Én eddig azt gondoltam, hogy a styroflex=polisztirol alapanyag ezek szerint akkor nem így van? Mert pont most szereztem olcsón magamnak egy zacskó Remix 1%os "polisztirol" 1nF kondit, akkor ez nem "styroflex"?

Nem én árulom a kondikat, az "ez" szó miatt kicsit talán félreérthető... szóval ez az ez ami az előbb a kezemben volt hogy megnézzem a papírt ami benne van hogy mi van ráírva... az meg "az" amit az árverős oldalon árulnak...

Jól gondoltad, az ha valóban polisztirol és nem poliészter!
Mi van ráírva a tiédre? A pontosság százalékban van ráírva vagy betűjellel?

"F" van rajta amit a neten úgy találtam hogy az az 1%ot jelöli, és van egy régi remixes gyári kis papír a zacskóban amire polisztirol van írva, a kondin amúgy csak az érték az F meg a piros csík van.

Meg végülis logikus lenne a Farnell-eset is polystyrene-nek árulják...

Nyelvterületenként eltérően hívják: polisztirol, polystyrol, polystyrene, stiroflex.
A mellékelt képen lévők csak 10%-osak, de válogatva közel a fele benne van az egy százalék tűrésben!
A régi (1974) REMIX-ek azért is jók, mert már igen keveset változik a kapacitásuk, bár a mérések alapján az eltelt 37 év alatt sem nagyon változott. Az időbeni stabilitásuk kiváló!

Csak nem értettem, hogy mire célzott jano36... Az én kondijaim amúgy "csak" 160V-osak... Ha majd végre kész lesz az lcm3-am dobozolva majd csinálok egy összehasonlítást az összes kondival érdekel, hogy ezeknek mekkora a szórása...

Bocsi túl korán és álmosan reagáltam a polistirolt a poliészterrel kevertem. Az F pedig valóban 1%-ot jelent.
Mégegyszer bocsi.

Köszi, semmi gond...

Tegnap néztem egy oldalon, mert nem tudtam hogy a styroflex és polisztirol az ugyanaz-e vagy két külön dolog. Mind a kettőt egy kalap alá vették, ezek szerint egy és ugyanaz.
Azért nem semmi hogy, 30-40 éves kondikat előbányászni mert a XXI. századi technika nem megfelelő.

Én sem voltam vele tisztában, hogy mit jelent a "stiroflex", annak idején bennem az a kép alakult ki, hogy a feltekercselt fóliakondenzátorok elnevezése ez.

A lentebbi "vita" miatt tegnap kicsit rákerestem a neten, és azt találtam, hogy a "Styroflex" a BASF-nek egy védett márkaneve, és valami sztirol (vagy sztirén) alapú műanyag, amit nagyon jól lehet vékonyra nyújtani, és eredetileg a lágy PVC kiváltására kísérletezték ki. Azt nem tudom, hogy ma mi van ezzel a védjeggyel, létezik-e még egyáltalán "stiroflex", mint anyag (BASF-fel mi lett?), vagy a mai sztirol, sztirén alapú dielektrikumoknak mennyi köze van a stiroflexhez, mint anyaghoz. De a fentiekből az is látszik, hogy a stiroflex is valamiféle sztirol (sztirén), tehát valószínűleg nem teljesen hibás dolog a stiroflex kondenzátort polisztirol-nak titulálni.

Más gondolataim is támadtak már korábban a témával kapcsolatban: a feltekercselt technikával készülő fóliakondenzátoroknak nincs zavaró soros induktivitásuk? Azt tudom, hogy a stiroflexekre kifejezetten jó nagyfrekvenciás tulajdonságokat írtak anno, tehát nem illene, de nem értem, hogy miért nem?

Nem szedtem még szét manapság kapható, zárt "kocka" fóliakondenzátort, de vajon ezekben is tekercselt technikával van kialakítva a nagy felület, vagy inkább amolyan "multilayer"-esen? A régebbi "Siemens kocka" kondenzátorok nem jobbak emiatt a feltekercselt, klasszikus stiroflexeknél (bár fogalmam sincs, ott mi volt a dielektrikum)?

Én vettem 33nF polisztirol "kocka" kondit, 3000V-os Rifa gyártmány és átlátszó a háza, így látszik mi van benne: ugyanúgy egy tekercs a két végén a kivezetéssel és ez van valamilyen gondolom gyantával kiöntve... De persze más gyártó másmilyen esetleg nem ekkora fesz-re készített terméke lehet másmilyen...

Üdv ! Pont ezt szerettem volna mondani. Mivel még be is öntötték , igy még jobb , pontosabb , mivel a környezet páratartalma sem befolyásolja.
Öreg T

Ezt találtam:

[/quote]Polysztirén, stiroflex kondenzátorA legpontosabb értékű fólia kondenzátor; a styroflex Átvitel technikai berendezésekben, szűrők készítéséhez nagy számban van szükség kis veszteségű, stabil értékű, kicsi kondenzátorokra. A papír kondenzátorok pontatlanok, a csillám kondenzátorokból nem lehet kellő méretűt készíteni, ilyen célra. Ezért erre a célra polistirol fóliából alumínium fólia felhasználásával készítenek tekercselt kondenzátort. A széleit felmelegítve a műanyag fólia olvadási hőmérsékletére, az megolvad és összetapad az alumínium fóliával. Ez egy nagyon szilárd, zárt tömböt alkot, és ilyen módon igen nagy satbilitású akár ˝%-os pontosságú kondenzátorok is készíthetőek. Régi konstrukció, az igen vékony fóliarétegnek köszönhető jó tulajdonsága, de pont emiatt nehézkesebb a gyártása. A vékony réteg alacsony disszipációt, nagy stabilitást ad.[quote]

Szia, Szilva és mindenki, akit a styroflex kondenzátor érdekel.
Mint történelmi múmia, első kézből tudok hozzászólni a magyarországi styroflex kondenzátor bevezetéséről és időpontjáról. 1954-ben végeztem el a Kandó híradás szakát. Abban az időben még a szakági minisztérium (kapaszkodjatok meg ’Kohó és Gépipari’) helyezte el a kezdő szakembereket. Így kerültem a REMIXbe. 1955 koratavaszán egy idős technológus kollegámmal együtt meghívást kaptunk a főmérnök (néhai Mittelholzer Ernő) irodájába, ahol rajta kívül még két úriember várt bennünket, akik a TÁKI (Távközlési Kutató Intézet) képviselői voltak. Rövidre fogva a TÁKInál igény merült fel a hazai polisztirol kondenzátor gyártására. A gyártáshoz az anyagot ők biztosították. Ezeknek a kondenzátoroknak az volt az érdekessége, hogy a fegyverzete ón fóliából készült az érintkező felületeknél a mikrohullámon fellépő zaj csökkentése végett. Az ón fólia miatt ezek a kondenzátorok nem lettek zsugorítva. Ekkor vetettem fel azt a lehetőséget, hogy az ón fólia kiváltható lenne, ha a kivezetést hozzá hegesztenénk az alufóliához (ponthegesztés) és ezután zsugorítva az alumínium réz átmenet nem okozna problémát. A sorozatgyártásba a ponthegesztett alufóliás változat került. Ha nem veszitek zokon még egy Remixel kapcsolatos kuriózum, ebben az időben kísérletek folytak a papír hordozójú magnószalag gyártására is.
A styroflex nem más, mint a polisztirol hajlékonnyá (flex) tett vátozata. Oldószere Benzol.
Az MKT és társai kondenzátorok viszont viszont jellemzően fémezett poliészter kondenzátorok és itt kavartam be az előbbi hozzászólásomban a styroflex mellé.
Üdv.

Az egész kondenzátort zsugoritják. Ha csak a szélét zsugoritanák nem lenne meg a szilárd érintkezés

A képen látható mindkét kondi styroflex?
Azon a képen amit oregtamas0202 feltett azok is?

Még egy megjegyzés, ha megengeditek az oregtamás0202 által mellékelt kondenzátorok közül egyedül a fekete házas REMIX kondenzátor styroflex.
A többi különféle hordozójú (lehet akár papir is) fémréteggel beszórt fóliájú kondenzátorok. Ezeket nevezik öngyógyuló kondenzátoroknak.

Üdvözlöm Jano36 ! Egyben a legnagyobb tisztelettel és elismeréssel : Öreg T

Igen mindkettő az. A fekete tok leginkább mechanikus védelmet nyújt. Szilárdan rögzíthető. Önmagában a zsugoritás klimatikusan megfelelő védelmet nyújt.
Erre a megfelelő példa a nagy pontosságú úgynevezett Babás kondenzátor. Ezeket akár tizedes pontosságúra is készítették mindenféle tokozás nélkül.
Mindjárt felrakok egy fotót az ilyen kondenzátorról.

Íme a Babás kondi.

Üdv ! Van belőle , de kicsit nagyobb a helyigénye.
Öreg T

Üdv!
Én is megépítettem az LCM3 műszert, köszönet érte a szerzőknek!
Viszont lenne egy kis problémám. A Ccal kondenzátor módosított értékét nem menti el a program, kikapcsolás után ismét be kell állítani. A v1.34 programverziót használom. Ráadásul itt ha jól néztem nem is a két utolsó bájt tárolja az EEPROMban a kondi értékét.

Még egy érdekesség. A Ccal kondenzátorom értéke 990pF, mégis akkor mér pontosan a műszer ha 984,7pF-ot állítok a programba. Ha többet kellene beállítani megérteném a parazita kapacitások miatt. Ennyit csalna a kvarc?

Szervusz!
Egy kis türelem még, és felteszem a javítást mind a két változatra ( v1.2x és v1.3x )
Az utolsó két bájt tartalmazza, 0,1 pF felbontással (9847 kell beírni)
Azt ne felejtsd el, hogy fordítva van fizikailag a bájtok sorrendje, mint ahogy programkód esetén ábrázoljuk. (elől van a legkisebb helyérték)

Az eltérés oka az hogy a relé érintkezők nyitott állapotban 1-2 pF kapacitással rendelkeznek, ezért nyitás után ez sorba kapcsolódik a Ccal-lal és a kapacitásváltozás enyivel kevesebb lesz, hatása mintha kisebb lenne a Ccal... Továbbá a vezetékezés induktivitásai is okoznak pár tized eltérést. A szórt kapacitások nem okoznak problémát.
A kvarc pontossága lényegtelen, csak az induktivitás mérésnél érdekes, de még egy pontatlanabb kvarc is bőven jó ide.

Rendben várok a javításra.
Valóban én erre nem is gondoltam. Így már érthető a negatív irányú eltérés.

Korábban elkészítettem az LCM3 műszert,keresek
hozzá egy legújabb progit, amit most használok
lcm3-v1.1-090909
köszönettel gerenk

Szia!

Itt az összes szoft (vagy majdnem!).

Szoftok

Leiszt Jani

Ui: lap alja

Köszi szépen, átnézem.

Köszi átnéztem, csak nem tudok választani.
Te melyiket használod a küldött PIC-ek felprogizásához ?
üdv gerenk

Szia
Szerencsédre negatív tűrésű a hitelesítő kondenzátorod, így nem kell mást tenned, mint egy trimer kondenzátort párhuzamosan kötni vele. Azzal minden korrekció nélkül sokkal pontosabban be tudod állítani a kívánt értéket. Pillanatnyilag szintén az 1.34-es verziót használom és minden szoftveres korrekció nélkül be tudtam úgy állítani, hogy a kézzel írt (tehát nagyon pontos) 27pF-os kondit 27pF-nak a 434pF-ost 434nek a 6310pF-ost 6310 pF-nak méri.

Szervusz István.
Mint a korábbiakban jeleztem szintén feltettem az 1.34es verziót. Egyetlen gondom van vele, amíg a korábbi verziók hibátlanul, ez a verzió a v1.34 helyett v1. és két extra karaktert ír ki.
üdv.