Tisztelt Uraim!
Bekerült a bontó az autóba. Egy fél napot faragtam,hajtogattam a lemezeket de most jó és stabil.
Az elektronika még nincs kész de nem tudtam megállni hogy rá ne kössem egy kicsit az akksira- Azt vettem észre hogy semmi sem változott mármint a gáz az jött rendesen a motor hangján nem volt változás úgy mint amikor a világítást ráadom. Már nagyon várom a menet közbeni próbát.
Teszek fel pár képet.

Szevasz látom a képeket . A csövekben nemlehet levegő vagy elktrolid dugó ! Rengeteg az elektrolid a tartályban bekapcsolod és a cellais kinyom valamenyi vizet + hab + autó rászkódása + fékezés = elektrolid távozik a gázkivezető csövön ha van bubi akkor od aha nincs irány a notor . Ezzel az elktrolid szintel ahogy befagy vencer egy időzitet bomba ! A csövek elosztásánál látom teis az egyszerüségre töreketél nagy hiba ! Azok az elosztók túlnyomásra vannak tervezve ( lehethogy most nemszivárog de idővel biztosan ) ! Minden rádugós pontot bilincsel kel rögziteni ( motorhőtöl elágyul és képes lecsuszni ) ! Nem tudom vane gumitömités a tartály kupakján amenyibe nincs pótolnikell . Remélem segitetem néhány apróságban kicsi de nagyon fontos mindegyik. Üdv

Neked ilyen nagy helyek vannak az autódban? De jó neked... :yes:

Itt a link tényleg kimaradt.

http://hidrogen.blog.hu/

A legnagyobb tisztelettel.... ezzel a helyesírással a legkevésbé sem komolyan vehető, bármit állítanál is.

Sziasztok!

Meg tudná valaki mondani, hogy mekkora feszültség, és hány Amper, és mekkora felületű elektróda szükséges a leggyorsabb vízbontáshoz?

És hogy hogyan lehet elkészíteni, azt az adapter-t, vagy venni?

A cél, hogy minél gyorsabb legyen a vízbontás.

Kereső:
http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_2536.html

Az én 21 lemezes cellám üzem közben szinte teljesen kiürült szerintem ettől a hatásfoka is jócskán lecsökkent mert rengeteg aktív felületet vesztett a tartályban csak úgy rotyogott az elektrolit az erős buborékolástól ettől persze habzott is rendesen. Gondolkodtam mit lehetne tenni. Az ötlet a következő, töltött cella vagyis az elektrolit keringetése. Ezt egy 24V-os ablakmosó szivattyúval oldottam meg de 12v-os tápfesz mellett is még nagyon keringett az elektrolit ezért sorbakötöttem vele egy ellenállást. Úgy tűnik az ötlet bevált a cellám mindíg teli van az elektrolit nem rotyog a tartályban mert a keringés miatt eloszlik az elektrolitban és nem is habzik annyira mint eddig mondhatnám úgy is, hogy minimálisan habzik

Hali!
A csatlakozók le vannak ragasztva! A tartály ha az első képet nézed (bal oldalon) jobb oldalán buborékol és a bal oldalán távozik a gáz a buborékolóba ami az autó másik oldalán van és magasabban van mint a tartály kivezetése. Most raktam bele fagyállót mert nagyon hideget mondanak majd tavasszal csere!
Ja a tartályt nyomás próbáztam!

Az a helyzet hogy én ezért készítettem el ilyen elrendezésben mert azt figyeltem hogy a kilépő buborékok "vittek" magukkal folyadékot is ami alulról pótlódik folyamatosan, vagyis keveri a levet.
Az "udvari" próbánál mindig volt rendesen folyadék a cellákban 2 óra elteltével is a folyadék még csak kb ~50c° lett a kezem még kibírta a folyadékot!

Nem tud ebben senki segíteni?

Én is belefogtam a második cellám építésébe. Az első sima volt ez viszont szárazcella lesz. Még a PWM-et el kell készítsem hozzá, egyébként már nagyjából megvagyok vele. 19 lemezes, összesen 0,53m² a felület (mindkét oldal esetén 1m²), 3mm cellatávolsággal.
Valószínű többet is készítek, és a kész cellákat felteszem apróhirdetésbe.

Sziasztok!
szükségem lenne egy PWM-re a generátoromhoz.
Ki tudna készíteni és mennyiért?
Nem vagyok profi "elekromos" ember.

Igazából ennyi az egész:
Bővebben: Link
A profizmustól ez igen messze van, ennek a rajznak egyedüli hátránya, hogy nem 0-100%-ig lehet vele állítani a kitöltést, hanem kb 15-85%-ig, de 1000 forintból kijön dobozzal együtt. Egyedül a FET-et kell megválasztani, pl. IRFP260N az 50A-ig is jó.

Közben ma haladtam egy keveset a cellával, csináltam hozzá égőszárat, visszaégésgátlót, adaptert. A PWM még nekem is hátra van.

Köszi a linket.
Kiváncsian várom a generátorod működését

Helló!

Hadd kérdezzem meg hogy a visszaégés gátlót hogyan, miből csináltad? Köszönöm.

Szia Collector

Örülök, hogy ennyire előrehaladtál már.
Figyelj csak! A cellád lemezeinek a sarkait miért vágtad le?
Azok sokat termelnének még, ha felhasználnád...

Én is haladok kicsit lassabban, de sokat fontolgatom a legjobb útvonalat, amerre haladni akarok...
Mellékeltem az én lemezrajzomat és hozzá a tömítését, ha érdekel.
A PWM még nem tiszta előttem, hogy melyik variációt akarom megépíteni, de már a te hozzászólásodnál lévő linken található 555-öst használó PWM-et raktam össze én is amikor a buborékoltatást mint lehetséges technológiát kipróbáltam.
Nagyon melegedett az enyém pedig mínuszokban próbáltam kint a műhelyben és csak néhány másodpercig.
Viszont, akkor még nem volt kialakulva a cellaforma és néhány talált lemezből lett megcsinálva. Változó volt a semleges lemezek száma is... nem csodálom, hogy egyik-másik póluson több áramot vett fel.
Viszont azt már most ajánlom, hogy a FET-re mindenképpen szerezz be egy jól hűtő hűtőbordát.

Üdv,
Robi.

Mért akarod ennyire megbonyolitani az elektomos csatlakozókat?

Ez a kapcsolas nagyon nagy hibaja, hogy nincs megoldva a FET meghajtasa, es termeszetesen melegedni fog a FET A GS kapacitas kb 3-4 nF, es ennek a feltoltese a 10 k-s ellenallassal sok idobe telik. Termeszetes, hogy melegszik mint az allat. En ezt a medoldast hasznalom a FET meghajtasara (a Q1, Q2, Q3 tranyok, a D2, R7). Hungarocell vagasra hasznaljak. 12 V DC-rol egy 5 cm hosszu 1 mm-es cekaszt visz kulonosebb melegedes nelkul. Ja es termeszetesen 0-99 % a szabalyzasi tartomany.

A lemezek sarkai egyáltalán nincsenek elektrolitban, mivel O gyűrűket használok. Azért vágtam le egyébként, mert kis kézi lemezollóval daraboltam a nagy lemezt, és nagyon hullámos lett a kis lemezek széle, és sok helyen a sarkoknál összeért a lemez.
Kapcsolóüzemben eléggé meglepő lenne, ha a FET egy kicsinél is jobban melegedne. Pár kHz elég hozzá, így a kapacitás nem okoz gondot. Persze ehhez minél kisebb Rds értékű FET kell, a legjobb, amit találtam az IRFP2907, kemény 4,5mOhm Rds-el, így még 50A esetén is csak 11,25W-ot disszipál.

Egyelőre csak egy hirtelen jött ötlet miatt csináltam. A PB gázzal működő égőszárban a visszaégésgátló nem más, mint egy kis kapilláris, mivel ha odáig visszaég, a kapilláris lehűti az égő gázt. Ebből kifolyólag készítettem egy markolatot 12-es kemény rézcsőből, amit jól megtömtem alumínium forgáccsal. A csövet ráhegesztettem a sárgaréz oxy-acetilénes égőszárra (jó dolog az AVI ). Visszaégéskor remélhetőleg a gáz annyira lehűl az alumínium forgácsok közt, hogy megáll az égés. Még nincs tesztelve gyakorlatban, de a régi cellámnál (Bővebben: Link ) a PB gázhoz használatos kapillárist építettem be, és 1x visszaégett, lerobbant a bubbler teteje. Szóval PB gázhoz való kapilláris visszaégésgátló nem jó HHO-hoz.

Köszönöm a segítő megértetését az említett elektronikának.
Így sokkal jobb a rálátásom...
A J1 az mi és a d2 + R7 milyen értékű? A +5V és +15V kivezetését hova vigyem, ha a betáplálás +12V DC?
Előre is köszönöm a segítséget.
Egyébként egy FETmeghajtó IC-s áramkört most fogok összerakni. 555-től az impulzus jel bemegy egy IR2111-be és onnan a FET-ekhez.
Egyébként 12V-os betáp esetén +nnnn- elrendezésű cellát táplálva a 12V-ot 5 felé osztva kapok egy 2,4V-ot és ez az ami cellánként a bontáshoz (tudomásom szerint) kell. Tehát 6 lemezes cellánként kell 12V ugye?
Vagyis annyi FET ahányszor 6 lemez van?
6= 1 db.
11= 2 db. (?)
16= 3 db. (?)
21= 4 db. (?)
... stb.

De egyébként miért használsz félhíd meghajtó IC-t?

Hali
A pontosabb megerteshez itt a komplett doksi. A +15 az a tap, ami lehet 10-16 voltig. A nem jelzett dioda 1N4148, a R7 47 ohm. A J1 a panel csatlakozoja. Kivulrol csatlakozik a panelra egy 5 k potmeter, es egy kapcsolo, amivel engedelyezed a PWM-et. Ha izgat, elkuldom a PIC progijat is. Ja a FET drivernek inkabb a Chipcadnel kaphato FET drivereket hasznald inkabb. Olcsobb, es kevesebb kulso alkatresz kell hozza. De ez az en megoldasom tokeletesen mukodik, es az alkatreszeket szinte barhol megkaphatod hozza.
Ps Power MOSFET Drivers.

Kedves Elektromos TMK-s munkatársam kiegészítette és feljavította egy egyszerű módon a már beszélt 555-ös elektronikát. még nem rajzoltam át a kézzel leskitzelt rajzát de majd hamarjában elkészítem...

Köszönöm A TIPPET ÉS A SEGÍTSÉGET.
Már csak az kell, hogy pontosan hova megy a kapcsoló, meg a potméter, meg a cella,... mert kisilabizálnám, de ha te már tudod, akkor miért ne tőled kérdezzem...
A másik, hogy a PIC felprogramozását még nem csináltam.
Vannak elektromérnök ismerőseim, de még nem kerestem őket ilyen kéréssel.
Ha Egyszerű, akkor én is megtanulhatom... (Mechatronikai Gépészmérnök vagyok...)
Üdv,
Robi.

Szia István.



Hogy később amikor felhasználásra kerül a lemezcella, akkor ne kelljen alkalmazkodni az elektromos becsatlakozáshoz, hanem fellehessen rá tolni csúszósarut is és rá lehessen csavarni "szemes" érvégsarut is.
A kivitel pedig olyan, hogy a sarubecsatlakozó fület a semleges lemezeken le lehessen könnyedén törni, hogy az egymás mellett lévő lemezek ne zavarják az elektromos betáplálás alkatrészeit: csavar, saru,...
Már most igyekszem belevinni a szerkezetbe azokat a jellemvonásokat, amelyek majd a széleskörben terjesztettet fogják jellemezni.

Üdv,
Robi. (Mi ujság van veled?, Hol tartassz? próbáltad már a nagyfeszültségű gyertyaívedet kondival megspékelni?)

De te most félhidat használsz? Nem értem minek a félhíd vezérlő IC, mikor 1 FET és egy PWM forrás (akár 555) tökéletesen működik.

Kerestem egy jobb megoldást és a félhidvezérlő IC jól meghajtja a FET-et.
Nem ez a végleges elektronikám...
Még gyűjtöm a véleményeket és tapasztalatokat... meg az áramköröket...
Üdv,
Robi

Pár kHz mellett elhanyagolhatóak a parazita kapacitások. Nem mondom, hogy rossz a félhíd vezérlő IC, csak én totál feleslegesnek érzem azt oda, mikor közvetlen egy 555 is képes vezérelni 1 szál FET-et. Ha valami brutál cellát szeretnél, ahol már muszáj félhidat használni, hogy olcsón, kis FET-ekkel is meg lehessen oldani, oda kell a félhidas IC.