Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni:
Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel.
Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek.
Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
Az izzó kiváló védelem, ha jó helyen van... Kapcsolóüzemű tápoknál azért nem hatékony (sok esetben), mert ha a hálózati bemenettel van sorbakötve, akkor a pfferkondiban tárolt energia bőven elég a robbantáshoz. Az SMPS trafó pozitívra menő végével sorosan viszont majdnem 100%-os védelmet ad.
Én nem tudom a Villértnél hogy mérik most a drótot, de amennyi neked kéne, szerintem adnak(mivel súlyra adják). Keress egy tekercselőt esetleg azért a pár méter drótért, de itt ajánlkozott egy tekercselő a fórumon, írj neki, ő biztosan tud jót mondani.
Az eredeti véghez forraszthatod, csavarozhatod, ahogy tetszik(elég, ha a kapocslécen kötöd össze, nem kell benne lenni a tekercsben). Az már egész baráti: ~11W=10%-os drop; ilyen kis trafóknál jónak mondható. Mekkora a vas-keresztmetszete, milyen vastagok a drótok? Mint itt többen is megírták, akár 20V, vagy kevesebbről is jól működnek a pákák (az enyém is 22.5V-ról megy)
Megkerestem Neked: "roncsi22" (#1183818) hsz. Tekercs és transzformátor készítés topic.
Köszi, felveszem vele a kapcsolatot.
(amúgy a 10V-os bevezetése a tekercsnek illevte a 165 is egy külön tekercs. vagy mind ugyanaz? Csak mert nem tiszta, hogy attól, hogy a 10V és a 240V közé kapcsoltam a hálózati feszt, mitől esett lejjebb az üresjárati teljesítmény)? A keresztmetszet 26x36mm azaz 936mm2. A szekunder drót d=1,3mm a primert nem tudom, mert nem férek hozzá, mert nyáklappal van megoldva a csatlakozás, azt meg le nem forrasztom újra. A nyáklapon szűrőkondi, csati, tehát esélytelen. / szál megy be amúgy, mivel kifele is jön egyszer 9V, egyszer 24V. De hogy be minek megy 6, azt nem vágom. A 6-ból 2 kb d=0,7mm-es lehet, 4 meg d=0,2-es. Megvan a 24V, itthon mérve a konnektorban több van (235).
110 kicsi I
90 Nagy I Az ablak amit mértem az a cséve belső méretei.(32*32*70mm) Az a 80*70mm az most hirtelen nem is tudom hogy mi...
Ablaknak a betekercselhető helyet nevezzük. Magyarul a vasmag ablakát. A tekercstestben(cséve) levő helyet(ahova a vasat rakjuk) vaskeresztmetszetnek(ez számít teljesítmény szempontjából. Az hogy milyen hosszú a cséve, az ablakmérethez tartozik. (Ablakhossz mínusz cséve anyagvastagság).
Jelen esetben: Van két cséve, 32 x 32mm-es vaskeresztmetszethez, és 70mm hosszúak. Az ablak-méret változhat a vasak összerakása függvényében. Szerintem az ablak-méretet a két cséve egymás mellé helyezésével tudod meghatározni x a hosszuk (70). Ha kisakkoztam a vas-összerakást, írok. Milyen vastag egy lemez? A kép után: az ablak:~20 x 70.
Az ablak: 21 x 79mm, ebből lejön a cséve anyagvastagsága (mondjuk 1mm-es prespán v. bakelit /nyúzott nyákból pl./, vagy akár többrétegű ragasztott papír). Ekkor a hely: 13.86cm2. Ezt ketté kell osztani az oszloponkénti tekercseknek. Kitöltést vegyük 0.7-nek; egy tekercsnek a hely: 9.7cm2. Ez primerre és szekunderre osztva: 4.852/tek. Ebbe helybe belefér a szükséges(lehetséges) teljesítménynek megfelelő huzal mennyiség.
48 db. hosszú elemet(110mm-est) szoríts össze satuban(nem túl erősen, csak annyira, hogy nehezen tudj 1 darabot kirángatni közülük), ez lesz a pakett vastagság; ezt mérd meg. Ennyiszer a szélesség(31mm)=vaskeresztmetszet: na ezután lehet kiszámolni a valóban kivehető teljesítményt, és meghatározni a menetszámokat, és a drót átmérőket!
Valószínűleg egy tekercs több megcsapolással. Kimérheted: 0 és 240 közé kötöd a hálózatot, 0-hoz méregeted a kivezetéseket. De ha egyszerűen ellenállást mérsz(kicsengeted), kiderül, hogy egy tekercs. Ahol a legnagyobb feszt(ellenállást) méred, ott a legnagyobb a menetszám, legkisebb az áramfelvétel. A 10V és 240V kivezetések közt 250V körül kell kapnod( 0-240 közé a hálózat).
A másik trafónál mérd(csengesd) ki a tekercseket, ki-kivel van, és rájössz miért van annyi kivezetés. Ha a 24v-os tekercse d=1.3mm, akkor lejöhet ~80-90W. A 4 vékony lehet a 2x115V-os primer tekercs. Vagy akármi; mérj!
Sziasztok!
Granpa ajánlotta, hogy jöjjek ide a kérdéssel: Van ez az egykori TV stabilizátorom, amely így néz ki belűről: Bővebben: Link Azt ajánlotta Kálmán bácsi, hogy bontsam le, és tekerjem meg, mert a Weller pákámnak kellene , 24V, 2,1A, azaz 50W-ra. Csupán nem értem, hogy bontsam, mire , mit mivel, meddig, tekerjek. Üdv!
Szia @! Először egy kicsit megpucolod (hogy ne legyél nagyon koszos mikor bontod) finoman, mert a huzalt még fel fogjuk használni! Leütöd egy kis vágóval (vagy lefúrod, lereszeled) a szegecsfejeket (ha jól látom szegecselt). Amikor kinn van a helyéről, a vastest éleit megütögeted(odaütöd a betonhoz), hogy meglazuljanak a lemezek, ezután a rövidebb lemezeket csavarhúzó élével kiütögeted (megfigyelve az elrendezést), majd a nagyobb lemezeket kiütögeted a csévékből (sérülésre/kezed, tekercsek/vigyázz). Ha már szét van, lehet méregetni, méretezni. Vasak méretei (sz, h, v, db.). Ha nincsenek nagyon szét a csévék, vigyázz rájuk, mert esetleg újra felhasználhatók(nem kell újat csinálni). Jó munkát! Holnap várom az adatokat, aszt' kiszámoljuk, mi lehet belőle (van benn anyag!)
Szia!
Köszönöm a szép leírást, így már minden sokkal világosabb. Én is úgy látom, hogy szegecselt. Szerintem holnap(nem biztos) nagybátyám le tudja műteni a szegecseket, mert nekem nincs eszközöm. Aztán meg ha lesz majd valamikor időm, bontom tovább. Köszi mindent, és még jelentkezem
Szia! Azé' addig is pucolgasd meg, később kevesebb gondod lesz.
Megnéztem ilyet még nem láttam. Ha ez házi feladat akkor nehéz idő igényes. Én elfutnék előle. Egyszerűbb lenne vasat guberálni. Ha janikukac kezdő akkor ez nagy falat lesz neki. Kíváncsian várom a folytatást.
Én feldolgoztam már ilyet,-nem egyszerű, az tény,- ha ezen elvégzi a gyakorlatot, profiként jön ki belőle (Mao mondta: "két út közül válaszd a nehezebbet..."). A siker-élményről nem is beszélve! Mi meg segítünk!
Írta már, hogy semmi lelőhely nincs a környékén, és alacsony a költségvetés.
De ami javamra szolgál, hogy az elektronikában jártasabb vagyok..
Üdv!
Üdv!
Kezdő vagyok az elektronikába de szeretnék 1 ilyet autóba:Bővebben: Link Megcsináltam ezt,de nem működik a transzformátor nem ad le 1V se.Mi lehet a hiba? Sekunder kiszámolása: +/-30V esetén: 30/13,8=2,2 ebböl következik hogy a menetek számát igy kapjuk meg: 2,2*4=8,8 menet (lehet kerekiteni 9re) Tehát: (+/-30V) Primer: 2szer 4menet Szekunder: 2szer 9menet Bővebben: Link Előre is köszönöm
Na ennek viszont örülök. Sok sikert kívánok, ne ad fel soha a reményt.
Köszönöm szépen !
A választ nem itt találod. Kapcsoló üzemű táp című topic.
Igazad van, a remény sose hal meg.
Amennyiben tényleg jártas vagy elektronikában, úgy mérd ki azt a trafót mennyit ad le, és utána számold ki a vasmagkeresztmetszet alapján a szekunder menetszámot, voltonkénti N, x26V-ra, /U-üresjárati/, majd tekerd át.
A huzalátmérőt min.3Amp.re méretezd, 0,95-1,00Cu-z, a megfelelő méret. Ha sikerül megtekerned, és összeraknod, anélkül hogy széthullana a cséve, máris van egy használható trafód.
Helló! Nem valódi trafó; Fesz.stabilizátor (a kombinatív fajtából). Nem max. 3A/mm2-et akartál írni?
Üdv!
Talán ez önmagában nem 1 transzformátor?????
Üdv! Ez még el is menne transzformátornak elviekben, de szerintem +/-30V hibás! A transzformátorok tudtommal váltakozó áramot transzformálnak nem egyen áramot. Vagy én vagyok a tudatlan, vagy félre értelmezek valamit?!
Transzformátornak nem mindegy milyen áramot hoz le vagy fel???
A transzformátor váltakozó (v. szaggatott egyen) árammal működik. Lényege a váltakozás, ami indukciót hoz létre. Nézz utána.
Az mindegy lenne hogy le vagy fel transzformálsz. Az elv ugyan az. Csak váltakozó áramot fog neked transzformálni.
Értem.Akkor 12V-ból hogy lesz +-30V váltó????
Az nem gond,úgy is egyen kel irányítani ennek a kapcsolásnak.
Akkor mért is nem működik?Ezek szerint bőbbet szálat kell rá tekerni?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |