Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Kapcsolóüzemű (PWM) végfok építése
Én megpróbáltam Tinában szimulálni a kapcsolást, a bemenetre egy 100mV -os szinuszjelet kötve, de nagyon csúnya dolgok vannak a kimeneten.
Valamit nagyon nem jól csináltál, mert a kapcsolás működik. Itt van néhány eredmény, melyek a Multisimben készültek.
A legfelső jel a felső FET árama, az alatta levő az előbbi tranyó gate-source feszültsége, a következő az alsó FET gate-source feszültsége, a következő a kimeneti fojtó árama, a legalsó a kimeneti feszültség. Az látszik, hogy borzasztó áramok folynak a tranyókon. Meg katasztrófálisak a gate-source feszültségek.
Itt a szimulációs fájl a módosított Philips kapcsolásról.
Tudnál belőle egy pdf-et csinálni? Így nem tudom megnyitni.
Ez egy komplett Tina kötéslista, nem tudok belőle pdf-et csinálni, szóval nem a szimuláció képi megjelenítése.
Telepíted a Tinát, katt ) és már megy is a szimuláció.
Én az ilyesmit a print screen-nel szoktam csinálni. Így kikerül a clipboardra, az Adobe Acrobat meg csinál belőle pdf-et. ( de gondolom más is... ) És már meg is van a hordozható file. De annyira nem érdekel a dolog, nem hinném, hogy az UcD-ből komoly dolgot lehet csinálni, nem arra van kitalálva. Nem is értem a dolgot, a kezdők miért nem azt építik meg? Egyszerű és ahhoz képest nagyon jó.
A Tiná-val néhányszor megpróbálkoztam, nekem nem ment a telepítés sem rendesen, úgyhogy nem foglalkoztam vele.
Ez a TSC fájl ugyanaz, amit a multisimben elmentesz, amikor becsukod a projectet, amit éppen szimuláltál. Szóval nem egy képfájl, és nem egy screenshut. Mivel úgy láttam, te is szimuláltad a Philips kapcsolást, tulajdonképpen neked is megvan már, csak multisim formátumban.
Valóban egyszerű és ahhoz képest nagyon jó. De azért lehet belőle komoly dolgot csinálni is. Nem pont a Philips alapkapcsolásból, de maga az UcD elvből igen.
Régebben berajzoltam a tinába és a multisimbe is, mindkettőn működött normálisan. A torzításra mondjuk érdekes dolgok jöttek ki, főleg a tinában, 9% körül.
Igen, bár nekem az UcD-ről mindíg a Philips kapcsolási rajz jut eszembe, arról írtam, hogy nagyon egyszerű, könnyen után építhető. ( még az a szerencse, hogy elvet nem lehet szabadalmaztatni, ugyanis elég sokan bajban lennének... )
A TSC fájlt nem tudom megnyitni 8-as Tinával (Tina8 Industrial), lefagy tőle.
Ez nem a Highand -féle kapcsolás, én az övét próbáltam meg szimulálni.
Többször átnéztem az enyémet, nem látok benne hibát. Annyit módosítottam, hogy az Ő rajzán a T10 és T12 tranzisztorok ideális tranyók, azok helyére BC857 -eket tettem, meg a táp elkók nem 1000µF -ok, hanem 4700µF -osak. Ettől még mennie kellene. (egyébként ideális tranyókkal is ugyanaz a szimuláció eredménye) Itt az övé, az enyémet és a TSC fájlt pedig csatoltam.
Ezek szerint kicsit elkeveredtem a kapcsolási rajzot illetően...
A tápokra nem kell elkót, meg semmilyen kondit tenni hidegítésnek, mert a szimulátorokban a tápfeszek igazi feszültséggenerátorok, nulla belső ellenállással, ha oda teszel kondit, akkor csak feleslegesen kell a szimulátornak azzal is foglalkoznia.
Az általatok felvetett problémákra tekintettel kicsit módosítottam a PWM erősítőmet, egyelőre csak a szimulációban. Most megyek alkatrészért, hétfőn beszámolok a fizikai mérésekről.
Mindenesetre most korrekt a FET-ek meghajtása és a szimulált jelalak is sokkal jobb lett, akár 1MHz-n is járatható elvben. Szurkoljatok, mert ha beválik az sokaknak örömet fog hozni.
Hali!
A THS 4021-et hol lehet beszerezni? Jó helyette valami más elérhetőbb ícé is?
LM6712 van a deszkamodellben, a régebbi verzióban. Közben felettem a 10kHz-s jelalakot is. Azért ez már biztató.
Szurkolunk!
De csinálj valamit vele, mert az lehet, hogy a szimulátorban szépen megy, de a valóságban azonnal kilukadnak a gate-ek, mivel +/- 45 V-ot kapnak. Ez egy kicsit sok... A másik, hogyha bekapcsol egy meghajtó tranyó, akkor a 20 ohmos ellenálláson mennyi áram fog folyni 45 V-on? Inkább egy dupla emmitterkövető kellene a meghajtóknak. És persze kellene a meghajtóknak külön tápfesz, amit mondjuk a betápból lehetne csinálni, két darab zener, középen meg egy ellenállással. Zenerek megfelelően hidegítve. Ezzel az opamppal biztosan jó lenne, de ez az fdh-nál majdnem 3 ezer forint... Ez a szinteltolásnak egy fajtája, de nagyon drága.
Hát, ahhoz, hogy ilyen kicsi legyen a kimeneti feszültség hullámossága nagyon magas frekvenciával kell járatni. Ez az, ami a gyakorlatban nem nagyon megy, legalábbis nekem ekkora frekvenciákon már mindig magasabb torzítások voltak mint 250 kHz körül.
A Tina9-ben készített TSC fájl nem működik régebbi verziókon, csak a 9-en. Lehet, ez a baj nálad.
Izgulok én is, hogy mit mutat majd a valóságban. A 300kHz teljesen elég lenne a gyakorlatban. Csak azért vittem ennyire fel a szimulációban, mert érdekelt, hogy meddig húzható, meg persze így jobban látszik a mérőjel jelalakja.
Jó. És a 45 V-os gatefeszekkel mi lesz?
A szimuláció szerint a 20 ohm-kon csak 12Vpp van. Eszerint a gate-ok sem kapnak nagyobb lengést. Nem source követő a kapcsolás, hanem földelt source-s. A drain-ek közös pontja leng csak 80Vpp-vel.
Értem. De mekkora áram fog folyni a 20 ohmokon, amikor be vannak kapcsolva a FET-ek? Ez 600 mA. A meghajtótranyókon ugyanez folyik, a disszipáció meg 0,6 x (45-12 ) = 19,8 W.
Igaza van, rontja a hatásfokot, egyelőre menjen valahogy, majd megkondizom, ha megy már.
Olyat sem találtam sehol :no:
Szerinted EZ is jó lenne bele? Elég gyors cucc és jó drága is...
Jónak tűnik, a beállási ideje nagyon jó, és az új verzióba elég a kimenő árama is.
Remélem a gyakorlatban elég lesz 100 ohm is. Ezt nem merem jósolni, tudod hogy van ez.
Oké, ez már bíztató
Kiváncsian várom az eredményeidet.
És miért nem raksz a 20 ohmok helyett egy-egy tranyót? Gyorsabb lesz és nem fog annyit fogyasztani.
Meg a másik probléma, hogy nincs DT a tranyók vezérlése között. Jó nagy zavarforrás lesz.
Kösz a tippet, azt is meg fogom próbálni.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |