Fórum témák
» Több friss téma |
Csak egy próba erejéig vettem le a földet, de aztán vissza is tettem. Holnap veszek egy 40 A-est és kombinált lesz kismegszakítóval
 A mostani egy GE 25A 30mA-es. Ez úgy látszik, kevés, bár most, hogy "pihent" a FI relé, minden működik megint. Úgyhogy tuti az a hunyó. Jó volt olvasni a hozzászólásokat, mert ebből is tanul az ember.
A szelektivitás érdekében a kismegszakító kioldóáramának kisebbnek kell lennie, mint amilyen a legközelebbi a betáp oldalról. Máskülönben zárlat, vagy túláram esetében az fog kioldani (a kisebb, meg a gyorsabb).
Szia!
Engedd meg,hogy reagáljak néhány felvetésedre! Ezt én írtam: Idézet: „Valóba van olyan FI relé amiben van kismegszakító, de ezt ne akarjuk már eldönteni pontos típusszám és katalógus nélkül!!” Erre te: Idézet: „Visszanéztem treffort (#273353) kérdését, amelyre a megelőző válaszok és a vitánk is indult. A leírása szerint kombinált FI-reléje van. Ennek működését próbáltam leírni. Ennyi.” Ha a kollega teljes biztonsággal értene hozzá több infót is tudna adni a berendezéséről! Nem szabad bizonytalan információk alapján dolgozni!! Itt a FI relé adatlapja, ez alapján nem kismegszakítós! Idézet: „De kérdem tőled, ha az áramkörben valahol meglazul a nulla, vagy más okból megnövekszik a különbözeti áram, honnan kerülne oda több ezer amper, az csak zárlat esetén keletkezhet, és ha a FI-relé tartalmaz túláramvédelmet, annak a zárlatot ki kell tudnia kapcsolni?” Nem, mivel nincs a FI relében kismegszakító nem kell neki! Csak a zárlati áramot kell elviselnie! Ha pedig zárlat közben áramszivárgás is fellép akkor biztonsággal meg tudja szakítani az áramkört! Innentől kezdve a megszakítóképessegről a vita felesleges, mert azt tudni kell, hogy Magyarországon hivatalosan csak olyan biztonsági berendezés kerülhet forgalomba ami megfelel a magyar szabványnak és van minőségi bizonyítványa! Ez alól nem kivétel a kismegszakító, az áramvédő, de még a motorvédő sem! Idézet: „Én nem is vennék olyan FI-relét amelyikben nincs túláramvédelem.” Akkor egy lakásba pl. 10 áramvédőt raksz? Ne haragudj amikor egy ember összeállít egy 300db kismegszakítóból álló kapcsolószereényt nem cserélheti le az összest FI relére. Soronként kap a szekrény egyet-egyet aztán a FI relékre elosztva a kismegszakítókat!
A kismegszakítók túláramra képesek szelektálni, de zárlatra közel sem biztosan. Ha kicsi a hálózat impedanciája, és a zárlat is kis átmeneti ellenállású, a zárlati áram könnyen igen magasra szökhet, ami mindkét megszakító gyorskioldóját működteti. Pl. a 25A-s betáp, és a 6A-es világítási kisaut. is kiold, egy Superbalux izzó kiégésére.
Szerk: A FI relék bármely kivitel tekintélyes megszakítóképességgel rendelkezik, lévén ugyanolyan deion oltókamrákkal rendelkezik, mint a kisautomaták.
[/quote]Szerk: A FI relék bármely kivitel tekintélyes megszakítóképességgel rendelkezik, lévén ugyanolyan deion oltókamrákkal rendelkezik, mint a kisautomaták.[quote]
Természetesen, ugyanezt magyaráztam én is, csak más szavakkal.
Teljes mértékben igazad van csak sokan nem gondolják végig!
Átlagos lakás, családiház esetén nem egyszerűen kivitelezhető jól működő szelektiv túláram és zárlatvédelem. Elsősorban a fogyasztóhelyek terhelhetősége nem lehet lényegesen kevesebb a teljes terhelhetőségnél. (1 fázis esetén tipikusan 25A mérő előtt és 10-16A a leágazásokban) Legalábbis ha a mai, jelentős teljesítményű/indulóáramú készülékeket használni akarja az ember fia. Másodsorban a védelem időbeni lépcsőzése sem megoldható az itt általánosan használatos eszközökkel. (Tipikus hogy az 1. védelem a mérőnél a leggyorsabb) Harmadrészt a max. zárlati áram korlátozása az egyes leágazásoknál elég komoly tervezést és beruházást igényelne. Ezek tükrében elég feleslegesnek tűnik az egyes lakásokban látható a 6-10 leágazás ugyanennyi kismegszakítóval. (A gyakorlatban csak a szakaszolhatóságot oldja meg.) Jobb megoldás a 3fázisra elosztott hálózat de igencsak drága megoldás ha más okból nincs rá szükség.
Olvasd át figyelmesen "Dudus és lapose" hozzászólását, ha azok után is úgy érzed igazad van, akkor vedd úgy, hogy bocsánatot kértem az erős fogalmazásért.
  Idézet: „Ha tehát egy 20A-es B-s kismegszakítónál kialakulható áram max. 100A, mert ekkor de általában már hamarabb leold!” Szerintem akkor, ha ilyeneket írtok, Nektek is el kéne gondolkodni. Értem én, hogy itt 5x szorzóval számoltok, de az okot, és okozatot akkor sem kéne keverni. A zárlati áramot kicsit sem érdekli, hogy Te milyen értékű, vagy kioldási karakterisztikájú kismegszakítót teszel fel. A zárlati áram akkora, amekkorát a a hálózat eredő impedanciája meghatároz. Képzelj el egy valós helyzetet. Egy transzformátorfülkében felszerelnek egy lámpát. A trafó legyen mondjuk 1MVA-es (1000kVA-es), melynek az üzemi árama is 1500A. Járjon terheletlenül, ami tulajdonképpen mindegy. Beépítesz mondjuk egy 6A-os kismegszakítót, meg egy kapcsolót, és egy foglalatot. Meghuzalozod mindezt 2,5-es vezetékkel (max 2 méterrel). A kapcsoló fel van kapcsolva, és tekered be az égőt, amelyik az oldalsó érintkezőt begyűri az alsóhoz. Ki meri azt állítani, hogy itt 30A-es zárlati áram folyik? (6A x 5) Itt úgy lesz közel 1000A, mint a huzat. És ez az áram fogja a kismegszakítót igénybe venni.
Nagyon is úgy gondolom, hogy igazam van, amit Imi65 válasza is bizonyít. Ha nem voltam eléggé érthető az előző hozzászólásaimban, elnézést kérek a félreérthető fogalmazásért. Jelenleg éppen egy más munkával kapcsolatosan böngészem a katalógusokat (most éppen a Moellert) és majd mindegyik FI-reléjük kismegszakítós. Amelyik esetleg nem olyan, idáig még nem találtam meg, de az nem jelenti azt, hogy nincs. Egy 25-40 A kapcsolóképességű berendezés hálózati viszonyokban nagyon nem szép dolgokat tud művelni.
Megtaláltam a katalógusban a megszakító nélküli áramvédőkapcsolót. A legkisebb 16A-esnek a névleges kapcsolási képessége 500A. A többi ettől nagyobb kapcsolási képességgel rendelkezik.
Bővebben: Doksi
Bocsánat ezt nem én írtam.
A zárlati áram amiről te írsz, az áramkör hurok ellenállásától és a feszültségtől függ. Ez egyszerűen ohm törvénye. Iz= Uf/Rz Egyfázis estén Uf= 230V Rz= pártized ohm ebből adódik, hogy az Iz általában >1000A Azokat a szorzókat én nem értem. Volt egy alfa szorzó ami a kioltási időre vonatkozott, de az új szabvány ezt már nem ismeri el.
Gyerekek ne csináljuk ezt!!
Ennek semmi értelme! Minek példálózni itt nem valós helyzetekkel! Aki még nem volt ipari helyeken és nem látta pl egy üzem biztosítékait, motoros kapcsolóit az ne akarja összehasonlítani egy otthoni betáppal! Ne haragudj Imi, de 1500A-hez 10A-t számolva négyzetmilinként 150 mm^2 vezeték kell! Be sem lehet kötni egy kismegszakítóba. Arról nem beszélve, hogyha erre te tényleg ráraknál egy normál 6a-es kismegszakítót, mindent kapnál csak dicséretet nem! Ha valaki a szabványokról beszél tessék következetesen végig vinni! Ezek rendszere pedig össze van hangolva! Az a 0.1 másodperces idő nem véletlenül van kitalálva! Ha szabványosan szerel fel valaki egy 16A-es kismegszakítót és a hozzá csatlakozó szerelvényeket, azok úgy vannak legyártva hogy azt az energiamennyiséget, ami ezalatt a 0.1 másodperc alatt kialakul rajtuk el kell viselniük! És te ezt nem kötheted az erőműre, a villanyoszlopra, csak az óra utáni két vezetékre, és ugye az óra előtt nem véletlenül van még egy kismegszakító! Nem véletlenül van az kitalálva, hogy adott áramhoz milyen biztosítóberendezések, vezetékek és szerelvények kellenek! Ha ezeket betartja az ember nyugodtan fel lehet szerelni egy 16A-es kismegszakítót vagy FI relét 2.5 mm^2 vezetékkel, el fogja látni a feladatát akkor is ha Paks mellet lakom!
A 3, 5, stb. szorzók a 0,1 sec. időtartamra vonatkozó terhelésre vonatkoznak. A B típusú kismegszakítónak a névleges áram 3 szorosát legalább 0,1 sec. ig bírnia kell, de ugyanannak a névleges áram 5-szörösét kevesebb mint 0,1 sec. alatt le kell kapcsolnia. A más típusuaknál ezek a szorzók mások. Egy jobb katalógusban ezt megtalálod.
Bocsi Imi65, hogy megelőztelek a válasszal.
Szia!
Nem bírnia kell addig, hanem ha zárlatleoldási áram a névleges áram 3-5- szöröse akkor kap B kategóriát.
Lapose, az a baj, hogy mindkettőtöknek igazatok van, csak mindketten más-más oldalról közelítitek meg a témát. A zárlati áramnál a leglényegesebb a kioldási idő. Az sem elhanyagolható, hogy a rendszer általában induktív jellegű egy kicsit ( a cos fi sosem 1) ezért a zárlati áram sem jelenik meg azonnal a maximális értékével. Nagyon rövid idő alatt (néhány mikrosec.) fut fel. A felfutási idő alatt a védőberendezésnek az érzékenysége szerint van ideje leoldani, még a maximális zárlati áram elérése előtt. Az sem elhanyagolható, hogy az erőmű és az otthoni konnektorod között jónéhány védelmi berendezés örzi, hogy a házad le ne égjen. Valamelyik biztosan le fog kapcsolni zárlat esetén. Úgyhogy a 150 négyzetmilliméterrel nem kell ijesztgetni senkit.
Ha komolyan így gondolod, akkor nézd meg a mellékelt képet. A névleges áram 3 ill. 5 szöröse esetében nem beszélhetünk zárlati áramról, max. túlterhelésről.
Szia!
Idézet: „Úgyhogy a 150 négyzetmilliméterrel nem kell ijesztgetni senkit.” Nem ilyeszgettem senkit a 150 négyzetmilliméterrel csak pont azt írtam le amit te ebben a mondatodban: Idézet: „Az sem elhanyagolható, hogy az erőmű és az otthoni konnektorod között jónéhány védelmi berendezés örzi, hogy a házad le ne égjen. Valamelyik biztosan le fog kapcsolni zárlat esetén.” Pont ezért írtam, hogy teljesen fölösleges itt olyan dolgokkal foglalkozni ami csak egy ipari alkalmazás-fejlesztés esetén jön élő. Nem véletlen az hogy milyen átmérőjű a betápvezetéked vagy az óra előtt a kismegszakító! Egyébként egy érv a külön kismegszakító és áramvédő mellet: Könnyebb megállapítani, hogy túláram miatt vagy áramszivárgás miatt állt meg a hálózat.
Szia, most már csak humorosan válaszolok:
Idézet: „Könnyebb megállapítani, hogy túláram miatt vagy áramszivárgás miatt állt meg a hálózat.” Ez igaz, de drágább is. Nagyobb szekrény, több védelmi berendezés, stb. Egy hagyományos lakásban nincs erre szükség. Persze akinek sok pénze meg helye van, az megcsináltathatja így is. Egyébként az egész vita ebből a mondatból indult ki: Idézet: „A 25 Amper nem azt jelenti, hogy 25A-nél kapcsol le, hanem hogy maximum annyit tud kapcsolni.” A hozzászólás száma (#273580) Ezt nem lehetett nem véleményezni.
Persze, de én ezt arra írtam hogy ekkor nem a bimetall résznek hanem a mágneses túláram résznek kell üzembe lépnie.
Ja, így már más a dolog, én egyben értettem az egész megszakítót.
Szerintem elírta! Arra akart utalni, hogy ha rá van írva 25A nem biztos hogy kismegszakító is van benne, hanem hogy az a max. üzemi árama!
Mindenkinek figyelmébe ajánlom az MSZ 2364-es szabványsorozat 410-430 as fejezetét. jelenleg ez van érvényben.
Azért jó kis vita volt! De - végül is - közös nevezőre hoztuk a dolgot.
Egyébként azért zárlatkor meglepően nagy áramok alakulnak ki, nyilván a bekötő vezetékeket nem erre, hanem az üzemi áramokra méretezik. De attól még - az általad is említett 1-2 tizedes időkig - folyhat sok100 A, amit a kismegszakítónak meg kell tudnia szakítania, károsodás nélkül. A trafónak - amit példaként említettem - valóban ebben a magasságban van a névleges árama - azért nem Pakshoz építik be, és nem fognak azért egy kicsi trafót is mellérakni, hogy legyen megfelelően kis zárlati áramú pont. Abban viszont megint csak igazad van, hogy - amennyiben kevés a kismegszakító kapcsolási képessége, akkor késes biztosítót alkalmaznak. Ezeknek sokkal nagyobb a zárlati megszakító képessége, de - nyilván - ezt csak 1x tudják életükben produkálni.
Az MSZ nem felel meg az EN-nek? Mert a biztosító berendezések gyártói magasról lesz---ják az MSZ-t. Mindenki az EN szabványok szerint készíti a termékeit. Azok jellemzői is az EN szerint vannak meghatározva. Így mindenhol el tudja adni.
Hello
Egy régi még alu. vezetékekkel szerelt lakásban élek, nemrég szükség volt a kismegszakítók cseréjére. Már régóta rosszak voltak, pl. a konnektrokör 10A -es biztosítóját kb. 3300W teljesítményel terheltem, és az egyáltalán nem reagált rá, szerintem meg le kellet volna kapcsolnia. No mindegy, most ez a 10A -es bizti ki lett cserélve szintén 10A -ra, de most mikró bekapcsolásakor sokszor lekapcsol, és néha a kismegszakító visszakapcsolásakor is leold, egyébként olyankor csak pár kisebb fogyasztóval van terhelve(TV, 2 hűtő). A komplett vezetékcserét szeretném elkerülni. Valaki ajánlotta hogy cseréljem le 16A-os biztosítékra, de nekem nem jön be az ötlet. Vagy tévedek? Én gondoltam hogy a B jelzésű biztosító helyett beteszek C jelzésűt, csak nem tudom van e értelem megvenni azt?
Van, a C-sek jobban tűrik az ilyen jellegű fogyasztókat.
A megoldáshoz mindenek előtt tudni kellene a vezeték keresztmetszetét! A 10A kismegszakító 2,2Kw-ot visel el tartósan, a 16A-es 3.3Kw-ot. A vezeték keresztmetszete határozza meg a felszerelhető kismegszakitó értékét.
A- Vez keresztmetszet, B-Max terhelő áram, C-Max terhelő teljesítmény, A B C <1mm2 - 6A 1.1Kw 1-1.5mm2 -10A 2.2Kw 2.5mm2 -16A 3.3Kw 4mm2 -20A 4.4Kw 6mm2 -25A 5.5Kw 10mm2 -32A Tehát legalább 2.5mm2 keresztmetszetűnek kell lenni a vezetőknek hogy felthesd a 16A-t! Ha vékonyabb akkor valóban a "C" tipusúval érdemes próbálkozni de arra vigyázz hogy a C tipus az lomha (Motorinditó) és megfelel egy fokozattal magasabb B (vezeték védő) tipusnak. Tehát a C10 megfelel egy B16-nak. Ha nagyon régi a szerelés mindenképp érdemes újrahúzni a hálózatot, annál is inkább mert rég voltak olyan vezetékek amelyek textil-gumi szigetelésűek (GVS) voltak és idővel kiszáradt az inpregnáló anyag a gumi is elöregedett. Ilyen vezetékeknél elég egy rossz kötés és meggyullad. Ha jól csövezve van a lakás, minimális bontással cserélni lehet vezetéket és nem nagy költséggel jár. Annál is inkább mert a lakásban egyre jobban szaporodnak a villamos berendezések és egy ideig tudod csak a dolgot halogatni. Addig nincs baj, mig nincs baj ! Ha más nem, akkor a nagyobb fogyasztású helyekre az elosztó táblától vez csatornában érdemes külön áramköröket elvinni. (Konyhai gépek, Mosógép) De célszerű lenne Cu-re áthúzni az egészet! majd látod!> |
Bejelentkezés
Hirdetés |
