Kevésbé volna félreérthető, ha a szabványos jelölésrendszert alkalmaznátok.
4,7 mF = 4700 µF ! millifarádban nem szokás megadni a kondi értékét.

A kis (20 ohm ) kimenő ellenállás miatt ajánlják a viszonylag nagy kapacitású csatolókondit.

Nem mindegy a bemenet ellenállása.

Tegyél bele sima fólia kondikat a képen is olyanok vannak benne.

A listában el van írva, az 470pF lesz. A 33pF-os jó lesz kerámiában is.

Kerámiákat tegyél bele, az beszerezhető. Aztán lehet még kapni az etronic-nál jóféle silver/mica kondikat, de elég konkrét áruk van.

Ok köszönöm mindenkinek. Van még valami ami el van írva a belinkelt pdf-ben, mert azalapján akarok dolgozni?
http://monitor.espec.ws//files/pa300_power_amlifier_146.pdf

Neked válaszolva kérdezem, de már számos egyéb esetben is találkoztam vele.
Rendkívül kíváncsi vagyok, milyen indíttatás kell ahhoz, hogy valaki úgy tervezzen panelt, hogy azon nincs sem alkatrészkontúr, sem alkatrész jelölések? Valaki rávilágítana nekem miért és kinek jó ez. Nálam a kontúr eleve jön az alkatésszel a jelöléseket meg felírom, aztán azt a réteget nyomtatom amelyiket csak akarom.

Ha magának tervez az ember nem feltétlenül van rá szükség.

104-es számra hallgató kondimból van itthon két fajta is. Az egyikfajta nagyobb mint a másik, és alá van húzva a 104. Azért lehet nagyobb az egyik fajta, mert nagyobb a feszültség határa?

Igen, ha ugyanakkora kapacitású akkor valószínüleg nagyobb feszültséget bír.

az erősitő amit csinálok +-40V-ról megy majd, szóval ennyit kaphat max a kondi de szerintem ennyitsem fog. Tehetem nyugodtan a nagyobbat (100V) vagy akkor a kicsit ami valószinűleg 50V?

Szia!

Végigolvastam az LM1036 topicot. És volt aki 10µF-osat rakott bele. Nekem most ezek vannak itthon:

1 uF, 2,2 uF, 10µF ezek mind elkok.

Meg volt aki kicserélte a bemeneti 680 nF fóliát 1µF elko-ra.

Amúgy a gyári kapcsolásban bemeneten 470nF fólia van a kimeneten meg elko de az érték nincs odaírva.

Na most a gyári valóban 470nF, de nekem az ME5532-vel egybeépített volt megépítve és abban 680nF volt. És kivettem előle az NE5532-t, így maradt benn a 680nF. Igazából nekem fogalmam sincs hogy ezek mit változtatnak. Akkor most a kimenetre mit rakjak az előbb írtak közül?

Annyit változtatnak, hogy minél kevesebb a kapacitás annál kevésbé szólja a mélyet.

Üdv!
Azt szeretném kérdezni, hogy valakinek van-e valamiféle kapcsolási rajza, vagy tudna-e csinálni valami egyszerű áramkört felüláteresztő szűrőnek , gondolok én valami olyasmire mint itt a kapcsolások között van az aluláteresztőre.12 volt ról üzemelőt ,TL062-es IC-vel
Választ előre is köszönöm, Üdv!

Köszi Action2K.

No igen, csak gyakorlatban ehhez általában társul egy R-tag is.
Meg ahhoz hogy véleményezzük, látni kell az adott rajzot. Legtöbbször bőven fölé méretezik a csatolókapacitást hogy ne szóljon bele a frekimenetbe. Az ideális cél az egyenfesz leválasztása úgy, hogy ne szóljon abba bele .

Láttam a rajzot és ha olyan alacsony az ellenállás mint ezen a TDA-n (22k) akkor hamar elfogy a mély a 470 nanóval. Mértem már ilyet és elég gyengén adta elő.

Ez magyarázná, hogy az eleve adott, meglévő szép kontúrokat, fáradságos munkával kitakarítjuk, majd feltesszük egy nyilvános fórumra, hátha sikerül valakinek így is kibogarászni? Nem gondolhatod komolyan. Itt valami egészen másnak kell a háttérben meghúzüdni, de rá nem bírok jönni mi lehet az.

Az előfok nekem most pl. egyenfeszt generál valahogyan. És biztosan az LM1036 csinálja. Most akartam kicserélni a 4,7µF-os kimeneti kondikat. Utána amúgy van még sorban vele egy 270R ellenállás is.(Utóbbi nincs is benne a gyári kapcsolásban, csak amit én építettem meg.)
Amikor elkezdtem forrasztani kicsit lötyögött. Na mondom lehet ez volt a baja. Most beforrasztottam normálisan de most is fennáll a helyzet. Majd berakom a 10µF-osakat azt megnézem azzal is csinálja e.

Szól 1 percig kb nomálisan és egyszer csak egyre nagyobb egyenfesz jelenik meg a jobb oldalán. Rajt a multiméter a hangfallal párhuzamosan és közben mértem. Amikor sercegett a hangszóró akkor volt egy kis DC fesz.

Nem tudom én circad-ben tervezek és nincs szükségem ilyesmire sőt, kifejezetten idegesítenek az felesleges dolgok.

A túlméretezés, illetve a valós alkatrész tényleges és elméleti viselkedése közti különbözőség annyira jogos, hogy javaslom próbáld ki egyszer egy ismert hangú elektronikán a következőt.
Mondjuk ha van a bemenetén egy 10uf-os elkó (ettől nagyobb nem igen van), akkor ezt ideiglenesen cseréld ki egy 470nf-os MKP vagy MKS felépítésű kondira, majd hallgasd meg. Ez ugye az eredeti érték 1/20-a csak, és mégis szinte biztos vagyok abban, hogy nem lesz mélyhiányod, sőt a "másfajta" kondi miatt, még vélhetően kiegyenlítettebb is lesz az eredmény.

Felesleges alatt azt érted, hogy ha mondjuk látni egy telelyuggatott panelon melyik alkatrész hová való? Mert ugye erről beszélünk, azaz ennek hiányáról.

Ő igen erre gondoltam. Többször előfordult, hogy az alkatrész rajza miatt néztem el egy vezetősávot és csak nyomtatáskor derült ez ki, vagy roszabb esetben maratás után. Én tervezéskor csak a vezetősávokat és a furatokat jelenítettem meg és így soha sem volt gond.
amikor végzek a tervezéssel akkor nézem meg, hogy el fognak e férni rendesen az alkatrészek és ha igen, akkor mehet a nyomtatás. Mindíg magamnak tervezek nyákokat, ha el is küldöm valakinek keresgélje csak az alkatrészeket, ha már más dolgozott a tervezéssel, mert enniy erővel megcsináltathatja mással is.
Beültetési rajzot sem csinálok soha mert amikor rakom az alkatrészeket mindíg megkeresem, mi hova megy és ha hiba van legalább kiderül.

Én ezt másképpen látom, de tiszteletben tartom a véleményedet. Ha engem zavar az alkatérzskontúr, akkor egyetlent kattintással kikapcsolom azt a réteget.
Eddig még nem jutott eszembe, de most direkt megnéztem hogyan is van ez a SprintLayout-ban. Ahol a kontúrok és rézréteg fedik egymást, ott egy átmenetes színt kap, tehát még elvileg sem fordulhat elő hiba e miatt, mert nem letakarja az alatt lévő "rezet", hanem átszínezi a fedéseknél.

Na igen a circad egy elég primitív program és abban előfordulnak olyan átfedések amiket nehezen vesz észre az ember.

A mellékelt képek elég jól demonstrálják a különbséget különböző csatolókondiknál.
A mellékleteken egy Technics SL-PG100-as fekvenciamenete látható a gyári 1µF-os elkóval és 2.2µF-os fóliakondival a DAC és a Low Pass filter között.
A képek magukért beszélnek mivel nagyon jól látszik, hogy érdemes foglalkozni a csatolókondikkal, mert lényeges különbségek fordulhatnak elő.

Szia!
Csak most tudok válaszolni, most jöttem meg a munkából. Soha nem volt indítatásom alkatrészrajzot készíteni, mert mindig kapcsolási rajból építem fel a kimart panelt, így mégegyszer ellenőrzöm magam, mert tervezéskor simán elrajzolhatom, megjegyzem már volt is ilyen, és beültetéskor a kapcsolási rajzot böngészve vettem észre. A másik szempont, hogy nem hagyom magam ellustulni, fokozottan figyelek a beültetéskor. Ennyi meg igen is kell, hogy az ifjonc tanuljon, böngéssze csk azt a kapcsolási rajzot, én mindent így tanultam az elektronikáról, mivel nem szakmám nekem. Nem dicsekvékének szánom!! De még ezzel a módszerrel soha nem füstöltettem el semmit!!

Már közben körbebeszéltük nagyjából. Csak összefoglalva az én sajátságos véleményemet, annak ellenére, hogy Te és páran mások is jónak látjátok, még nem helyes ha úgy osztotok meg valamit a "sokasággal", ami nem igazán alkalmas a tényleges használatra.
Azon lehetne kicsit lamentálni, egyáltalán lehetséges-e alkatrész kontúrok nélkül szép nyákokat tervezni, de ez végeláthatatlan vita lenne, ráadásul az én nyákjaim nem is biztos, hogy mindenkinek tetszenek.
A rajzot a tervezéskor kell alaposan megnézni, nem a beültetéskor. Miután kész egy JÓ terv, már szinte nem is kell elővenni. Kimondottan hiba, ha a beültetéskor derül ki valamilyen eltérés, hiszen akkor már csak ügyeskedéssel lehet azt korrigálni.