Nos akkor kezdjuk az elejen. Ha a max. tapfeszultseg 22V lehet akkor abbol a legjobb esetben is a kimeneten max. 20V koruli (de inkabb kevesebb) csucsfeszultseg adodhat. Ennek kb. 14.14V az effektiv erteke. Ha 775mV-al ki akarod hajtani az erositot akkor kb. 14.14/0.775 = 18 szoros erosites kell. Legyen mondjuk szep kerek szam, azaz 20 az erosites.
Maradjon meg az invertalo bemenetu erosito. A minimalis bemeno impedancia legyen 10kohm (ez lesz az R2 erteke). Ebben az esetben a visszacsatolo ellenallas (R1) 200kohm kell hogy legyen 20x-os erositeshez. 10kohmos R2 eseten a becsatolo kondi legyen mondjuk 3.3uF. Ebben az esetben kb. 4.8Hz adodik also toresponti frekinek ami teljesen jo. A 3.3µF-os kondi pedig lehet jo(bb) minosegu folia kondi is, nem kell oda elko, persze elkoval is mukodik a kapcsolas.

Köszönöm szépen! Összevállogatok néhány ellenállást és meglátjuk így milyen lesz. Van össz - vissz két monitoralaplapom, amiből ellenállásokat és kondikat kukázom kifelé. Mondták már, hogy hülye vagyok, hogy ilyen alkatrészekből tákolok erősítőket, de eddig mindig sikerült valami hangkeltőt alkotni. Kísérletezni szerintem tökéletes.

Mégegyszer köszönöm a segítséget!

Ha nincsenek pont olyan erteku ellenallasaid amik kellenenek akkor gondolj arra, hogy sorosan es parhuzamosan is kapcsolhatod oket, szoval ki lehet hozni kb. azt az erteket tobb ellenallasbol is amit epp szeretnel!

A 2db 160Ohm-os pont így van összehozva. 100Ohm + 2db 100-as párhuzamban + 10Ohm.

Egy érdekes kérdés:

Hogyan méred meg egy erősítő teljesítményét otthoni körülmények közt? Milyen módon szokás ezt mérni, mert a neten sem találtam normális leírást, hogy "hogyan".

Bővebben: Link

Az erosito kimeno teljesitmenyet altalaban egy v. tobb masik parameter adott ertekehez szokas megadni. Pl. X% torzitas mellett, Y ohmos hangsugarzora. Az, hogy megadnak egy szamot (pl. 100W) az erositohoz nem tul sokat mond rola ... csak egy kevest
Otthoni, amator korulmenyek kozott en altalaban a szinuszjel hatarolasahoz kotom a max. kimenoteljesitmenyt. Oszcilloszkopon figyelem az 1kHz-es szinuszjelet es szemre akkora kimenojelet allitok be a muterhelesen amin latszik, hogy a szinusz nem torzul (az erosito nem hatarol). Az oszcilloszkoprol leolvashato a kimeneti csucsfeszultseg amibol szamolhato a csucsteljesitmeny ill. a csucsfeszultsegbol szamolhato az effektiv feszultseg (amit persze meg is lehet merni egy arra alkalmas muszerrel) es ebbol az effektiv teljesitmeny szamolhato. Ez utobbi szam az amit altalaban megadnak az erositokhoz.
Ha nincs oszcilloszkopod akkor egy hangkartyas szkop is megfelelo, a lenyeg az, hogy lasd a szinuszjelet a kimeneten es az ne torzuljon. Ekkor fogsz a kimeneten valodi RMS feszultseget merni egy arra alkalmas muszerrel.

Köszönöm a gratulációt, megizzasztott ez a tervezés. sohasem volt időm erre, pedig a terveim között szerepelt régóta, igazából az tette lehetővé, hogy ráérjek, mivel lezúgtam egy lépcsőn és beállt a derekam. Ennélfogva "derék ember" lett belőlem, azaz semmit sem tudtam csinálni az idegbecsípődés miatt.

Szóval az erősítő. A kiindulás az volt, hogy elvben minden már megtervezett AB osztályú, azaz hagyományos erősítőt munkára lehet fogni D osztályban is, feltéve, hogy szükséges teljesítményt képesek leadni 1-2 MHz-n is. Tehát a legegyszerűbb végfokból indultam ki, aminek a topológiája jól látszik a végeredményen is. Az első feladat az volt, hogy át kellett alakítani a kimeneti fokozatot úgy, hogy végtranzisztornak bevált feteket lehessen alkalmazni.

Szerencsére a működés jellege olyan, - a kimeneten nagyon jó közelítéssel négyszögjeleket kell kapni - hogy a keresztezési torzítással nem kellett törődni, így a nyugalmi áram stabilizálással sem, hiszen tiszta B osztályban működhet. Ez azzal a további előnnyel jár, hogy a végtranzisztorokon vagy áram, vagy feszültség van, de az átkapcsolás idejét kivéve sohasem együtt a kettő, tehát mivel a veszteségi teljesítmény a tranzisztoron eső feszültség és az egyidejűleg folyó áram szorzata, kevés hő termelődik, kicsi hűtőborda is elég, ami tulajdonképpen a D osztály lényege. A helyzet nagyon hasonlít arra, amikor a magnófejet nagyfrekvenciás áram hozzáadásával előmágnesezik, a szalag hiszterézis torzításának kijavítása érdekében. Ez felveti a kérdést, hogy ehhez szinus előmágnesezés is megfelelne, a keresztezési torzítás ettől is eltűnne. Miért kell akkor a sokkal gyorsabb erősítőt követelő négyszögjel erre a célra?

Maga a PWM moduláció az, ami miatt a kimeneten szögletes impulzusokra van szükség, amiket a továbbiakban kissé pontatlanul, de praktikusan négyszögjeleknek fogunk nevezni. Ez a jelforma, nem a jel pillanatnyi amlitúdójával hordozza az információt, amint azt a hagyományos erősítőknél tapasztalhatjuk, hanem a bemeneti jellel arányos szélességű impulzusok formájában, amiből az információt, tehát a hangszórót vezérlő jelet egyszerű átlagérték képzéssel hozhatjuk létre. Ezt a feladatot a kimeneti szűrő látja el. A kimeneti szűrő egy LC tag, hármas feladattal. feladattal. Egyrészt leválasztja a modulált jelről a több száz kHz-s négyszögjelek magas frekvenciás tartalmát és létrehozza az átlagértéket, másrészt a szűrő tulajdonságaiból fakadóan, a megmaradó nagyfrekvencia egy, a fűrészjelekre nagyon hasonlító jelformában marad meg. Ezt a jel komplexumot, tehát az átlagolással előállított vezérlőjelet és mellette található, fűrészjelre hasonlító megmaradt nagyfrekvenciás tartalmat fogjuk visszacsatolni.

Továbbá a szűrő csinál még egy dolgot. Az LC tag megfelelő méretezésével elérhetjük, hogy levágási frekvencián, a nagyobb jósági tényezőjű LC rezgőkörökhöz hasonló kiemelés jöjjön létre. Ez automatikusan együtt jár ezen a frekvencián a csoportfutási idő erős megnövekedésével. Azaz a jel ezen frekvencián késni fog. Ha késik, akkor fázisa is késik és a visszacsatolás következtében lám bekövetkezik az erősítő építők rémálma, a gerjedés. Ez a gerjedés teszi lehetővé a PWM modulált jel létrejöttét. Azért, hogy ez a gerjedés biztosan létrejöjjön a visszacsatolás is tartalmaz egy fázistolást.

A bemeneten, a differenciál erősítő fokozat a kettő bemenetre érkező jel különbségét képzi. Emlékezzünk a negatív visszacsatolás ökölszabályára: a negatív visszacsatolás akként fog működni, hogy a bemeneti különbség képző - jelen esetben differenciál erősítő - két bemenete között a lehető legkisebb különbség maradjon. A két bemeneten azonos fázisban megtaláljuk a műsorjelet és a kimeneti PWM jelből átlagolással előállított nagy amplitúdójú mását, a visszacsaló hálózat által leosztott mértékben. Eddig tehát egy "rendes" visszacsatolt végerősítőt látunk működni. De a megmaradt fűrészjel csak az visszacsatolási ponton van jelen, tehát erre nézve nincsen különbségképzés, tehát hatástalan a visszacsatolás erősítés csökkentő működése.

Tehát a fűrészjeleket az erősítőnk nyílt hurokban erősíti, mintegy komparálja és most már érthető, miért lesz a kimeneten táptól-tápig érő négyszögjel!! Ez a jel közel 50%-os kitöltésű lenne állandó jelleggel, ha differősítő másik bemenete állandó feszültségen lenne.

De nem azon van, hanem azon a műsorjel található, ezért az, hogy a differősítő éppen mikor billen át, az attól függ, hogy abban a pillanatban éppen a fűrészjel amplitúdója nagyobb-e, vagy a műsorjel pillanatnyi amplitúdója. Ezzel az elrendezéssel gyakorlatilag létrejön a PWM jel, hiszem egy adott frekvenciájú fűrészjelet hasonlítunk össze a műsorjellel és a komparátor is készen van, mert az összehasonlítás eredményét az erősítő a nyílt hurkú magas erősítésével mintegy komparálja.

Most már az erősítő belsejében egy változó szélességű impulzus sorozat van jelen, aminek az erősítéséhez nem kell nyugalmi áram a végtranzisztorokra, nem kell nagy hűtőborda, hiszen vagy áram, vagy feszültség van a tranzisztorokon, azaz előállt a D osztályú erősítő.

A részletes méretezésről : a differősítő utáni fokozatnak és minden fokozatnak gyorsnak kell lennie. Ezért kellett betervezni egy emitterkövetőt, aminek alacsony kimeneti impedanciája hatástalanítja a nagy erősítésű fokozat Miller kapacitását. Ez után már szokványos a kapcsolás, a fokozat igényelte nagy terhelő ellenállást és kivezérelhetőséget az után húzó kondenzátor biztosítja. A végtranzisztorok meghajtói komplementer Darlingtont alkotnak a fetekkel.

A FET-ek gate töltését és kiürítését a 100 ohm-ok végzik a kellő sebességgel.

Ennyit sebtében a kérésedre, később ebből írok egy cikket, amiben majd lesznek magyarázó ábrák is.

Mivel ez még messze nem egy kiforrott kapcsolás, szívesen fogadnék a gyakorlott PWM építőktől néhány hasznos tanácsot, pl, hogy hova kellenek a fetek köré zénerek a biztonságos működés érdekében.

Nagyon tetszik! Várom a cikket is belőle!

Hali! Mellékelem a tina szimulációt, erősen gondolkozom rajta hogy utánépítem én is.

Szia!
Próbáld ki KA4558-al! Kiváncsi lennék rá, hogy van-e különbség az általad használt TL071 és a KA4558 között.

Azért ez jó dolog, hogy egy általam összetákolt erősítőben mások is látnak fantáziát. Én is a kiinduló ötletet a kísérleti erősítők című cikkből vettem.

Annyi a különbség köztük, hogy a KA4558/JRC4558 az dual. műv. erősítő míg a tl071 csak szimpla tehát 1 db műveleti erősítőt tartalmaz. Meg még annyi, hogy KA4558/JRC4558 az bipoláris bemenetű a TL071 pedig J-FET bemenetű.Mellesleg nekem JRC4558-ból van itthon sok darab, elég szép a hangjuk persze ez szubjektív.

Nekem most nincs TL071-em, így azzal ki sem tudtam próbálni. De ezek szerint szinte semmi különbség nincs köztük. Mindjárt csinálok egy sajnos csak mikrofonos felvételt róla, hogy hogyan is szól.

Kicseréltem az R2-t 20K-ra, az R1-et 200K-ra. Teljesen jó lett. Magasabb a bemenő impedancia. Így jobb tény és való.

Viszont, ami nekem kicsit nem fér a fejembe.
Tudom én, hogy "átmenetenként egy - egy dióda kell", csakhogy a következőt tapasztaltam.

R4 és R5: 10KOhm
R6 és R7: 0Ohm, azaz nem volt berakva.
2 x 2db dióda volt bekötve. A nyugalmi áram valami brutálisan magas lett. A hangja szép volt, viszont kb. 30mp után a borda kb. 100fokra hevült.

A jelenlegi konfigurációval jól szól. Persze kéne egy süket szoba, meg még pár komolyabb hangfal teszteléshez. Az én szubjektív hallásomra támaszkodva megfelelő hangja van.

Erre segíts magyarázatot találni kérlek, mert egyszerűen nem értem mi a csudáért megy át vízforraló üzemmódba 4db diódával.

Íme pár kép a korábbi tesztről, ahol még az R1 100KOhm volt.

Íme egy újabb kísérlet erről a végfokról.

Ugyanúgy csak 1 - 1 diódát építettem bele.

Pedig egyszeru a magyarazat: a 4db dioda mar elegendo feszultseget ejt, hogy kinyissanak a vegtranzisztorok es ezert jelentos nyugalmi aram fog folyni rajtuk. A tranzisztorokon eso C-E feszultseg + az atfolyo aram jelentos hőt termel, ez melegiti fel a bordakat nagyon.

Javaslom, hogy tanulmanyozd pl. a Texas erosito kapcsolasat, annak a nyugalmi aram beallitasara hasznalt reszet. Az erositok tobbsegeben ezt a modszert hasznaljak. Egyebkent ez a ket erosito nagyon hasonlo egymashoz csak a Texasban nem hagyomanyos darlington a kimenet fokozat raadasul egynel nagyobb erositesu!

Akkor pedig a 2db diódás megoldás nem lehet rossz megoldás. Ha működik, akkor most jó így vagy sem?

Gondolkoztam egy hasonló megoldáson, de aztán elvetettem kísérletezés közben, mert számomra jól szólt így ahogy most van. Ettől még lehet, hogy tervezek egyet amiben hasonló lesz a megoldás.

Ha minden jól megy, akkor hétvégén megyek át egyik kollégához, van szkópja, műterhelése, hanggenerátora. Addigra megépítem 2 x 25V-os tápfeszültségűre.

Ami majd érdekes lesz, hogy 8Ohm-on mekkora teljesítményre képes normális minőség mellett... Na aztán ebből akarok majd 4Ohm-ra hídüzeműt építeni.

Ha a 2 diodas jol mukodik akkor azt kell hagyni. Persze azt meg kell mericskelni, nem szabad csak a fuledre hagyatkozni! A diodakat temreszetesen a hutobordara (kozel a vegtranzisztorokhoz) kell szerelni, hogy a homegfutast kikeruld.

Igen, igen, ezért is akarok rendes szkópos mérést. Igaz, a hallásomra nem lehet panasz, örököltem zenész szülőtől, nagyszülőtől, dédnagyszülőtől, stb...

Gondolkoztam azon, hogy a diódákat pont a hőmegfutás miatt kicserélem valami kisméretű, hűtőbordára csavarozható tranzisztorra. De nem volt alkatrészem ezzel kísérletezni. Lehet, hogy a VF2-nél látott megoldást alkalmazom én is, hogy a végtranyóra ragasztom a diódát + ellenállást.

Jelenlegi feszülség és beállítások mellett 13.4mA-t mértem nyugalmi helyzetben, 8Ohm-os hangfallal terhelve. (Bár, terheletlenül is ugyanennyinek kell lennie.)

Ezt hol merted? A tapagakban? Ha igen akkor ennek jo resze a muveleti erosito aramfelvetele, azaz a vegtranzisztorokon folyo nyugalmi aram kis erteku lehet. valahol a 2 es 4 dioda kozott lehet majd megtalalni az optimalisabb AB osztalyu beallitast. Nem artana egyebkent a vegtranzisztorok emitterkorebe 1-1 kis erteku teljesitmenyellenallast rakni (kb. 0.22 - 0.33ohm).

Végtranzisztoron mértem a pozitív tápágban. Tehát sem a bázisáramok, sem pedig a műveleti erősítő nem "szólt" bele a mérésbe.

Attól meg kicsit féltem, hogy páratlanul pakoljam be a diódákat, és ellenállásokat. Gondoltam, ha valami nem stimmel, akkor a kimeneten a 0 pont eltolódhat. Ezért ez a "dizájn".

Az emitterkörbe miért kellenek azok az ellenállások?

Hali! Mi lenne ha a végtranyókra darlington tranyót csavaroznánk mint ahogy a VF2/VF3/VF6 nál alkalmaztak egypáran, és így lehetne biztosítani a legjobb hőeggyütfutást. Mellékelem, hogy gondoltam.

Üdvüdv!

Most akarok összerakni egy kis erősítőt, amit két riasztóaksi hajt, és kisebb bográcsoláshoz biztosítaná a zenét. Most úgy néz ki, hogy van egy tda 1558Q végerősítő megépítve, ami szépen szól, és ez elé találtam előerősítőnek egy kidobott kontakthibás kis olcsó pchangfalat. Kibányásztam a panelt, megcsináltam a kontakthibákat, kicseréltem a bemeneti kábelt, összekötöttem a végerősítővel, viszont most alapjáraton nagyon hangos, és van egy elég erős alapsistergése. Az lenne a kérdésem, hogy egy feszültségosztóval megoldható lenne-e, illetve hova kéne rakni. Én elképzelésem szerint a két erősítő közé kéne. Válaszokat előre is köszönöm!

a TDA1558Q végfok IC bemenete is 775mV -ra van belőve. 0dbm emlékeim szerint a jelölése ennek a feszültségszintnek. (Javítson ki valaki, ha tévednék, mert már én sem vagyok biztos benne!)

A lényeg a lényeg, hogy az említett végfok IC-t sima "vonali" kimenetről is ki tudod hajtani. Előerősítő nem szükséges hozzá, külnben az általad leírtak fognak történni.

Sziasztok

En nagyon kezdo vagyok de epitettem egy par ic-s fegfokot pl: TDA2OO5, TDA 2003, TDA 2030 meg ijen kis dolgok. Arra lennek kivancsi h ezek az IC-s vegfokocskak milyen osztajban mukodnek?

Udv,

Altalaban az IC-s vegfokokat AB osztalyba allitjak be, viszonylag alacsony nyugalmi arammal.

Hi! És mi lenne, ha csak sima tranyókat csavaroznánk?

Ezekre egy - egy potmétert aggatni, így beállítható lenne a nyugalmi áram is, továbbá a 2db 160Ohm-os ellenállás lelhagyható lenne. Hőegyütfutás biztosított lenne, ráadásul a kimeneti offszetfeszültség is pontosítható lenne. Szerintem. Te mit gondolsz erről?

Nem lehet, vagyis lehet de akkor 2 tranyó kell, 4db n-p átmenetnek kell lennie.Bővebben: Link

Mint azt fentebb már említettem, 4db diódával a tranzisztorok már annyira kinyitnak, hogy bőséges nyugalmi áram folyik rajtuk. Ez egy B osztályú végfokozat, nem kell több 100mA nyugalmi áram. 2db diódával és a 2db 160Ohm-os ellenállással jó eddig.

Ezzel a megoldással, a T1-en átfolyó áram (kollektorán mértem természetesen) 13,4mA volt. Hűtőborda hőmérséklete így 30°C-ra áll be.