Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Elméleti elektronika (kérdések)
Lapozás: OK   8 / 20
(#) ekkold válasza frici.hu hozzászólására (») Jan 20, 2012 /
 
Azért nem válaszoltak, mert rossz a kérdés.... A fetek tipusa és darabszáma önmagában még nem határozza meg az átvihető teljesítményt. Sok egyéb paraméter is számít még. Csak nagy vonalakban:
- a táp topológiája (felpítése)
- a működési mód (pwm, szabályozatlan, rezonáns, flyback, stb)
- a transzformátor méretei, és tekercselése
- a félvezetők hűtése
- a szekunder oldali felépítés, egyenirányítás, szűrés módja
- a tényleges kivitel, vezetősávok szélessége a nyákon
- az áramforrás feszültségesése a terhelés hatására
stb...
(#) frici.hu válasza ekkold hozzászólására (») Jan 20, 2012 /
 
A kérdésemben minden benne van szerintem. Mivel inverter ezért kapcsolóüzemű és az általában PWM, a többi pedig azért nem lényeg, mert én arra vagyok kíváncsi ennyi fettel 60V leadott feszültségen mennyi hasznos teljesítmény nyerhető ki!?
Utálok számolni és ehhez nincs is semmilyen képletem.
A felépítése: TL494-es IC
A működése PWM (ha nem is az nem érdekes)
A transzformátor: variálható
A hűtés: kb. 10cm széles, 22cm hosszú 5cm magas, 5mm-es tönkkel (lényegtelen)
A secunder oldal: 5 Ampert kell elbírjon folyamatos terhelésen és max 30-at impulzusban (ez is az én gondom) Egyenirányítása kétutas, szűrése 2x4700mikrofarad (ennyinél stabilan szabályos, mert mint írtam az is meg van oldva)
A vezetősávok: 30Amperre vannak tervezve gyárilag (de egyértelműen a fetekhez, tehát ez sem fontos)
Az áramforrás: Akkumulátor minimum 33A/h (lényegtelen)
Tehát egy sima, egyszerű, kapcsolóüzemű táp amit szabályoztam, TL494-el és 8db IRFZ44A-val (24V-80V-ig), 60V-on járatva.
230V_os 100W-os izzó terhelésnél minimális feszültségeséssel.
Nem értem miért kell ezt a kérdést ennyire megbonyolítani.
Adott a 8 fet, adott a stabil táp, a többi nem lényeg, egy általános számítási sémát kérnék szépen, mást nem kértem.
Ezért vagyok kissé "idegbeteg" és értetlen.
Azért lefotóztam, s remélem a kérdések teljes mértékben megválaszolásra kerültek!
Köszönöm!

DSC00615.JPG
    
(#) gulyi88 válasza frici.hu hozzászólására (») Jan 21, 2012 /
 
Több oldalról határolható a dolog:
1 az akku, feszültsége esik a terheléstől, bizonyos feszültségérték alatt a táp nem fogja tudni korrigálni a kimenetet, tehát a teljesímény itt lehatárolódik.
2 félvezetők vesztesége (erősen kapcsolásfüggő.),
amikor a félvezető maghőméréskletet 120°C fölé kerül akkor gyakorlatilag vége a félvezetőnek. Folytonos állandó üzemben tehát a félvezetők vesztesége is ad egy korlátot (Rezonáns kapcsolásban a veszteség minimális, szabályozható rezonáns: ZVT).
3 még egyéb kisebb tényezők..

Szerintem a leggyengébb elem az akkumulátor, rövid ideig képes leadni 100A nagyságrendet is, azonban ha a feszültsége kb 10V alá kerül, akkor az halálos fenyegetés neki, visszatöltés nélkül gyorsan veszít a kapacitásából (nem gazdaságos).
Általános képlet sajnos nincs.
Saccolni lehet: hatásfok hardswitchben úgy 80%, tehát amit az akkuból kiveszel (és ameddig az bírja) annak 80% át le tudod adni a terhelésre.
(rezonánsban 95% hatásfok is elérhető).
Pki= Uakku*Iakku*0,8 = Wki/t
Wki=Uakku*Ah*0,8 =~310Wh rajtad/terhelésen áll hogy mennyi idő alatt veszed ki. ez csak nagyságrendi becslés
(#) ekkold válasza frici.hu hozzászólására (») Jan 21, 2012 /
 
Az IRFZ44 az adatlapja szerint 55A-t bír. Mivel valószinüleg push-pull tápról van szó (igen ez is számít - mert egty félhidas másképp müködik), a 2x4 fet elvileg 200A körüli áramot vezethetne maxium. De persze csak elméletileg, ugyanis a FET kapcsolási és vezetési vesztesége lesz inkább a korlátozó tényező.

A másik korlát lehet a beépített trafó, ha tudod mekkora össz. keresztmetszetű huzallal van megtekercselve, abból kiszámolható hogy mekkora áramot bírnak el a tekercsei.

Ehez hozzá jön még, hogy a PWM átlagosan mekkora kitöltési tényezővel megy, ugyanis a legnagyobb teljesítmény a maximális kitöltés közelében üzemelő tápból vehető ki.

A FETek vesztesége függ a vezérléstől is. A TL494 önmagában nem ad túl jó vezérlést, de ha vannak utána további tranzisztorojk, vagy FET meghajtó, akkor nagyobb kapcsolási sebességre tudja bírni a FEteket.

A kapcsolásba lehet, hogy van áramkorlát, ill túláramvédelem beépítve, ez esetben ez fogja a kivehető maximumot meghatározni.

Nyilván a leggyengébb láncszem fogja a kivehető maximumot meghatározni. Saccra: a FETek bírni fogják a 30A-t, a trafó: talán. Meg kell terhelni, és figyelni, hogy mi mennyire melegszik benne. A terhelést fokozatosan kell növelni.

Idézet:
„Nem értem miért kell ezt a kérdést ennyire megbonyolítani. Adott a 8 fet, adott a stabil táp, a többi nem lényeg....”

Ha ennyire tudod, hogy mi lényegtelen (szerinted) akkor nem értem miért minket kérdezel.. Te úgyis jobban tudod...

Idézet:
„egy általános számítási sémát kérnék szépen, mást nem kértem.”

Nincs ilyen általános séma. Ha pl. megengedjük, hogy a táp 70 fokra melegedjen üzem közben, akkor nyilván nagyobb teljesítményt tudunk kivenni, mint ha azt mondanánk, hogy 50fok a maximum, és nem terhelhetjük tovább. És igenis számít a kivehető teljesítmény szempntjából, hogy pwm-e és hogy milyen a felépítés. Félhidasban a feteket tápfesz, és a bemenő áram duplája terheli, push-pull -ban a feteket a tápfesz duplája és a bemenő áram. Ha a PWM kitöltési tényezője kicsi, a nagyobb szabályozási tartalék kedvéért, akkor a FETek nagyobb terhelést kapnak normál üzem esetén. Talán látod, hogy többtényezős a dolog, ha meg nem, akkor tanulj még egy keveset, mielőtt lejáratod magad a hisztizéseddel..
(#) frici.hu válasza ekkold hozzászólására (») Jan 21, 2012 /
 
Köszi a kioktatást, jól jött, lenyugodtam tőle .
Megértem az érveid, nyilván azért kérdeztem, mert okosabb is lehet nálam más. Elméleti maximum teljesítmény leadás értékére lennék kiváncsi. A többi tényező azért "nem érdekel", mert azon szükség esetén változtatok. Az alkalmazás területére jellemző adatokat megírtam, a fotót mellékeltem, hogy látni lehessen miről is van szó. Bár nem úgy vettem észre, hogy megnézte valaki a képet . Ez egy nagy teljesítményű autóerősítő leválasztott tápegysége, gyárilag a végfok kiépítéséből itélve kb. 2x 200W csúcsot tudott 60V-os leadott tápfeszültégnél, 6db TIP35C és 6db TIP36C volt a vége ami még 50%-os teljesítményen is 45Ampernyi áramigényt jelent, tehát elviekben 30Amper csúcsáramot pár másodperces terheléssel mosolyogva bírnia kellene az 5Ampert pedig állandóüzemben is, nekem ez a lényeg, erre kérnék egy megerősítést, ez volt a kérdésem alapvető célja, egy elméleti max teljesítmény saccra nekem elég lett volna, de akkor vesézzük ki nyugodtan a dolgot.
A fetek meghajtója 2db 2SA1266, tudtommal a fetek feszültséggel vezérelnek ezért ha a 12V-os tápból 10V-ot ki tud vezérelni ez a tranyó (van rá esély) akkor 1db fet képes 50fok üzemi hőnél folyamatosan 40Ampert leadni, ha a felével számolok az összesnek az 80A és, ha leszámolom az ellenütemű vezérlés miatti veszteséget (osztott tekercs, dupla tápfesz) a szűrés hatásosságából adódóan terhelve is 60A, ezt osztom a be és ki táp szorzatával (4) akkor a kimenő áramom nagyon rossz esetben is állandó terheléssel 15Amper, impulzus terhelésen pedig amit a 2x4700ufarad bir.

IRFZ44A van benne az pedig 50A, 12V-os táp mellett 8,25V nyitófeszültséggel telítésbe vezérelhető. Akkumlátoros tápellátás esetén a hurokellenállást nézve a bemenő áram értéke nem fontos, a kivehető pedig 50%-os gyári karakterisztika szerint 8,25V-nyitófeszültségnél fetenként 50Amper lehet 12V-os tápfesz esetén, tehát 200Amper ahogy írtad. A meghajtásuknak szerintem bőven elég a 2SA1266, mivel Ugs=4V-nál 250uAmperről beszélünk, a munkaellenállása a 2sa1266-nak 1kiloohm, amin teljes kivezérléskor 4V esik és ez 0,004Amper, fetenként 0,001, a fet pedig 20V-on 100nanoampert kér, tehát elvileg a fetek csak a TL494-től függnek. A tekercs primer oldala 8x1mm-es huzal, a ecunder oldala 3x1mm-es. Az áramkorlát ki van kötve, mivel az az erősítő részt figyelte, az sem lehet gond.
A kitöltési tényezőt nem tudom, trutyi az oszcilloszkópom.
Remélem ennyi adat elég egy most már nem sacc-os teljesítményadathoz.
Nem hinném, hogy lejárattam magam egy egyszerűen feltett kérdéssel egy egyszerű válaszért. Értem én, hogy szakiknak minden fontos, hogy pontos választ kapjanak és adjanak, de nem is kértem pontos választ! Ígérem legközelebb komplett dokumentációt készítek minden egyes alkatrészről, annak működéséről, üzemi adatairól az adott kapcsolásban és kiszámolok mindent pontosan, fényképekkel dokumentálva, sőt válaszolok is a kérdésre, ha már mindez meg van.
Remélem ezt viccnek szántad!!!
"""Adott egy 12V-os inverter 8db IRFZ44A fet-tel, 60V-ot szeretnék belőle kivenni, táplálás akkuról, szabályzás megoldva, csupán a kivehető teljesítmény érdekelne!"""
Nem vagyok láma, csak mert nem akartam regényt írni... Lehet ezen a téren a tapasztalatom nem meríti ki egy olyan profi igényeit, mint te vagy, mégis úgy gondolom nem kell nekem mindent tudni és utána írni a fórumba. Nem is kiokítást kértem, mert akkor inkább nekiülnék megtanulni az összes kapcsolóüzemű tápegység működését telefontöltőtől a hegesztőig, ne haragudjon meg a világ, de nem fogom, mert van jobb dolgom is.
Kérlek nézd meg a képet, elemezd az általad bekért adatokat, s válaszolj légy szíves az agyonbonyolított egyszerűen kezdett kérdésemre, amit most már kénytelen leszek inkább jómagam élesben kipróbálni és rájönni, holott az volt a célom, hogy egy körülbelüli adat által eldönthessem, hogy érdemes-e több 10 órányi munkát beleölnöm abba amire ezt a tápegységet szántam.
Az általad számított értékre fogom alapozni a munkám óráit, végzem el a szükséges átalakításokat mind a bemeneti és kimeneti oldalon, szűrést, teljesítménynövelést, áramkorlát szabályozását, feszültségingadozás figyelembe vételét, üzemi hőmérsékletet, és egyéb dolgot amit eddig is tudtam.
Köszönöm, hogy leegyszerűsíted a dolgomat .
Most komolyan, ha azt mondod ez így a kimeneti diódák számának növelésével bírni fogja 5másodpercig a 30Ampert és folyamatosan az 5Ampert akkor a témát lezártnak tekintem, mert egy egyszerű kérdésre az egyszerű válasz a legjobb, bármennyire is sok a tényező!!! Hiszen látod is az áramkört... mégis azért jól esik az okítás néha.
Üdv: Frici
(#) frici.hu válasza gulyi88 hozzászólására (») Jan 21, 2012 /
 
Köszönöm gulyi88!
1. Az akku nem fontos, mivel ahogyan írtad a használattól függ, a 30Amper induló áramfelvétel.
2. A rendszer erősen hűtve lesz, ez írtam is, szerintem elég lesz, de ha mégsem teszek még egy kis +-t.
(3.) a 2.-es miatt 70 foknál nem lesz gond, de szerintem azért ezzel a hűtővel nem megy fel addig.
3. Tisztában vagyok ezzel, nem zavaró tényező.

A 80%-os hatásfok melletti teljesítmény leadás :
Ha az akku 33A/h-s akkor az teljes töltöttségből merülési szintig (10,5V) 33A hasznos áram, kedvesen kiszámoltad nekem, ha teljesen terhelem egy óráig akkor az 310W-os terhelést jelent 80%-os hatásfoknál. Viszont bár jó, hogy ezt tudom, a kérdés jellege más. Véletlen hasznos teljesítményt írtam... az inverterből kivehető maximum helyett ...
A kérdésem átfogalmazva: Az inverterből mekkora teljesítmény vehető ki? "ekkold" ezt meg is értette, csak konkrétumot nem kaptam.
Tehát, ha azt mondod számolhatok 80%-os hatásfokkal az inverterre, akkor a bevitt energia a fetek miatt 200A(felvett maximum) x 0,8(hatásfok) = 160A hasznos a primeren a hatásfokot beleszámolva. Tehát I(hasznos)-t osztani kell az Ube és Uki hányadával mert ugye feszültséget konvertálva az áram a szorzattal csökken ezért 160A /5(fesztényező) = 32A (I ki a sec oldalon).
Akkor ezek szerint, ha teljes mértékben ki akarom aknázni az inverter képességeit a 80%-os hatásfokával és ehhez adott a kapcsolásom megfelelő kivitelezése, akkor a kivehető maximum áramom 32 lesz 60V-os leadott feszültségnél, ez 60Vx32= 1920W-ot jelent.
Ahogy írtam ez max 5 másodperces intervallum lenne, de egyébként inkább 1 másodperc, amit szerintem ki fog bírni a 2x4700mikrós kondik miatt, még, ha a feszültség le is törik egy pillanatra a másodperc végén az sem számít, mert a terhelés lineárisan csökkenni fog.
Nos, az általam megadott kevéske adatokból mégiscsak ki lehetett számolni az elméleti kivehető maximum áramot, mivel ez egy elméleti topik itten...
Nem kellett sem a kép, sem az mi van benne és hol és pláne minek... felesleges köröket sem kellett volna róni.
Amúgy nekem 300W-nyi energia kell csupán, tehát az áramkör nevetve bírni fogja és erre voltam kíváncsi semmi másra!
Ha jár pont megoldásért akkor szívesen fogadom!
Köszi gulyi88, hogy rávettél egy kis számolásra és rávezettél kicsit a megoldásra is!
Köszönöm ekkold-nak, hogy megmutatta, hogy lehet az elméleti síkot átvezetni feleslegesen a gyakorlatba!
(#) ekkold válasza frici.hu hozzászólására (») Jan 21, 2012 /
 
Rövid választ szeretnél?
Akkor: Igen.
Kicsit bővebben: Valószinüleg bírni fogja.
Amúgy meg: amennyi ideig gépeltél, azalatt háromszor kipróbálhattad volna .
(#) ekkold válasza frici.hu hozzászólására (») Jan 21, 2012 /
 
Idézet:
„Ha jár pont megoldásért akkor szívesen fogadom!”

A saját kérdésedre adott válaszodért szeretnél pontot?
(#) frici.hu válasza ekkold hozzászólására (») Jan 21, 2012 /
 
Igen, rövid választ.
Erre voltam kíváncsi.
Addig gépeltem amíg jól esett, ahogyan te is.
A saját kérdésemre adott válaszért, ha nem is jár pont nem gond, de másnak sem.
Valószínűleg nem tudtam volna kipróbálni ennyi idő alatt, mert a hűtőborda még ki sincs fúrva, az az eszköz amihez kellene még nincs bekábelezve és összerakva, erre írtam, hogy több tíz órás munka feleslegessé válását szeretném az adott választól függően vagy elvetni vagy pedig nekiállni és ráfordítani, nem gépeltem több tíz órát (annál gyorsabban gépelek azért).
Mégis sajnos csak azt látom, hogy csak egy cseppnyi segítő szándékra futotta tőled, két szó, igen és valószínűleg.
Azért köszönöm a rövid érthető választ!
(#) ekkold válasza frici.hu hozzászólására (») Jan 22, 2012 /
 
Szivesen. Nézd a dolog jó oldalát. Az oldal sokszáz olvasója közül a többség még válaszra sem méltatott. Ennek pedig nem az volt az oka, hogy nem segítőkészek, mert a többség az segítőkész. Esetleg ezen gondolkodj el, mert nem feltétlenül másban kell a hibát kereseni.
(#) frici.hu válasza ekkold hozzászólására (») Jan 23, 2012 /
 
Ne haragudj, nem volt szándékos... Ha kicsit jobban ismernél nem ez lenne a véleményed hidd el!
Nem kerestem hibát senkiben, nem is nagyon akartam személyeskedni.
Ahogy mondod válaszra sem méltattak, s valóban nem kaptam választ, inkább ez az ok, nem személyes jellegű mivel nem hibát kerestem, hanem értelmes egyszerű választ.
Nem fokozom tovább, mert szót nem érdemel a dolog...
Ha van kedved, inkább számolj utánam kicsit és az általam kihagyott veszteségeket vond le belőle, mert biztos van ilyen hiba, gyanítom nem is kevés!
Üdv: Frici
(#) mrobi hozzászólása Jan 28, 2012 /
 
Sziasztok. Lenne egy elméleti kérdésem. RC alul áteresztő szűrő méretezésével kapcsolatban. Hogyan tudnám kiszámolni hogy egy adott frekvencián mekkora a szűrő csillapítása?
(#) ekkold válasza mrobi hozzászólására (») Jan 28, 2012 /
 
1. módszer:
A törésponti frekvencia 1/(2*PI*R*C).
A törésponttól kezdve oktávonként jó közelítéssel 6dB-el növekszik a csillapítás.
A töréspontban gyakorlatilag 3dB a csillapítás
egy oktávval felette az elméleti 6dB-nél még kicsit több
még egy oktávval feljebb 12dB, és így tovább....

2. módszer:
Kiszámolod a kondenzátor impedaniciáját, az adott frekvencián (Xc=1/(2*PI*F*C)). Ha az sokkal kisebb mint az ellenállás, akkor egyszerű feszültségosztóként számolhatod a csillapítást.

Ha az értékük összemérhető (vagy csak pontos eredményt akarsz) akkor a kondi és az ellenállás soros eredő impedanciáját, pitagorasz tétellel kiszámolod (Ze = (Xc^2 + R^2)^0,5). Ebből, és a bemenő feszültségből, meghatározható az RC tagon folyó áram, amiből pedig a kondin eső feszültség.

3. módszer:
Bedobod egy áramkörszimulátorba (pl. TINA) és futtatsz egy AC analízist. Ezután a kapott görbéről leolvasod a kivánt helyen a csillapítás értékét.
(#) mrobi válasza ekkold hozzászólására (») Jan 28, 2012 /
 
Köszönöm. A második megoldást fogom választani.
Feltudnál világosítani hogy az oktáv pontosan mit is jelent. Gugli nem sok mit tudott róla mondani.
(#) kissi válasza mrobi hozzászólására (») Jan 28, 2012 /
 
Kétszeres frekvenciát !

Steve
(#) ekkold válasza kissi hozzászólására (») Jan 28, 2012 /
 
Pontosan.
Továbbá úgy is meg lehet adni az RC tag csillapítását, hogy 10dB-el növekszik dekádonként.
/egy dekád 10x-es frekvencia növekedést jelent/

Szokás ezt úgy is megfogalmazni, hogy az elsőfokú szűrő csillapítása 6dB/oktáv, vagy 10dB/dekád meredekséggel növekszik.

Tehát pl. a másodfokú szűrő meredeksége 12dB/oktáv vagy 20dB/dekád.
(#) kissi válasza ekkold hozzászólására (») Jan 28, 2012 /
 
Pontosabban a 6 dB/oktáv az 20 dB/dekád ( sima RC tag ilyen ! ), ill. a 12dB/oktáv az 40 dB/dekád !

Steve
(#) mrobi válasza ekkold hozzászólására (») Jan 28, 2012 /
 
Akkor ha jól értelmezem. Én beállítom az alul áteresztő szűrőt 100hz-re akkor a 100hz-en -3db a csillapítás. 200hz-en már -9db a csillapítás.
(#) ekkold válasza kissi hozzászólására (») Jan 28, 2012 /
 
Valóban, elírtam kissé.
(#) ekkold válasza mrobi hozzászólására (») Jan 28, 2012 /
 
Nem teljesen.
Elvileg (egyenesekkel közelített görbe): 100Hz 0dB; 200Hz -6dB; 400Hz -12dB; 800Hz -18dB; stb...
Gyakorlatilag (kb.): 100Hz -3dB; 200Hz -7dB; 400Hz -12dB; 800Hz -18dB; stb...
(#) mrobi válasza ekkold hozzászólására (») Jan 28, 2012 /
 
Értem.
Számításos változatot választottam. Készítettem is 2 kalkulátort hozzá.
(#) ekkold válasza mrobi hozzászólására (») Jan 29, 2012 /
 
Adok még két tanácsot, ha elfogadod:
-Az excelben van PI() függvény, használd! A 3,14 sokszor nem elég pontos, később még jól jöhet ha ez rutinná válik.
-Ne használd sem a GYÖK, (sem a Hatvány függvényt), mert nem minden excel verzióval kompatibilis. A gyökvonás helyett ezt használd: ^0,5 (és a hatványozás helyett is, pl. "tiz a harmadikon" = 10^3 azaz ezer.)
(magyar bilenytüzeten: ALT_GR + 3 és a számjegy)
(#) mrobi válasza ekkold hozzászólására (») Jan 29, 2012 /
 
Köszönöm a tanácsokat. Igazából nem nagyon akarok belemélyedni ebbe a hangfrekvenciás dolgokba. Ezt a kalkulátor is azért készítettem hogy a suliba a jegyzőkönyv készítés egyszerűbb legyen. De azért köszönöm a tanácsokat.
(#) szucsip válasza szucsip hozzászólására (») Jan 30, 2012 /
 
Sziasztok!

Lerágott csont, de úgy érzem helyesnek, ha előásom. Előzmények a régi hozzászólásomban

Idő közben beszereztem egy LCM3 műszert, és azzal mérve a 42 menetes (PC táp nagyobb fajta sárga/fehér magján) fojtótekercset 175uH értéket mutatott.
(#) Rainbow15 hozzászólása Márc 19, 2012 /
 
Sziasztok
Egy rövid kérdésem lenne.
Mi történik akkor, ha egy "P" (arányos) szabályozásban a visszacsatolásban szakadás van, így a visszacsatolt jel értéke "0" lesz?
(#) pucuka válasza Rainbow15 hozzászólására (») Márc 19, 2012 /
 
Akkor nincs szabályozás, ilyenkor van vezérlés.
(#) Rainbow15 válasza pucuka hozzászólására (») Márc 19, 2012 /
 
Igen azt tudom, de ha változik a bemenő jel, akkor mi lesz a kimeneten arányos tag esetén? Csak simán arányosan változik, vagy begerjed, vagy egyéb?
(#) pucuka válasza Rainbow15 hozzászólására (») Márc 19, 2012 /
 
Ha nincs visszacsatolás, mitől gerjedne be. Az arányos vezérlésnél a kimenőjel arányos a bemenőjellel, és pont.
(#) Rainbow15 válasza pucuka hozzászólására (») Márc 19, 2012 /
 
Rendben, köszönöm a segítséget.
(#) Peter65 válasza Rainbow15 hozzászólására (») Márc 19, 2012 /
 
Szia!
Ha megszakad a visszacsatoló elem szerintem komparátorként fog viselkedni a szabályzó. Magyarán ha a szabályzó alapjele kisebb nullánál a kimenet a pozitív maximumra ül ki, ha a nagyobb nullánál akkor a negatív maximumra ül ki minden késleltetés nélkül. A konkrét komparálási szintet illetve a kiülés irányát azért befolyásolja a szabályzó felépítése, én egy invertáló müveleti erősítővel felépített szabályzót feltételeztem.
Következő: »»   8 / 20
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem