Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni:
Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel.
Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek.
Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
Ha üresjáratban megméred a primer tekercsen átfolyó áramot, akkor már kiszámolhatod. Vigyázz 230V! :shocking: Figyelem! A hozzászólás epilepsziás rohamot okozhat!
Erre találták ki a kétsarkú kismegszakítót.
Azért, mert a trafó előtt a hálózat szolgáltatja a zárlati teljesítményt, amit a beépített kismegszakító korlátoz. A trafó után már a transzformátor teljesítménye a meghatározó. Amennyiben a szekunderen nem raksz védelmet, rossz esetben előbb ég le a trafód mielőtt leoldana a primer biztosíték.
Ez jó kérdés. Attól függ, milyen fogyasztókat táplálsz róla. A meddő teljesítmény több tényezőtől függ. Ezek közül az egyik a transzformátor mágnesezési áramától függ. Az pedig a trafó mechanikai felépítésétől és kialakításától. (Ei, M, ötoszlopos).
Szevasztok.szerintetek hány watosak lehetnek ezek a trafók?.A magaságuk 9,60cm,a széleségük pedig 11,5cm.(amugy játékgépböl valók).Köszi a válaszotokat.
Mérd meg a hatásos keresztmetszetet és ha jól tudom, akkor 7 wattot vehetsz 1 cm2-hez. A mélységükről nem mondtál semmit, így nem tudjuk megmondani, itt van a képlet: P=200*A2. A teljesítmény milliwattban, a keresztmetszet cm2-ben lesz.
Idézet: „Amennyiben a szekunderen nem raksz védelmet, rossz esetben előbb ég le a trafód mielőtt leoldana a primer biztosíték.” Ezzel a mondatoddal csak részben értek egyet. Akkor minek a primer oldali védelem, ha nem képes megvédeni a trafót?
Trafó ügyben csak óvatosan a képletekkel. Főleg a vasmagot érintő témákban. Ha megfigyeled, SOHA nem látsz egyetlen gyártótól sem ilyesmit. Mindig CSAK táblázatokat találsz mert túl sok minden hat egymásra (geometriailag és fizikailag is).
A képletek általában durva közelítésekre jók, de iszonyúakat lehet tévedni a használatukkal. (Pl. nézd meg, hogy egy adott cég, ugyanarra a huzalátmérőre milyen eltérő áramsűrűségekkel számol, vasmagtól és pakettvastagságtól függően. Vagy, hogy adott keresztmetszetű vasmag, szintén geometriától függően akár kétszeres teljesítményű is lehet, mint hasonló méretű, de más kivitelű párja)
A primer oldali biztosíték a hálózatot védi nem a trafót!
Köszi szépen a válaszodat SKY, a képlet alapján akor kiszámolom.A méjsége az lemaradt igaz,amugy 5,10cm.
Nem, az utcán, a villanyoszlopon. Azt védi. Tudod...
A gyufa mellé rakása nem sokat segít, a két megadott méreted pedig nem elég. Firkantottam egy rajzot, mérd le az azon lévő 4 méretet. Azok ismeretében jó esély van a pontos beazonosításra, legalábbis ha valamilyen általános trafóról van szó.
A "D" méret nem minden esetben alakul a rajz szerint, de mivel a magot vélhetően nem tudod megmérni, ezért induljunk ki ebből. Igazából a "D"-k helyett, a belül lévő "2xD"-nek jelölt méret kellene nekünk.
Ez egy komoly kérdés, vagy valami tréfa?
Szevasz Alkotó,na lemertem a 4 méretet a rajzod alapján.A méretek a következök A=11,50, B=9,60, C=5,10 D=2,00cm.Remélem igy már jó lesz.Most szétszedni meg nem szeretném azért hogy megmérjem a vasmag belsö keresztmetszetét,csak azért hogy megtudjam hogy hány Watos a trafó,ugyanis nekem megvan a képlet a belsö vasmag méreteihez,és ugy is kilehet számolni hogy hány watos egy trafó,de tudom hogy igy is kilehet valahogy számolni a Watját egy trafónak,és ezért is kértem a segitséget ezen az oldalon.Amugy a trafók egy a te általad elkészitet labortápegységhez kelenek,pontosaban a 0-50V,0-5A átrajzolathoz.Ugy szeretném megcsinálni,hogy kétszer csinálnám meg a tápot volmérövel ampermérövel,hogy tudjak elöálitani +-50V ot egy 0-leágazásal,és igy kedvemre kipróbálhanék vele akármijen véget +-50V ig.A legjoban az érdekelne hogy megfog e felelni neki ez a két trafó Wattban?.Köszi a segitséget.
A belső keresztmetszete: 2*D*C (a rajz alapján), a többit már tudod. És emiatt soha nem szedjük szét a trafókat.
Nem hiszem, hogy ez a vicces oldal volna. Már megint előbb alkotsz (hisz Te vagy az Alkotó ) véleményt, mielőtt átgondolnád. Egy trafónál (1:1) mi a különbség a primer, és a szekunder áramok között? Üresjárásban csak primer áram folyik (nem túl komoly a névleges terheléshez tartozóhoz képest), míg teljes terheléskor is csak ezzel az árammal lesz több.
Akkor most döntsük el, hol lenne jobb elhelyezni a védelmet. A szekunderben? Mit is véd ott? Védi a transzformátort a zárlattal, túlterheléssel szemben. A primerben elhelyezett biztosító ugyanezek mellett kiold transzformátor meghibásodás esetén is, valamint olyan helyen bekövetkező zárlatok esetén, ami még kívül esik a szekunderköri védelem beavatkozási zónáján.
Aha értem Action2K,akor ezentul sem szedem szét öket.Köszi a képletet.
Elsőre én is a trafó elé tennék csak védelmet mondván, hogy ha az leold akkor minden ami mögötte marad energiamentessé válik, ill ami az egyik oldalon bemegy teljesítményben az jön ki a másikon. De aztán eltöprengtem, hogy mi van akkor ha a meghajtott fogyasztó tartalmaz egy két komolyabb energiatárolót (mondjuk egy akkutöltő) és ha pont úgy romlik el akkor akár DC-t kezdhet nyomni a trafó fele. Ezt a primer oldali védelem nem veszi észre. Szerintem még akku nélkül is lehetne trafó leégető áramkőrt építeni ami kijátssza a primer védelmet.
Így én mind a két oldalt védeném biztos ami biztos. Nem vagyok trafószakértő, de úgy tudom DC-be nem lenne egészséges megkínálni tartósan a névleges teljesítményhez tartozó árammal, de még kevesebbel sem. Szóval ehhez gondolom összetettebb védelem kell mint egy sima olvadóbiztosító, hogy elkülönüljön az 50Hz, meg ami alatta van.
Hali!
Szereztem egy trafót és nem igaszán tudom hogy melyik lenne a primer kivezetése??? Dög nehéz vagy 6 kg. Ezek vannak a tábláján: Typ 90/50 Bv.-Nr. 64123 TGL 200-1764 Bj. 80?? (ott a szegecs) Ue 220v 50-60Hz Ua 67-40v Wärm.KI. E ( A többibe nincs semmi vésve)
Nem írtam, hogy mögé tilos tenni. Ez egyébként egy leválasztó trafó, azzal nem töltünk akkumulátort.
Idézet: „Szóval ehhez gondolom összetettebb védelem kell mint egy sima olvadóbiztosító, hogy elkülönüljön az 50Hz, meg ami alatta van.” Ezt a mondatodat bővebben kifejthetnéd.
Ha már akkutöltő.
Az akkutöltő védelmét az egyenáramú körben, és a primer körben elhelyezett olvadóbiztosítóval oldhatjuk meg.
Az akkumulátor töltő csak egy példa volt, hogy hogyan lehet egy fogyasztó egy hiba folytán termelő, ráadásul nem olyan módon amit egy trafó szeretne.
Ez a konkrét leválasztó trafó bekerül egy dobozba, önálló készülék lesz. Most éppen egy audio rendszert fog kiszolgálni de, nincs kőbe vésve, hogy csak erre lesz használva, nem tudjuk mit hoz neki a jövő. Ezért gondolom, hogy érdemes lehet megvédeni minden olyantól ami igazán árthat neki. Arra gondoltam, hogy az 50Hz-en mehet a névleges teljesítményéhez tartozó áram figyelése, de ha valamiért DC-t kap, vagy 50Hz-nél jelentősen alacsonyabb frekvenciát akkor már az az áram sok lehet neki és emiatt arra külön lehetne figyelni.
Már megint kötözködsz velem. Igazából nem is hiszem, hogy van értelme cseverészni veled, de legalább gyakorolom a 10 ujjal való gépelést. Pontosan visszanéztem, és szokás szerint CSAK az akadékoskodás, és valami miatt az én lejáratásom a célod.
Sehol nem írtam hová tenném én a biztosítékot. Csupán te megkérdezted mit véd a primer oldali bizti, én meg megmondtam neked. És arról nem tehetek, hogy ha neked nem tetszik a válasz, de a primer oldali biztosíték akkor is a hálózatot védi. Méghozzá nem elsősorban a trafó üzemszerű terhelésétől, hanem az esetleges szélsőségektől (túlterhelés, menetzárlat, stb.) Ha magát a trafót akarod védeni, akkor a terhelt oldalra célszerű egy okosan méretezett értékű biztosítékot tenni. Itt nem csak az értékére gondolok, hanem a sebességére is. Régebben én is használtam leválasztó trafót (ma már azért nem teszem, mert egy olyan helyzetet szimulál, ami alapesetben nincs meg a felhasználóknak, így az esetleges készülékeknek "normál" hálózatról is jól kell működnie, tehát eleve arról szoktam próbálni), amiben egy gyors kismegszakító volt a szekunder oldalon(6A-es). Remekül működött, igaz nagyobb erősítők toroidjait már nem bírta, azonnal leoldott.
Én itt most egy OK-kal is beérném, de fórum legalább 5 karaktert igényel.
Utánanéztem.Ilyen vasat nem találtam, sem táblázatokban, sem saját praxisomban.
talán csak elmérted, ezért megadom amit én találtam. 1. EI116/48 (pl. ez a régi utcai higanygőzlámpák folytótrafójának a vasmagja) Ennek méretei mm-ben: A=116; B=102; C=48-50 (változó); D=18(oldalt) 2D=36(belül) D=22(alul és felül). Tehát ez egy kicsit egyedi vasmag, 1tesla körüli vasminőségből megbízhatóan terhelhető kb. 200VA-el. 2. EI120-46-52-65 (3 féle pakettvastagsággal találkoztam eddig) Ennek méretei: A=120; B=100; C=46-52-65; D=20. Szabványos alaptrafó, 250VA-el terhelhető a 46-os pakettvastagság, és 300VA-el az 52-es pakett. A te vasad belső keresztmetszete a 2-es-hez közelít jobban és valahol a két pakett vastagság között van. Ez alapján jó közelítéssel a két teljesítmény között van az ő terhelhetősége. Más kérdés, hogy az ablakkeresztmetszete elég kicsi, gond lehet majd a huzalok elférésével. Említetted, hogy az Alkotós tápot akarod táplálni róla. Ahhoz éppen elég ekkor a teljesítmény, feltételezve, hogy nem akarod napokig határterheléssel használni a tápot, mert ha igen, akkor nagyobb tartalékokat kell beépíteni. Nézd meg a rajzot, elég pontosan megadtam milyen tekercsek kellenek a működtetéshez.
Nagyon félreviszed a trafó témát ezzel a "termelő fogyasztóval" meg az egyenáram belekeverésével.
Javaslom biztonságos körülmények között kapcsolj egyenfeszültséget egy trafóra, és figyeld meg mi történik. Tanulságos lesz.
Ilyen terű vitát nem a fórum oldalán, hanem privátban kéretik megvitatni, intézni.
Nem akartam én félrevinni, csak elgondolkoztatott a dolog és le mertem ide írni.
"és figyeld meg mi történik" Gondolom melegedés meg izzás, és a trafó szigetelő anyagainak erre adott reakciói... Feltételezem ne a kedvenc trafómmal kísérletezzek... Oktatófilm erről valahol nincs? Én úgy is elhiszem.
Azt nem tudom van-e oktatófilm, de én szívesen elmondom mi lenne a filmben ha létezne.
Az a lényeg, hogy egyenáramot nem lehet transzformálni. Ha egyenáramot adsz egy tekercsre, akkor annak csak az ellenállása fog jelentkezni. Ez általában viszonylag alacsony érték, tehát elég jól terheli az egyenfeszültség forrást. A feszültség nagyságától, és a tekercs ellenállásától függ, mennyire lesz szélsőséges a terhelés, de ahogy említetted, simán lehet füstöt is gyártani, de általában ez nem cél az elektronikában. Más a helyzet, ha valahogy meg tudod oldani az egyenfeszültség nagyon gyors ki-be kapcsolgatását. Akkor már lehet feszültséget indukálni. |
Bejelentkezés
Hirdetés |