Merész kijelentés, mire alapozod?

Pontosabban még a biztosíték sem szerepelt benne kitételként.

Meghajlok a szakértelmed előtt és vitatkozni sem szeretnék senkivel de miért ne lenne hivatalos a TT rendszer?
Mai napig oktatják mindenhol és a szabványokban is megtalálható mint érintésvédelmi mód.
Az egy másik kérdés hogy milyen helyeken lehetséges még az alkalmazása ugyanis az tény hogy az áramszolgáltató a TN rendszereket engedélyezi .
Vannak hátrányai az tény mert pl:
Bizonytalan földelési ellenállás (idővel változik az értéke)
Azt hiszem csak 32A-ig alkalmazható de már ehez is nagyon kis értékű földelési ellenállás kell kivitelezni ami nagyon drága.

Előnye azt hiszem csak annyi hogy a zárlati áram kissebb mint TN rendszerben.

Az összes áramszolgáltató a TN rendszert használja. Valóban oktatják, csak újként már nagyon régen nem alkalmazzák. A lakossági fogyasztóknál ha van ilyen a mérőcserénél biztos, hogy nulláznak. Az ipari létesítményekben sem használják, mert a kioldáshoz szükséges zárlati áram nem tud kialakulni nagy teljesítmények esetében. Meg ugye ott az EPH rendszer az iparban keményen. Az meg a trafót is beleértve keményen vasalva van, tehát nem is valósulhat meg a TT rendszer.

Sziasztok szeretnek egy kis segitseget kerni nekem egy kapcsolasi rajz kene egy bizonyos csillarventillatorhoz 4 egos tipusa: CATA ME-222-3LP.
Ha valaki tudna nekem ebben segiteni es hogy mien kapcsolok kellenenek hozza azt megkoszonnem!

Hát igen az EPH az már szinte alapszereléshez is kötelező.
Én már sok helyen csináltam ilyen rendszert kemény rajzok is vannak hozzá.

Igazából lényegi információt nem találtam róla.Sima kapcsoló szerintem jó hozzá.Maximum egy csillárkapcsoló,ha külön akarod kapcsolni a ventilátor funkciót a világítástól a kapcsolóval. (bár ehez már szerintem villanyszerelő kell aki szétbontja a lámpa áramköreit) .
Ha már megvetted akkor az elektromos csatlakozó pontjáról egy fénykép segítene.

Az OBO honlapján le van írva minden de ha meg nincs a könyvükbe le van .
http://catalog3.obo-bettermann.com/catalogue/catalogue.do?favOid=tbs_8888888&act=showIO&lang=hu&forward=showSystemView&catId=TBS

szerintem rosszul irtam nem a csillart akarom kapcsolni hanem a benne levo dolgokra lennek kivancsi pl.: a ket huzokapcsolo meg az egy tolokapcsolo melyik mit kapcsol a csillarban! azert ezt is koszonom szepen remelem ebben is tudtok segiteni nekem

A leírás alapján gyorsan eldöntheted.A tolókapcsoló valószínű irányváltó, a két húzó meg a lámpa ill. a motor ki/be kapcsolására szolgál szerintem.

Sziasztok!
Segitseget kernek vezetekmeretezesre.
Folyamatos (pl 1 ora) 10A-el terhelt vezetek, ami 20meter. Mekkora keresztmetszet szukseges?
Koszonom!

Bocsanat, igy eleg butan hangzik a kerdes, halozati 230V-os feszultsegre gondoltam.

1.5 m2-es réz vezeték elég szerintem, 16A-ig terhelhető.

Aztán mi az a 10A?
Mert nem mindegy, hogy motor vagy hősugárzó!
A 20m az mi? Kábel vagy csőben drót?

Szia! Dupla szigetelt kábel. Végül is hosszabbító kábel.
10A-t azt amolyan maxnak gondoltam, mint ohm-os terhelés (pl hősugárzó)(vagy ugy is mondhatnám, látszólagos teljesítményben 10A).
Tehát tennék fel egy kismegszakítót, ami 10A.
1,5-ös kábelt vettem. Az jó lesz?
Briki: most láttam meg a válaszod, köszönöm neked is!

Jó lesz, csak ha dobon van, tekerd le.

Tekerjem le?
Nem úgy hosszabbító kábel, hanem annak is használható, méterre vettem, nem szerelt kábelt.
Nagyon filózok, hogy elég lett volna-e az eggyel kisebb is... A "műhelyemben" 2000W-nál nagyobb ketyerét nem tudok elképzelni (kisköszörű, kis álványos fúró, forr.állomás, két lámpatest ami össz 100W alatt).
Ezt a "másfeleset" 175ft/méterért adták, a másik "egyes" lényegesen olcsóbb lett volna, 125ft/méter. (itt jegyezném meg, hogy kicsit zavarba ejtő a fogalmazás számomra, eddig azt hittem, ha a boltban 1,5-öset kérek, akkor azt átmérőre értik és az alapján kapom a vezetéket. De erre a kábelszigetelésre 1,5mm² van feliratozva. Akkor most mi a helyzet?)
20 méternél már van különbség.
Ja, és még ha megengedtek egy kérdést: A lakásból vittem le a hálózatit ezen a kábelen az alagsorba (más megoldás nem volt). De a konnektor, amiről lekötöm, az már egyszer biztosítva van 16A-el. Szükséges-e még egy kismegszakító a műhelybe?

Inkább folytóba !

Se fojtó, se elektromágnes nem lesz belőle, mivel bifiláris a tekercs, aminek nincs mágneses tere, emiatt induktivitása sem lesz...

Műhelybe akár 2,5 mm2 is vehettél volna.A 1,5 mm2 a minimum.1,5mm2 esetén 10A fogyasztásnál a vezetéken 4,6V veszik (46W) 1mm2 esetén 7V (70W) már ezért is (24W óránként a semmiért) megéri a vastagabbat választani.

Akkor miért is olvad össze a feltekert hosszabbító?
Ha nincs semmi különleges hatás, akkor miért melegszik?

Mert nem tudja leadni a hőt, a menetei egymást melegítik. Az összes külső felülete (ami a levegővel érintkezik) sokkal kisebb lesz, mintha le lenne tekerve.

És akkor a flexeléskor keletkezett vasport is csak a gravitáció rántja a feltekert hosszbbítóhoz?

Elég lesz a 3x1,5kábel. egy db 10 amperos kismegszakítóval és kész nem kell túlvariálni 20 méter semmi se.

Azért valamennyi induktivitása lesz, mert lesz neki szórási induktivitása, hiszen csak akkor nem lenne egyáltalán mágnes belőle, ha egy térben menne a két drót. Nyilván ez nem valósul meg, valamennyi távolság van közöttük, tehát nem rontják le teljesen egymás mágneses terét.

Még egy vészgomb nem ártana. Sosem lehet tudni, ha csak egyszer is kell használni, már megérte. Különösen, ha egyedül dolgozol a műhelyben.

Köszi szépen a választ!
Pont filóztam rajta én is, csak attól tartottam, túlvariálom. De melóban így vannak megoldva hasonló rendeltetésű berendezések, aljzatok.
Akkor lesz egy ilyen is.

Hát azzal a mágneses térrel te nem mész sokra.Semmire de az igaz hogy nem jó feltekert kábelre terhelést rakni.

Én semmire, de a vasreszeléket karaszbandi szerint magához vonza. Ez lehet a magyarázata, nem pedig a gravitáció.

Valamennyi, a normál tekercsnél nagyságrendekkel kisebb szórt mágneses tere nyilván lesz egy bifiláris tekercsnek is. De ne próbálj vele terhet emelni, nem fog sikerülni..
Bifiláris tekercs

Közben csináltam egy kísérletet. Rossz hírem van, megint az derült ki, hogy az áramkörök tudják a fizikát...
Egy 20 méteres feltekercselt, műanyag dobos hosszabbítóval próbálkoztam. Bevallom, azt reméltem, hogy "egy szálasan" átvezetve rajta az áramot, oda fogja húzni a csavarhúzót is, "két szálasan" pedig nem lesz semmi. Egyik esetben sem vonzotta a csavarhúzót a feltekercselt hosszabbító. Az áramot egy 230V 250W-os infralámpa terhelése biztosította.
Ezután finomabb eszközzel, egy iránytűvel érzékeltem a mágneses teret. Ehhez persze egyenáram kell, ezt egy tápegység biztosította. Ezzel már sikerült bizonyítani az elméletet, "egy szálasan" átvezetve a hosszabbítón 0,3A-t kb. 10 cm-ről az iránytű az északi iránytól 15-20°ot elmozdult. Ha "két szálasan" vezettem át rajta az áramot (mint ahogy normál módon használjuk), meg sem moccant az iránytű.