Legfeljebb kb 60°C körül lehet egy cella kisütés közben, ha -e fölé megy, az már probléma.
Valamint az egybeépített celláknál a hőleadás is rosszabb, ezt is figyelembe kell venni.
Ezért érdemesebb a minimum szükségesnél több párhuzamos taggal számolni.

Valamint a krokodilcsipeszes vezetékeket is cseréld le, a DC-DC konverteredbe pedig forrassz be négy normális vezetéket, a kimenetére minél rövidebbet, a bemenetén lehet hosszabb is...

Megpróbálhatod úgy hagyni a feszültséget, de lehet akkor is le fog tiltani az említett négyvezetékes mérés hiánya miatt. Ha ez a helyzet, akkor 16.6V -ot javasolnék beállítani töltőfeszültségnek.
Illetve (ha van elég időd) kísérletezgethetsz is a 17V -ot 0.1V -onként csökkentve...

A kikapcsolási áram és a töltőáram nem ugyan az. Az állíthatatlanságot én az előbbire értettem...

Na akkor most tisztázzuk már az imax B6 -al töltesz vagy az LM2596 -al?
Előbbinél manuálisan nem tudsz feszültséget állítani, csak a sorbakapcsolt cellák számát.
Valamint annál a kikapcsolási áramot sem te határozod meg (ha jól emlékszem). Annak működnie kell.

Az LM2596 pedig gyanítom a töltés vége felé, mikor már kis áram folyik csak,
a kimeneti feszültsége megnő 0.1-0.3V -al,
(ami normális jelenség mer nem négyvezetékes mérés történik),
és ez elég is a BMS -nek, hogy túltöltés miatt tiltson...

Ui.:

A pár mV -os cellafeszültség különbség nem biztos, hogy a balanszer hibája,
sokkal inkább a használt cellák hibája...
A töltés befejeztével néhány óra után a cellák feszültsége egyedi módon áll be a belső ellenállás
és az elhasználódás fügvényében, mivel nem azonos cellákról van szó, ami szintén normális.

Hány Ah -s az akkucsomag? Milyen módon állítottad be a töltőáramot a töltőfeszültséget és a töltés vége ledet? Az utóbbi nagyon kevésre van állítva, azt az akkukapacitáshoz kell állítani, pl 0.1C értékre...

A gyári elektronikát ki kell venni a laptop akkuból, nincs kecmec, azt nem tudod használni saját szakálladra kényed kedved szerint...

Laptop nélkül sehogy. Két alternatíva van:
1. Veszel hozzá egy laptopot, és azzal töltöd.
2. Szétszeded és a benne lévő cellákból készítesz magadnak akkucsomagot,
- és veszel hozzá rendes balanszeres Litiumos töltőt, és védő áramkört.

B- 1Cella-
BM 1Cella+ 2Cella- (a két cella közepe)
B+ 2Cella+

P+ és P- töltés+- és terhelés+-.

Minél nagyobb árammal terheled, annál melegebb lesz.
Kb 60°C még megengedett, bár ez már inkább a plafon. Adatlapból lehetne megtudni biztosabbat...

Nem gondolom, csak javaslat volt.
De _barby_ -nak igaza van, felesleges mutogatni az időt, csináld meg úgy,
hogy gombnyomásra mutassa meg csak...

Másik ötlet, esetleg beteszel egy G szenzort, és ha X és Y tengely vízszintes, Z tengely pedig függőleges,
megmutatja az időt, így még gomb sem kell...

Tiszta hightech, menőzhetsz vele a haveroknak...

Jól van, akkor nincs sok választásod.
Esetleg, ha valahogy elférne egy kissebb mobiltelefon akksi, már azzal is jobban jársz, 500-800mAh...

Vagy akár két általad említett gombcellát párhuzamosítva.

Tegnap este sikerült is elszámolnom magam.
Tehát helyesen, ha 20mA -al terheled, akkor kb 5 óra üzemidőre számíthatsz.
A többi része helytálló.
Ha egy használt 18650 -et szerzel, legrosszabb esetben is kb 4-5 ször jobban jársz, ugyan is a leggagyibb cella amit találtam, annak a kapacitása is több volt 400mAh -nál...

Mivel lítiumos az akku, biztos van egy minimális feszültség ami alá nem mehet, adatlap szerint kb 3V.
De szerintem, ezeket a kis cellákat nem arra találták ki, hogy hosszabb ideig feszültséget szolgáltasson.
Ezt én inkább úgy tudnám elképzelni, hogy olyan készülékben van, ami bizonyos időközönként mindenképp be van kapcsolva, mialatt az elhasznált energiát vissza is tölti.
Valamint, nagyon kis árammal terhelhető csak, pl a BIOS IC tápellátása.
Tehát pl laptop, asztali gép, ami jó eséllyel legalább pár naponta hálózatra lesz kapcsolva.
Ebben az esetben az áramör úgy működik, hogy ha bizonyos feszültség alá esik a cella,
máris kezdi utántölteni, és teli tölti, amint megjelenik a hálózati feszültség.
(Legalább is az adatlap szerint úgy értelmeztem.)

Tehát konkrétan az MCP73831 nem tartalmaz alulfeszültség védelmet.

Ha biztosítható, hogy a készüléked csak pár mA -t fog fogyasztani,
és naponta kétnaponta akárhány naponta hálózatra kerül, akkor használhatod.

Egy hasonló cella adatlapja szerint a kapacitása 100-120 mA, szóval nem sok.
Kiszámolhatod meddig tart ki X árammal terhelve.
Adatlap szerint 0.2C a normál kisütési árama, azaz 20mA.
Ha ennyivel terheled, kb 1 órát bír ki...

Ha több napi áthidalás szükséges, szerintem egy 18650 -el sokkal jobban jársz, feltéve ha elfér.

Aludni mentem...

A kapacitásérték relatív, tehát mint látod, a terhelés fügvényében változik.
Nincs olyan, hogy ennyi, vagy annyi. Ha neked úgy tetszik, mérheted 0.2C -vel is.
De ha egy ilyen teszttel akarsz villanybringába akkut válogatni, akkor máris zsákutcában jársz.

Ugyanis tegyük fel, látszólag összeállítasz egy 15Ah -s csomagot,
amit 0.2C vel tesztelt cellákból válogattál. Két problémád lesz azonnal.

Az első, hogy az előbb említett terhelésre kissebb feszültséget leadni képes cellákat nem tudod kiválogatni, és akaratlanul is beteszed majd szépen a csomagba. Az előbb leírtam ezzel mi a baj.

A másik, hogy az elvárt távolság helyett, mész vele kb 5-10 km -t, aztán majd jössz ide ismét,
hogy most cserélted le az összes cellát, 15Ah -s az akkucsomagod, mégis alig mész vele, mert kicsi a hatótáv. Mitől? Hát attól, hogy 0.2C -n lehet hogy 15Ah -s az akkud, viszont 1C-n valójában lehet csak 10Ah, és ekkor még a tudtod nélkül betett gyenge cellákat nem vettük figyelembe.
És a ráadás, villanybringán gyorsításkor és maximális sebességen nemhogy 1C, de simán 10C -s kisütés is lesz, amire egyáltalán nem számítottál. És épp ilyenkor fog betérdelni a csomagod,
a tudtod nélkül betett gyenge cellák miatt, szépen beesik a végfeszültség, ne adj isten,
egészen odáig, hogy a vezérlő letilt, mert nincs meg az üzemi feszültséged...

Ezért ajánlottam a minimum 1C -s teszt végrehajtását.

Azt kell mondjam, hogy kezdem úgy érezni, hogy vagy nem tudod megfelelően értelmezni a leírtakat,
vagy a sok kérdésed és az azokra kapott válaszok annyira összekavarnak,
hogy nem tudod követni a gondolatmenetet és elveszted a fonalat...

Jobban nem tudom leírni, mert a válasz ott van az előző hozzászólásokban.

Tehát:


Nem 1800mA -al merítettem, hanem:

Konkrétan ezen mi nem világos?
1A -el terhelem a cellát, ezen a terhelésen a műszer 1800mAh -t mért.
Ha kiszámolod, ez egészen pontosan 0.55C -s tesztnek felel meg.
(Mert TERHELŐÁRAM / KAPACITÁS = C RÁTA)

De mivel nekem minimum olyan kapacitás értékre van szükségem, ami 1C -s terhelésen törnénik,
ezért növellem a terhelőáramot, és újra letesztelem ugyanazt a cellát.

Következő:

Erről a videómban beszéltem, mivel használt ismeretlen előéletű cellakról van szó,
amihez gyakorlatilag adatlap fellelhetetlen, nem tudjuk a pontos C értékét.
Egyéni döntésem, hogy ezért használok 1C -s terhelési tesztet a kapacitásérték meghatározásához.
Használhatnék 2C vagy akár 3C -s tesztet is, viszont azért nem használok, mert ismeretlenek a cellák, akadnak olyanok közte amik hibásak, vagy nagyon kicsi a kapacitásértékük.
Ezért ha nagyobb árammal kezdem el tesztelni, indokolatlan melegedésbe fognak,
akár túl is melegedhetnek, amit nem akarok.

Másik dolog, mivel minden cellához kisütési grafikonom van, a teljes teszt ideje alatt láthatom a cellafeszülséget. Vannak olyan cellák, amik 1C -s terhelés közben is a megengedettnél jobban csökkentik a kapocsfeszültségüket. Ez bizony nem jó, és egyértelműen látható belőle, hogy az adott cella úgymond "csak kinlódik" hogy leadja a megfelelő áramot. Na pont az ilyen cellákat kell kiszűrni, és kihagyni az akkucsomagból ami pl esetemben elektromos kerékpárhoz készül, mert a párhuzamosan hozzákötött cellák feszültsége magasabb az említett cellánál, és így gyakorlatilag a mellette lévő cellákból is csak elszívja a töltést. Ha ilyen cellát teszel be, akkor azzal az adott cellacsoportot gyengíted.
Tovább rontja a helyzetet, ha nem tudod kiválogatni ezeket a cellákat, és épp úgy csoportosítod őket,
hogy egy 10P elrendezésű cellacsoportba véletlen bekerül 4-5 ilyen gyenge cella,
akkor az a csoport hamarabb feladja a harcot, mint amelyík csoportban nincsenek gyengélkedő cellák...

Remélem sikerült végre érthetővé tennem a dolgot...

Az imax kisütési tesztjében nekem az nem tetszik, hogy CC után átvált CV módba, és úgy folytatja a tesztet. Ezzel csak az a gondom, hogy ekkor már nem konstans áramú kisütés történik, hanem csökkenő áramú, és ez az idő nagyon sok, valamint szintén többlet eredményt kapsz az "igazihoz" képest.

Amúgy nem akarlak megsérteni, de hidd el, jó az a készülék amit használok.
1. Ugyanis én tudom mit és hogyan mér, de sajnos úgy érzem, hogy te még mindig nem vagy tisztában vele mit és hogyan kellene mérni, és hogy ez milyen készüléket kíván meg.

2. Teszek rá, ki mennyivel hamarabb lesz kész, mert azt is tudom, hogy a mérési eredményük pontossága elmarad az én eredményeimtől, ha hasonló játékszerekkel szórakoznak mint amivel te.

Én magamnak jól csinálom, és nem azon rugózok, hogy minél hamarabb meg legyen.

Ha az említett készülékben nem bízol, ajánlhatok másikat is BEICH CH8710B,
ez egy kicsit drágább készülék, és ez is itt hever az asztalomon, szóval van miből válogatni...
(Bár ebbe a műszerbe szerintem neked abszolut felesleges beruháznod.)

Ami neked van, tőlem azt is használhatod, csak tisztában kellene lenned vele, hogyan használd.
De sajnos amíg a mérés lényegét nem fogod megérteni, addig a jelenlegi készülékedet sem tudod optimálisan használni, így te is csak pontatlanabb értékeket fogsz kapni nálam...

Ja, és mivel én már idestova két éve foglalkozom ezzel a dologgal (mármint a cella teszteléssel),
talán kicsit tapasztaltabb vagyok, az új belépőkkel szemben...

Lehet, hogy nekem is az lesz, a lényeg az volna, hogy simán rá és le lehessen csatlakoztatni,
ne kelljen plusz fizikai erő. Úgy tervezem, hogy az eredeti töltő tartójába akarom befaragni,
és ugyan úgy csak beletenni az aksit, mint ezelőtt.
Abból meg kivezetni a balansz csatlakozásokat a tölő számára.

De, 1C -s terhelést használok minden cella teszteléséhez.
A szóban forgó 1534mAh -s cella 1.5A -al volt tesztelve.
Ha nagyon akarod, a hozzávaló terhelési grafikont is megkeresem neked.

Feltéve ha nem pont úgy ragasztottam össze, hogy nem tudom leolvasni a sorszámát,
mert a nélkül nem fogom tudni előszedni a grafikont...

Nézheted, de abban erről nincs szó. Majd lesz olyan videó is, amiben ezt magyarázom el...

Szerintem inkább olvasd el újra, hogyan tesztelem és ne csak nézz, hanem láss is.
Tehát értelmezd is amit olvasol, mert "ott van a kutya elásva".
Kovidivinek elsőre átment a lényeg, neked ezek szerint sajnos még mindig nem...

Ja és ha valóban ezzel akarsz foglalkozni, első lépés legyen, hogy egy normális kapacitásmérőt beszerzel. Ami neked van, az csak játékszer. Én az EBC-A05 készüléket használom erre.
Persze ez nem az 5Eft -s kategória, de nem is olyan drága, hogy ne érné meg annak, aki komolyabban akar cellákat összeválogatni. Nekem már két éve megvan, és nagyon meg vagyok vele elégedve.
Plusz előnye, hogy töltési és terhelési grafikonokat is készíthetsz vele.
A videómban látható grafikon azzal a készülékkel készült.

Semmilyet ne vegyél. Szerintem kicsit el vagy tévedve, ne azzal foglalkozz, hogy mire mennyi van ráírva, meg hogy lehet azt megmérni. Gyüjts össze minnél több cellát, teszteld végig mindet ahogy leírtam. Számold össze hány darab kell az egész akkucsomagba, és a legnagyobb kapacitásúakból válogasd össze. Ha van rá hely, tegyél többet párhuzamosan, mint amennyi most gyárilag van benne. Ebből a párhuzamosan kapcsoltakból pedig sorba annyit, amennyi jelenleg sorba van kötve.

Amire feltétlen vigyázz, hogy a párhuzamosan kapcsolt cellák összkapacitása cellacsoportonként kb azonos legyen, tehát minél kissebb legyen az eltérés köztük...

Ez az utolsó, de ezt már nem lehetett az előzőhöz csatolni...

Ööööö pardon, elírtam 5S2P a cellaelrendezés...

Egyébként nagyot csalódtam benne, pozitív irányba. Már vagy két hete tölöttem fel, és szinte majdnem minden nap használtam. Az utolsó képet csak a jelenlegi feszültségszint miatt tettem be.
Szóval eddig merült, a teljesen feltöltött állapotból. Nem számítottam rá, hogy még a gyengébbecske cellák is ennyit fognak bírni. Egyébként az a töltő még a NiCD korszakból való, természetesen már nem azzal töltöm.

Csak még valami csatlakozó kellene a balanszoló vezetékeknek...

Őszintén kit érdekel a "gyártók által használt szabvány szerint" -i mérés?
Az csak egy gyártók által meghatározott módszer, amivel nagyobb értéket írhatnak az adott cellára,
így saját magukat jobb fényben tüntetik fel. Egy akku terhelése 90% -ban egyáltalán nem az ő mérési módszerük szerint történik a való életben, tehát kb nem sok haszna.
Az a gyártó, aki minimum 1C -s terhelésre adja meg a kapacitásértéket, na az a használható kategória, aki ez alatti értéket ad meg, az az én szememben kb a kamu fake kategória.

Sőt, hozzáteszem most már az is elterjedt szokás, hogy 18650 -es cellák esetében 2-3C -re,
esetleg még többre (5-10C) adják meg a kapacitásértéket,
ez utóbbi inkább a LiPO és LiFePO4 cellákra érvényes.

Neked elektromos bringához teljesen felesleges az 1C alatti teszt,
és a módszeremnél nemigen fogsz jobbat találni...

Viszont megfelelő műszer nélkül, és a szükséges kellő időt nem ráfordítva, azt sem tudod elvégezni...

Amit én is használok a következő módszer.

1. Ha megvannak a cellák, feltöltöd teljesen 4.2V -ra, majd elteszed egy/két hétre.
2. Aztán ismét előveszed, és megméred a megmaradt cellafeszültséget,
- ha 4V felett van, azt első körben jónak titulálom,
- ha 4V alatt van, azt "nagy" önkisülésű cellának titulálom.
(Mindkettő külön dobozba megy.)

3. A 4V feletti cellákra rátöltök, és ha eléri ismét a 4.2V -ot, másnap kezdem a terhelési tesztet rajta.
4. Első körben 1A konstans árammal terhelem, így kapok egy hozzávetőleges értéket.
5. Ha a mért érték több 1000mAh -nál, papírra írom, és újra feltöltöm teljesen.
- a mért értékből következtetek a tényleges kapacitására, pl ha 1A terhelésen mértem 1800mAh -t,
a következő terhelési teszt 1.5A -el történik. Ekkor természetesen a nagyobb terhelőáram hatására kevesebb lesz a kapacitása. Tegyük fel, így kapok 1650mAh -t. Ha a terhelőáram és a mért kapacitásérték közt max 250 mA eltérés van, a tesztet befejezettnek tekintem, és a kapott értéket megfelelőnek ítélem, így megkapod a kb 1C (+- 0.25C) terheléses teszt értékét.

Ha pontosabban akarsz mérni, jöhet a harmadik kör az új áramértékkel...

Az első körben 4V feletti cellákból lehet összeállítani teljesítményigényesebb akkucsomagokat.
A 4V alattiakat szintén az előző módszerrel tesztelem, de ezek a cellák csak kissebb eneriaigényű eszközökhöz használhatóak. Lehet elemlámpába való, vagy készenléti áramkörbe való akku.

De pl ebből a 4V alattiakból már raktam a 18V -os akkus fúrómba egy csomagot 4S2P elrendezésbe és tökéletes, valamint egy 3V -os csavarbehajtóba 1S2P elrendezésben, ami szintén tökéletes azóta.
Mindkét eszköz NiMH akkus volt, azokat nyugdíjaztam belőlük.
A fúróban összeállított csomag 3Ah, a csavarbehajtó 2Ah ha jól emlékszem.
Van itt kép is róla korábbi hozzászólásban, vagy a másik lítiumos topikban, nem tudom már melyíkben...

(Ha eljutok odáig, majd lesz a csatornámon videó is róla...)

A te készülékeddel két probléma van, az első, hogy csak két értékű terhelési teszt végezhető vele.
A másik pedig az, hogy mivel a terhelő ellenállások a mérés folyamata alatt állandó értékűek,
így a konstans áramú mérés nem valósul meg.

Normális kapacitásméréshez megfelelő készülék kell...

Az első problémára fél megoldás, hogy több terhelő ellenállást szerzel be, hogy variálhasd az értékét.
Azért fél megoldás, mert a konstans áramú mérés így sem valósulna meg.

A második problémádra viszont az általad használt készülékkel nincs megoldás...

1800mA -el terhelted?
Akkor pontos a mért érték, ha kevesebbel, akkor hibás, ezt vedd figyelembe...

Idézet:
„...A cellát is vékony és relatív vastag vezetékkel...”

Mintha némi ellentmondást éreznék ebben a szépen megfogalmazott mondatszerkezetben...

Persze, ha az a 40 cella mind párhuzamosan van...

A 18650 -es cellákat 1C -vel érdemes tesztelni. Egyébként attól függ, hogy akarod terhelni,
mert tesztelheted azzal az áramerősséggel is, amivel majd használod.
Az 1C -s teszt az egy jó alternatíva, általában ezért adják meg ezt az adatot.
Természetesen adhatnak más terhelési adatokat is egy új cellához, ezt mindíg tisztázni kell,
ha venni akar az ember, nehogy pórul járjon...