Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Dobozolási technikák, műszerdobozok
Lapozás: OK   89 / 89
(#) Alkotó válasza uniman hozzászólására (») Vas, 22:12 /
 
Köszönöm a tanácsokat. Minden észrevétel hasznos, mert rávilágít más véleményekre is.
- A hálózati csatlakozó elől-hátul kérdésében már mástól is kaptam (más készülékkel kapcsolatban) kritikát. Tehát vannak mások is, akik veled értenek egyet, és hátra tennék, amiben én másoknál nem is látok semmilyen kivetnivalót. De nálam a asztal mögött fal van, és ha teljesen hátra akarom tolni a készüléket, akkor abból hátra nem lóghat ki semmi. Ez a megoldás tökéletesen bevált nálam, ezért nincs okom változtatni rajta, és persze nem akarom másokra se rátukmálni. Összegezve, ezt a hibát én erénynek tartom.
- A felirat iránya követi a műszaki rajban megszokott "olvasási irányt". Ha zavarónak látod, akkor azt sajnálom, én már lassan megszokom.
- A mérőegység multiplexelve írja (frissíti) a kijelzőket. Az exponálási idő meg rövid, ezért van olyan pillanat amikor a fényképező nem látja az egészet. Jó a kijelző, az emberi szem nem érzékeli (vagy legalábbis nem zavaró) ez a fajta villogás.
- A kettős szigetelés ide nem lenne jó választás. Az csak a hálózattól való biztos(abb) elszigetelést jelentené, de nem védene a mindenféle induktív, kapacitív, sztatikus, és egyéb feltöltődésektől. Van egy másik tápegységem is, ami fadobozban van, és jelenleg semmilyen kapcsolatban nincs a védővezetővel. Ennél a tápegység kimenetei és pl. a műhelyasztal fémfelülete között jelentős feszültséget tudok mérni. Tehát utólag itt is össze fogom kötni egy párhuzamos RC taggal a tápegység GND pontját a védővezetőt.
Ezért itt már eleve az volt az elképzelés, hogy a fémdoboz közvetlenül a védővezetőre megy, illetve ezt egy előlapi csatlakozóra is kivezetem. A tápegység pedig eleve tartalmazza a fémdobozhoz való csatlakozás módját, amit az egyik felfogó csavarja valósít meg.
Az már egyedi megfontolás volt, hogy nem a szokásos középső helyre tettem ezt a csatlakozót az előlapon, hanem a szélére, mert nekem itt logikusabb (erre is van gyári példa).
A hozzászólás módosítva: Vas, 22:15

példa.jpg
    
(#) uniman válasza Alkotó hozzászólására (») 6:58 /
 
Köszönöm a választ! Az jó, ha rátolható a falra, de egy kábellel több lesz előtte, engem csak az zavarna...meg talán hátulról a szellőzés is korlátozott így, főleg ha még mellé kerülnek további készülékek.
(#) bbb válasza uniman hozzászólására (») 8:13 /
 
Teljesen érthető, hogy elöl van a tápcsati, hiszen így valóban a falig tudod tolni. Lehetne még egy megoldás erre az elöl/hátul dologra, ha alulról kell bevezetni a tápvezetéket és a csatlakozó már készülékházon belül van. Viszont ez a megoldás azt igényli, hogy legyen helye a vezetéknek, ergo nem helytakarékos
(#) uniman válasza bbb hozzászólására (») 8:23 / 1
 
Pár centi nem hiszem, hogy számítana (nálam tuti nem). Egész lapos 90 fokos dugók is vannak (Konnektorba dughatók meg már extra lapossak). IEC C13-ast persze még nem láttam...
A hozzászólás módosítva: 8:24

Lapos.jpg
    
(#) Skori válasza bbb hozzászólására (») 8:31 /
 
Érdemes megnézni néhány komolyabb gyári készülék (pl. asztali multiméter) esetén, hogy ezt hogyan oldják meg. Pl. a hátlapon van 4 láb, ami korlátozza, hogy meddig tolható hátra, így a csatlakozó vezetékeknek biztosított a helye, és a ventillátor légáramlását sem korlátozza. Más típusoknál be van süllyesztve a hálózati csatlakozó a hátlapba, (esetleg még takaró lemez is van), és csak a vezetéknek kell minimális hely, de gyakran ennek az útvonala is ki van alakítva - akár többféle módon is. Használható "könyök" csatlakozó, ami hátrafelé alig foglal helyet, ezzel akár 1...2 cm-re megközelíthető az asztal mögött fal. Ha ennek megfelelő méretű lábak vannak a hátlapon, az megvédi a csatlakozót, és egyúttal univerzálisabbá teszi a használhatóságot, mert a hátlapjára fordítva is lerakható (és így is használható) a készülék.
Olyan megoldást is láttam ahol egyenes csatlakozó volt beépítve, de keresztben 90 fokban elfordítva és besüllyesztve a hátlapba, helyet hagyva a vezetéknek is. Ez a könyök csatlakozós megoldáshoz hasonló megoldást ad sima egyenes csatlakozóval.
A hozzászólás módosítva: 8:35
(#) majkimester válasza Alkotó hozzászólására (») 8:38 /
 
70 V * 5 A az 350 W a kimeneten, a trafó meg ugyan elég méretes, de 250VA-ra van cimkézve, hol van itt az árulás?
(#) Skori válasza majkimester hozzászólására (») 8:47 /
 
Nekem a 120V / 15A tápom is csak 600W-os.
Azaz tartósan a 15A-t 0...40V-ig, vagy tartósan 120V-on 5A-t tud (és persze a kettő között is arányosan, tehát pl. 60V-on 10A).

Egyszerre a két paramétert is tudja 120V / 15A, de korlátozott ideig. Ez az időtartam pedig attól függ, hogy mennyire megyünk túl a 600W-on, mert a hővédelem le fog tiltani egy idő után, minél nagyobb a túlterhelés, annál hamarabb (120V*15A -> 1,8kW tehát ettől elég hamar, de ennyi elég ritkán kell).

Feltételezem, hogy egy nagy toroid is elég jelentősen túlterhelhető, és viszonylag hosszú idő alatt melegszik át.

A toroid trafókat általában passzív hűtésre tervezik. Forszírozott (pl. ventillátoros) hűtéssel a legtöbb trafó, sokkal többet kibír tartósan is. Apósom egyik története jut eszembe amikor Mongóliában a Góbi sivatag határában működő gyár 1MW-os trafóját (GANZ) tartósan 2MW körül terhelték és vitte a terhelést (igaz akkor éppen valahol -20...-30°C körüli volt a hőmérséklet).
A hozzászólás módosítva: 8:56
(#) Alkotó válasza majkimester hozzászólására (») 8:58 /
 
A megfigyelésed jó, és így a kérdés is jogos.
Tulajdonképpen nincs csoda. Ez a trafó nem ehhez a tápegységhez készült, hanem teljesen más célra, csak most felhasználtam ide (ehhez sorba kellett kötnöm tekercseket, majd ezeket még párhuzamosan is). Ezért ha szigorúan vesszük a határokat és számszerűsíteni akarjuk őket, akkor a jelenlegi trafóval 50V-ig tudja az 5 A-t, majd utána fokozatosan csökken a terhelhetőség 70 V-ig, ahol már csak 3,5 A. És persze ez sem igaz, mert vannak veszteségek, de a lényeg, hogy a tápegység elektronikája tudná a 70V/5A-t.
Tervben volt egy ide pontosan passzoló 400 VA-es transzformátor beszerzése (a dobozban a helyet is ehhez méreteztem). De az építés során ezzel a trafóval teszteltem a működést, és a tapasztalatok alapján ez a 250VA-es trafó jelentős mértékben túlterhelhető, és 70V/5A kimeneti terhelésnél még nem esik a kritikus szint alá a trafó szekunder feszültsége (nálam 240 V körül mozog a hálózati feszültség, ami hozzájárulhat ehhez).
A maximális feszültségen terhelve a maximális árammal kb. 450 W a hálózatból felvett teljesítmény. Ebben az állapotban 10 perc után még kézzel éppen csak kellemes meleg a transzformátor, ezért egyenlőre ez marad benne, nem költök a nagyobb cél-trafóra.
(#) majkimester válasza Skori hozzászólására (») 18:21 /
 
Igen, de nálad ez fel van tüntetve az előlapon is. Nincs ezzel semmi gond, sok gyári táp is így csinálja. Sejtettem is, hogy meglévő alkatrész hasznosítása áll a háttérben.
Esetleg az előlapon kellene feltüntetni, hogy később bárki kezébe kerül az világos legyen, hogy 70V / 5A / 2xxW.
Következő: »»   89 / 89
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem