Elkészültek a 2012-es év szél és termelési adataim,okulásképpen közlöm.Az előzőleg említett átlagszélmérő átveréssel kapcsolatban csak annyit,hogy a szélgenerátor nem ismeri az átlagszél fogalmát.(A napelem termelésem,csak zárójelben)

Ez tényleg nagyon jó adatrendszer,csak egy pici bökkenöje van,a nagyon átlag,szerényebb ismeretekkel,és föleg,anyagi keretekkel rendelkező szelesnek,ez inkább csak egy ,,,talán valamikor,,, megvalositható álom marad.Ezért már nekik egy komoly öröm,ha egy egyszerű, ,,,fapados,,, szélméröt is összetudnak maguknak hozni,és néha meglepöen jó eredménnyel tudják alkalmazni is. Mondjuk az én profi szélméröm se tud mérföldekkel többet,mint a házilag összehozott cucc.Na de ami az adatrögzitést illeti,tényleg van valami abban amit irsz,de azért öszintén,az átverés minösitést nyugodtan kihagyhattad volna.A ,,, fapados,,, is elég jól megálja a helyét,ha szerényebb keretek között is,és szerintem is alkotoja munkáját,és alkotási szeretetét dicséri az én szememben.

Az utobbi 2012-es szél és termelési adataid figyelmesebb átnézésre,arrol is árulkodnak,hogy a kihelyezett szél traduktorod nagyon örvényes helyen van. Ez a magyarázata, a méréseid mutatta nagyon nagyfoku szélingadozásoknak.probáld meg magasabbra,és kevésbé turbulens helyre kitenni a szélméröd kültéri egységét,meglepö eredményre fogsz jutni.

Bizonyára anyagi helyzeteink és felkészültségünk nem egyforma,de neked csak párat kellett kattintanod,hogy olyan adatokhoz juss,amik nekem sok munkámba kerültek,mert a fórum erről is szól.Ezt a "fapados" dolgot is félreértetted,én mielőtt a szélgenerátor építést elkezdtem,egy évig mértem egy 10 percesen átlagoló szélmérővel és alaposan átvert,mert a szélgenerátor a pillanatnyi szelet hasznosítja.A barkács megoldásokkal semmi bajom,a kanalas szélmérőmet én is barkácsoltam levesmerő kanalakból.

Eléggé beépített területen lakom és a szélkerekem a háztetőn van 12m magasságban,a szélmérő ugyanebben a magasságban a ház másik sarkán és nem látom értelmét,hogy a szélmérőt valahol máshol helyezzem el(legalább is,ha a számomra valós adatokra van szükségem).

Ha esetleg valakit érdekel a szél százalékos eloszlása napszakokra,ez még lemaradt.

Kösz!
A szél lelkével most ismerkedőknek nagyon hasznosak ezek az ábrák. Én hozzátenném, hogy ezek egy adott hely, egy adott rendszer adatai. Nem valami szeles helyen laksz Te sem (relatív eloszlás!).
Erről a Welleman-ról beszélünk épp. Ezek szerint tud folyamatos adatrögzítést, vagy időnként kézzel be kell avatkozni? Különösebb PC-guru tudás nélkül is hozzá lehet férni a rögzített és épp beolvasott pillanatnyi adatokhoz más alkalmazás számára? (Valahogy felküldöd a WEA oldalra.) Kívülálló pór embereknek is van esélye csatlakozni ehhez a WEA rendszerhez? (Érdemleges adatgyűjtés esetén.)
Mi újság a fenekeléssel, lendkerékkel?

A WEA-t hosszú idejű rögzítésre használom,bárki beléphet,de az ára húzós kb. 80-100 rugó,attól függően hány fajta adatot kívánsz rögzíteni.Ha valakit érdekel szívesen közben járok az ismerős tulajnál.A Wellemant valós idejű mérésekre használom,de autó mentés esetén az idők végezetéig is rögzít(max 1000sec/raszter,ilyenkor 10sec-ként vesz mintát,10sec/raszternál 1sec alatt 10 mérés végez),de kézzel is be lehet avatkozni.A mérést képben és számadat formában is rögzíti,ezeket használhatod más alkalmazáshoz.A mechanikus munkákkal megvárom a jobb időt,a nagy rotor sincs elfelejtve tavasszal azt is elkezdem,páran itt kísérleteztek vele,ha addig nem lesz eredmény nekem azzal kell kezdenem.

Kösz! Nem napi program még részemről, de jó ezekről tudni. Nem olcsó az önkéntes információ megosztás! Gondolom inkább kis rendszerek távfelügyeletére találták ezt ki. (Csak széladat gyűjtés, rögzítésre barátibb az Időkép. "Már" 40-50 ezerért is megvehető USB portos mérőegység és internet - máris mehet fel ingyen!)
A jó időt én is várom a Canstein-s méréseimhez, ugyanakkor néha megrémít, hogy milyen közel van és mennyi mindent meg kellene addig még csinálni.

Pont ilyen grafikonkészítő programon dolgozik Foxi63. Adó-vevő modulon, USB porton keresztül fognak érkezni az adatok a PC-re, (szélsebesség, bejövő feszültség, áram) és programból állítható lesz a TSR. Órára, napra, hétre, hónapra bontható lesz a grafikon. Nem kis munka a semmiből létrehozni egy ilyen egységet, ráadásul a miénk TSR szabályzást is fog tudni, ami egy lényeges szempont, mint tudjuk.
Tervben van a tavaszra egy ferrit mágneses toroid generátor és az áttétel csere 1:2-be. Most 1:4-be van, rengeteg teljesítményt elvisz a generátor tapadása, sajnos.

Gaspa! Milyen generátort fogsz használni a nagy rotorhoz?

Tisztelt uraim
Egy deszkából készítenék egy kétlapátú szélkereket. A deszka méretei: hosszúság 2,44 m; szélesség 15 cm és vastagság 22 mm. Egy deszkából akarom kidolgozni a két lapátot, így sokkal könnyebb a rögzítés, nincs az a centrifugális erő, ami szétrepítené. Már építettem így kisebb propellert és tetszik az eredmény, de sajnálnám elvágni ezt a deszkát. Más lapáttípust is szívesen kipróbálnék.
Kérésem az lenne, hogy valamelyikőtöknek ha lenne egy jó lapátmérete, amelyik belefér ebbe az anyagba és közzétenné, szívesen megépíteném.
Még lenne egy félig ideillő kérdésem. Szeretném letölteni egy topic tartalmát pendrivera és ott olvasgatni, ahol számítógép van, de Internet kapcsolat nincs. Lehetséges lenne?
Segítségeteket előre is köszönöm.

Eredetileg úgy terveztem, hogy ezt a propellert veszem modellnek és méretarányosan megnövelem a méreteket, de nem lehet. A szorzó 1,5 lenne, ha a hosszúságot vesszük alapul. Ebben az esetben a deszka 18 cm széles kellene legyen, 15 cm helyett. A vastagság sem elegendő, 3 cm kellene legyen de nincs csak 2,2 cm.
Ezt a propellert mindenképpen elkészítem, míg nem használom fel a deszkát egyébre. Természetesen, mint mindig, most is megosztom az eredményt, vagy az eredménytelenséget veletek is.

A kép nagyon kicsire sikerült, itt a nagyobb kép.

Van esetleg valami elképzelés a kívánt fordulatot, vagy TSR-t illetően?

A régi generátorom a Savoniuson 3kW-ot is elbír folyamatosan,meglehet azt fogom a nagy rotorhoz felhasználni és arra csinálok egy kisebbet,de mindenképpen aszinkron motor/állandó mágnes variációt,szerintem ennél nincs jobb.Tapasztalatom szerint 6-8m/s névlegesnél nem célszerű nagyobb generátort tervezni,mert a nagyobb szelek igen rövid idejűek.A generátorod tapadását nem nagyon értem,az enyémen 1:8 áttétel van (a gen.induló nyomatéka 1,5 Nm)és a rotor 3m/s-nál elindul,2m/s-nál áll meg,3 és 4m/s között is képes betáplálni(azt a keveset),ennél alacsonyabbra nem kell törekedni.A TSR és MPPT szabályzástól túl sokat vártok,régebben csináltam ilyen méréseket,megkeresem és újból felteszem,mert azok már feledésbe merültek.

Köszönöm, hogy válaszoltál, de az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy nagyon zavarba vagyok. Nem ilyen profi kérdésre számítottam. Olyan válaszra számítottam, hogy valaki feltesz egy képet és hozzá fűzi, ezt a lapátot kiadja az anyagod. Írtak már a fórumban, hogy mi is az a TSR, de nem mentettem el és most nem tudom hol keressem, hogy válaszolni tudjak. Lényeg, hogy minél gyorsabban forogjon, mert nem akarok áttételt tenni. Parasztosan mondva, a lehető legnagyobb teljesítményt szeretném, még ha nem is túl jó az indító nyomatéka, mert valami indító készüléken is töröm a fejem, ami a szélkereket megmozdítja, vagy ha szükséges, meg is forgatja. Úgy látom, megéri, hogy törjem a fejem valami elektromos indításban, mert most is forogna a propellerem a domb tetőn, ha felmennék és egy léccel meglökném. Két olyan lapátpár van egymáson, mint amit az előbbi link mutatott, de még nem sikerült megnézzem, mekkora széllökés indította el. A szélgépem és a kijelző között van vagy 100 m távolság.
Sikerült összehozzak egy használható generátort, 1 ford/s-nál már a rákapcsolt ledek világítanak és 1800 ford/percnél a kocsi biluxlámpa égőjét teljes fényével működteti. Ez a legnagyobb fordulat amin kipróbáltam. Megpróbálom ezt a készülő propellert rátenni (majd ha kész lesz) és ha túlságosan könnyen fog forogni, teszek rá áttételt, de hogy mekkorát, azt még nem tudhatom.

Valami nem stimmel. Ha a generátorod indítónyomatéka 1,5Nm, az 1:8 áttétellel 12Nm lesz a rotor indítónyomatéka. 3m/s-nál még csak az induláshoz szükséges veszteségeket győzte le a szél energiája. A továbbiakban, minél gyorsabban forog a rotor, annál több teljesítmény veszik el, kivenni csak a maradékot lehet, ha jól gondolkozom. Erre céloztam a generátor indítónyomatékával és az áttételezéssel.

8m/s névleges szélnél tényleg nem érdemes feljebb tervezni. Ha nagyobb szél jön, attól a generátor feszültsége még nő, így a kivehető teljesítmény is, ezt már kiveséztük.

Nálad mi szabályozza a generátorból (szélből) kivehető teljesítményt a visszatáplálós rendszernél?

Ezt a "több teljesítmény veszik el"-t nem pontosan értem,bár így igaz,de nem mechanikusan,hanem a nagyobb terheléstől a generátor belső ellenállása miatt.Egyébként,ha már elindult 3m/s-nál a pár watt terhelés nem állítja meg.
Az inverter max 100V bemenő és 1200W kimenő MPPT-s,a többlet teljesítményt átmenetileg 100V-nál rákapcsolódó külső terhelés viszi el.Ha ráérek csinálok egy step/down konvertert ami bemenetileg elbírja a terheletlen max generátor feszültséget,kimenetet nem engedi 100V fölé(legfeljebb jobban pörög a rotor,de azt akár üresbe is el lehet engedni).Ha kész lesz a nagyobb rotor,ahhoz mindenképpen veszek egy jobb invertert(feltehetően Power One-t,ez a hozzáférhető legjobb)és kombinálom egy napelem sorral,a jobb kihasználás miatt.
A generátornál a túlterhelhetőségre céloztam.
Különben hogy állsz a mérésekkel,azokat nekem is jó lenne hasznosítani,nem tudom eldönteni,hogy a szárnyprofilt válasszam,vagy a tiedhez hasonlót.A tiéd képes a TSR 1-et túllépni,bár szerintem nem sokkal,nem vagyok biztos benne,hogy szárnyprofilként működik?

A TSR-t nálunk inkább gyorsjárási tényezőként emlegetik, lényegében azt mutatja meg, hogy a lapátvég sebessége hogyan viszonyul az aktuális szélsebességhez, pl., ha a TSR 5, akkor egy 10 méteres szélben a lapátvég 50 m/s sebességgel fog forogni, függetlenül attól, hogy milyen hosszú a lapát. Vagyis egy 5-ös TSR-el elkészített 2,5 méteres lapát 10-es szélben kb.
380-at fog fordulni percenként, amíg egy 5 méteres csak 60-at, de a lapátvég sebességük egyforma lesz.
Azt pedig, hogy mekkora lesz a TSR a lapát sugarának ¾-én mért beállítási szög határozza meg.
A gyorsjárású rotorokhoz, mint amit te is tervezel az 5 és 8 közötti értéket javasolják a legjobb hatásfok elérése miatt, ezen belül is a kétlapátosnál én a 6-os, míg a 3 lapátosnál az 5-ös értékkel találkoztam.
Ez a lapát amiről a rajzot beraktad, nélkülöz minden tulajdonságot, amivel egy jól elkészített, és méretezett lapátot manapság jellemezni lehet, szóval én nem erőltetném az elkészítését.
De nagyon szívesen segítek egy olyan lapát megtervezésében, ami nem igényel több munkát mint az eddigi lapátjaid, csak egy picivel több odafigyelést a részletekre.
Az indulásra is van ötletem, amit a már meglévő lapátjaidon is alkalmazhatsz, és nem igényel különösen nagy befektetést, sem munkában, sem anyagilag.

Ez a segítséged nagyon jól jönne. Az is igaz, hogy nem az életem vagy a munkahelyem múlik rajta, de szívesen elkészíteném azt a jobb szélkereket. Már itt lenne az ideje, hogy legyen egy jó szélkerekem. Az a lapát, amit feltettem, azért volt a nyerő nálam, mert olyan részletességgel volt leírva, hogy könnyűszerrel elkészítettem, forgott is és nem tört olyan hamar össze mint a többi. Az írásod a TSR-ről elmentem, hogy máskor tudjam a lényegét. Természetesen az indulásjavítás is jól jönne.
Segítséged előre is köszönöm.

Mechanikusan is, mert a mechanikus teljesítmény forgómozgás esetén a forgatónyomaték * a szögsebesség. A rotorodnak állandó 12Nm nyomaték kell, hogy ne lassuljon önmagától. Bár igaz, hogy nem túl nagy fordulatról van szó.

A Canstein és a savoinus is a C rotor családjába tartozik, alapvetően nem a légnyomás különbség pörgeti fel, hanem az orrkúpba (félcsőbe) terelt levegő. Ettől független működhet valamelyest szárnyprofilként az alakja miatt, ezért írhatják az 1,1-1,2-es maximális tsr-t.

Szárnyprofilossal sokan próbálkoztak itt a fórumon is, több kevesebb sikerrel. A gond az vele, hogy nagyobb szélnél pörög fel (ha felpörög) ami az Mo. szélviszonyokra nem jellemző. Ha meg elesünk a kis szelektől, nem sok haszna lesz az egésznek.

Nagyjából kész van a mérőegység, még a szélmérőt kell hitelesíteni és telepíteni. Én is kíváncsian várom mi fog belőle kijönni átlagosan, persze túl sokat nem várok el tőle, sajnos házak közt van. Egyébként 1,5m/s körül van az indulás, 3,5Nm a rotor indítónyomatéka. Amit kipróbálnék még, hogy mennyivel változna ha szélesebb lenne az orrkúp része.

Szia István.
Sajnos a 20mm vastag anyagból ami neked van, csak olyan lapátot tudnál készíteni ami tőben is kis szöget adna. Ez azért probléma, mert nem volna nyomatéka, a nálad jellemző szélsebességeknél szinte állandóan állna a rotor. A rotor beindítását külső segítséggel pedig felejtsd el. Ez szerintem egy kicsit vicces lenne. Lehet olyan rotort építeni ami magától elindul még kis 2,5-3m/s nál is. Persze áttétel nélkül. Én most elküldöm neked a Hallenga féle rotort, plusz egy fotót róla. A rotor mögé kell építeni a generátort. Vagy légmagos, vagy vasmagos kivitelben.

Valóban nem sokat forog,terhelve 30-50f/p körül.Szerintem ha az orrkúpot növeled a Savonius-hoz közelít,nagyobb nyomaték,kisebb fordulat,kisebb szélre jobb.Valaki itt próbálkozott a szárnyprofil külső felületéből kivenni darabokat a könnyebb elindulás miatt,de nem emlékszem,hogy eredményt közölt volna.Nekem a Savonius és a nagy rotor egymásba csapágyazott tengelyen van,lehetőség van azzal indítani,azonkívül a lapátszöget is fogom tudni menet közben állítani.Lehetősége megvan annak is,hogy széliránytól és rotorállástól függően akár egy lapátot kinyisson.Most élesztettem fel a 30 éve készített 8085-ös fejlesztő gépemet Csipkerózsika álmából,ezzel bármilyen vezérlést meg tudok csinálni,bár nem biztos,hogy van értelme ennyire elbonyolítani,de élvezem a nosztalgiát.

Akkor először talán az indulási problémára tennék javaslatot.
A rotorlapát elindulásában a lapáttő kialakításának van a legnagyobb szerepe, azokon a helyeken ahol elég nagy az átlagszél, pl. a tengerpartokon, ott ennek a kialakításnak nincs túl nagy szerepe,mivel nagyobb szélsebességeknél nem sokat ad hozzá az összhatásfokhoz.
Mifelénk sajnos az átlagszél pont egy kicsivel kisebb, mint a legtöbb rotor indulási sebessége ezért lenne nálunk nagyon fontos a jó lapáttő kialakítás, és ezért nem tartom jónak, sem azt a rajzot, amit beraktál, sem a Hallenga könyvben elkészített lapáttervet.
Egy jó lappáttőnek, ami menet közben is a legjobb teljesítményt adja 43-45 fok körüli beállítási szöggel, és minél nagyobb húrhosszal kéne rendelkeznie.
Természetesen ezt elég nehéz kifaragni egy 22 milliméter vastag deszkából, ezért ez a rész a legtöbb rotorról le is marad.
Az én ötletem lényege, ennek a résznek egy valamiféle bádoglemez,(vagy kinek mi van otthon) sarkantyú felcsavarozása a lapáttövekre, amivel a kívánt állásszög, és a húrhossz növelése is elérhető.
A mellékelt ábrából remélem látható, hogy mire gondoltam.
Az ábrán lévő számértékek csak tájékoztató jelleggel vannak ott, hogy látni lehessen, hogy mennyinek kéne lennie körülbelül a beállítási szögeknek.
Ha jól emlékszem van már két egyforma lapátod elkészítve, ezeken remekül lehetne szemléltetni, hogy működik e az elképzelés, ha az egyiket felszereled egy ilyennel, és felteszed őket egymás mellé akár terheletlenül is.

Szia István.
Ez pedig a Pigott rotor. Ha kell ennek is elküldöm a rajzait.

A méréseid én is borzasztóan várom - Te egy lóhosszal előttem tartasz.
Izgalmas ez a fej szélesítés. Én attól tartok, hogy jó öreg Canstein barátunk nem hasra-ütve adta meg ezeket az arányokat. Finomítani biztos lehet rajta. Méréssel nem ellenőrzött alapfeltevésem, hogy a kerületi fedettség (lapát középvonal * lapát-db / ezen a sugáron mért kerület) legyen 30-40% és a fej hossza, átmérője a terelőlapát 0,5...0,6 szorosa és ezeket az arányokat optimalizálni úgy +/-20%-n belül. Hogy a lapátszám növekedésével ezt a kerületi fedettséget növelni, vagy csökkenteni érdemes - fogalmam sincs (egyenlőre mérések nélkül). Amire én még borzasztóan kíváncsi vagyok, hogy a terelőlapát hol fusson a fejbe és a fej milyen szögben álljon szintén ~20%-n belüli variációkkal.

A 12Nm-hez csak annyit, hogy ez a megindító nyomaték, aminél a forgásban tartó PMgenerátornál mindig kisebb. PL.: az én 300W-s kerékagy generátoromnál az indító 0,42Nm, a forgásban tartó 0,3Nm.
A másik, hogy a Gaspa rotora Savonius, aminek 0,1-0,2TSR-nél "borzalmas " nyomatéka van. - a megindulás utáni pillanatokban szabályos tüske szerű kiugrás a nyomaték-görbén.

TSR optimalizálásra nálam is kidolgozás alatt van egy egyszerű analóg módszer. Én 20-30%-s évi energia növekedést saccolok a mi talajközeli házi szélgenerátorainknál TSR optimalizálásssal. Ezért is választottam elsőre csak a "fapados" módszert, ráadásul jól illeszkedne hozzá az olcsó NTC-s szélmérő, ami az utolsó hőmérséklet függő mérésre vár az érdemleges, vagy elfelejteni döntéshez.
Én tartok tőle, hogy az MPPT-vel felvértezett inverter és a tőle függetlenül (nem közös szabályzási rendszerben) működő TSR szabályzó egymás ellen fog dolgozni, veszélyesen lerontja az egész szélgenerátor rendszer tehetetlenségét. Persze a Te elképzelésed nem ismerem pontosan.

Kedves Hind
Itt az ideje, hogy őszintén kitárjam a lapjaimat. Ez a szélgép egy 2,2 kW/220 voltos ellenállást üzemeltetne. Mindenek előtt kellene egy szélkerék, ami 10-12 km/h - s szélben leadja a kellő teljesítményt a generátornak. Amennyiben nem lehetséges egy szélgenerátorral, építek kettőt. Ha kettővel se lehetséges, csak ipari cuccokkal, feladom. Drága neodímium mágneseket nem vásárolok. Ilyen teljesítménynél már áttétel is szükséges lesz, de a lehető legkisebb arányút szeretnék. Felajánlottad a segítséged, amit nagyon köszönök, de nem szeretném valami barkácsgépre pazarolni. Ezért terítettem ki a kártyáim. Nemcsak az a deszkám van, amit már említettem, hanem néhány 2 m hosszú és 30 cm átmérőjű fenyő rönk. Abból lehetne megfelelő lapátokat készíteni. Így már küldhetsz egy olyan lapátprofilt, amit a legjobbnak látsz. A nyugalmi helyzetből való kibillenését majd megoldom elektromos úton, ha nagyon szükséges.

Azt a Pigott rotort már sokszor megnéztem, a dokumentációját annyiszor töltöttem le, ahányszor feltettétek, de ez csak a neodímium mágnesekkel hajlandó jól menni.

Az mindenképpen jó, hogy van elképzelésed, arról, hogy mit szeretnél.
Nekem is sokkal könnyebb dolgom lenne, ha már tudnám, hogy mihez kell tervezni a rotort.
Én is most építgetek egy hasonló kaliberű gépet, jelenleg éppen a generátor tekercselésénél akadtam meg, mivel nem találok hozzá szakembert a környéken.
Az én rotorom 3-4 méter között lesz valahol, de addig nem tudok én sem nekiállni, amíg a generátor nincs összerakva és bemérve. Mivel én direktbe szeretném rátenni a rotort, így fontos tudni, hogy mekkora TSR-t és átmérőt válasszak,hogy a kellő fordulatot adja.
Neked is azt javasolnám, hogy csak akkor állj neki a rotornak, ha már biztos vagy benne, hogy megvan a generátorod, amit használni szeretnél.
Elsőre azt mondanám, hogy egy akkora rotor ami erre a teljesítményre képes az 300-400 fordulatot fog tudni percenként az általad adott szél értékeknél.

Ismét át kell gondoljam a dolgot. Pontosan ellenkezőleg képzeltem, mint ahogy te tanácsoltad. Az volt a tervem, hogy készítek egy nagy és erős szélkereket és egyenként rakosgatom rá a generátoraim, amik megvannak, ahogy fogja bírni. Mindezek fényében, nem is tudom, hogy merre. Ehhez a nagy tervhez időt kérek nyárig, azért ha időd és kedved van egy kisebb tervben segíteni...
Van egy 220 volt, 250 W-s dinamóm, ami ezt a teljesítményt leadja 800 fordulaton percenként. A hatásfokát nem tudom. Erre ha lehetséges egy kétlapátos propellert készíteni, jó lenne. Azért ragaszkodok a kétlapátoshoz, mert könnyebb rögzíteni a tengelyen. Áttétel is bizonyára kelleni fog.