Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Honda cr 500 gyújtáselektronika
 
Témaindító: aGabesz, idő: Okt 20, 2008
Témakörök:
Lapozás: OK   2 / 2
(#) mex válasza GFI hozzászólására (») Márc 14, 2009 /
 
Akkor felejtős.
(#) GFI válasza mex hozzászólására (») Márc 14, 2009 /
 
Köszi a segítséget!

Most már lassan az én Cr-em is elindul.
(#) soos csaba hozzászólása Ápr 1, 2010 /
 
Szevasztok, a haveromnak van egy CBR 600-as Hondája, és az a probléma hogy a feszültségszabályozója tönkre ment, ugyanakkor tönkre ment a gyújtás elektronikája is, de azt már vett újat, és nem szeretné hogy újra tönkre menjen, így hát szétverte kalapáccsal szó szerint a feszültségszabályozót hogy néze meg mi ment tönkre benne. Talált benne 9 darab diódát, meg egy kis panelon van 4 darab tranzisztor 3darab ellenállás, meg egy darab kis kondi, mind SMD cucc. Azt szeretném kérni tőletek hogy ha valakinek van valami rajza ilyen feszültségszabályozóhoz akkor azt tegye ide fel, vagy valami ötlete azt is megköszönném.
Nem akartam új topikot így hát ide írtam, bocsi érte. :hide: Teszek fel képet a szétzúzott cuccról.
(#) mex válasza soos csaba hozzászólására (») Ápr 1, 2010 /
 
Nem kilenc dióda van benne, csak hat, és három tirisztor. A kerámiapanel figyeli a feszültséget, és kapcsolja a tirisztorokat. Ez egy tipikus söntszabályzó három fázisra.
Itt a fórumon vannak feszültségszabályozóval foglalkozó topicok, találhatsz rajzot hozzá.
(#) soos csaba válasza mex hozzászólására (») Ápr 1, 2010 /
 
Köszi mex, egy linket tudnál nekem nyomni hogy m-eik is volna jó azért. Köszi.
(#) mex válasza soos csaba hozzászólására (») Ápr 1, 2010 /
 
Nem találom hirtelen...
Keress képek alapján, ha később ráakadok esetleg, linkelni fogom. Mindenesetre nem egyszerű jól kivitelezni, nem az elektronika miatt (az egyszerű), hanem a jelentős hőfejlődés miatt. Az eredeti is azért mehetett tönkre. Ha megfigyeled, a diódák, és a tirisztorok egy rézlemezre vannak felforrasztva, és ezek tokozás nélküli chipek a minél jobb hőátadás miatt,és igy csatlakoznak a fesszabályzó házához, ami hűtőborda is egyben. Legalább másfélszer nagyobb felületű bordára kell az egészet szerelni diszkrét alkatrészek használva, igy már esély van a hosszú élettartamra.
(#) soos csaba válasza mex hozzászólására (») Ápr 1, 2010 /
 
Aha, értem, közben leltem egy rajzot amit te tettél fel, vajon ez nem lesz jó egy kis seb átalakítással?. Van még egy kis gond még, mégpedig az hogy a Honda 14000 fordulatra képes maxi gáznál, a Simson meg kb 5000 max, ugyanis a rajzod valami Simsonos ropikból való. és kíváncsiság képen a haverommal tetűnk a tekercs (generátor) után négy diódát, hogy mézük meg menyi feszültség jön fel, és képzeld 14000-es fordulatnál 205V jön fel a tekercsből le egyenirányítva. Szerinted ez normális így?
(#) mex válasza soos csaba hozzászólására (») Ápr 1, 2010 /
 
Ez egyfázisú rajz, nem jó nektek. Az a 205V normális terhelés nélkül. Épp emiatt alkalmaznak söntszabályzást.
(#) nyemi válasza soos csaba hozzászólására (») Ápr 1, 2010 /
 
Valami ilyesmi kéne neked (valami német újságból van ki ollózva).Üdv nyemi.
(#) soos csaba válasza nyemi hozzászólására (») Ápr 1, 2010 /
 
Köszi szépen nyemi, úgy nézem hogy ez a rajz megfog felelni nekünk a célra
(#) Inhouse válasza nyemi hozzászólására (») Ápr 2, 2010 /
 
Érdekes ez a kapcsolás kicsit eltér az előzőektől (3 fázis)...
Itt nem a az akku feszültségét nézik, hanem a tekercsek feszültsége billenti a figyelőkört.
Épp ilyen építésében vagyok én is, majd kipróbálom, az előző 2 verzió (egy zener és pár ellenállás a figyelés, valamint az egy tranzisztor és egy zener) nem igazán tetszett, 1-1,5V mozgás is volt.

Üdv
Inhouse
(#) nyemi válasza soos csaba hozzászólására (») Ápr 2, 2010 /
 
Szívesen, még annyit hogy szerintem próbáljátok meg az ajánlott alkatrészekkel meg építeni, mert abban van a kutya elásva. Üdv nyemi.
(#) mex válasza nyemi hozzászólására (») Ápr 2, 2010 /
 
Nekem az a tapasztalatom, hogy lassúak az 50Hz felhasználásra készült cuccok.
(#) nyemi válasza mex hozzászólására (») Ápr 2, 2010 /
 
Megmondva az őszintét nem építettem meg szóval nem tudom hogy fog e működni, de a kapcsiba ajánlott 2n6507-es tirisztor adatlapját böngészve sokkal alkalmasabbnak tűnik a feladatra, mint például BT151-es vagy valamelyik nagyobb amperes társa. Miért te milyen típusú tirisztort ajánlanál? Üdv nyemi.
(#) mex válasza nyemi hozzászólására (») Ápr 2, 2010 /
 
A tirisztor az jó. Az egyenirányitóhid a lassú. Fog is melegedni rendesen. Vagy 25 évvel ezelőtt generátordiódákat használtam, azok jobbnak bizonyultak. Amúgy nekem nem tetszik ez a három zeneres megoldás. Egy zener, tranyó, és a kimenet három ellenállással a tirisztorokra.
Ja meg az akkufeszt figyeltem, mert az odavezető madzagokon esik a feszültség, és előbb kapcsol a kelleténél.
(#) nyemi válasza mex hozzászólására (») Ápr 2, 2010 /
 
Szerintem is generátor diódák alkalmasabbak a célra, nem utolsó sorban olcsóbbak is ha valami rossz generátorból ki termeli az ember mert fenemód drágák ezek a 3 fázisú graetz-hidak. Lehet hogy nagyobb frekvenciásak bennük a diódák, nem tudom. Az akkumlátor feszültség figyelése meg szerintem felesleges sőt káros . Ha jobban belegondolsz egy ETZ generátoránál se figyelik az akkumlátoron levő feszültséget hanem csak a gerjesztő diódákon levőt
amire nem hat a terhelés. Az adott kapcsolásba beállítják 14 voltra körülire a feszültséget aztán csinál az akkumlátor amit akar.Üdv nyemi.
(#) mex válasza nyemi hozzászólására (») Ápr 2, 2010 /
 
Idézet:
„Az akkumlátor feszültség figyelése meg szerintem felesleges sőt káros .”

Tény az, hogy nem mindegyik szabályzó figyel az akku kapcsain, de az is tény, hogy olyan is van, amelyik külön madzagggal csakis azt figyeli.
Szóval kinek a pap-kinek a lánya....
De akinek épp rossz, az nem törődik a figyelés módjával, csak azzal, hogy mielőbb kész legyen.
(#) nyemi válasza mex hozzászólására (») Ápr 2, 2010 /
 
A akkumlátor feszültség figyelés miatt alakulnak ki azok a kóros (nem kóros)1-2 voltos(oszcilloszkóppal nézve lehet még több is lenne) feszültség lengések amit az előbb az egyik hozzászóló írt. Vagy szerinted rosszul gondolom? Üdv nyemi.
(#) mex válasza nyemi hozzászólására (») Ápr 2, 2010 /
 
Megette a fene azt az akkut, ami egy töltőimpulzusra igy reagál. Az már nem veszi a töltést.
(#) nyemi válasza mex hozzászólására (») Ápr 2, 2010 /
 
Lehet, de az is előfordulhat hogy az akkufesz figyelés kicsit túl reagálja a dolgokat ( nem jó a hiszterézise).A linkelt kapcsolásra kíváncsi leszek hogy mit produkál e téren, bírni fogják e a zénerek diódák a tirisztorok a 14000 fordulatnál a generátor frekvenciáját.Jó gondolom hogy 2,5 KHz körül biztos lesz, vagy több?Tudom hogy a pólusok számától függ de hány mágnes(gondolom tekercs is annyi) található ezekbe 3 fázisú generátorokba? Üdv nyemi.
(#) mex válasza nyemi hozzászólására (») Ápr 3, 2010 /
 
Általánosan 18 tekercs, és 12 mágnes.
(#) nyemi válasza mex hozzászólására (») Ápr 3, 2010 /
 
Mi a célja ennek a tekercs-mágnes pólusszám különbözőségnek ? Üdv nyemi.
(#) Kraven válasza nyemi hozzászólására (») Ápr 3, 2010 /
 
Üdv!

3 fázis: 2 mágnes (egy északival egy délivel a tekercs felé), ehhez kell 3 tekercs
4 mágnes - 6tekercs
6 mágnes - 9 tekercs, stb...
Persze van még egy halom variáció, de ez a legegyszerűbb példa

Nekem 3 éve üzemel egy egy saját gyártású sönt tirisztoros fesszabom a motorban. Egy zéner figyeli a tekercs feszt (nincs is akku, csak egy pufferkondi) onnan tranzisztor - ellenállás - gate. Gyakorlatilag ahogy mex írta az imént. Sima 50 Hz-es graetz-el és BT151_800-akkal.

A volt sokáig a bajom, hogy a tirisztorokhoz képest sokkal több hő termelődött a tekercseken testeléskor. Féltem, hogy nem bírja sokáig a huzal (az is saját gyártmány, így nem bíztam benne eléggé ). Ezt úgy tudtam mérsékelni, hogy egy a tekercs ellenállásánál kisebb teljesítményellenálláson keresztül testel a tirisztor. Ennek értéke sajnos nem határozható meg előre. Nálam 0.33R 100Watt fémtokos kellett (vastag cekásszal és egy multméterrel 10 perc alatt megvan a szükséges érték). Mindenképpen próbálgatni kell, mert ha túl nagy az ellenállás, akkor megszalad a fesz, de így ki lehet "vezetni" a hőt a generátorból.
(#) nyemi válasza Kraven hozzászólására (») Ápr 3, 2010 /
 
Á most már rájöttem tényleg a három fázis miatt van hogy kijöjjön 120 fokos eltolás a feszültség csúcsok közt. Azért köszönöm. Üdv nyemi.
(#) Inhouse válasza Inhouse hozzászólására (») Ápr 3, 2010 /
 
Na, úgy néz ki jó lett. Pénteken nem kaptam meg az alkatrészeket (3db 6,8V 1W zener), ezért maradt az a verzió, amikor egy zener és egy tranzisztor figyel és kapcsolja a tirisztorokat.
3db BT152-600, az egyenirányítás sima 35A-es graetz 2 db, egy láb kimarad.
A tranzisztor BD710, ezt találtam a lomjaim között. (először BD242 volt benne)
Annyi változás történt, hogy a 12V zener + 2 dióda helyett, egy 13V zener + 1 dióda van benne.
A feszültség 13,8-14,4V között változik, egyszer bevillant a 14,5V, de ez belefér. Alapjárat 13,8V, aztán alacsony fordulatnál 14-14,4V, aztán mikor oda van húzva, akkor megint lemegy 14V alá. Természetesen végig tompítottal.
Melegszik rendesen, CPU hűtőborda van rajtuk. Még a tekercsektől jövő vezetékek is melegednek...

Most van éles teszt alatt, megy vele a srác pár kört...néztem, hogy 15.000-nél kezd a fordulatszámmérő pirosban lenni...

Most talált egyébként egy céget, akik utángyártottat, 1 hét garanciával 10eFt-ért adnának, eddig 60eFt-os ajánlata volt...

Majd rakok fel képeket, csak most mennem kell...

Üdv
Inhouse
(#) Inhouse válasza Inhouse hozzászólására (») Ápr 3, 2010 /
 
Az ígért képek...

Az utolsó képen a 13V éppen leállított motornál készült.

Üdv
Inhouse
(#) fsanyi88 hozzászólása Okt 27, 2012 /
 
Jó estét az Uraknak!

Nekem is elektronika problémám lenne egy 1992 es évjáratú 125 ös CR-el. Gyújtás nélkül sikerült a géphez jutnom. Alaplapot lendkereket már sikerült rá találnom, de elektronikát sajna nem. Ehhez a tipushoz tudnátok ajánlani olyan kapcsolást ami működne? Előre is köszönet aki hozzászól. Üdv:Sanyi
Következő: »»   2 / 2
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem