A fűtőcsövet a legtöbb nyomtatóban triac kapcsolja. Hiába kapcsolóüzemű a többi rész tápegysége, 230 V-ot nem hinném, hogy elvisel. A triacos előszabályzás meg vihet be olyan zavarokat, hogy átmenetileg megugrik a bemenő. Mindenképpen célszerű lenne két külön szabályzóra bízni a két áramkör ellátását.

Jogos, akkor a fusert is cserélni kellene európai verzióra. Már ha cserélhető úgy, mint a Laserjeteknél. Vagy csak azt külön megtáplálni triakon keresztül.

Huh, már értem a gondodat... Elmondhatom, hogy az első Mo-ra került 10db HP Laserjet II típ. printert én alakítottam át, de nem vagyok rá túl büszke...
Ha van legalább 20A-es kismegszakítód a hálózaton, akkor megoldható, bár mondom, nem szép megoldás.

A fuser ( fixálóhenger-fűtő ) izzót egy triac-optotriac páros on-off módban kapcsolgatja. Ezt a triacot én (kínomban) kicseréltem tirisztorra, így félhullámú táplálással kifogástalanul üzemel (egyről még ma is tudok) holott 30V-tal nagyobb fesszel jár (ez nem egy szabványos 120V-ra készült izzó, a szál is lépcsőzetesen tekert).

A kapcsolóüzemű táp - sajnos - 120V-os volt (200V-os elkóból rögtön látszott, később sok esetben került hozzám különféle készülék 120V inputtal, de a tápban 400V-os elkó lakott. Ezeket simán 230-ról is lehet használni)
Ha szerencséd van, a Tied is ilyen. Nekem egy tirisztoros tápot kellett építenem (Grundig TV-ből lopott ötlettel). Ez úgy vezérli a tirisztort, hogy a pufferkondin 150V stabil egyenfesz keletkezik. Az egészet egy kis panelre tettem, amit a graetz helyére lehetett beültetni. A hatalmas indulási áramot egy 22 ohmos ellenállással kellett korlátozni, amit egy hermetikusan tokozott (szovjet katonai) relé rövidre zárt a táp indulása után (egyszerűen a 24V-ra kötve a tekercsét)

Szóval lehet vele dolgozni, akkor még megérte, ma már nem vagyok benne biztos...

Lehet valahogy?

Keressél hasonló árfekvésű erősítő IC-t. Pl. TDA2050 már +-25V-ról járatható. Vagy vegyél ebayről TDA7294-eket, nagyobb csomagban, és akkor olcsóra jön ki a darabszáma. Az már simán kaphat +-35V-ot, a kimenő teljesítményt pedig nem muszáj 60W-ra beállítani, működik az 20W-tal simán. Én ezt tenném a helyedben. Ebay, így 500Ft egy IC, a körítés sem sokkal bonyolultabb és drágább. Kicsit drágább lesz az egész, de ha kiszámolod a kapcs. üzemű táp anyagköltségét, és a bele fektetett időt, akkor rájössz, hogy még mindig jobban jársz a 7294-et. Aztán ha később kell egy jó erős, 4x70W-os végfok, akkor már azt sem kell építeni

Sziasztok!

Van egy pár darab 2x15V AC 35 VA trafóm és gondoltam egy 12V 2A -es egyszerű tápot csinálok belőlük.
A mellékletben szereplő rajz alapján megcsináltam de nem 12V-ot ad le hanem 14,8 V-ot.
A bemenő fesz. egyenirányítás után 15,8 V. Hol lehet a baj mert ez a lehető legegyszerűbb kapcsolás amit találtam.

Ebből nem sokat látunk... Mekkora pufferkondi van az egyenirányító mögé pakolva?

Szia!
Van ennél egyszerűbb is: Bővebben: Link.

1000uF

2 Amperhez az soványka lesz.

Itthoni alkatrészekből építettem nem csak úgy próbaképp.
Akkor mekkora puffert tegyek? Átnéztem a cuccaimat van 10000µF-os kondim is.
Gyakorlatilag az zavar, hogy nem 12 V jön le ahogy illene hanem több.

Terhelés nélkül nem kéne kevésnek lennie, szóval ha üresben sem jó az áramkör, akkor nem a kondit nézegetném. De amit beraktál kép, azon nem sok látszik.

2 Amperhez mondjuk inkább olyan 3300-4700µF kéne.

Önmagában, tranzisztor nélkül a 7812 mekkora feszültséget szolgáltat?

Gyakorlatilag ugyanaz amit kadarist belinkelt.
Csak az emitter-bázis körben 10 ohmos ellenállás van, a biztosítékot elhagytam, és a kimeneten levő ellenállást is, valamint a tranzisztor egy BD 246 os.
Ennél egyszerűbb kapcsolást el se tudok képzelni, nekem úgy tűnik, javíts ki ha tévedek, hogy a bázisra adott feszültség, kinyitja a tranzisztort és a kimeneten a kb. a tranzisztor nyitófeszültségével kevesebb feszültség jelenik meg.

Azt még nem néztem meg. Egy pill. és lemérem.

9,45 V van a tranzisztor nélkül.

Ez így nem túl biztató. Jó a stabkocka és jól is van bekötve?

Terhelés nélkül?

Kimértem és jónak tűnik.
Egy L7812-es szembefordítva balról jobbra input gnd output.

Igen üresjáratban, terhelés nélkül.

Akkor ott valami nem kóser.
A bemenetén meg a kimenetén a két szűrő kondi milyen fajta?
Ha van szkóp, meg kéne nézni a bemenetét. Ha nincs, akkor lehetne mérni multiméterrel a kimenete és a bemenete között DC és AC feszültséget.

Próbáld meg terheléssel, tehát köss a kimenetére egy pár kiloohmos ellenállást vagy egy kis izzót.

A stab in out között mind az AC és DC feszültség 0,6 V. Szkópom sajnos nincs.
Gondolkoztam a dolgon közben. Lehet-e a hiba az egyenirányítás miatt?
Én úgy oldottam meg, hogy a 2x15 V-os trafó mindkét szekunder tekercsét egyutasan egyenirányítottam. Egy tekercs egyik felén egy dióda amiket összekötöttem ez lett a pozitív a szabadon maradt tekercsvégeket szintén összekötöttem ez lett a negatív.

Rajzold le az egyenirányításodat, mert egy rajz sokkal beszédesebb. De az is beszédes, hogy az IC bemenetén (IN-GND között) mekkora a feszültség.

Kicseréltem a pufferkondit 4700µF-ra, így a az egyenirányítás és pufferelés után 23,8 V jelenik meg a bemeneten. Tranzisztor nélkül az IC kimenetén 12 V lett, de ha beteszem a tranzisztort akkor 22,9 V van a kimeneten az egyenirányítás kapcsolását mellékelem elnézést a rossz minőségért de nincs scannerem.

Megnéztem a tranzisztort, BD249-es nem 246-os. Van olyan kapcsolási rajz ahol az emitter van a bemeneten, van ahol a kollektor. Nem mindegy. az emittert kössem a bemenetre? Mert nekem most a kollektor van a trafó felé
és a kimenet felé meg az emitter.

Az NPN meg a PNP tranzisztor közti különbséget amúgy érted?

Igen, de mindig keverem őket.

Most gyorsan utánanéztem. A pnp nél befele mutat a nyíl a jelölésen az npn nél meg kifele.
Tehát az adott tranzisztornál BD249 az emitter néz a kimenet felé, ha BD246-os lenne ami pnp akkor a kollektor nézne a kimenet felé. Általában ezt keverem.

Na hát akkor használj PNP felépítésű BD250-t és utána jó lesz.