Munkapont szempontjából a kapott feszültségérték a lényeges, teljesen mindegy, hogy akkumulátorból, szárazelemből, trafós-egyenirányítós-pufferkondenzátoros tápegységből származik. A cső ezt nem "tudja". Ha a segédrácsfeszültséget 250V-ra állítod be, nem kell 180 Ohm -nál feljebb menni a katódellenállással. A trióda is működik a 10M-ás rácslevezetővel, erre számos kapcsolási példa található a gyári készülékek között is. Természetesen lehet tenni katódellenállást (erre lehetőséget ad az a tény, hogy külön van kivezetve), de akkor a rácsot max 1M-val kötjük testre.

Vagy fordítva! Nem hiszem, hogy egy egyszerű kimenőnél ennek különösebb jelentősége volna, inkább a primer, és a szekunder (visszacsatolás esetén) fázishelyzete a döntő (ha mindkettőt megcseréled, ugyanott vagy, mint előtte)! Még a pentóda katódjába sem kell a 2W-os ellenállás ( Ajánlott beállítás esetén: P=InégyzetXR=0.041X150=0,252W Még a fél Wattos is elég. A triódáéba pedig nem jó a 150 Ohm . Ha teszel, akkor kb 1-1,2K kéne, sacc/kb. Ezt hidegítheted egy 100 µF 16V-os kondival.

Ezzel ne komplikáljuk a kolléga életét, egyébként sem teljesen világos, mit mérsz. Ha az 1. anód alatt a triódáét érted, ehhez az is fontos, mekkora a tápfesz. A pentódáé ekkor semmi esetre sem 230-235V, de fordítva sem lehet igaz.

Az, hogy a két kondi közé mekkora ellenállás kell, az határozza meg, hogy mekkora áram folyik rajta (5-5,5mA), másrészt, mekkora feszültségből mennyit akarunk a szűrőkondin (Up-Usz). Innentől a jó öreg Ohm bácsi mindent meghatároz. Ha 50V-ot akarunk "elveszíteni" (ami azért nem kevés már) R=9,1K Ohm , akkor P=Unégyzet/R= 0, 275W. Ha kevesebb feszültség "esik áldozatul" [mint a Te 2k Ohm -os ellenállásod esetén], akkor még ekkora teljesítmény sem jut az ellenállásra. Ezt már számold ki Te!
ECL, és PCL között fűtőfesz differenciák vannak, csak a trafó átkötésével csereszabatosak.

Elnézést, ezt kicsit elszámoltam, a valós terhelés 180 Ohm -os ellenállásnál (megtévesztett a trióda katódjába lévő 150 Ohm , evvel számoltam) P= 0,303W, de ebben az esetben is elég a fél W-os.

Rosszul.
Most nézegetve a karakterisztikát, 400 V körüli táppal 2,5-3,3 K katódellenállásnál lehet kihozni a maximumot 2*100K munkaellenállásnál ECC83-al ebből a katodinból (-2-2,2 V rácselőfesz).

Egy 807-es PP-t nemigen lehet katodinnal kivezérelni, kell utána még egy erősítő fokozat, ahogyan Imi felemlítette. :yes:

Üdv! Én csak megosztottam a tapasztalataimat hogy nekem ugyan ez a kapcsolás ugyanolyan kimenővel hogy működik tökéletesen hiba nélkül. Az egyenirányítás azért sajnos mert bár nincs köze tényleg, de én is csővel akartam. (a most készülőben már az lesz)
"Idézet:
?Nekem az első anódot méri az erősítőbe épített kis műszer az 240v körül van, a második akkor szerintem 230-235v.?

Ez viszont az én figyelmetlenségem mivel elírtam. Az az érték a tápegységnél az 50u-s kondi első feléről jön le az ellenállás előtt és azt méri. De pl. nekem a fél wattos ellenállás 3percig bírta de talán azért mert a régi zöld ellenállásokkal építettem amikkel anno építették rádióba tv-be a csöveseket. A 270 ohm pedig úgy jött ki, hogy huzalpotival állítottam addig míg meg nem szűnt a torzítás ez épp 272ohm volt azért írtam annyit. Csak ezt szerettem volna de mondjuk a csövek se egyformák a szórásuk miatt. Csak gondoltam leírom mit tapasztaltam, mivel 2-3 ellenállás beforrasztása még nem tesz tönkre semmit.
Annyit még hozzá, hogy mikor pcl-el próbáltam akkor a fűtést kapcsolóüzemű külső tápról kapta de az csak próba volt, nincs jelentősége.

Igen, részben eltaláltad Gábor hatását.
Egyelőre ez csak próbálgatás. Én úgy képzeltem, hogy a végére egy long tailed 6n6p kerülne, a katodin az csak egy ideiglenes megoldás. De ezek még képlékenyek.
A cél most az, hogy a végfokozatból valamilyen formában sikerüljön kipréselni az áhított 60W-ot. egyelőre ez a mostani kapcsolás hozta a legjobb eredményt. Az SRPP azért tetszett meg, mert nagyon szép jelet sikerült elérni vele, de valószínűleg, ha marad ECC83-as az első cső, akkor sima anódkövető lesz. Ezután kellene valahogy fordítani. A végére (a te hatásodra ) szeretnék bele NVCS-t is. Ehhez kell a meghajtójelnél "tér". Az nem zavar, ha csak 1-1,5V hajtja kia végfokot 80W-ra, mert már látom, hogy a valóságban 30W-nál ide a szobába nem kell több, de azért nem árt, ha van tartalék. Ma lesz rá időm, hogy a a katodinnal kísérletezzek.

Megcsináltam Cirok Laci féle gu50 PP végét 6n6p csővel, de nem direkt csatolva (tettem félmegás rácslevezetőt). Sajnos a végeredmény nem lett jó, sőt. A kipróbált 6n6p két oldala között kétszeres különbség volt. Nekem az az ECC88+6N6P is nagyon tetszett, de Nálad már ugye próbáltuk és a 88-as szikrázása lett a vége, ami elvette tőle a kedvemet. A meglévő trafóról nem tudok elővarázsolni -50-80V ot az E88CC katódjára, de még lehet ezt is megpróbálom újra. A DC csatolás jól megnehezíti a felkészültségem miatt is.

Semmi gond a leírásoddal, valóban nem teszel kárt semmiben, ha ezeket a változtatásokat megléped. Én meg azt szerettem volna leírni, hogy egy "hivatalos" méretezést honnan közelítünk meg. A cső adatlapját szemlélve, stb, stb, .......

A CHZ által létrehozott áramkörök nem igazán igényelnek áttervezést.

Persze ez egyértelmű. Véleményem szerint (persze ezt más máshogy láthatja) egy ilyen egyszerű kapcsolásnál főleg deszkamodell korában még egy kis kísérletezés megelőzhet némi számítást, és még aki szereti azt szórakoztatja is. Persze egy komolyabb erősítőnél a hivatalos méretezést már én sem kísérletezéssel oldanám meg. El84-el építkezem épp, ahhoz már nem lesz elég kísérletezgetni úgy érzem.

Helló!
Vannak PP erősítők, amik 500-550V anódfeszültséggel működnek.
Hol lehet kapni olyan elkót am jó ezekhez ? Mert én eddig 450 V-nál nagyobbat még nem láttam neten sem.
Kösz !

Akkor kettőt sorbakötsz, és a kondikkal párhuzamosan teszel egy 1 Mohm ellenállást. A "felső" kondi jó szigetelésére figyelj.

Kösz !
De akkor ugye az összkapacitás a felére csökken, nem ?

De, bizony. A mai kondik mérete, ára nem annyira tragikus, hogy ezt ne lehetne még egy párral kiküszöbölni.

Nézd. A csövek őskorában pufferkondinak 6 - 10 µF -ot használtak, és az sem volt különösebben brummos. Ha csöves egyenirányítást használsz, ott nemigen lehet 50 - 60 µF -nál nagyobb kondit használni. Most meg léteznek 220 µF/450 V -os kondik.

Kösz !
És az 1 MOhmos ellenállás az miért kell ?

Na és mit tapasztaltál , egyáltalán szóra bírtad , milyen beállítással próbálkoztál ?

Azért, mert a kondenzátorok szivárgási árama nem egyforma, így a feszültség elosztása sem lenne egyenletes. A két párhuzamos ellenállással (én az értékét Voltonként 1k Ohm környékére tenném) az egyenletes osztást "rákényszerítjük" a soros kondenzátorokra, így nem állhat elő az az eset, hogy az egyiken a névlegesnél sokkal kisebb, míg a másikon a határfeszültséget meghaladó érték áll be.

Ezt igazolhatom több esetben , gyakorlatilag lehetséges de nincs értelme semmi áttervezésnek ,egyéb iránt csak halkan mondanám a GU50pp az nem kis falat.

Itt pont a példa az emlegetett GU50pp -nél is 500Volt anódfeszt használ az erősítőm és két kondenzátor sorba kötésével mertem én is csak alkalmazni a kondikat .
Bővebben: Link

APT100 kimenő vasára hány wattos PP készíthető hifi minőségben? Tudja valaki?

Kösz, mindenkinek !
Még a végén én is kitanulom a "szakmát" !

Szerintem a fele mint amire kitalálták , de mekkora is az a vas ?

Üdv! Mint említettem el84 se-n dolgozok. Itt a rajz. http://www.bonavolta.ch/hobby/en/audio/el84_1.htm A deszkamodellt fokozatosan hoztam össze először el84 aztán ecc82 második fele, végül ecc82 első fele. Ha a második fokozatra jelet adok minden stimmel, szól ahogy kell igaz még nem vezérli ki szerintem teljesen. Az elő fokozattal(első trióda) van gond ami lehet abból ered hogy nincs 1k ohm os potim. 47 k-s volt a legkisebb, azzal fél állásnál megszólal, a többinél vagy hangosan búg vagy sípol. A második fokozat rendben van de kéne az az első fok is... valamint búg is kicsit igaz még nincs benne minden szűrőkondi és a fűtést is váltóról kapja nem úgy mint a rajzon nem tudom szükséges e. Annyi kérdésem lenne, hogy az segít e ha az első trióda rácsára a poti helyett 1k ohm os ellenállást teszek, és ugyan úgy mint a többi helyen 100nF-os kondival csatolok egy más értékű potmétert?

Szia, A ráhatásom nem teljesen igaz, mert azzal ugye én is tisztában voltam hogy a katodin nagy bemeneti ellenállására nem túl jó kicsi kimeneti ellenállású SRPP fokozattal dolgozni, (illesztési szabály), ezért én elsősorban a sima anódkövetős meghajtását javasoltam a katodinnak, csak valamilyen oknál fogva Gábor sajos nem ért el jó eredményt vele. Nagyrészt interetes beszélgetéssel próbáltam neki távolról segíteni, ami nem egyenértékű azzal ha ott helyben tudok ülni, ezért megpróbálta az SRPP-t is. Az elsődleges cél ugye az volt, hogy tudják-e azt a teljesítményt amire tekercseltük a már bemutatott kimenőket. Ha sikerül kihozni a kívánt 60W ot, akkor megcsináljuk a rendes meghajtását neki, a Williamson elvet favorizálom én is, hogy ne az amúgy is kicsi és asszimmetrikus terhelhetőségű katodint terheljük a nagy végcsövekkel, ezzel az áramkör torzítást minimálisra csökkentve.

Nálad mégse ment...

Persze ez inkább a bénaságom jele.

Neki fogok ugrani még egyszer majd. Ma mégse volt időm ezzel foglalkozni. Engem a 6n6p cső izgat, de nem mindenáron. Van egy jó tungsol 12AX7-esem, ezért erőltetném az ecc83-as megoldásokat, de az ecc85-től se zárkózom el (ebből is van pár darabom).

Mi lenne, ha valaki egyszer egy ECC99, 6N6P,E182 CC ,5687 katodinnal próbálkozna??, a nagyobb pentódák/sugártetródák meghajtásához? Előtte meg egy nagyerősítésű fokozat lenne? Amúgy az igazi meghajtás a Williamson

Hehe. Halkan jegyzem, ide meg, hogy én megépítettem az Ágoston könyv béli ECC82-es Williamson meghajtást is a ketyerébe és hát a végeredmény hagyott némi kívánni valót maga után - műszeresen is meg hangra is - holott egy bevállt kapcsolás. Valószínűleg ott is én néztem be valamit.

Én azt nem értem, hogy az APX100 és az AV760/c simán jól működött egy nyamvadt 6n2p csővel, ami egy anódkövető fokozatot és egy katodint alkotott. Nem 775mV ról ghajtotta ki őket, az biztos, de értékelhető eredményt hozott és csővoltmérővel is leadták a 25-28V-ot a hangszóróra.

Röhögni fogsz, majdnem megpróbáltam. Ugyanis a terv az volt, hogy elsőként egy jól működö 82-es katodint építek, majd a csövet 6n6p-re cseréljük és azzal játszunk tovább. Eddig még nem jutottunk el. Én úgy tudnám elképzelni, hogy a 6n6p két felét párhuzamosan kötöm, és úgy katodint belőle. De az itt elmondott tulajdonságok miatt én nem szeretném, ha egy katodin lenne a végső meghajtó fokozat is. Igazából 4 novál csőnek van helyem, ebből egy biztos, hogy EM84, a többi hely még alakulhat. Alapvetően a "keep it simple" mentén mozogtam, felesleges 3 csővel hajtani szerintem.

Van egy titok. Már nem is az. Williamsonnál nem az erősítő elejére csatolunk vissza. Máris egy kondival kevesebb van a hurokban..

Ezt megjegyzem.
Az eddigi megépített változatok egyike sem tartalmazott visszacsatolást (a kimenetről). Úgy voltunk vele, hogy az erősítőnek nvcs nélkül is jól kell szólnia. Ha ez megvan, akkor jöhet a visszacsatolás is.

Még egy kis ezotéria. Volt itt régebben egy erősítő (6p41c csővel), amit tetródába kötött 6E5P csövek hajtottak (anódkövetőkeént, a fordító az első cső anódjáról kapott leosztott jelet). Megépítettem ezt is és sikerült szimmetrizálni. Sajnos a kívánt telejsítményt nem tudotam ezekkel sem elérni, de szólt és más hangja volt. Eddig még csak olyat hallottam, amiket ECC csövek hajtottak. Tudtam elmondásokból, hogy hallani, ha más, de most ki is próbáltam és tényleg. Nekem ezek a csövek is tetszenek. Joepapa elképesztő mennyiségű írásából próbáltam dolgokat kihámozni.