Aha, értem. Az oshonos mi pénz ? Fontos nagyon :pirul:

Kösz a véleményt!

Nem veszem szerénytelenségnek, de természetesen hivatkozom is rád és a PIC-kwik projektre, mint "nagyszerű oldal"-ra!

@El_Pinyo: rövid PIC-es pályafutásom eddigi tapasztalatai alapján azt mondom, hogy kezdőként egy PIC24H-val sokkal kevesebb szívás van, mint pl. egy PIC 16-al. És ez a beépített debugger a Microstickben nagyon faja.

Köszönöm mindenkinek a válaszokat.
Icserny: Ezen még csak most gondolkodtam el, hogy az nem is regiszter, hanem változó.

Hja, meg még ehhez a kérdéshez szól mégegy : az LPT portra ugye azt érted, amibe régen a régi fajta nyomtatót dugtuk? Na, de akkor mennyibe jön ki ez? :yes:

Rajzolgatom az áramkörömet és volna két kérdésem ez a kondi kerül elvileg a Pic betáp (Vdd) lábára, ugye?
Namost két kérdés. Tegyek e a pic Vss lábához is, illetve 7805 fesztsabnál olvastam hogy ilyet javasolnak viszont az adatlapján az in és a gnd közé 0.33 ,uf (majdnem igy irjáki )az out és gnd közé pedig 0.1,uf kondit ir.
Namost akkor ugyan olyat tegyek a 7805-höz is mint a pichez vagy olyat mint amit az adattáblája ír?
Köszi

Jahh igen meg az Eagel tutorialba viszont ilyen kondit ir a 7805 in és out lábai és a gnd közé. . .

Szerintem szedd össze az alkatrészeket, számold hozzá az utiköltségedet vagy a postát és add össze! Had ne mi tegyük meg ezt helyetted, főleg, hogy ez itt OFF...

Mindehova teheted a 100nF-ot. A 47µF pufferkondi, más a feladata(ha érdekel mi, kérdezd meg a kezdő kérdésekben, ki van emelve!) Minden áramköri elemhez szükséges a hidegítés, kivétel, ha 5mm a két tápláb közötti szakasz, akkor elég egy közös kondi. De kérlek ne itt tárgyaljunk ki elektrotechnikai alapkérdéseket! Irány a kezdő topic!

Nem biztos, hogy az a legolcsóbb, ami a legkevesebbe kerül! (Egy rosszul megépített kapcsolással, vagy bénázással egy gyári programozó árát is el lehet füstölni, az elpazarolt időről nem is szólva...) S hogy mi mennyibe kerül, az annak is függvénye, hogy hol laksz, s mi van otthon a láda fiában, milyen jártasságod van elektronikában, stb...

Nézz körül a Kapcsolások szekció PIC rovatában (Watt mester LPT-s mini PIC programozó áramköre a legkevesebb alkatrészből megépíthető,
ebben a topikban programot és támogatást is kapsz tőle).

Kezdője válogatja. A Mississippi Állami Egyetemen pl. a mérnökhallgatóknak egy bevezető kurzuson (tehát kezdőknek) tanítják a PIC24HJ programozását. Sok vonatkozásban egyszerűbb, vagy kiforrottabb, mint a PIC16 vagy PIC18 (különösen az időzítők vonatkozásában). Az utasításkészlete viszont jóval bonyolultabb, de aki korábban CISC processzorokkal dolgozott, azoknak meg a PIC16 lecsupaszított utasításkészlete borzadály. Kicsit sommás véleméynem szerint aki megnéz néhány adatlapot, mintaprogramot, az el tudja dönteni, hogy mi való neki (PIC16, PIC18 vagy PIC24). Aki meg erre nem hajlandó, annak tulajdonképpen egyik típus sem való.

Sziasztok. Persze, hogy nem gondoltam, hogy ti szamoljatok ki! Arra gondoltam csak, hogy tapasztalatbol tudjatok mar, na , de majd en utannanezek! Amugy nincs itthon szinte semmi alkatresz...

Vegyél Microsticket. 5000 Ft+ÁFA körül van.
Ez nem nagy összeg! Ha belelendülsz, ennél _sokkal_ többet fogsz költeni alkatrészekre!

Két chipet is kapsz. Integrált debugger. C-re optimalizált architektúra. Plug-and-play, a feladatra tudsz koncentrálni. Az időd a legdrágább, hidd el! Nem fog elmenni a kedved tőle a legelején, ha egyből van sikerélmény. Párhuzamos port? 2011-ben? USB ott figyel minden kütyün.

Ez itt most nem reklám, de tényleg. Semmi érdekem nem fűződik hozzá. Személyes tapasztalat. PicKit2 + PIC16F690 combóval kezdtem, és nehéz volt az elején, szívás. Szerencsére én voltam a szívósabb

De hogy pár száz forint megspórolása miatt a legelején nem kezdtem volna bele programozó építésébe, az tuti.

Hali
Mar bocsanat, de neki eloszor meg kellene tanulni az elektromossag alapjait. A kerdesei alapjan, ahogy latom nagyon keveset tud az alap elektromos torvenyektol. Nem azt kene forszirozni, hogy 4, 8, ... 128 bites demo panellel kezdje, hanem tudjon csinalni egy elem, kapcsolo, zseblampaizzo aramkort.

Nem, a Microstick nem demo panel. Pont ez tetszik benne. Semmi nincs rajta, csak egy led az RB15-re kötve. Nem kell más alap elektronikai tudás az elején, mint az ohm-törvény. És ahogy építgeti majd a dugdosós próbapanelen köré a perifériákat, úgy tanul majd egyre többet az elektronikáról is.

Szia!
Jogos a felvetés, de mint Te is írtad egyetemi hallgatóknak készült az anyag. Így nyilván némi előképzettséget azért igényel a dolog. Aki tisztában van az alapokkal digitális technika és számítógépes architektúrák terén annak nem annyira nagy falat, viszont akinek egyelőre fogalma nincsen a progamvezérelt eszközök felépítéséről, az könnyen elveszhet az elején. Túl sok a periféria, sokféle címzési mód etc. Ez nagyon jó annak aki mindezekkel tisztában van, viszont nem mondanám belépő szintűnek a 16 bites kontrollereket. Persze a C nagyon jól elfedi a részleteket és addig amíg könyvtári függvényekkel írkálunk LED villogtató programokat, addig nem is jelentkeznek a problémák, később a komplexebb perifériáknál azért jól jöhet a korábban megszerzett rutin.
Igazából senkit nem akarok én lebeszélni, vagy meggyőzni az igazamról, mindez csupán a szubjektív véleményem.

A PIC mikrovezérlőkkel foglalkozni kezdők életkora és - mondjuk úgy - szakmai háttere rendkívül vegyes képet mutat, ezért azt elfogadom, illetve magam is úgy vélem, hogy nem mindenkinek járható ugyanaz az út. Emiatt nehéz azt megítélni, hogy kinek mi okoz több gondot a PIC24 bonyolultabb felépítése, vagy a PIC16-ban a nyomorgás és a bankváltogatás.

S akkor még nem is beszéltünk a belépő szintű 32 bites mikrovezérlőkről ( NXP mbed vagy az STM32 Discovery Kit).

Nekem pl. a PIC24 sokkal egyszerűbbnek tűnik mint a PIC16 vagy PIC18 mind felépítés, mind assembly programozás terén. A 32-bites CISC procik után így is visszalépésnek számít bizonyos szempontból. Ha figyelembevesszük hogy nem kell bankot váltogatni, egyben tudunk 16-bites adatokat kezelni, van hardveres szorzás és osztás, 16 regiszter áll rendelkezésünkre, valódi nagyméretű vermünk van, többszintű programozható prioritású megszakításokat használhatunk, akkor ez az MCU kezdőknek is sokkal jobb választás, mint a kompromisszumokkal teletűzdelt 8-bitesek. Ez persze csak az én véleményem...

En szerintem meg nem kell minden verebre agyuval loni. Pl Autot vezetni sem ugy tanulunk meg, hogy elsore csak a kormanyt kell tekergetnunk, majd megtanuljuk az automatat es ha az is megy akkor esetleg a batrabbak mehetnek a manualissal is... Legtobb kezdo a PIC-kel kezdi a microcontrollerekkel torteno foglalkozast, tehat mindenkepp sokat kell tanulni, az a nehany PIC specifikus dolog pedig nem olyan sok mar, hogy ne sajatitsa el azokat is.

Idézet:
„Autot vezetni sem ugy tanulunk meg...”

Nem tudom, hogy hogyan megy az autóvezetés tanulása (nem volt részem benne), de biztosan nem úgy, hogy biciklin vagy Babettán kezdjük, s ha már jól megy az egyensúlyozás, akkor ülünk át az autóba, ahol ennek a tudásnak semmi hasznát nem vesszük. Megfordítva is igaz, ha valaki világéletében csak bicikluzni akar, annak valóban fölösleges autóvezetést tanulnia.

Szerinted melyik egyszerűbb egy kezdőnek?
PIC24-en használni a 32/16-bites osztó utasítást, vagy PIC18-on megírni egy osztó rutint?
(Igaz a kezdők inkább C-t használnak. Én meg olyan fanatikus vagyok, aki inkább saját fixpontos/lebegőpontos szorzó-, osztó-, gyökvonó rutinokat ill. szinusz-, koszinusz függvényeket ír ha kell.)
Szóval... Icsernynek igaza van; embere válogatja, hogy kinek mi a könnyebb út.

Itt nem arrol van szo melyik az egyszerubb... Az elobbi analogiamhoz vissza terve: Automatat vezetni nyilvan egyszerubb, mint manualisat, ez nem kerdes. Azonban ha valoban meg szeretned erteni hogyan mukodik egy kontroller, hogy mi a matematikaja a kulonbozo szamitasoknak, hogy a modulok hogyan mukodnek pontosan stb, szoval ezeket csak ugy lehet ha az ember energiat fektet bele. Amugy pedig majdnem mindegy, hogy most 8, 16 vagy 32 bites MCU-n dolgozik-e az ember ha C-t vagy mas magasabb szintu program nyelvet hasznalsz, ha mar a kenyelem az elsodleges szempont...

Szia !

Sajnos én nem tudok közvetlenül segíteni , csak szeretném elmondani , hogy én egy hét alatt működő programot égettem pic be , úgy hogy előtte nem foglakoztam vele .

Én a PARSIC nevű progit használtam , nekem bejött .
Kezdésnek jó , hamar sikereket lehet elérni.
Amúgy PLC re irok programokat , a logikai áramkörökkel tisztában vagyok.
Már működik a készülék amit építettem.
Tovább tanulok , most a léptető motor vezérlést nézegetem.

Üdv.
mezga

Csak o nem 16C es regi 16F procit szeretne hasznalni, hanem 16F887 procit, ami ebben a programban nem hasznalhato, es nem is fogjak fejleszteni mas procikra. Kulonben is ASM-ben szeretne programozni.

Ez kétségtelen. Aztán jön a néma csend...

Hogyan tudok PIC16F84-el feszültséget mérni?
Hőméréshez kéne, így elöszőr arra gondoltam, hogy a szenzornak lenne két adat kábele, de azt mondták, ez hülyeség a pic-ken belül kell megoldanom.

Mivel a 16F84-ben nincs analóg-digitál átalakító, így csak olyan szenzort tudsz egyszerűen lekezelni vele, amiből digitális úton nyerhető ki a hőmérséklet-információ. Sokan szeretik ilyesmire a Dallas DS1820, DS1821 különböző változatait, vagy mondjuk az LM75-öt, illetve variánsait.

Meg lehet oldani az analóg-digitál átalakítást is külső alkatrészek felhasználásával, de véleményem szerint teljesen értelmetlen, inkább egy olyan típust kellene az egyébként is rettenetesen elavult 16F84 helyett választani, amiben van A/D is.

Az adatkábeles félmondatodat meg nem is igazán értem.

Hali
Alkalmazz 16F819-et ami labkompatibilis es tartalmaz egy par 10 bites AD atalakitot. Es meg olcsobb is. Vagy 20 labasban 16F690. Homereshez egyszeruen alkalmazhatsz MCP9700A (TC1047A) erzekeloket amik 10 mV/C kimenetuek, es 2.56V Vref-nel 1/4 C felbontast adnak.

Arra is érdemes gondolni, hogy pl. egy TC77 mennyivel olcsóbb(120+fa) egy új PIC-nél, de kétségtelen, hogy a 16F84-et el kéne felejteni...

16F690-t milyen égetővel tudom égetni, ez jó?
égető

vagy mit vegyek?