Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Házilag építhető fémkereső
Ez igaz. A nagy keret az már nagy mélységre való, ott kb egy sisak számit kicsinek, de az is igaz, azt már 2 méteren is képes látni, persze egy jó géppel.
Más: Azt hiszem "rumcájsz" publikált egy leírást DD fej készítésről. Nem világos számomra hogy miért kell a beitatásos lakkozás, grafit spray-s árnyékolás.... Most néztem vissza a Discoveryről felvett "Hogyan készül a fémkereső" epizódot, ahol pont a Garret ace250 tekercs gyártását mutatták be. simán feltekerték a zománchuzalt a tekercstestre, majd ragszalaggal rögzítették. Ezt berakták a fejbe, bekötötték a kiegyenlítő panelt, a vezetékeket, és kiöntötték az egészet műgyantával. Hozzáteszem ez megegyezik a Cscope egyik DD fejével ahol szintén nem volt semmi extra. Tekercs bandázsolva, be a fejbe, pár ponton melegragasztós rögzités, és az egész kinyomva szilárd habszivaccsal, majd lezárva egy műanyag tányérral. Még Faraday árnyékolása sem volt.... Egyiknél sincs szó légmentességről, vagy egyéb bonyolult dolgokról, akkor az amatőr leírásban miért? Nem kötözködés, csak nem értem...
Köszönöm ismét.
Ma elmentem megvenni az alkatrészeket, minden megvan a kerámia- és fólia kondenzátorokat kivéve. Közben már megvettem a TN180 védőlakkot is, biztos ami biztos. A lakkot forrasztás után kell használni, eddig rendben de mi a helyzet a kétoldalas nyákokkal, az ültetési oldalon nem kell a védelem? Csak azért kérdem mert az alkatrészek alá igencsak nehezen lehetne befújni.
Köszönöm Cavalier.
Ezek szerint engem átvágtak (az IC-ket már csak itthon vettem észre), és most loholhatok vissza egy nyamvadt IC miatt amit ki sem cserélnek.
A védőlakk jó, alkatrészekkel együtt szokták lefújni a panelt...ebből nem csinálnak gondot....
Ne vicceljetek. Nem vagyunk gyár.
Ha olyan panelt akarsz, ami sokáig jó marad: 1. Eltávolítod a maszkot, alaposan kimosod a marató maradványait valami tisztítószerrel 2. Ellenőrzöd a nyákot, nincs-e alámarva, kimaródott-e minden, ha kell javítod 3. Ha javítottad, vagy az előző műveletek óta állt pár napot, zsírtalanítod 4. Kémiai ónozóba teszed 5. Forrasztható lakkal lefújod Ha akarod, lehet a végén lakkozni, az is véd a nedvesség ellen is. Azonban ha 1-5.ig nincs meg, akkor csak idő kérdése, meddig működik a kütyü. A kémiai ónozó kihagyható, de mindenkinek javaslom, ugyanis ez már egyből biztosít, hogy nem fog oxidálódni a réz, még akkor sem, ha a lakk sérül. Egyébként jól néz ki és a forrasztást is elősegíti.
Pff, és tényleg, én csak itt a hestore alatti adatlapokat néztem. Azt ajánlom akkor, hogy előtte mérd ki multiméterrel, az a legtutibb. Lomex.hu-n megtalálod a gyártókat a webshopban.
A négyes pontot azt senkinek sem javasolnám, sőt nagy ívben kerüljétek el. Tapasztalatból mondom.
Ne vicceljetek már! A 212 az 212. Akárki gyártotta is a bekötése ugyanaz. És ez igaz minden félvezetőre!
Csak az érdekesség kedvéért.... belenyomtam a műszerbe egy ilyet, egy olyat. a lábkiosztás ugyanaz, különben valamelyiket nem mérné meg....innentől, tökmindegy az adatlap, mérni kell...
Én is pontosan a napokban találtam rá a Youtube-on arra a hogyan készül részre, amiben egy koncentrikus fej gyártását mutatják be. Pontosan ez jutott az eszembe nekem is. Csak egy ovális vékony csévetestre tekerték a zománchuzalt, vékony szalaggal lefedték és kész.
Mivel már én is túl vagyok a tizen-sokadik DD fejpár tekerésen-nem igazán fantasztikus eredménnyel-, elgondolkodtam rajta, hogy nem kellene-e valahogy így is megpróbálni. Készíteni egy ilyen vékony D csévét. Szerintem pontosan azért van az a jelenség, amikor az ember egy rögnek vagy bárminek üti a fejet, hogy bejelez, mert nincs ami a tekercset belülről tartsa és az ütődéstől egy pillanatra berezzen a D forma. Szóval, ezen gondolkodtam, hogy valami ilyet alkotok. Más jellegű kérdés. Növekszik-e számottevően egy fémkereső érzékenysége, ha az adó oszcillátor jelét növelem? Próbálkozott már valaki ez irányban? Elméletileg szerintem kellene, de a gyakorlat lehet hogy mást mutat. Az általam épített keresőben 8V tápról az adó szinusz jele 15V csúcstól csúcsig. Építettem egy oszcillátort, próbapanelen +8, -6,2V-os táppal ,ami már 20-23V körüli csúccsal megy ugyanazon a frekin, viszonylag szép szinusz jellel. Lehet hogy ha még precízebben eltalálom a rezonanciát nagyobb is lesz. Még nem építettem be a keresőmbe, de ha időm lesz, kipróbálom. Egy újabb kérdés. Az egész érzékenység növelés dolog azért van, mert az első fémkeresőmmel dolgozom egy ideje, és a külföldi fórumon megadott érzékenységet nem tudom produkálni. Tényleg annyira meg tudja szívatni az embert az elektromos zajos környezet. A műhelyem közepén a földtől ugyan távol próbálom, már nem először, beállítani a DD fejet. Szinte mindig ugyanolyan eredménnyel. A műhelyben van ugye minden ami egy műszerésznél kellhet. Többet most nem kérdeznék. Üdv mindenkinek.
A tranzisztorokat nem tudom letesztelni, kb. egy hónapja a multiméterem beadta a kulcsot azóta pedig még nem vettem újat, amúgy is csak a dióda tesztelő részét tudtam használni, a tranzisztor tesztelő része vagy mindenre jelzett vagy semmire attól függően mikor milyen kedvében leledzett.
Más, a képeken látható KM-60 műszerdobozban melyik a legjobb panel elrendezés? A 001-es képen részben a doboz rögzítő csavarjai tartanák a panelt, előnye (szerintem) hogy 4 helyett csak 2 lyukat kell fúrni a rögzítéshez miközben alatta rengeteg hely marad egy későbbi bővítéshez ami alatt lítium akkumulátorokat és a hozzájuk való töltő elektronikát értem. A 005-ös verziót már sajnos agyon kell furkálni és a hely is szűkösebb, 008 úgyszintén. A panelt ugyan rögzíthetném a doboz felső részében is, de nem szeretném telefurkálni és csavarokat látható helyen hagyni ha nem muszáj. Más, a nyomógombba teendő tasztgomb helyett használható a rar-ban levők egyike (a lényeg hogy ne kelljen zsugorcsövezni)?
Eddigi kérdéseid alapján nem járnál jobban ha mégiscsak vennél egy készet?
Mert ez a "hogy tegyem a dobozba", már nagyon arra hajaz hogy egyedül semmit sem tudsz megoldani. Márpedig arra számits hogy a géped nem fog működni, elsőre, oda már műszer és tapasztalat kell. Azt pedig feleslegesnek tartom hogy máris dobozt vegyél, és azon gondolkozz hogyan tedd a dobozba, mikor még meg sem építeted és nem is működik a készülék,. A dobozolás, huszadrangú kérdés, majd akkor gondolkodj rajta, ha már minden működik. De ha ennyire nem világos sok dolog "a tranzisztor tesztelő része vagy mindenre jelzett vagy semmire"akkro inkább vegyél. A tranzisztortesztelő rész, nem jelezni szokott hanem mérni, mégpedig áramerősítést, és azt számszerűen mutatja. Feltéve ha lábhelyesen tetted bele a tranyót.... de ezek szerint (ne vedd rossz néven) mérni sem tudsz egy műszerrel, akkor hogy a fenébe akarsz nagyságrendekkel bonyolultabb méréseket kivitelezni, értelmezni ha alapvető hiányosságaid vannak. Szintén ne vedd rossz néven, de tényleg igaza volt köbzolinak.... inkább vegyél, mert amit elköltesz most az építésre, az kidobott pénz.
Kipróbáltam a lemezes megoldást (lemezem nem volt, úgyhogy maradt a vastag kartonlap). A végeredmény nem lett olyan szép, mert 10 kör után nagyon össze akartak csúszni a menetek, de valahogy megoldottam.
Az érzékenység viszont feltűnően nem javult semmit (~15cm 5Ft), pedig valamennyire a söntöt is rászabtam a tekercsre (az előzőnek 1k kellett, ennek meg a 'gyári' érték'). Még megpróbálom potis megoldással teljesen összehangolni, hátha az segít valamit. Elképzelhető, hogy a lakásban rosszabb az érzékenység, vagyis hogy a zavarok miatt lentebb kell vegyem a thresholdot, hogy elhalgasson? Számíthat ez -10cm-t? Vagy lehet-e az, hogy maga a pcb layout rossz, és amiatt fele akkora az érzékenység...?
No jó, de mekkora tekercset csináltál? Van tekercs számító a neten, keress rá, de elég nehéz használható adatot kicsikarni, mert hát ezek nem a megszokott tekercsek
 Szóval itt is az a módszer kell, hogy menetenként leszeded és nézed közben. A söntöt teljesítménypotival érdemes, szénréteget nekem ütött már át.
A 10 éve épített keresőm is ezzel van ónozva, ami nem keveset volt terepen. És jó néhányszor vízben, már a belseje.
Egyet lehet vele elcseszni, ha nagyon sokáig benne hagyod. 10-15 perc elég szokott lenni, 1-2 órótól semmi gond, de egyszer én is benne hagytam éjszakára és megmarta a nyákot.
Sziasztok!
Érdekelne milyen csatlakozót érdemes használni a tekercs csatlakozásánál egyszerűbb PI gépeknél
Szerintem beépítheted az RCA csatit, a BNC mondjuk jobb mechanikailag csak jóval drágább, még szóba jöhet
a koax kábelhez gyártott csatik, úgy is árnyékolt kábelt kell használnod.
A kábellel kapcsolatban - több helyen említenek egy bizonyos 'RG' koaxot, hogy ezzel érdemes a fejet az áramkörhöz kötni. Azt is olvastam, hogy nehéz ilyet szerezni. Mik az alternatívák?
Ok, hogy árnyékolni kellene, de az növeli a kapacitást... Vhol írták, hogy a natúr TV-s koax is jó - ezt tapasztalati úton cáfolhatom 
RG milyent? Mert pl. az RG58 az amin az ethernet ment "régebben". Olyanom van még egy fél vagonnal.
http://en.wikipedia.org/wiki/Coaxial_cable
Elnézést, hogy beleszólok. Nem szerepel a terveim között semmilyen fémkereső építése.
A koax kábel használata stabil struktúra, és a kapacitását bele lehet számítani az áramkörbe. Ha pedig lehetséges lezárások között üzemeltetni, akkor a kapacitás igazából nem is számít. A koax csillapítása ami számít a lezárások között, de ez az alkalmazott frekvencián, és hosszban nem számottevő. Ezek miatt szinte mindegy, hogy milyen koaxot használunk. Az RG 58 azért jó, mert hozzá kapható a legszélesebb csatlakozó választék. A BNC -t nem igazán javasolnám, akkor már inkább a TNC csatlakozó jöhetne számításba, ugyanolyan mint a BNC, csak mechanikailag erősebb, csavaros kivitel, hordozható rádiók antenna csatlakozójaként használják. De sokkal inkább N csatlakozót javasolnék, ennek van vízmentes kivitele, és mechanikailag igen stabil. Ha vastag koaxot RG6U típust használnánk, annak kisebb a kapacitása is, és a rávaló N csatlakozóval meg lehet oldani az egész fej szárastul való mechanikai csatlakozását is. Egyébként az RG93 koaxkábel kifejezetten kis kapacitású, oszcilloszkóp mérőfejeinek, és autórádiók antennájának csatlakoztatására használják.
Mielőtt nagyon belemélyedtek a koaxkábel rejtelmeibe....fémkeresőhöz keres kábelt nem egyenesvevőhöz.
Ha koaxot tesz egy fémkeresőre, akkor a Kossuth-tól a Petőfi-ig mindenre jó lesz a gép csak fémkeresésre nem. PI-rendszerű gépekhez, Tasker gyármáynú kéteres árnyékolt mikrofonkábel kell abból is a 0.25 awg jelölésű. (két ér+árnyékolás) Ez a vastagabb vezetővel rendelkező tipus, a 0.23awg pedig a vékonyabb. Csatlakozónak pedig a hozzávaló dugó aljzat páros, 3 érintkezős, csavaros rögzítésű. Egyik sem olcsó, viszont tökéletes.
Most hétvégén voltam kint a "kicsi" gépemmel a Duna parton, pénzeket szedegettem, 20cm mélyről sóder+iszapból. Nem zavarta se mobil, se nagyfesz, se víz, se hőmérsékletváltozás.... pedig nem csak a parton, a vizben, víz alatt és iszapba nyomva a fejet is keresgéltem.
Jött is egy érdekesség, "Magyar Királyi váltópénz" "1894" "1 K B".... fogalmam sincs milyen pénz lehet....egyik oldalán a magyar korona....
Hát ilyet én is találtam csak kereső nélkül
 
Sziasztok!
Nem tudom okozott-e már gondot valakinek a nyélkészítés, annak egy kis segítség: Horgászboltból spiccbot darabok (ingyen odaadták a romokat) felvágtam 3 darabra faragtam bele fenyőből összeillesztő profilokat fekete ragasztóstifttel összeragasztottam. A könyöktámasz pedig egy PVC lap meghajlítva és arra szilikonnal egy szivacsos párnát ragasztottam. Így a nyél összetolható egy illesztésnél és nagyon könnyű és kényelmes. Az egész kb 600Ft volt  |
Bejelentkezés
Hirdetés |
