Sziasztok.
Segítséget szeretnék kérni.
Én egy "botcsinálta" hangosító vagyok és nagyon gyorsan kell ismeretet szereznem egy elektronikai problémában. Lehet hosszabb távon használni egy keverőt (Phonic MU1202) aminek leégett a trafója és egy másik keverő trafójával helyettesítjük?
A leégett tr. Kimenő 2x16,8 v ac, a helyettes 2x19,5 v ac, tehát majdnem 3v -tal nagyobb feszültséget ad a keverőnek.
Köszönöm a segítséget.
PL

Ezt nem javaslom. Tapasztalataim szerint a belső stabilizátorok egyszerű 78xx-79xx analóg (disszipatív) megoldásúak, amiknek a hőtermelése a bemenő feszültség növelésével nő, a hűtőlemezeket pedig nem mérik bőkezűen.
Nem reménytelen az eset, ha módodban áll megmérni az áramfelvételt és megfelelő soros ellenállásokkal beállítod a kívánt feszültséget.
A mérés idejére(!) a cucc kibírja a 3V többletet.

Köszönöm.

Sziasztok!

Bocsánat a ravasz kérdésért!

Melyik stab ic-vel éredemesebb... 78xx sorozat vagy LM1084 sorozat? Hangfrekvenciás kapcsolás...

A választás szempontjai:

- milyen feszültségre van szüksége az áramkörnek (mindkettő megfelel)
- mekkora az áramfelvétel (max1A 78xx, 5A LM1084)
- mekkora a bemenő és a kimenő feszültség különbsége (ha 2..3V-nál több, akkor az LDO - tehát a 1084 - előnyeit nem lehet kihasználni és drága. Ha a terhelés megosztható célszerűbb a több db 78xx alkalmazása - ha az áramfelvétel ezt indokolja.)

4-6V a feszültségkülönbség; ...de inkább az 1A körüli; ill. inkább csúcsterhelésen 1A-nál több...

Viszont akkor jön a következő kérdés... A 79xx hogyan váltható ki az LM1084 szériában?

Hamarabb célt érnénk, ha elárulnád: milyen HF-áramkört akarsz róla táplálni...
Séróból nem tudom van-e negatív oldali párja az LDO-nak.

Egy Canampot használok és a 7809 ill. 7909 szét van hajtva benne. Szerintem 2-3 Amperes stab IC lenne inkább az ami jobban bírná... (mert persze nem csak végfokból áll )

Szia! Mit kell érteni széthajtás alatt? A Canamp tápjának szűrését értem, van is rá ügyes megoldás. A tápfeszültség stabilizálása nem tudom mire lenne jótékony hatással.

Üdv mindenkinek!
Egy kis segítségért fordulnék hozzátok.Adott ez a tápegység elkészült megépítettem, névleges terheléseket rátettem .A gondom a 266/320V-os résszel van méghozzá az ,hogy nem 320V-lesz a végén a terhelt feszültség hanem 370V.Lehetséges ,hogy a rajzon van rossz kimenő érték feltüntetve ? vagy túlméretezett lett a hálótrafó és tartja a névleges értéket?Mert a 266V-ból üresjáráson elvileg 370V lesz számítás szerint.A kapcsolás egy cikkből van a terhelés pedig cikk szerint 2 db 230V/100W-os izzó sorba kapcsolva.Valami tipp ,hogy miért nem megy le 320-ra?

Mérd meg a trafón a 266V-ot .

Üzemi terhelésben a benne lévő stab ic-k túl vannak terhelve. Csak a túlméretezett borda tartja őket életben. ( iszonyúan forró ) Természetesen hibátlanul működik, de a gyereknek is építek egy canampot, és oda már ezt a stab-fűtőtestet nem raknám... emiatt keresek más megoldást.

Igen. Nézd meg a végfok rajzán, hogy mi van ott feltüntetve. Ez az a PL500-as féle?

Nem ez a 2005-ös Rádiótechnika évkönyvben volt 60.oldal körüli E130L PP cikkben.

Nem látom kivezetve a mínuszt (GND, test, közös, ...) Ha a -Ug-hez méred a 320 V-ot, hozzáadódik még ~33 V. Potméter állástól és terheléstől függően.

Pedig ott van: "0".

Írtam, hogy a váltót kell megmérni, csodák nincsenek. A rajzon megadott értékek nyilván a szerző által kivitelezett trafóra érvényesek, aminél csökkent a szekunder fesz. terhelés alatt. Ha a Tied "erősebb" akkor ez nem következik be és az 1,41-es szorzóval számolva jó is.

Igazad van, csak rossz helyen kerestem. Nem vettem észre a +-ok közé elrejtve. Máskülönben én is az erős trafóra tippeltem volna.

Sziasztok!
Megmértem ma a trafót és tápegységet.
Trafó szekunderen mérve U-üresjárási 285V U-terhelt pedig a rajzon is szereplő 266V
Akkor már csak ki kellen találni valamit ,hogy 320V legyen a végén , egy olyan áteresztő tranzisztoros megoldásra gondoltam mint ami n3-nál a 150V-ot állítja elő ugyan úgy áteresztő tranzistorral eldisszipáltatni a maradék 50V-ot.

Valahogy így.

Igen pontosan így gondoltam

Néha előfordul, hogy a szükségesnél nagyobb a trafó szekunder feszültsége. Ilyenkor szügségtelenül többet kell elfűteni a stabkockákon, mint kellene. Ennek az az oka, hogy nehéz úgy trafót választani, hogy nem ismerjük mekkora feszültséget fog leadni egy ismeretlen terhelésen.

Mivel a canamp "A" osztályban dolgozik, az áramfelvétele is állandó. Mivel nem spóroltál a pufferkondikkal, ezért elég alacsony a stab előtti fesz hullámossága. Aztán valószínű, hogy nem militari biztonság a cél, ezért nem lehet probléma, ha alkalomadtán leesik a hálózati fesz pár voltot, és belóg a stab IC szabályzási tartományába a még nem sztabilizált fesz.

Meg kellene mérni a stab IC be- és kimenete közötti feszt. Ha ez jóval több mint 4-5V, akkor a hálózati trafó szekunder tekercseivel lehet sorosan kötni egy ellenállást. 1-10 ohm közötti értékre lesz szükség olyan 2W terhelhetőségűből. Mivel sem a trafó belső ellenállása, sem az üresjárási feszültsége nem pontosan ismert elég nehéz lenne képletet alkalmazni. Marad a kisérletezés.

Az is megoldás lehet, hogy még a primer oldalon használsz egy soros ellenállást. Ide néhány száz ohm 2-5W lehet a szükséges.

Még tovább megyek. Néhány mikrofarádnyi kondenzátor (el kellene viselniük a hálózati feszt) sorosan a primer tekercsel hasonló eredményt hozhat. A trafótól függ az értékük, de esetedben olyan 3-10 µF között lehet valahol ez az érték. A kondenzátort illik áthidalni egy 10-100 kohm körüli ellenállással, hogy ne maradjon rajta feszültség kikapcsolt állapotban. Nem lenne jó egy áramütés így az év elején.

Az ellenállásokon és a stabokon együtt elfűtött teljesítmény így kisebb lesz, mint eddig a stabokon. Ha pedig az előtétkondenzátoros verziót sikerül megcsinálni, akkor meg még kevesebb.

Lepróbálom!

Mit értesz az alatt, hogy állandó A osztályban az erősitő áramfelvétele? Mi mozgatja vezérlés hatására a motorokat?

Az áramváltozás a hangfrekis sávban marad, ezt kiátlagolja a pufferkondi. A kivezérlés pedig nem befolyásolja a puffer töltőáramát.

Hogy hogy nem befolyásolja a töltőáramot? Ha teljes kivezérlésen vagyok ezek szerint ugyanannyi a kivett áram miatti töltőáram mint 10%-os kivezérlésnél?

Igen, de átlagáramról van szó, nem egy "perióduson belüli" pillanatnyi áramról..

És ezesetben (átlagáram) egy A AB vagy B osztályú között van különbség?

Természetesen "A" osztályú erősítő átlagárama állandó, hatásfoka kb. 50%. A "B" osztályú átlagárama a kivezérléssel változik, hatásfoka kb. 75%. Az "AB" vagy "csúszómunkapontú erősítő, valahol a kettő között van. De ha tanulmányozod a munkapont beállításokat, akkor magad is rá fogsz jönni a különbségekre..

Bocsi a kötekedésért de melyik az az állapot amelyik az állandó és a változó között van?

Itt a 3 beállitás. Ugye vezérlés hatására mintha a munkapontot tologatnánk az Ube-Ic karakterisztikán. Érthető amiket irsz viszont nem világos a B osztályban miért nem állandó az átlagáram. Attól hogy a karakterisztikában van egy könyök az a negativ periódusban is pont úgy megvan.
Érzem én hogy széllel szemben, hisz ti jobban tudjátok már, de lehet igy értem meg