Ne tessen az Úr aggodalmaskodni, teljesen mindegy, hogy ott 1, vagy 47k Ohm -os potméter van. Egyébiránt nem is értem, mi ihlette a tervezőjét, hogy oda ilyen szokatlanul alacsony értékű potit helyezett el, az általad beépített az inkább a szokásos (a mai dobozos készülékek - tuner, deck, CD-játszó, stb - is ilyesmi impedanciára szoktak dolgozni). Tehát, nem az a baj. Valami parazitakapacitás megszórja a végfokról, pl. Ebben az irányban kéne elindulni, nincs igazán katódkondi nélkül nagy erősítése (10 alatt), nem hiszem, hogy annyira gerjedékeny lenne.

Ez a távlati cél!

Joepapa írásaival nekem csak annyi volt a gondom, hogy a tapasztalatai máshol reprodukálhatatlanok voltak (a "mellékkörülmények" sehol sem egyeznek meg a az általa létrehozottakkal). Ezért azt gondolom, hogy hiábavalóság volt leírni nagyrészt, ha más nem tudja azt kamatoztatni.
Csak halkan jegyzem meg, hogy a csövek anódfeszültség késleltetésén akasztottuk össze a bajuszt. Szerinte nem kell, ennek ellenére sokan készítenek itt is valamilyen elvű késleltetést. Én is ehhez tartom magam, sok baj nem lehet belőle.
Ez a visszacsatolós dolog legfeljebb a triódás (ellen-ütemű) végfokozatokra igaz. A pentódák torzítása sajnos sokkal gyorsabban, és magasabbra emelkedik, és ráadásul kellemetlenebb spektrumú is. Pár W felett már egy ilyen nagy végfok sem fog pont úgy szólni, ahogy szeretnéd.

Értem. Lehet a poti is rossz vagy kontakthibás... át kéne már néznem ezeket az ezer éves alkatrészeket. :S Egyébként van 50k ohm os sztereó potim , egy hasonló kapcsolásban az van elől. Azt hiszem ő lesz az áldozat. Még a "készülék" erősen deszkamodell, többek között nem találtam 100u/63v- os kondikat így 10u-s ment oda arra a célra hogy megmérem mekkora feszültségre kell mert 35v-os a legnagyobb jelenleg itthon. Egyébként az első fokozatnak tényleg nemlehet túl nagy erősítése mert mikor középállásban volt hang akkor gyakorlatilag ugyan azt a hangerőt produkálta mint ha a 2. triódáról hajtom. Nem akarok hülyeséget beszélni, de nem lehet hogy annak az első fokozatnak több az impedancia illesztő szerepe mint az erősítésé? Még valami. Ennyire érzékeny lenne a búgásra hogy 10000u-s kondi kell fűtésszűrésnek? Mert bár életemben ez a 2. működő csöves erősítőm de még ilyennel nem találkoztam.

Nem impedanciaillesztő, mert ugyanabban az alapkapcsolásban dolgozik, mint a 2. Inkább arról van szó, hogy az ECC82-nek sokkal kisebb az erősítése, mint pl. a 83-asnak, így a pentódát az egy fokozat nem képes kellően kihajtani (főleg nem ilyen erős visszacsatolás mellett! esetleg azon "lazíthatnál", mondjuk az EL84 ábrája feletti 100 Ohm -os ellenállást cserélhetnéd egy nagyobbra, akár 1k Ohm -ig is felmehetsz, ez esetben nem is biztos, hogy szükséges az 1. fokozat). A triódát - szerintem - itt még váltakozófeszültséggel is lehetne fűteni.

A 10 µF - főleg a pentódánál - borzasztóan kevés. Igazából a 100 µF is az. Nem is értem, miért van ez a csöves téveszme, de gyanítom, azokból az időkből maradt ránk, mikor még egy 100 µF -es kondi igen nagy értékűnek számított (és nem is volt nagyon nagyobb). A rádiókban ez elég is volt, hisz nem akartunk 100Hz alá nagyon lejönni az alsó határfrekvenciával. Manapság a nagyobb értékű kapacitások is könnyedén beszerezhetők. A pentódánál ne tegyünk kisebb kondit 470 µF -nél, de az 1000 µF sem problémás, és valamit ér már alacsonyabb frekvencián is. A feszültségtűrésre vonatkozóan is túlzásokba esnek a rajzon (nyilván, ilyen akadt a kezükbe), mindkét helyre megfelel a 16V-os kivitel.
A triódánál persze jó a 100 µF is.

Köszönöm kipróbálom. Most hogy visszaemlékszem az ecl86-hoz is 470-es kellett 16v-os. 470-es meg 1000-es kondi meg van tucatszámra akár 100von felülim is a trióda meg kap akkor 100u-sat. Már csak azt nem értem (nyilván az én tudatlanságom) hogy ugye az ez81 adatlapján kondinak max 50uf-van feltüntetve jelenleg 1db 100u-s van benne a kapcsolás szerinti. Ez nem okoz gondot? Bár kb 10 percet szólt vele gond nélkül.

A EZ-nek azért van megadva az adatlapján ilyen alacsony érték, mert bekapcsolás után - mikor felfűt a cső - a trafóról érkezik a váltó, miközben a kondenzátorban nincs feszültség. Ilyenkor kívánatos, hogy a kondenzátor feszültsége a lehető leggyorsabban emelkedjen,mert addig csak a trafó tekercsének Ohm -os ellenállása, és a cső belső ellenállása korlátozza az áramot. Ez sokkal nagyobb, mint a névleges áram, rövid időre túlterheli a csövet. Ha túl nagy lenne a kondenzátor, a töltése hosszabbá válna, ezalatt károsodhat a cső. Ezért inkább több kisebb kondenzátort kell alkalmazni, szűrőtagokkal.

Mondasz valamit (bár a 760C azért más tészta kicsit), lehet hogy gerjedés problémád van elsősorban. Meg kellene próbálni beépíteni a katodin rácsa és test közé a BEAG-nál szokásosan használt 47pf+10K soros tagot, biztos nem véletlenül használják a nagyobb kivezérlésű katodinoknál....

Értem. Akkor így fogok tenni 50u -sból úgyis könnyebben találok (abból van több).Azt hiszem elég infot szereztem így folytatom az építést köszönöm a tippeket!

Nem voltam egyértelmű, de igazából az APX esetében (és sok régi EAG 807-es erősítőnél, pl. AV750) a gyári kapcsolás sem erőteljesebb. Az AV760 természetesen egész érdekes meghajtást használt, de mi Gáborral nyáron még az eredeti dobozába beleépítettük az említett 6n2p-s katodint és úgy is jó volt. Arra nem emlékszem viszont, hogy szkóppal mértük-e.

Tehát akkor 50 µF fölé is lehet menni, csak kell valami "áramlassító" ellenállás ?

Üdv! Na bejött a dolog kicseréltem a két kondit, a pentóda katód kapott 1000u-t a trióda 100-at, az első fokozat elé 50k ohm os poti és mintha kicserélték volna. Se gerjedés se torzítás se semmi. Megkockáztattam és közvetlen tettem az ez-re 300u-t és a brumm teljesen megszűnt létezni de persze ez nem marad így.

Erre kérhetnék példát? "raktáron" jelenleg e célra sajnos csak egy 100 és egy 200u-sat találtam, vagy pedig a cső eredeti 50 éves kondija de azt inkább nem kötöm rá.

C-R-C szűrésre kell gondolni, vagy C-L-C-re. Az első puffer legyen 50uF, aztán L vagy R (áramkorlát) és utána mehet a menet.

Az EZ81-es katódjára egy 47 µF , majd kétfelé ágaztatod (sztereó rendszernél) két ellenállással (fojtóval), majd újabb kondik (ezek már lehetnek akár 220 µF -esek is), és további szűrő ellenállások, kondik a segédrácsnak, előfoknak. Ahogy a rajzon.

Azért meg kell valahol húzni a határvonalat. Ha túl nagy az anódköri ellenállás, elhúzódik a töltés, és alacsonyabb lesz a feszültség. Ezért nem lehet a kondi értékét megkötések nélkül növelni.

Igen, kell és vegytisztán le vagyon írva a cső adatlapjára. DIREKT nagy impedanciájú szekundert használtak a csöves egyenirányításnál. De az egy régi történet, manapság más szabályok/irányzatok vannak, lehet jobb is, roszabb is, inkább a történet egy hitvitára kezd emlékeztetni.

Világos. Csak találok bele 47-eset, ideiglenesen megfelel bár úgysem úszom meg és egyszer át kell mennem a szomszéd városba kondikat venni addig megfelel. Gondolom az eredeti (61-ben vagy 2-ben gyártották) kondi kapacitás-szegény, de kapcsolóüzemű tápokban biztos találok. Van egy tucattal. Akkor megcsinálom a rajz szerinti szűrést annyi módosítással, hogy a kapcsolás szerint az ez81-nél 2x100u van, én ide 2x47 et teszek, utána beteszem a 200u-sat úgy megvan a 300u aminél már nem hallatszik brumm.
Az ecl86-os erősítőmbe egy régebbi a csőhöz való graetz van (ez volt a készülékben amiből kaptam) gondolom abba ha beteszek pl 200u-t akkor nem érvényes az az eset mint a csőnél.

Jobb a szűrés hatásfoka, ha nem egylépcsős, a kondenzátor egyenáramú szempontból szakadás, tehát az nem osztódik le a szűrőláncon [természeten a fogyasztó által mégis esik a szűrőellenálláson feszültség], míg a váltakozókomponensből a kondenzátor impedanciáján esőt kapjuk [ha lehetőség van nagy szűrőellenállást - vagy esetleg induktivitást - használni], ami lényegesen kisebb érték.
A diódahíd még nagy valószínűséggel szelén, elég kis terhelhetőségű szokott lenni (H250K75, pl.), az ilyen jelű mindössze 75mA-t tud. A feszültségesése is jóval nagyobb, mert több sorba kapcsolt szeléncellát alkalmaznak benne. Bár korábban egy leírás méltatta, már nem egy hálózati trafót kellett miatta cserélnem, én nem használnám, a továbbiakban akár 4 db 1N4007-tel is ki lehet váltani, melynek rögvest 1A lesz a terhelhetősége. Kisebb trafók esetén (60-100VA) valóban nem kell semmilyen védőellenállás (bármekkora kondihoz), nagyobb trafó estén már nem árt egy 5-10 Ohm -os a diódahíd elé.
Csak érdekesség, hogy egy 170V 500VA-es trafó után kötött 3300 µF , 350V-os kondi elé már mindenképpen kellett egy korlátozó ellenállás. Kipróbáltam nélküle - borítékolva a végeredményt - a BY238 "eltűnt" a lábairól. Szegény BY133 sem bírta. A nagyobb fajta diódák már eleve egy 6,8 Ohm , 10W-os ellenállással kerültek beépítésre, gond nélkül üzemeltek.

Hát ha úgy nézzük ez 3 lépcsős lesz. Majd variálgatok óvatosan persze.
A diódahíd valóban az csak H250K100 ha jól emlékszem. Eredetileg a srác úgy adta a hálótrafót hogy az egy velence deluxe trafója volt anno diódával kondival együtt ezért használtam ezt. A trafó szerintem jóval 100va alatt van. Kicserélem benne a hidat 1n4007-re (mikor építettem az erősítőt nem volt kedvem killódni vele) kap ő is kb 300µF-nyi szűrést és meglátjuk. Köszönöm a tippet. Így ma már a brummentesség is meglesz és akkor jöhet a doboz meg a hasonló "pepecs" munka. Egyébként a by-al az nem semmi lehetett!

Még régebben János fórumtársunktól kaptam 2 db VT rádiótrafót. Ezek kb. 45VA-esek lehetnek. Erről járt a 6P14P (EL84), és a meghajtócsöve. Ha jól emlékszem, a primerrel sorba kötöttem egy 220 Ohm , 5W-os ellenállást, mert a trafót eredetileg 220V-ra méretezték, és így túlfűtötte a volna a csöveket. A váltókört (a szelénes egyenirányító helyett 1N4007) 180 Ohm 2W-os soros ellenállással építettem ki, és 220 µF volt a főpuffer. 470 Ohm -ot újabb 220 µF követte (innen járt a kimenő), majd egy 4,7k, és 47 µF volt az előfok szűrése. Ez monoblokk felépítésű volt (mindkét csatornának külön hálózati trafó).

Nekem van két Velence de Lux rádióm. Ezekben viszont EZ80-as egyenirányít.

Az ECL86-os időkből van ilyen is, meg szelénes is. Értelemszerűen a csöves volt előbb, majd utána - trafó egyszerűsödésével - az egy fűtőtekercses, és nem szimmetrikus anódtekercsű változat.

Lehet hogy nálunk alacsonyabb a hálózati fesz. egy ugyanolyan 35VA-es rádió trafó elvitt egy csatorna ECL82 PP-t. Fűtőfesz 6,5V anódfesz egyenirányítva nyugalmi árammal terhelve 280V. Nem kellett a trafó elé ellenállás. A trafó még csak nem is melegedett.

Sziasztok , kis segítség kéne ha nem gond itt a sok szakinak . Adott egy kapcsolásom , kérdezném hogy mire jó a párhuzamosan kötött csőfelek és hogy nem e lehetne kiváltani valahogy 6072 öt pl ecc83 vagy 6h8c re , mivel ezek vannak .
Nagyon szépen köszönöm a segítséget !

6N8SZ jó helyette. Azért kötik párhuzamosan, hogy kisebb legyen a meghajtó fokozat belső ellenállása.

Köszi szépen a segítséget , megpróbálkozom ma vele .... lesz ami lesz

Sziasztok.
Ma végre elkészült életem első és remélem nem utolsó csöves erősítője. Hát mit mondjak...nem lehet leírni az élményt amit nyújt :rinya:
Köszönöm Imi65 és Puklee segítségét.
Raktam fel két képet a deszka modellről.

Egy kis segítség kéne.
A TH150-E és a TK-15 melyik EAG-BEAG erősítő trafói voltak?

Üdv.
A 6N1P 9-es lába az micsoda?Gondolom az nem a fűtés közepelése mert az adatlapján csak 6.3V-ot írnak.Így tehát akkor a 4.5. láb a fűtés a 9. lábat meg szabadon kell hagyni?
Az Ecc83 6.3V-ról is fűthető,ha a 4.5. lábat párhuzamosítom a másik fele ekkor a 9-es láb igaz?