Szia!
Bocs a megkésett válaszért...
Szóval az én elképzelésem is az, hogy az inverter után veszem el a teljesítményt. Ez jelenleg egy kicsi(3kW) szigetinverter. Mérem a 230V-os oldala felől a befolyó áramot, majd a vezérlés ezt igyekszik nulla közelében tartani a fűtőbetétek teljesítményszabályzásával, így annyi energiát használ amit az inverteren lévő panelek aktuálisan szolgáltatnak.
Nálam a ház fűtése 3db klímával megoldott, jól működik, a fenti megoldásnak csupán annyi értelme lenne, hogy a radiátorokban legyen némi langyos víz, az közelebb áll a megszokott komfortérzethez a család szerint.
A tavalyi fűtés szezonban ezt már lepróbáltam, 28-30°C-os radiátorhőmérséklet mellett mindenki elégedett volt
A villanykazán lassan elkészül, a fűtőpatronok kapcsolgatására kell megoldást keresnem/építenem.
A jelenlegi elképzelésem:
inverter 230V=> egyenirányítás=> pwm kapcsolófokozat
A pwm kapcsolófokozatban nem vagyok még biztos, hogy milyen mosfet, vagy IGBT, milyen meghajtással legyen ami stabilan elkapcsolgat 1,5-2kW teljesítményt? A controller inkább egy ESP mint arduinó a WIFI miatt.

A napelemes rendszer áramvédőire megint egy másik szabvány tartozik, ami a korábbi listában nem volt benne:
MSZ HD 60364-7-712:2016 - Napelemes PV rendszerek
712.530.3.101. Áram-védőkapcsolók
Ha a napelemes váltakozó áramú tápáramkör védelmére RCD-t használnak, az RCD az EN 62423-nak vagy az EN 60947-2-nek megfelelően B típusú legyen, kivéve, ha:
- az inverter a váltakozó áramú oldal és az egyenáramú oldal között egyszerű elválasztást biztosít, vagy
- a berendezés egy transzformátor különálló tekercseivel egyszerű elválasztást biztosít az inverter és az RCD között, vagy
- az inverterhez nincs szükség B típusú RCD használatára a gyártó nyilatkozata alapján.

Az áramszolgáltatónak van egy checklist-je, amiben nincs benne az áramvédő. Ellenőrzik a túlfeszvédelmet, az inverter típusát, a beállítási értékeket a hálózatvédelemhez, a szigetüzem elleni védelmet.
A tervező felelőssége, hogy a terven megfelelő eszközök szerepeljenek, ezen kívül a biztonságosság vizsgálata sem a szolgáltató emberének feladata, hanem maximum az érintésvédelmi (villamos biztonsági) felülvizsgálati jegyzőkönyvet kérheti el. De ez is változó, EON területen régóta kérik, ELMŰ-nél meg nem, most nem tudom hogy van.

A mérnöki kamarai útmutató mindenképpen ajánlja áramvédő beépítését az AC oldalra, az alapján ez legalább "A" típusú. Viszont ha nincs legalább egy egyszerű elválasztás az inverterben az AC és DC oldala között (a legtöbben nincs, mert DC-DC konvertert és egy IGBT hidat tartalmaz), akkor a fenti napelemes szabvány szerint "B" típusúnak kell lennie.

A legtöbb inverterbe nincs elválasztás, ezért az a legjobb ha igazolhatóan az inverter AC oldalán van már beépítve és ez megfelel a követelményeknek. Akkor nem kell külső áramvédő, pláne nem a B típus, ami igazán zsebbenyúlós 120-200 ezer forint.
Ha nincs beépített, akkor is először a gyártói ajánlásokat kell elolvasni, mivel a szabvány értelmében ha a gyártó megelégszik az "A" típussal, akkor nem szükséges a legdrágább típus. Viszont sokszor van, hogy a 30mA túl kevés és inkább 100-300mA-est ajánlanak.

A SolarEdge inverterekben pl. "többfokozatú van" beépített RCD van, egy 30mA-es kioldás a hibaáram gyors megjelenésekor a személyvédelemhez és egy 300mA-es kioldású a tűzmegelőzéshez, ha a szigetelés lassan megy tönkre és fokozatosan növekszik meg a hibaáram.

Még pár rész az inverterekhez:
712.537.2.101. Az inverter karbantartásának és cseréjének biztosítása céljából az invertert LEVÁLASZTÓESZKÖZZEL kell ellátni, mind az egyenáramú oldalon, mind a váltakozó áramú oldalon.
712.537.2.2.101. Az inverter egyenáramú oldalán leválasztásra megfelelő MEGSZAKÍTÓT vagy szakaszolókapcsolót kell alkalmazni.


Az ÁVK előírásainál az a logika, hogy a legveszélyesebb áramkörök, illetve azok legyenek védve egy másodlagos érzékenyebb eszközzel, ahol a közvetlen érintés sokkal inkább előfordulhat: falból kiálló dugaljakból elvezetett mindenféle fogyasztó, kétes villamos eszköz, elszakadó kábel, az izzófoglalatban turkáló laikus...

Ahogy a szabvány is fogalmaz: "kiegészítő védelem", azaz az ÁVK ebben az esetben egy másodlagos fedővédelem. Alapvetően a hálózat minden része, a főelosztó, a betápkábelek mind védve vannak érintésvédelmileg is, amit az olvadók vagy kismegszakítók úgy biztosítanak, hogy a TN rendszerben a hurokimpedancia elegendően kicsi ahhoz, hogy amikor a fázisvezető a testhez, azaz a PE vezetőhöz hozzáér, akkor az érinthető testeken ez az állapot csak nagyon korlátozott ideig áll fenn, mert a táplálásnak önműködően ki kell kapcsolnia. Ez elosztóáramköröknél 5s, végáramköröknél 0,4s, vagyis egy testzárlatos vasalónál, vagy mosógépnél, és a melléképületed alelosztójánál is (ha fém lenne) ki kell oldania a sorban az egyik kismegszakítónak, jellemzően a fogyasztóhoz/hibához legközelebb lévőnek.

A karakterisztikák, kioldási szorzók miatt azonban a valóságban ez ohmos nagyságrendű hurokimpedanciát követel meg, amibe beletartozik a 300m-re az utca végén lévő trafóig oda-vissza vezető kábel is, a háztartáson belüli siralmas állapotokról, aluvezetékekről, elrohadó kötésekről, 20m-es hosszabbítókról nem is beszélve. A 30mA-es ÁVK-val kiegészített hálózatrész ehhez képest sokkal biztosabb védelmet ad, az áramkör több mint 7000ohm lehet és nem kellenek több tíz, száz amperos zárlati/hibaáramok, hanem egy szigetelési hiba is kiválthatja a működést.

Növelheti az üzembiztonságot, ha külön van a melléképületben, külön van egy a lakás általános hálózatának, külön van egy a kültéri dolgoknak (egy oldalfali IP55-68 védett lámpához még nem feltétlenül) de mondjuk járda/kandeláber világítási áramkörénél megfontolnám, hogy ne vigyen magával mindent, valamint ha maximális biztonság kell, akkor a vizes helyiség is kaphat külön egyet, akár egy érzékenyebb 10mA-es típust. A fentieket pedig ki lehet alakítani "párhuzamosan", vagyis nem kell koordináció, ami az áramvédőnél a szelektív/késleltetett típusok alkalmazásával lehetséges. Így csak a pénztárca szab határt, egy átlagos családi házban simán előfordulhat 3db a normál betápon, 1db a vezérelten/bojleren és továbbiak a melléképületekben, valamint megfontolandóak a napelemnél és elektromos töltőnél.

Egy másik inverter által termelt AC egy részét akarom "elrakni" estére. Az erről csak világítás, meg max hűtőszekrény menne akkuról, amikor nem süt a nap.
Nekem az a fura ennél a gyártónál, hogy semmilyen adat nincs arról, hogy valójában ki és hol gyártja kínán belül. Sok rosszat is olvastam róluk külföldi fórumokon, bár nálam eddig semmi meghibásodás nem volt. Viszont az önfogyasztását soknak tartom, ráadásul hiába kapcsol le, sikerült mélykisütésbe vinnie a szerencsére csak kísérletezésre szánt ólomakkumat. Igaz, én aliról vettem jóval olcsóbban, mint amennyiért a forgalmazó adja, így elképzelhető, hogy egy kevésbé jól sikerült darabok egyike.

Sziasztok!
Adott egy Easun SMH II inverter, mely RS-232 csatlakozóval rendelkezik. A kérdés az, hogy megvalósítható-e valahogy, hogy fokozatmentesen (vagy ha nem, akkor lépcsősen) tudjam vezérelni a töltési teljesítményt? Most nem mint napelem invertert, hanem mint hálózatról működő töltőt szeretném használni.

Sziasztok,

A feleségem egyszer úgy odarottyantott a kazánnak, hogy majdnem felrobbant. Ebből kifolyólag összedobtam (bocsi a kupiért) egy egyszerű bár undirító kinézetű kapcsolást, ami az inverter 12V-os akksijáról megy és egy LM35DT-vel folyamatosan figyeli a kazántest hőmérsékletét. A működése egyszerű: Be kell állítani egy küszöb hőmérsékletet, ami fölött eszement sípolásba kezd a cucc (105dB 1m távolságból). Amíg el nem éri a hőmérséklet ezt a küszöb szintet, addig világít a zöld LED, jelezve, hogy minden rendben. Amint átlépi a hőmérséklet a küszöbszintet sípol, valamint elalszik a zöld LED és világít a piros. A sípolást szüneteltetni lehet egy előre beállított ideig egy nyomógomb megnyomásával, de a piros LED továbbra is világít. Az áramkörnek a hiszterézise állítható. Jelen esetben 2°C-ot állítottam be hiszterézisnek, valamint (felső) küszöbhőmérsékletnek (teszt céljából) 50°C-ot, alsónak így 48°C adódik. A jelzés mind addig tart, amíg a hőmérséklet nem megy le az alsó küszöbszint alá. Ha a hőmérséklet hamarabb lecsökken mint a nyomógomb által okozott némítás, akkor a piros és a zöld LED egyszerre világít, jelezve, hogy rendben van a hőmérséklet, de a hangjelzés némítva van, amint letelik a némítási idő a piros LED elalszik. Ha véletlenül nem csökken le a hőmérséklet a némítási idő alatt, akkor a cucc újra sípol és újra meg kell nyomni a gombot.
A kapcsolás lelke egy dupla CMOS RRIO műveleti erősítő. Mindkét erősítővel hiszterézises komparátort alakítottam ki. Az egyik a hőmérsékletet figyeli, a másik a némítási késltetést hozza létre, itt NFET-es pozitív visszacsatolást alkalmaztam, hogy a visszacsatolás ne terhelje az időzítésre használt RC hálózatot. A késleltetés 3τ idejű. ami egy 1M ellenállás és 100µF kondenzátorral pontosan 5 perces időt állít be. A cucc már két telet üzemelt hiba nélkül és sajnos vagy nem sajnos jelzett is!


A feleségemnek annyira nem jön be ez a cucc (csúnya), ezért idén új eszközt készítek, ami már NYÁK-ra készül és az általa is kért extrákat tartalmazza.
Ha minden jól megy ezeket fogja tudni: Akkumulátor feszültség monitorozása, USB-C redundáns tápegység, áramlásmérés, kazán hőmérséklet mérés, keringetőszivattyú vezérlés, LCD kijelző, GSM modul.
A GSM modullal azt tervezem, hogy a hangjelzéstől számított 30mp-en belül nem érünk a kazánhoz, akkor telefonál. Bár az elég gáz lesz ha már a kazán hív fel... xD

Szia
Azt nem írtad honnan veszed le a felesleges napelem teljesítményt,van itt egy kollégánk jól működő rendszere,aki az inverter után veszi el és DC szabályzott SSR a beavatkozás.Én inkább közvetlen a napelemről,így nem megy át az invertereken az évi 6-8000 kWh felesleg.Ezért csináltam egy ideiglenes kísérletet miként hat ez az inverterre,egy IGBT kapcsol egy meghajtóján keresztül a PWM jellel,egyik oldalon trafós,másik oldalon optós leválasztással.Régebben valami őrült kitalálta,hogy az inverterből kihagyják a trafót,így a fázis bárhol megjelenhet,azóta nekem mindenhol optók lapítanak. A közvetlen villamos fűtés nekem nem szimpatikus,ez télen nem fog menni,most egy 7 m3-es fázisváltós hőmennyiség tárolón dolgozom arduinós vezérléssel,ez a kísérlet ennek része.Ezt nem tudjuk itt kifejteni,emiatt egyszer elhajtottak innen,erre új topikot kell nyitni, rövidesen tízezrek kerülnek ki a szaldóból és szembesülnek vele,"ingyen" adják a villanyukat vagy kezdenek valamit vele.
Az első kép a provizor IGBT vezérlés.

Szia!
Ez azért a 200 000Ft-s kérdés (igy elsőre?---vagy a megoldása... )
Ha 1 fázisról van szó.....
Tehát elsőre --az se mindegy , hogy 1500W vagy 2000W Ehhez is lehet venni szinuszos invertert --de a 3000W feklettiekből válogatnék. Mert az inditó áramfelvétel miatt (3x1500......3x2000W ) bele kellene férnie az inverter max. csúcsteljesitményébe.

A második variáció ; bármilyen sima 3000W inverter--s némi barkácsolás (1-3 nap ?)Mert vannak szinuszositó áramkörök ---csak éppen el kell találni a jó munkapontot!

Ha 3 fázisú? még nem próbáltam .
A frekiváltó is akkor jó ha DC sines ...

Egy másik kérdés ---Hány kWp napelemről van szó? Mert nem túl jó ötlet a napi termelést 10' szivattyúzással elhasználni.?

Szóval nem ez a legjobb/legegyszerűbb.---hanam egy DC-s szivattyú kis teljesitménnyel, hordóval.

Az 1.5kW az még nem nagy teljesítmény, az simán elmegy 1 fázisról is (nekünk is 1,5kW-os 1 fázisú szivattyúnk van) és ugyan még nem próbáltam (de majd ki fogom) de szerintem a szivattyú is simán elmegy az 1 fázisú inverteremről, eleve fel vannak erre készítve (rövid időre a névleges teljesítményénél sokkal többet is kibír). Hűtő volt rajta 4db is egyszerre, ott is nagy áramot vesz fel a kompresszor induláskor, és ez csak egy kis inverter de bírta.
A nagy áramlökések ellen meg némi plusz ellenállással is lehet védekezni, esetemben a szivattyúhoz 3x1-es kábel megy ki.

Az inverter transzformátorban van egy primér és egy bázis tekercs, a bázis a vékonyabbik, ha azt lekötöd nem tud elindulni az önrezgés így normális hogy nem fogyaszt, a pár tized ohm ellenállás az normális mert csak egy pár menet bázis van az inverter transzformátorban.

Lap alján, GYIK.

Kipróbáltam közvetlenül a napelemről a bojler fűtést.IGBT-vel kapcsolja a 1.5 Kw-os bojlert egy PWM jellel,amit egy limit(most 1.6 kW,de lehet nulla is) és a ház pillanatnyi terheléséből állítok elő.Fél 12-kor kapcsolódik be a PWM,látszik a limit az alján ami egyenes.Ahogy nő a napelem termelés a PWM többet kapcsol a bojlerre.Azután 12-től kb 1.5 órát közvetlenül van a bojler a napelemre kötve.Az inverter simán úgy érzékeli,mintha gyengébben sütne a nap és az MPPT-je bizonyára ennek megfelelően követi.

Szia!
Még? akkutöltő, BMS,230V inverter , 12V , 5V átalakitók.

Persze, megkérdezhetnénk, hogy "+vezérlő" csak ki/be kapcsolgatja a részegységeket, vagy az generálja az inverter-résznek a "hullámokat"...
Valószínű csak a gyártó tud hozzá bármit is szállítani...

Ez hogyan működik? Nem igazán értem, hogy hogyan növeli a hatásfokot a kompresszorból kijövő hűtőközeg további felmelegítése. Fűtésnél még érthető lenne, de a hűtésnél az lenne a cél, hogy a kompresszorból kijövő hűtőközeg gőzt minél alacsonyabb hőmérsékletre hűtsük. Erre van a lamellás kondenzátor, amin a nagy ventilátor levegőt hajt át. Ennél viszont a csöves kollektorban lévő forróvíz tovább növeli a hűtőközeg hőmérsékletét, és az kerül lehűtésre. Azaz a végeredmény egy rossz hatásfokú hűtés. Javítsatok ki, ha nem jól gondolom.
Ez nekem elsőre valami nagyon furcsa kamu terméknek tűnik.

Sziasztok!
Egy további kérdésem lenne:
Az inverter AC oldalára kerülő AC dobozba a kismegszakító és a túlfeszvédő mellé szakaszoló kapcsolót is kér a szolgáltató. Ezt nem lehet helyettesíteni egy, a kismegszakító értékénél jóval nagyobb értékű 2p kismegszakítóval helyettesíteni?
Úgy, mint ahogy a DC oldalon lévő olvadó biztosítékok mellett egy DC kismegszakító van kapcsolónak használva.

Annyi pénzt el kell szórni ezekre a plusz kacatokra, hogy már az inverterem árával vetekszik...

Sziasztok!
Akinek visszatáplálásos rendszere van, ki kellett építeni egy külön áramkört az inverter és a mérőszekrény között, vagy elegendő volt bekötni a ház elosztójába?
Arra az esetre gondolok, amikor a mérőszekrény kinn van a házon kívül, és egy kábelen megy be a házba a mért vezeték.

Én is a felesleges napenergiát hőmennyiség formában próbálom felhasználni.Nekem mindhárom fázison külön inverter van,egy hibrid akkuval és két visszatápláló,mindnek külön napelem paneljai vannak.Kiraktak a szaldóból 12 év után,más lehetőség nincs.Én is inkább a DC oldalt terhelném,jobb ha ez nem megy keresztül az invertereken.Viszont az inverterekből veszem ki a vezérléshez szükséges adatokat RS485 Modbus RTU-val.Itt minden szükséges adat megtalálható és az inverterek MPPT-je is rendelkezézre áll.

Ez bármikor visszaállítható lenne és nincs kapacitása a szolgáltatónak a folyamatos ellenőrzésre.

Már megjelentek olyan feltételek, hogy lépcsős teljesítményszabályozással és modbus kommunikációval is rendelkezniük kell 2,5kVA felett. Elég gyanús, hogy egyszer visszamenőleg is elő lesz írva egy otthoni vissz-watt védelem, jól járhat az a cég, amelyik majd - természetesen szolgáltatói jóváhagyással - adná ezeket az eszközöket.


Ha azonos gyártótól nézed, akkor legtöbbször igen. De 3db legolcsóbb 1 MMPT-s 2,5kW kínai inverter lehet hogy olcsóbb, mint 1db 7kW-os minőségibb inverter, és ott az előny hogy máris 3 MPPT-d van.

Szerintem le tudod engedélyeztetni a rendszered több inverterrel pl. 1x1kVA + 1x1,5KVA, vagy 2x0,75kVA + 1x1kVA, Growattnál vannak ilyen kis teljesítményűek, de az SMA 1.5-ös invertere sem volt annyira drága.

Még arra gondoltam, hogy akinek 3F van, beépíthet mondjuk 3*5 kW rendszert fázisonkénti inverterekkel. Ennek persze nem sok értelme van a gyakorlatban, mert sokkal drágábbra jön ki, mint akár egy több MPPT-s 3F inverter.
Én egyébként 1F rendszert akarok, 2.5 kW teljesítménnyel, de több MPPT-vel. (Nincs behozva a három fázis, de nem is kell nagyobb rendszer.)

Évekkel ezelőtt még 5kVA volt az egyfázisú rendszerből a max. Elsődlegesen ennek az az oka, hogy tudtommal jelenleg sem zárja ki semmi, hogy egy 15kW-os rendszert három egyfázisú inverterrel építs. Ilyen volt féláron vagy 6 különböző tájolás van, az ok mindegy, a szolgáltatót csak az érdekli hogy az inverter megfelel-e a szabályainak ill. a fázisok közötti névleges AC teljesítményben ne legyen meg az előírtnál nagyobb eltérés.

Nem tudom, hogy van-e jelenleg más korlátozás, vagy a konkrét terveket ilyen részletességgel ellenőrzik-e, mert így nem kizárt, hogy az egyik inverter hiba miatt kiesik vagy eleve úgy tervezik a rendszert, hogy az engedélyeztetés miatt ugyan szimmetrikus lesz, de az egyik inverterre csak a későbbi bővítésnél és napelem-telepítéskor kerül modul. Működik így is probléma nélkül, csak nem olyan kellemesek az üzemi viszonyok a szolgáltatónak. Szerintem ez a minimális fázisaszimmetria tartása sokkal inkább a kiesések és kártérítések miatt van, kisebb a valószínűsége, hogy a 253V túllépése miatt leáll az egész, ha az a 4kW is három fázisra van elosztva inkább.

Szerintem az egész inverter felvett áramát mért trafóstul, vezérlésestől, stb. Ez DC feszültségen történt, tehát az valódi hatásos teljesítmény, ami melegíti az egész kütyüt és persze pörgeti a villanyórát.

Az indukált feszültség nagysága nem függ a frekvenciától, csak a trafóra kerülő feszültségtől. Ha megterheled a trafót, akkor a frekvencia növelésével nő a trafó induktív droppja, emiatt fog csökkenni a szekunder feszültség. De a szekunder feszültség csak üresjárásban egyezik meg az indukált feszültséggel.

Óvatosan csepegteted az információt.
Ez tévedés lesz: "a bemeneti DC ágon..."! Egyenfeszültséget nem lehet transzformálni.
Az inverter említése behoz a képbe egy újabb nagyon lényeges paramétert, a frekvenciát. Ha nem 50 Hz-el hajtod a trafót, akkor jelentősen változnak a körülmények, és főleg az indukált feszültség nagysága.

31mA ezzel nem hinném hogy baj lenne. Ez 7W körüli nyugalmi, egy 500VA trafótól ez nagyon jó.
De megfordítva, mivel ez egy inverter, a szekundere a primer, a bemeneti DC ágon az egész cucc, vezérléssel tokkal-vonóval 9,4 wattot vesz fel, ebbe se lehet hiba.

Igen figyeli az állapotát és méri az ellenállást is a celláknak. Az a Multimeter engem vert át nem rendesen. Túl nagy a szórás már a tizednél is nem hogy a századnál. A másik dolog hogy jó lenne tudni hogy ténylegesen mekkora az eltérés minden egyes cella esetén a kapacitás terén. 40v ig lehet elvileg 0% meríteni de nekem a bms 44v inverter meg 46v esetén már megáll a meritésnél. Mert tervezem egy nagyobb bővítést kapacitás terén. Akkor még szeretném minél jobban összeválogatni az aksikat. Sajnos van hogy a 15kwh termelés kevés volt. Ezért napelem és akksi is fejlesztésre kerül. +3 a 7 mellé és még 7 darab egy mmpt töltés vezérlő segítségével közvetlenül az aksit tölti majd.

Ez jó ötlet, nyilván az inverter feszültségének beállításait változtatni kellene, de így nem kell plusz akku a teszteléshez.
Lehet, hogy még 24V-nál is elgondolkodom rajta, csak az a balanceremet zavarná meg, vagy le kellene szerelni.

Sziasztok,

Vettem egy ilyen típusú invertert. Ebben a webáruházban más típusú inverternél ki van emelve, hogy egyes típusú akkumulátorokat nem ajánlják a készülékhez. Itt merült fel bennem a kérdés, az általam vásárolt inverterhez milyen típusú akkumulátorokat csatlakoztathatok? Természetesen szem előtt tartva a feszültség értékét.

Ez még emésztem de egy biztos az inverter 800Hz és 110V-160V értékek kellenek nekem, és sajnos ezt kell szépen kapcsoltatni, ki - be egy 12-14 sequencer-el majd. Ha egy csati ugye végre jól fog működni. Sajnos akármennyit keresgéltem, EL wire-hez (nálam ugye ez EL paint de most ez midnegy) nem találtam más sequencert csak amit megosztottam. Egyszerűen nincs fent semmi... ezért is álltam ennek neki. Meg is csináltam egy hatos kivitelet, mikor rájöttem, hogy nem jó.
Remélem találok valamit ami működik mert ilyen sequencert még venni sem nagyon lehet...
Szóval meg kell csinálnom egy jót, nincs mese... Köszönök minden segitséget...

Szia!

A ) ha az inverter 1.2.3. bemenete csak diódákkal szokott közösitve lenni,
Ebből következöleg 1-2 panel eltérés lehet a stringben.Különben mindig a nagyobbik termel.

B) ha Külön MPPT töltőd lessz az akku kapcsaira kötve , ott is a panelszám/feszültség fogja meghatározni a töltőáramokat-eloszlását.
Megint csak a kiegyenlitett darabszám a célszerű.

A LiFePo4 akku nál is kerülném az 1C -t megközelitő töltőáramot --mivel a ciklusszám /élettartam is lényeges --Nekem!

Akkor meg tedd a maradékot a 3-asra. Az 1-esen nem fér el? Ha normál méretű tető akkor két sor el kéne hogy férjen egymás fölött, vagy ha nem, akkor is ha az a plusz 3db el van fektetve. Tehát egyik sor állítva a másik meg fölötte vagy alatta fektetve.
Az akkudat meg ne féltsd, az inverter töltője előbb hal meg mint az akkupakk amennyi áramot bír.
Az én lion pakkom is simán bírná a 60A-t de még sosem töltötte 45A-nél nagyobb árammal pedig 60A-es korlát van neki beállítva.