (bizonyára Ő is kapott segítséget az építésnél) és a tapasztalati úton megszerzett tudása sok-sok fórumtársunkat átsegítette az építés buktatóin. Vagy említhetném Katt, vagy p_istvan fórumtársainkat, ha visszaolvasol, a korábbi hozzászólásaikban komoly elméleti felkészültségről tettek tanúbizonyságot. (Bízom benne,hogy akiknek a neve nem került említésre,nem neheztelnek emiatt rám) Tehát csak olvass, gyűjtsd az információt és építs.

Kösz
Ha lesz időd, légyszi nézd át a "TIG WELDER PROJEKT" rajzait, hogy érdemes-e megépíteni? Nekem még mindig szimpatikus, tervezem, hogy neki fogok egyszer, ha mindent sikerül összegyűjteni.
http://www3.telus.net/public/a5a26316/TIG_Welder.html[/url]

T Kolégák - 2db G27N120BN IGBT elvisz egy "Maci"gépet -sebességre is gondolok - köszi,ha válaszoltok.