Ha van jól bevált, rejtett csavaros megoldásod, és annak bemutatása nem sért érdekeket, akkor én szívesen megismerném azt.

Kíváncsivá tettél mivel is csinálod ezeket a látványterveket. Elárulod hogyan készülnek?

Az átlóban felfogatást egyébként én is kerülni szoktam. Ezt a panelt is inkább a felső oldalon lévő két csavarral felfogatva találnám praktikusnak. Felülről könnyen hozzáférhetőek a csavarok, és könnyebb feljelölni is a furatokat, vízszintest könnyebb eltalálni, illetve többet egymás mellé vagy alá egy vonalba könnyebb felfogatni.

A panelt Eagle-vel rajzolom. Ebből generálok néhány információt, majd ezeket próbálom kidolgozni egy régi verziós alap AutoCAD-el. Illetve egyszer meg kell rajzolni az alkatrészeket is, de ezen nagyjából már túl vagyok.

Köszi, akkor az egy külön procedúra mire ezeket a szép előnézeteket előállítod.

Ha már szóba került, akkor itt nem egy-egy nézetet állítok elő. A modell egy teljes térben történő ábrázolás, amit szinte bármilyen nézetből meg tudok mutatni. Pont ebben rejlik számomra a dolog értéke, mert mielőtt bármit is csinálnék körbe tudom nézegetni, esélyt adva magamnak a szükséges módosításokra.
Tudom, ez a "gyalog" módszer nem mérhető a profi tervezők saját megjelenítőjéhez, de viszonylag nagy rutinom van már a saját módszeremben, ezért a nézeti képeket viszonylag gyorsan elő tudom állítani. A panel létrehozása a legnagyobb kihívás, hiszen ezen hajszál pontosan a tervezett rajzolat, és felirat is rajta van. És igen, ezek éppen azok a részletek, amiknek semmi jelentősége az ábrázoláskor, mégis gondosan megcsinálom őket.

Idézet:
„zek éppen azok a részletek, amiknek semmi jelentősége az ábrázoláskor, mégis gondosan megcsinálom őket.”

Én lettem volna a legjobban meglepve, ha kiderült volna az ellenkezője. Ennyi gondosság sok esetben még egy profi gyártónál sincs meg, rengetegszer találkozom a "jóvanazúgy" kivitellel. Pedig már az Ancien Règime-ben is zavart ez a hozzáállás, legalábbis engem.

Az világos volt, hogy 3d-ben csinálod és renderelhetsz minden oldalról egy képet.

Ismered esetleg a ZofzPCB-t? Ez egy 3D gerber viewer, amivel a sima gerber fileokból generál 3d nézetet. Az alap gerber fileokból persze csak a panelról alkatrészek nélkül. Viszont elvileg lehet az Eagle-ből IPC filet generálni, azzal lehet az alkatrészeket is hozzáadni. Én ezt a részt nem próbáltam, illetve az ingyenes változatban ez valamennyire korlátozva is van.

Lassan be kellene fejezni a topic OFF-olását...

A moderátori jelzés racionális.
Kérem a témákat vélhetően jobban ismerő moderációt, adjon tanácsot, melyik témakör lehet alkalmas az áramkörök virtális képének létrehozásával, megjelenítésével, és az ezekhez kapcsolódó problémákkal kapcsolatos gondolatcserére? Fontos részlet, hogy a téma független legyen egy-egy konkrét programtól, mert éppen az átjárhatóság okozza általában a gondokat.

Ahova a csavar megy belülre ragasztok 2db 2x1cm műanyag lapot, ehhez belülről csavarozom a panelt. ITT is látni.
Olyan ez mint 2 db szerelősín.

Igen, ez szerintem is ígéretes megoldás. Jól megválasztott paraméterek (alak, méret, anyagminőség) esetén hatékony módszer.

A trükk, hogy előbb felcsavarozom a két tartókonzolt a panelra, aztán ragasztom az előlaphoz. (tologatom beállítom az egész egységet) Így biztosan jó helyre kerül a kijelző.

A panel már több hete elkészült, de most érett meg a kipróbálás. (Apropót adott a dolognak, hogy Skori JBC245-höz készült forrasztóállomását is ki tudtam a beültetés során próbálni. Ez a JBC technológia nagyon jól ki van találva, jobb mint bármi amivel eddig forrasztottam, és Skori állomása is professzionális munka.)
A panel két részét a csap-furat kialakítás jól illeszti egymáshoz. Az alkatrészek beültetési sorrendjét érdemes átgondolni. Én először beforrasztottam a felületszerelt alkatrészeket, majd a két panelt egymáshoz forrasztottam, és végül a maradék huzallábas alkatrészeket építettem be. Ez a sorrend nem okozott semmilyen gondot.
Elsőre indult a mérőegység. A referenciát pontosan be lehet állítani. A panel tisztítása után, rövidrezárt bemenettel stabilan 000 kijelzés van, az előjel néha felvillan. Ez azért is lényeges most, mert nem az itthon kapható IC-ket használtam, hanem amit az Ebay-on rendeltem. Itt sokszor felmerül az eredeti/hamis dilemma, de én a kifogástalanul működéstől többet nem várok el.

Szép munka !

Kiváló Munka! DIP40-örök zöld darab. Könnyebb beszerezni mint a MQFP4 társát.
De a kijelző lábait érdemes méretre vágni.. jobban beül a kijelző a helyére. Kevesebb helyet foglal és könnyebb távtartott is rakni hozzá előlaphoz szereléskor. A keletről származó IC-ket én hanyagoltam , 100mV-refenciát be se lehetett állítani normálisan anélkül meg össze vissza mért.
10-ből-kb 4db volt használható. Többi technológiai selejt volt. És a felírat se volt egyforma.

Szokatlan nekem az Intersil-nek ez a fajta feliratozása. Még nem találkoztam ilyen jelzéssel. Most is, és ebben a kb. 11 éves hozzászólásban is az aláhúzott "i" betűt látom. Azt gondoltam ez az eredeti logó.
Nekem eddig (néhány 10 db-os vásárlás alapján) nem volt semmilyen gondom az Ebay-os forrásból származó integrált áramkörökkel.

Nagyon úgy tűnik, hogy ez nem a hivatalos Intersil logó, az az Általad is említett, "aláhúzott i-betűs". Ez valami koppintás lehet, vagy esetleg valamelyik leányvállalaté, bár ez utóbbi kevésbé valószínű.

Szívből gratulálok, nagyon szép ás precíz kivitel, ahogyan azt Tőled megszoktuk (mint a tároló szekrénykék esetében is).

Köszönöm, igyekeztem praktikusra kitalálni a paneltervet.

A nagybetűs INTERSIL felirat annyira eredeti, hogy még a 1977-ben gyártott kerámia tokos áramkörömön is ez van: ITT megnézhető

Egyébként az intersil 4 féle logo-ja ITT megtekinthető.

Ez valóban érdekes. A másik három logoval már én is találkoztam, de speciel ezzel a nagybetűs-körvonalassal eddig még nem.

Köszönjük az információt.
Felöttlött bennem a kérdés, miért indokolt egy cégnek párhuzamosan többféle logót is használni, ha egyébként méretében és tartalmában azok közel azonosak?

Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni. Megépítettem az alábbi kapcsolást. A problémám az vele, hogy 2A-es méréshatár van beállítva, de már 200mA-nél kiakad és 1-et mutat.
Mi rontottam el?
Ez a kapcsolás így működőképes?
A referencia feszültség 100mV-ra beállítva.
A képen nem 1.595A látható hanem 159.5mA.
Köszi
Gabi

Szia!

Az a baj, hogy ez a műszer (7107) 200 mV végkitérésű és egy 1 ohmos söntellenálláson mérve 200 mA pont akkora feszültséget hoz létre !

Át kell méretezned a söntöt (söntöket), úgy, hogy a maximális áramnál a rajtuk lévő feszültség 200 mV legyen (Ohm törvény alapján!)!

Szia!

Köszönöm, akkor a kapcsolási rajz hibás?

Az 1 R-ra kapcsolva 0,2 A-ig tudsz mérni, 0,1R-ra kapcsolva 2 A-ig, és 0,01 R-ra kapcsolva 20 A-ig.
A mérések pontossága alapvetően függ a söntök pontosságától.

Köszönöm szépen. Így már világos minden. A rajzon csak nekem nem volt egyértelmű, vagy rosszul van feltüntetve a méréshatár?

Szia!

Nem tudom, akarod-e a méréshatár átkapcsolást használni, de ha igen, akkor a rajzon lévő megoldást semmiképpen nem ajánlom. Sorban van a kapcsoló a sönt ellenállással és a műszer a kettőn együtt méri a feszültséget. A kapcsoló átmeneti ellenállása összemérhető a söntével, és még minden átkapcsoláskor kicsit más is lehet, így az erősen meghamisítja a mérést.

Ha átkapcsolást szeretnél akkor dupla kapcsoló kell. Egy amin átvezeted az áramot a sönt fele, és egy másik ami a sönt ellenállás bemenetét kapcsolod át a 7107 30-as lába felé.
(Meg még egy a tizedespont átkapcsolására.)

Szöveges magyarázat helyett, mellékeltem néhány ábrát a "párhuzamos" és "merőleges" elrendezés közti különbség szemléltetésére.

Szuper terv ,nagyon könnyü összerakni ,nagyon megkönnyiti a munkálatokat a tervezésnek köszönhetőn ,mind a négy szépen megy ,beállitva a referencia 100mV ra.
Köszönöm szépen!