Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
" Így aztán a szekunder áramból és a pillanatnyi ívfeszültségből az elektronika pontosan tudja követni az ívben zajló folyamatot, és a beállított program szerint tudja módosítani azt. "
Ezt értem, sőt, nem is nehéz kitalálni, miután összesen két jellemző van, a feszültség, meg az áram. Most már csak azt kellene tudni, hogy mi alapján módosítja a kitöltési tényezőt... vagyis, mi alapján számolja ki, hogy mit csináljon a főkör... és már ki is lehet találni, a copy-t.
Nem is én állítottam, hogy lassú a szabályozás...
De a kérdés továbbra is áll, miért van visszavezetve a feszültség is és az hogyan változtatja meg a kitöltést?
Nem, valóban, mindenképp áram módú szabályzás kell.
Mint írtam, a kimeneti feszültség függvényében kell állítani a kimeneti áramot, akkor alakul ki a megfelelő feszültség / áram karakterisztika a kimeneten. A visszavezetett feszültség nem közvetlen a pwm-et szabályozza, hanem egész egyszerűen felhúzza a pótméter sarkát, ezzel becsapva a szabályzót, mintha te állítottad volna el a potit. Arányaiban változtatja meg a feszültség, a beállított áramot.
Mint alább írtam, ezeknél a gépeknél nem tisztán PWM, vagy egyáltalán nem PWM szabályozás van. Példaként a MILLER XMT 304 vagy 400-as gépeket tudnám említeni( mivel ezeket a gépeket kissé jobban ismerem), ahol fix az impulzusok szélessége, de a frekvenciája az a teljesítményigény függvénye. Ez a megoldás a gép felhasználhatóságát jelentősen megnöveli, mivel lehetőséget biztosít a multifunkciós alkalmazásra, kompromisszum nélkül. Csak hát a szabályzása az nem Maci kategória, természetesen nem lebecsülve a Maci képességeit különösen az építési költségét figyelembe véve. Sajnos a rendelkezésemre álló információ ezekről a gépekről szegényesnek mondható, hiszen alkatrész szintű dokumentáció nem áll rendelkezésemre, a másolása viszont szinte lehetetlen a nyák bonyolultsága miatt.
De még nem tettem le róla teljesen.
Jó, ezt értem, de milyen függvény szerint állítja fel azt a "potit". Vagyis milyen függvény szerint kell változtatni a kitöltési tényezőt? Ívfeszültséget néz? És annak függvényében állítja az áramot? Vagy konstans kimeneti ( ív ) teljesítményre szabályoz? Nagyon tág fogalmakban beszélsz, ennél próbáld meg pontosabban, így érthetetlen.
Ha nem pwm, akkor valami más, mondjuk pfm ( impulzs frekvencia szabályozás ) nem túl jó megoldás, de ha olyan a főáramköri elrendezés, akkor ez való hozzá. De ez nem jelent semmit, hiszen a kimeneten van egy viszonylag nagy fojtó, annak édesmindegy, hogy pfm-et, vagy pwm-et kap. ( Bizonyos határok között ) Én nem erre lennék kiváncsi, hanem arra, hogy ha egy fekete doboznak tekintjük a rendszert, akkor vannak ki- és bemeneti jelek. A kettő között milyen összefüggést kell megvalósítani ahhoz, hogy mondjuk ne fröcsköljön?
Nem nagyon tudom érthetőbben leírni. Kisebb kimeneti feszültséghez nagyobb áramot állít, és fordítva. Analóg szabályzás, így csak lineáris lehet a változás. Nem csak az ívfeszültséget nézi, hanem a teljes kimeneti feszültséget, üresjárástól egészen 0V-ig. Ha matematikailag próbálnám meg leírni, a kimeneti feszültséget fel kellene bontani mondjuk 1....2 konstans értékekre, mégpedig úgy, hogy az üresjárási 60V feleljen meg a 1-nek, 0V kimeneti fesz pedig a 2-es számnak, a köztes értékek végtelen felbontásban szerepelnek. Ezzel a számmal kell megszorozni a beállított kimeneti áramot, tehát rövidzárban kétszeres áramot fog megengedni a szabályzó, míg 20-25V-os tartományban körülbelül 1,3x nagyobbat. Így egy lineárisan eső fesz / áram karakterisztikát kapunk.
Nem tudom pontosan mennyivel állíthatja az áramot, le kellene mérni egy gyári kínai gépet változtatható műterheléssel, táblázatba vinni az adatokat és ábrázolni. Akkor már pontosan lehetne tudni a kimeneti karakterisztikát. A hozzászólás módosítva: Feb 27, 2013
Egyik sem fröcsköl csak az amelyikből a fojtó is ki van spórolva, lásd a néhány oldallal ezelőtti képet (légmag, néhány menettel).
A normál szórású trafó az árammódú szabályozással egész jó karakterisztikát ad, nem nagyon kell bonyolítani.
" Analóg szabályzás, így csak lineáris lehet a változás."
Lehet az nem lineáris is, ha például betesznek egy logaritmáló áramkört, akkor olyasmi lesz, mint a dB-es kijelzők mondjuk egy kivezérlésjelzőn. Ha teljesen lineáris lenne, akkor kétszer akkora áramú gép kellene, mint a névleges hegesztőáram. Mondjuk 25 V-on folyik 100A, akkor rövidzárban 200 folyik. Tehát ez ellen biztosan csináltak valamit, talán valahol bekorlátozták a maximális áramot. Igen, műterheléssel végig kellene mérni egy gépet, az sokat segítene.
Üdv!
Okoskodás nélkül... A kihegyezett gépek: - , azért ne feledkezzünk meg a speciákis hegesztőanyagról sem, amelyik nem hajlandó csakúgy "elcseppenni vagy megfolyni". Láttam ismeretterjesztő műsorban "hogyan készül...?" , amint felpakolják a több cm-es hézagot e speckó anyaggal. Történetesen ez a nagy dömper ötvényacélvázának az összehegsztése karácsonyfa mintázatú gyökhegesztéssel. Ezt csak érdekességképpen írtam, mert az átlag felhasználó igen széles skálán válogathat az olcsó hegesztőpálcából - és korántsem biztos, hogy a gépe miatt fröcsög a hegesztése.
Amiről beszélsz az tulajdonképpen egy fesszabályozó, ami egy adott tartományon belül (de csak ott) felülírja az áramszabályozást. Erre azért van szükség, mert az árammódú szabályozóknál a belépéskor (vagyis a szabályozás megindulásakor) van egy elég nagy törés, tehát nem lineárisan kezdődik meg az áram csökkenése, hanem egy lépcsővel. Ilyenkor az áram egy időre (ez több periódusig is eltart) akár 20-30%-al is alámegy a beállítottnak, ami által a letapadásnak is nagyobb az esélye (ezért találták ki a hot start-ot). A folyamat gyönyörűen megfigyelhető kicsiben, egy ilyen vezérlőt LED driver-ként alkalmazva, szépen látszik a szkópon és az árammérőn a dolog.
Tapasztalatom alapján az ellenütemű megoldásoknál (pl. híd) ez nem akkora probléma, de ezt sosem néztem meg ebből a szempontból, tehát nem tudom. Illetve azt sem néztem meg, hogy a slope compensation ezen mennyit javít, vagy javít-e egyáltalán.
Üdv!
Érdekes, amiről folyik az eszmecsere... Kérdezem, hogy e "említett" gépekben biztos, hogy valami figyeli a feszültséget? Több elérhető rajzon csak az áramfigyelést láttam (persze ez így nem jelent túl sokat, hogy mit láttam rajta és mennyi rajzon!). A tudásommal abból indulok ki, hogy pl a maci esetében az áram érzekelést a tarfós megoldás miatt tekinthetjük igen lassúnak, az ívben meg azért csak gyorsabban játszódnak le a folyamatok - azaz folyamatos fáziskésében van a vezérlés /feltételezem/. A hall elemes érzékelés gyorsabb nemde? Aztán annak kiértékelése (mintavételezés) digitálisan szintén gyorsabb, mint az analóg jelkövetés - ebből adódóan a beavatkozás kevésbé késik, precízebbé válhat. Majd megmondjátok, hogy hülyeségen elmélkedek vagy sem.
Valóban léteznek ilyen agyonbonyolított gépek is, de nekem az a gyanúm, hogy vagy az egyedi megrendelések miatt (valakinek pont olyan kell) vagy a "tervezők" tudásának a hiánya miatt (amit mondjuk elintézne egy slope compensation 3-4db alkatrésszel, azt megoldják jóval bonyolultabban). Ez a 80-as évek gyártására emlékeztet, amikor megkérdeztem hogy miért van az adott gyártmány ennyire elbonyolítva, amikor negyedannyi alkatrészből is meg lehetne csinálni. Az volt a válasz hogy azért, mert a negyedannyi alkatrészért nem lehetne elkérni ezt az árat... A trafós áramérzékelés egyáltalán nem lassú, sőt. Pont az a baj hogy gyors, a szabályozó már az adott periódus áramára visszaszabályoz, ezért ragad le. De ha meg lassú lenne akkor a félvezetőket tenné tönkre, ezért vannak ezek a trükkök. Hidat kell építeni nem ilyen fából vaskarikát, és kevésbé fognak ezek a problémák jelentkezni.
Igaz, már későn jutott eszembe, hogy lehet módosítani nem lineárisan is a karakterisztikát.
Ez az áram beállítás dolog relatív. Ha a potival beállított alapáram mondjuk 60A és azt módosítom a kétszeres áramkihajlással, azzal a módszerrel amit leírtam, akkor az ívfeszültségen (20-25V) 95-105A körüli ármot kapok, míg rövidzárban 120A-t. Ez nem jelet túl nagy többlet áramot, ennyit el kell bírnia a szekunder körnek, de látható, hogy lineárisan kihajlik az áram a köztes feszültségeken is. Ettől még az áram állító pótméter skálázását pontosan be lehet lőni. Nekem is van egy Maci féle hegesztőm (két tranyós forward) még vagy 4-5 éve építettem. Áramváltóról lejövő fesz szabályozza az UC3845-öt, hogy nagyvonalakban beszéljek róla. Az biztos, hogy nehezen tudok vele ívet fogni, van, hogy4-5x is odakapja a pálcát. Másik pedig, hogy fröcsköl, nagyobb áramnál meg egyszerűen kifújja a vasat a varratból. Használható, nem mondom, hogy nem, áram is van bőven, de nehéz vele szépen hegeszteni. Tavaly elég sokat kellett hegesztenem, rajtam maradt javításból egy 200A-es AC/DC kínai hegesztőgép, így azt használtam. Gyönyörű varratokat lehetett vele húzni, az enyémmel összehasonlítva ég és föld, pedig abban is áram módú szabályzás van, csak a szekunder áramot és a feszültséget is figyeli. És ugyanazt az eletródát használtam mindkettőnél. Ha ilyen egyszerűen meg lehetne oldani a megfelelő kimeneti karakterisztikát, az nagyon jó lenne. Ahogy időm engedi, meg fogom építeni a kínait.
Nem csak egy adott tartományban, hanem a teljes kimeneti feszültségen. Nézd meg légyszíves a kínai visszarajzolt kapcsolási rajzát, de ne vedd figyelembe az értékeket.
Valami nem jó a Macidban. Ha csak ilyen gyengén muzsikálna, ez a topic nem létezne. Biztos, hogy jó soros fojtó van a kimeneten? Biztos, hogy nem telít be? stb...
Csatold a rajzot, és akkor megnézem. Lehet hogy a maci fröcsköl, nem tudom mert nekem nincs. A hidam viszont egyáltalán nem fröcsköl, és az ívfogással sincs baj, pedig semmilyen kiegészítő áramkör nincs benne, csak a csupasz áramszabályozás.
Az a maci akkor nem jól működik.Jó párat csináltam már,és ugyan úgy működik mint az általad leírt kinai.
Idézet: „Nekem is van egy Maci féle hegesztőm (két tranyós forward) még vagy 4-5 éve építettem. Áramváltóról lejövő fesz szabályozza az UC3845-öt, hogy nagyvonalakban beszéljek róla. Az biztos, hogy nehezen tudok vele ívet fogni, van, hogy4-5x is odakapja a pálcát. Másik pedig, hogy fröcsköl, nagyobb áramnál meg egyszerűen kifújja a vasat a varratból” Csak a magadéról beszélj! Te építetted azt a szörnyet! Itt sokkal jobb gépek épülnek vagy sokkal jobban építik meg őket! Példának! Be teszek egy elektródát a fogóba, ki támasztom, hogy ne dőljön el majd bekapcsolom a gépet és magától ívet fog és hegeszt annyira jó az ív gyújtása, nem fröcsköl és nem fúja ki a fémet! Nagyon szépen lehet hegeszteni vele minden pozícióban! Csak ezt nem te építetted! Bocs! Idézet: „Csak a magadéról beszélj!” Talán nem azt tettem? Nem személyeskedtem és nem példároztam SENKI gépével. A tapasztalataimat írtam le, ami NEM azt jelenti, hogy a hegesztőm hibátlan! Egy szóval sem mondtam. Feltehetnél pár képet egyenes és 90°-ban készült varratról, amit a te Maciddal készítettél. Valaki igazán lemérhetné a Maci féle hegesztője kimeneti karakterisztikáját, mert nagyon érdekelne. Jövőhéten ha minden igaz, lesznek nálam kínai gépek, el fogom végezni a mérést, akkor már lesz összehasonlítási alap. A hozzászólás módosítva: Feb 28, 2013
Hamár a kínai gépek...
A méreten kívül van-e jelentősége, hogy ama bizonyos gépekben általában 3 főtrafó (két csapolt szekunderrel) van?
Persze hogy van jelentősége,a spórolás.
lacza89.Persze hogy használtam.Meg az emberek 90% ka.Mert ami nem kínai az már nem is eredeti ezt mindenki tudja.Van gyári awis nagyfeszgyujtásos gépem,80A nél,2.5 pálcával,mind két gép ugyan azt a varrat minőséget produkálja.
Ha már szóba került:
Idézet: Átlag felhasználó otthoni munkára ( kerítés, korlát, stb. ) milyen pálcát használjon? Tudtok-e ajánlani típust, márkát? Hogy az olcsó jó is legyen, mert annyi gyártó van, csak én nem ismerem melyik milyen minőségű. „az átlag felhasználó igen széles skálán válogathat az olcsó hegesztőpálcából”
Nem nagyon vagyok nagy ajánlgató(hamár megszólíttattam magam), de pl esab, Rutilen (zöld dobozos szlovén) - sajna próbálni kell! A tanácsom nem etalon! (Abból indultam ki, hogy időnként járok vásárokba, piacokra és látom mindenféle jelölt és jelöletlen dolgokat árulnak olcsónak kikálltott áron- ezét írtam, amit írtam)
Köszönöm a választ, mint ahogy másoktól is köszönettel veszek minden észrevételt.
Tisztelt,Fórumozók!
, Vettem egy Straus-Austria-1400 inverteres hegesztőt. Vagy kétszer használtam összesen vagy 10 db.2.5 átmérőjű elektródát hegesztettem vele és nem is egyszerre. Legutóbb pukkant egyet benne -gondolom kondi- és se kép se hang. Ennyit érnek ezek a gépek? Le volt árazva ,utólsó darab címen, de igy is 35ezerHUFvolt. Érdemes tovább foglalkozni ezzel a géppel? Köszönöm.Traconic.
Igen, a legtöbb ennyit ér. Csatolj a belsejéről egy képet, az alapján könnyebb tanácsot adni. Az alul méretezés mellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy ezeknek a kéttranyós forward megoldásoknak a lelke a snubber kör. Amellett hogy több tíz W-ot kell eldisszipálnia, gyakorlatilag ez védi az IGBT-ket a biztos pusztulástól.
Ha valaki tudja mit kell nézni a hegesztőpajzs túloldalán, akkor gyengébb minőségű pálcával (Rutilen) is tud elfogadható eredményt elérni, viszont, Esab Ok4616-al szinte bárkinek sikerülhet, ha volt már elektródafogó a kezében!
Egyébként meg a bázikus (egyenáramú) pálcával (pl: Esab OK 55 00) bár sokkal szebb és erősebb varratot lehet húzni, nehezebb vele az ívfogás, és kevésbé gyakorlott kézben sűrűbben oda ragad, hegesztés közben. Általában a gyengébb minőségű pálcának az egyik baja az, hogy félreég, és a salak nem oda kerül ahova szeretnénk, a varrat meg fecskefészekre hasonlít. Így már nem biztos, hogy gazdaságos az olcsóbb, mert szinte biztos, hogy több kell belőle! |
Bejelentkezés
Hirdetés |