Sikerült gatyába ráznom a tápot, egy apró hibával azonban továbbra is küzdök. Az egyik oldalról néha eltűnik a feszültség, pontosabban ellenkező polaritású feszt mérek -4V ot ami terhelésre azonnal nullára csökken. Valami kontakt hiba lehet vagy esetleg kondi, de nem sikerül a rájönni. Ha éppen jó akkor hibátlanok az értékek.
Esetleg a -4V ból nem lehet következtetni merre lehet a hiba?

Hello!
Vélhetően a kimenő fokozat zár le. Ez vagy kontakthiba, vagy az áramkör reteszelődése is okozhatja. (Reteszelődés az, mikor az erősítő fokozat kilép a munkapontjából, így felborul a visszacsatolás, ahonnan nem képes "visszajönni", csak ha a táp megszűnik. Nagyobb erősítésű áramkörökre (OPA) inkább jellemző hiba.)
Az ellenirányú feszültséget a referencia adja, hiszen a referencia plusz irányba, míg a kimenő feszültség mínusz irányba húzza a hibajel erősítő (T1) bemenetét. (Persze ez a táp + kimenetéhez képest értendő, ami az áramkör "igazi" GND pontja.)
üdv! proli007

A kondenzátor hibát kizárhatjuk? Ha alkatrészre szűkítenénk ezt az irányt akkor merre?

Hello!
Milyen kondenzátor? Ha bárhol kondi hiba lenne, attól még lenne kimenő feszültség, maximum brummos lenne a kimenet, vagy gerjedne a kapcsolás. Lévén, hogy ez egyenáramú erősítő.
Nem igazán lehet alkatrészre szűkíteni, csak méréssel. Valahol megszakad az erősítő lánc, (ezzel a visszacsatolás) azt kell keresni, mikor beáll az állapot, ahhoz képest, mikor rendben üzemel.
üdv! proli007

Esetleg a feszültség állító kapcsoló hibája okozhatja?

Hello!
Nem! Mert annak szakadása, maximális kimenőfeszültséggel járna. Zárlata, pedig 0..X volt de pozitív feszültséggel. De látom Te nagyon gyakorlatiasan foglalkozol a dolgokkal. Megérteni, gondolkodni, és mérni kell! Ha most nem, de később majd be fogod látni...
üdv! proli007

Tisztelt Fórumtársak ! A birtokomban van a fenti táp remek állapotban de nem működik. Van hozzá rajzom Bővebben: Link nem lenne bonyolult megjavítani de a potik elkoptak és ilyen bár régen nagyon jóféle de mára elkopott spéci potit egy nem valami korszerű tápba beruházni nem sok értelmét látom. A fő kérdés az hogy mit tudnék kihozni ebből? Építsek-e bele valamilyen egyszerűbb tápot vagy újítsam fel ?

"A Firefox nem találja a kiszolgálót a(z) www.nostalgickitscentral.com helyen."

Én ebben főleg yaxley forgókapcsolókat látok... ezek koptak volna el? Talán motorral forgatták őket? (bár repgépben ilyet is láttam és bírta) Szóval ahogy proli007 is írta: mérni kell, mégpedig lépésről-lépésre. Mi ebben tudunk segíteni. Kezdheted rögtön a trafónál: van-e szekunder oldali váltófesz? Ha igen, rögtön ráléphetsz a műszerrel (vagy akár egy 24V 5-10W-os izzóval) a graetz bemenetére és forgathatod a kapcsolót, minek hatására változnia kell a feszültségnek/izzófényerőnek.

Egyelőre ennyi. Ezt tedd meg, számolj be és folytatjuk.

Sziasztok! Ajándékba kaptam egy Unitáp-2 típusú tápegységet (Villgép 1988). Nagyon tetszik az előlap kialakítása, viszont nem működik. Sajnos belülről már alaposan megbuherálták. Van valakinek kapcsolási rajza, hogy eredeti(hez hasonló) állapotba hozhassam?
A segítséget előre is köszönöm.

Sziasztok.
Kaptam egy Fok-gyem TR9160/B 120V 1A tápegységet ami sajnos nem működik.
A kimeneten a teljes pufferelt feszültség kint van. Valószínűleg nincs szabályozás mert zárlatos alkatrészt nem találtam. A táp az MC1466 Ic köré épül. Olvastam leírást az MC Ic pótlására. Az Ic helyettesítéséhez keresnék kapcsolási rajzot, a javításhoz segítséget "esetleg MC Ic-t".
Üdv.

Hello!
- Itt a Prottel Sematic PCB terv alatti zip file-ban benne van a kapcsolási rajz is.
- De a DC-off kapcsolót kapcsolva is kint van a tápfesz? Mert akkor még is zárlat van valahol..
üdv!

Sziasztok!

Van egy AxioMet AX 3003D tápegységem aminek sajnos az egyik csatornájára egy aksi lett fordítót tápfeszel rákötve. Az a csatorna sajnos tönkrement, semmi füst vagy egyéb nyom nincs, h valami tönkre ment volna benne.

Jelenleg úgy viselkedik a táp mintha rövidre lenne zárva kimenet a panel műszeren az áram növekszik, de fesz 0 V.

Valakinek lenne valami ötlete merre induljak el ? Esetleg ha valaki meg tudná javítani Esztergom Budapest vonalon elvinném hozzá szívesen, vagy egy megbízható szemvízbe, fontos hogy ezek után is stabilan működjön, fontos nekem nagyon az áramgenerátor funkciója.

Köszönöm!

Szia! Rajz van hozzá?

Sajnos nekem nincs, de nem is kerestem kb 15 perce történt a dolog, Hestore ból vettem a tápot kb 2 éve, most próbálok körbe nézni a neten hátha van valami kapcsolás.

Találtam egy ilyet:
A panelra ez van írva HY3002D-3(5) ez alapján kerestem. Bővebben: Link Bővebben: Link
Itt a HE n is fent van, merre induljak el mint tehettem tönkre első körben ?
Köszi!

Hello!

Először "D80", "C80" kiforrasztás, majd ellenőrzés (a pdf rajz alapján).

Hmm... érdekes rajz. Szinte egy az egyben az Urbános táp kisebb módosításokkal és relés szekunder-választgatós előszabályozóval. Utóbbi tanulságos, érdemes megnézni és tanulmányozni.

Első ránézésre már találtam különbséget a két általad linkelt rajz közt, ez alapján a gif-es fekete-fehér rajz hibás a másik jó.

Először is az áteresztő tranzisztort (a pdf-en Q3) kellene megnézni hogy jó-e. Valószínűleg nem lesz az.

A kimeneten a védő dióda ment tönkre csak szerencsére, most cseréltem ki és tökéletesen működik, szerencsére ennyivel megúsztam, köszönöm mindenkinek a segítséget.

A kimenetet nem is néztem hogy van-e ott védődióda.
Azért a C80-ra nézz rá nem-e púpos!

Általában az szokott tönkremenni, ha fordítva kötnek a kimenetére egy akkut. A saját "halála" árán védi meg a táp többi részét, ilyen esetben. Itt most szerencséd volt. Ha megszakad, akkor még pukkanhat is a kimeneti elkó, amit mindenképp ellenőrizz le, vagy cseréld ki.

Elko ránézésre rendben van de héten bemegyek veszek valahol azon pár Ft on nem múlik és akkor az is cserélve van.
Még egyszer köszönöm, kicsit jobban megijedtem mint kellet volna, szeretem ezt a tápot és viszonylag sokat is használom.

Üdv!
Nem tudom emlékszel-e anno itt a topikban tanácskoztunk, hogy miért nem pontosan a pic-es panelmérő II.- őm amit az SMSP II. labortáppal használok.
Hiba: alacsony áramnál nem pontos az árammérés, illetve nem fut együtt egy multival.
Most megint elszántam magam, hogy végre normálisan megcsináljam.

Most konkrétan arra jutottam, hogy szerintem túl beterheli a panelmérő az SMSP-ből jövő áramjelet. Ezeket mértem: Multin 0,05A beállítottam, ekkor panelmérő 0,00A-t jelez, BE2-re rámérve 0,5mV van, lehúzva csak SMPS-ből jövő jel 2,5mV.
Ezután multin 0,1A beállít, panelmérő ekkor 0,05A-t mutat, BE2-őn 5,3mV, lehúzva, 7,4mV.

Nagyobb áramoknál ugye egyre közelebb kerül a panelmérőn és a multin jelzett érték, mert egyre nagyobb az áramjel így kevésbé szól bele a mérésbe ez a kis csökkenés.

Én már mást nem tudok mert a panelmérőn az összes alkatrészt kicseréltem csak a PIC maradt...
Nem voltak azóta visszajelzések másoktól?

Szia!
Az érdekes jelenség, ugyanis az árammérő bemenet impedanciája MOhm nagyságrendű, ez nem terhelheti be ennyire az SMPSII kimenetét. Ráadásul annak a kimenete relatíva kis impedanciás azaz terhelhető. Legalábbis MOhm-okkal bőven.
Egy hasonló visszajelzés volt, Alkotóval levelezgettem pont ugyan ilyen jellegű hibáról.

Gondolkodom még a dolgon de továbbra is azt mondom hogy a panelmérő nem terhelheti le a táp kimenetét. Egyszerűen lehetetlen. Persze elhiszem neked hogy mégis leterheli, csak nem értem hogy. Az áramjelet-erősítő OPA nem invertáló kapcsolásban működik, azaz a bemeneti impedanciája jó néhány GOhm nagyságrendű (nem néztem most meg pontosan) amire jön párhuzamosan az R38 ami 1MOhm azaz kb 1MOhm lesz az eredő.

De a panelmérőn 40A- es méréshatárnál az R1/R38 -as feszültségosztónál 10kohm az R38-as érték ami a földre megy, az R1-es meg 3,3K.
Ez azért már beterheli nem?

Mondjuk már nem emlékszem mikor szórakoztam pár hónapja újraszámoltam nagy értékekre az osztásarányt megtartva, de nem jártam sikerrel, lehet megint nekifutok.
Jó az úgy ha csak az R1/R38-at változtatom nagyobbra a többi ami a beállítási tábláztaban van meg maradna vagy azokon is kellene változtatni?

Az ellenállásértékek nálam is hasonlóak, de a szerző által említett opa kimeneti ellenállása kicsi, tehát annak nem számít a kiloohm nagyságrendű terhelés.
Én később egy pontos sönttel is mértem áramot, ahol még mindig volt hiba, de lényegesen kisebb. És gyanítom az eltérés itt is a multiméterek rovására írhatóak, ugyanis egy másik multival más értékeket mértem
Javaslom neked is (amit nekem is tanácsolt Attila86), hogy a maximális áramra hitelesíts, lehetőleg pontos söntön eső feszültség mérésével.

Tényleg! Félre néztem a táblázatomat, az egyel feletti sort néztem.
Így az impedancia 13,3kOhm, ez sem szabadna hogy leterhelje az SMPSII IC6A-ját. De kipróbálhatod hogy megnöveled mondjuk százszorosára őket, azaz az R1-et 330k-ra, az R38-at pedig 1M-ra. Vagy másik próba hogy lehúzod a panelmérőt a labortápról és az SMPSII paneljén a C10-es csati 1-es és 2-es pontjai közé odaérintesz egy sorba kötött 10k-t és egy 3,3k-t, közben nézed hogy a csatin a feszültésg esése azonos-e körülbelül. ha igen, akkor tényleg ez a két ellenállás terheli az OPA kimenetét.


Nem. A nem invertáló OPA erősítését az R23-R24 aránya határozza meg, az R1 és R38 pedig azért van hogy a jelet az erősítés előtt csillapítsa kicsit, mivel a nem invertáló OPA csak erősíteni tud, csillapítani nem. Így nem lehetne pontosan beállítani az áram-kijelzést ha a sönt értéke a névlegesnél nagyobb. Csak ezért van R1 és R38. R25 és R17 bármekkora értékű lehet, az alkatrészjegyzékben azért 3,3k-sak mert optimalizáltam a táblázatot hogy a lehető legkevesebb értékű ellenállás szerepeljen benne (hogy az egységcsomagok összeállításához minél kevesebb ellenállás közül kelljen keresgélnem...)

Lehúztam és beterheltem 13,3K val, és nem változott semmit az áramjel.
Viszont ha visszadugom a panelmérőre akkor meg csökken kb. 2 mV-al, érdekes...

Na akkor fogj egy digimultit és ellenállás-mérő állásban mérj rá a BE2 bemenetére!
Illetve még egy próba: dugd rá a panelmérőt a labortápra de csak a három pólusú csatit, az öt pólusút (tápfesz) azt ne! Így is leesik a feszültség?
Ha nem jutunk előrébb akkor a következő az lesz hogy kiforrasztjuk T4-T5-öt...

Szerk.: Az ellenállás-mérésnél a digimulti piros vezetéke legyen a BE2 ponton, a fekete pedig az AGND-n.

Én sorban levenném az R1, R25,R17,R22-es ellenállásokat, és úgy mérném az áramjelet. A pic kb 1 percenként ofszet kompenzál, ha figyeled ezt is ki lehet mérni.