Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni:
Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel.
Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek.
Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
A primer árama az kb 240 mA , a feszültésgek pedig 30 v *2 , ez ha hozzáérek a vezetékhez mérés közben kb 5 volt környékére esik le. A primert 510-520 menet körül van, a hasznos keresztmetszet pedig 17.16 cm2 , a szekunder oldalon 2* 64-65 menet van kb. Miért esik le a feszültség ennyire ? A vasmagot jól raktam össze, úgy ahogy kell. Lehet hogy kevés a primer menetszáma ?
Idézet: „ha hozzáérek a vezetékhez mérés közben kb 5 volt környékére esik le” Akkor valamit nagyon rosszul csinálsz, nem jól méred ..!
A 240 mA szokatlanul magas érték. A nyugalmi áramot, ebben a telejsítmény tartományban illik 50-100 mA környékén tartani (valójában nincs erre szabály, mekkora a "jó" nyugalmi áram).
Szinte lehetetlen, hogy egy akármilyen voltmérővel mérve a feszültséget, essen a feszültség. Ezeknek a műszereknek a belső ellenállása megaohm nagyságrendű, tehát szinte egyáltalán nem terhelnek. Csak egy feltevés, de véletlenül nem áramméréssel zárod rövidre a kimenetet?
Feszültséget mérek, feszültség mérésre van beállítva a műszer. Tekertem már trafót, de még ezt nem tapasztaltam. A probléma oka nem lehet az, hogy kevés a primer menetszáma ?
A keresztmetszethez a menetszám akár jó is lehetne, de az Ip0 magas. Ennek csak az lesz az eredménye, hogy melegebb a trafó. Ilyen akkor fordult elő nálam, ha a vasmag szélsőségesen rossz minőségű volt. Megoldás lehet a menetszám növelése, de akkor ezt a szekunder oldalon is el kell játszani, és így hamar elfogy a rendelkezésre álló hely.
A feszültségesésednek nincs értelmes oka. A feszültségmérő nem terheli meg a szekunder tekercset. Gyakorlatilag a szekunder észre se veszi a műszer ellenállását (mert az olyan nagy).
valahogy en.is erre jutottam. Elozoleg tobb volt a primert meetszama 30-35 menettel es nem.volt vele semmi problema . De ez a par menet ennyire kepes befolyasolni ahibatlan mukodest?Ha a szekunderre tekerem ra a plusz meneteket , mert nem akarom visszabontani , okoz problemat ?
A hozzászólás módosítva: Máj 5, 2014
Sziasztok!
Egy 6-12v, ~10-12Ah-s akku töltőt szeretnék építeni. találtam is egy számomra megfelelőt: http://www.hobbielektronika.hu/cikkek/automata_zseles_akkumulator_t...o.html ezt egy kicsit leegyszerűsítettem, úgy, hogy nekem nem kell bele kijelző. Az vele a problémám, hogy nem sikerült 2x9V-os transzformátort szereznem. Át lehetne valahogyan alakítani a kapcsolást, hogy jó legyen hozzá ez: szekunder 1: 10V szekunder 2: 22,5V szekunder 3: 12,6V A rajzban lévő graetz híd (80V 25A), helyett ezt a típust sikerült beszereznem: KBPC3510 (1000V 35A). Nem értek az elektronikához, ez lesz az első próbálkozásom.
Üdv szakik! Vásárolni szeretnék beag toroidot végfok építéshez.Találtam is egyet TH 173-M
a típus 4X23 volt,és 400 wattnak írják,valamint 10.5 Ampert tud elvileg áganként. Esetleg 2 db 200 w végfokmodult elbírna? Valósak ezek a leközölt adatok egy 10 kg os trafóhoz?Válaszotok előre is köszönöm.
Közben történt egy változás, és nincs szükségem a 6V-ra. A 18V helyett 22,5V az sok lenne az IC-nek? Emiatt megváltozhatnak a töltési feszültségek? esetleg valamilyen ellenállással lehetne csökkenteni rajta 4,5V-ot?
Az adatok kissé sántítanak, de 10kg elég. (4×23×10.5=966; >> 400!)
Az adatok kissé valóban sántítanak, mert 10 kg-os toroiddal hegeszteni lehet. Igaz, az enyém nem sikerült tökéletesen ~35 éve, mert 10,5 kg és csak 130 A-t bír.
Ma már biztos könnyebbet is lehet készíteni.
Sziasztok!
Csatoltam egy képet egy transzformátor típusról, mikor a két szélső oszlopon vannak a tekercsek, lennétek kedvesek és megmondanátok hogy ennél a verziónál hogy tudom megálapítani a vaskeresztmetszetet?Hogy ne legyen félreértés betűkkel jelöltem a vas lapjait. Köszönöm.
Szia!
Ez egy MAG típusú trafó, és a két oszlopkeresztmetszet összege fogja kiadni a teljes vaskeresztmetszetet. Tehát ha mondjuk 125W jön ki egy oszlopra, akkor ez a trafó 250W-os.
Bocsi elírtam, én kérek elnézést , 6.5 Kg egész pontosan a transzformátor.Méretei pedíg :170X75mm.Viszont van egy másik trafóm is ez egy Sony erősítőből való,ezeket van mód valamilyen terheléses művelettel nagyjából lemérni, majd ez alapján megsaccolni a kimenőáramot és a teljesítményt?
A hozzászólás módosítva: Máj 9, 2014
Szia!
Az előző oldalon írtam a trafóról. Még csak most értem oda, hogy ezzel foglalkozhassak. 8,5R es teljesítmény ellenállással terheltem le a 27V os kivezetéseket. 1-2V ot esett a feszültség. Egyenként olyan 25V 25V, ill. 50V jelent meg terhelve. A sublerre meg még várok, mert fater elvitte a kulcsot attól a műhelytől.
Értem, akkor CxDx2 ugye, ahogy Gery 78 írta?
Ahogy 'erbe' írta; csak egy oszlop, úgy gondold, mint szögletes toroid.
Nem értelek, mert pont ugyanilyen típusú trafót tekertünk, és Te mondtad nekem, hogy egy oszlop kb. 120W-os volt, és a kettő együtt adta ki a 240W-ot. A menetszámokból meg a tekercsadatokból jött ki valahogy a 120W egy oszlopra, de mivel két tekercs volt ezért volt a 240W. Vagy nem jól emlékszem, vagy félreértettem akkor valamit?
Ha a hegesztőtranszformátor 150A terhelhetőségű, akkor milyen hatásfokkal számoljak egy ilyen trafóval, ezt fontosnak tartom hogy pontos legyen mert 0,7-0,9 hatásfoknál 150A 22V mellet ez kb 1100W külömbség.
n=0,7 4700W Av:68cm2 n=0,9 3600W Av:60cm2
Oszloponként nem lehet trafót számolgatni, csak komplett egészben. Hogyan számolod ki a háromoszlopos 3fázisú trafót? ...és az 5 oszloposat?
Egyébként a keresztmetszet az annyi, ha UI, LL, toroid, vagy éppen EI magos trafóról van szó. Képzeld el, hogy az EI magot középen kettévágod és egymás mellé fordítod. Éppen olyan lesz, mint az UI. Kétszer akkora lesz a keresztmetszete?
Hegesztő trafónál, bár fontos a hatásfok, de kevéssé szoktak törődni vele.
Elsőrendű szempont, hogy a maximális hegesztőáramnál mennyi idő alatt ég le. Ennél kevesebbre számolják a bekapcsolási időt (BI). Ennek a vasmagkeresztmetszethez ma már nem sok köze van (régebben se). A már többször emlegetett, ~35 évvel ezelőtt készült toroid magos hegesztőtrafómnak fogalmam sincs, mekkora a hatásfoka. 3,25-ös pálcával szépen beolvadt varratot lehet vele készíteni. Szerencsére eddig még nem mértem meg, mennyi idő alatt ég le. 2,5-össel lehet nyúzni egész nap. Ez se 100 %, mert olyan hegesztő még nem született. Adatai: vasmag ~25,5 cm2. Sima szilíciumos trafólemez. Primer 2mm, szekunder 2 db 2*5-ös. Súly: 10,5 kg. A menetszámokra már nem emlékszek pontosan, inkább nem írok ide bizonytalan értékeket. Felső fokozaton a gerjesztés 1,4 T. Ebből vissza lehetne számolni. Wattra legfeljebb az ívnél lehetne mérni, a bemeneten VA jelentkezik az erősen eső karakterisztika miatt. Ezért aztán a hatásfok is erősen eső jelleget mutat. A hozzászólás módosítva: Máj 9, 2014
Ami lényeges eltérés van az egyszerű trafóhoz képest, a szórás (laza csatolás), ami az eső karakterisztikát adja. Elsősorban a kialakítás. Nem szabad egymásra tekerni a primert és a szekundert. Egykor egy munkatársam kissé túlszórta , UI típusú vasmagra 2-2 primert és szekundert tekert, nem teljesen egymás mellé. Túl kicsi lett az árama. Az általános mai gyakorlat, EI magos trafó, egymástól ~ 1 cm-re elhelyezett tekercsekkel és köztük állítható, elcsúsztatható mágneses sönttel (vasmagtömbök).
Az áttételt a hegesztési feltételekhez kell szabni. Általános használathoz rutilos pálcához elég az 55-65 V gyújtófeszültség. Bázikus pálcához nem árt akár 90-100 V-ig is felmenni. Adott áramon az ívfeszültségre van képlet, de jelezni is szokták a gyártók.
A félreértés elkerülése végett mondom hogy CO hegesztőt szeretnék.
Szerintem ezzel kellett volna kezdeni.
Akkor semmi eltérés nincs a normál trafótól. A hatásfok csak közepes áramig jó, afölött a korábbi értekezésből a BI-re vonatkozó rész számít. Azt már te és a hűtés szabja meg, hogy 80 vagy 60 %-ig mész le (fel?).
Bocsi, de az utolsó két sort nem értem evvel hogy is tudom számolni a hatásfokot?
Készítesz egy trafót ~95 % hatásfokra 100% bekapcsolási időre (pl. megy a vonat órákon át és a sínre húz folyamatosan egy varratot. ). Legyen ez 100 A hegesztőáram. Ennél a trafó, diódák gyakorlatilag hűtés nélkül is elmennének. Megterheled 140 A-rel. Ekkor már kell a hűtés, de ezzel együtt is csak az üzemidő 60 %-ában nyomhatod ekkora árammal. Ennél nagyobb kell, mondjuk 200 A. Ezzel már csak 15 % a kihasználási idő, különben leég a trafód.
Ha akarod, kiszámolhatod a hatásfokot erre az esetekre is, de túl jó eredményre ne számíts! |
Bejelentkezés
Hirdetés |