A dolog lényege a soros adatkapcsolat. Három vezetéken nagyon egyszerű már a feladat - első közelítésben. Ehhez viszont szükség van valami áramkörre, ami aztán a sorban érkező adatokat a kijelzőn megjeleníti. Ezt az áramkört meg is lehet találni a kijelzőpanel hátulján.

A felirat szerint ez a TM1628 nevet kapta. Google barátunkkal kereshetünk hozzá adatlapot, ami segít a további kutakodásban. A kijelzőről magáról nem sok információt lehet találni, mivel feliratot sem látni a tokozáson.

A panel hátsó oldalán látható, hogy a kijelző 16 lábbal kapaszkodik, melyek egy sorban vannak. Hogy melyik lábnak mi a feladata, nem könnyű ránézésre eldönteni, mert egyik olyan mint a másik. A kijelzőt szemből nézve a bal oldali lábat kineveztem elsőnek. Multiméterrel dióda mérés állásában sikerült kideríteni, hogy az 1-től 7-ig lábak a kijelző szegmenseihez vannak rendelve ( szokásos jelöléssel "a" -" f" -ig ), míg a 8-tól 16-ig lábak a számjegyek pozícióját illetve a jelzéseket választják ki. A mérés lényege, hogy a kijelzőben levő LED diódákat nyitó irányban kell találnunk. Miután sikerült ezt felderítenem, látszódott, hogy az adatlapban megadott kapcsolástól ez a megoldás eltér.

A vezérlő kétféle üzemmódot kínál LED kijelző meghajtására. Az egyik hat számjegy 12 szegmenssel, míg a másik hét számjegy 11 szegmenssel. A kijelzőn viszont hétszegmenses elemek láthatóak némi extrákkal. Hat darab számjegy jól látható. Ezek mindegyike 7 elemből áll. Ezen kívül van még 2db függőleges vonaldarab, 2db kettőspont, egy 6 elemből álló ellipszis és további 8 szimbólum. Összesen 18db. Ez nem fér bele a hetedik "számjegybe". Ha viszont összességében nézzük, akkor a kijelző 77 LED-et képes meghajtani ( 7x11-es módban ) de a hat számjegy plusz az egyebek 60 db meghajtását igénylik. Ezért a tervezők az IC gyári ajánlását megfordították, s ezzel elvileg 11db hétszegmenses kijelzőt lehetne meghajtani ( tizedespont nélkül ). A fordítás viszont a programozónak okoz majd némi bajlódást ( de ez legyen az ő gondja ).