Csináltam egy mórickarajzot, én valami ilyesmire gondoltam.

A képen bal oldalt a doboz aljsó része van felülnézetben, természetesen a doboz alakja nem kell, hogy négyzetes legyen, lehet hosszú téglalap, csak akkor több összefogófület kell rá csinálni.
A jobb ábrarész a doboz alja és a tető viszonyát mutatja, metszetből. A satírozott részben lenne a szigetelőanyag. A doboz kettősfalú, tehát mintha két doboz lenne egymásban.
A dobozalj felső pereme erős, rajta szilikongumi szigetelőgyűrűk, amik a fedéllel tömör zárást adnak, összeszorításkor szét kell lapulniuk. Lezáráskor kis túlnyomás is lesz a dobozban, így gőz biztosan nem jut be.
A tetőn körben perem van, ez illeszkedjen szorosan a dobozra.

A doboztetőt körben füleken átmenő csavarok szorítják az aljhoz. Az ábrán nem tüntettem fel, de az érzékelőnek természetesen kell kijutási lehetőség, ezt én úgy csinálnám meg, hogy a külső dobozon lenne egy kis kiugró fiókdoboz-rész, amiben tömszelence van. A vezeték a szelencén át bemegy a szigetelésbe, ott tesz a belső doboz körül legalább 90 fokos kanyart és oldalról lép be a belső dobozba. Ez azért kell, hogy a vezeték elég hosszú legyen, így lassan viszi be a hőt.

A doboz külső burkolata lehet fém (az erős csavarszorítás miatt célszerű), de belül a belső doboz inkább műanyag legyen.

Húúú hát ez nem már móricka rajz azért

A külső doboznak szerintem is az a szerepe, hogy a nedvességet kizárja. Így a csavarral összehúzott fedlap jó, és közte a szilikon tömítés is.
Ilyen szilikon csíkokat/gyűrűt már találtam hőállóban, máshogy nem is kivitelezhető, már ha hozzá szeretnék férni a elektronikához, hogy indítsam/leállítsam a mérést, töltsem az akksit, megváltoztassam a programozást, kivegyem az SD kártyát...
Így szerintem ez a része meg is van oldva.

Amit nem tudtam még kitalálni az az, hogy a két doboz hogyan legyen egymásba illesztve...
A belsőnek max annyi szerepe van, hogy a szigeteléstől elválasztja az elektronikát, így itt lehet műanyagot is alkalmazni ahogy említetted.
A másik funkciója, hogy kicsit rendezettebb legyen a beltér.


Ez az aerogéles szigetelés egészen megvalósíthatónak tűnik. Ahogy nézem az adatlapokat, egy 10mm-es szigetelés gyakorlatilag bármit kibír. De már egy 2mm-es is jó lehet.
Árban is elfogadható 1m² / 10mm-es kb. 17eFt. És ehhez a kis dobozhoz nem kell ennyi.

Talán ez az utolsó nyitott kérdés, hogy hogyan lehet rögzíteni a szigetélést a külső, belső doboz között.
Kicsit átrajzoltam a tervedet. És piros szaggatottal jelöltem, hogy melyik az a rész amit még gyenge pontnak érzek.
Azaz hogyan lehet egy olyan egységes felületet/illesztést létrehozni ami:
- eltakarja a szigetelést, megakadályozza, hogy az kihulljon, sérüljön,
- ugyan akkor a belső-külső doboz között nem vezeti át a hőt.
- Sőt ezen az átmeneti szakaszon jó lenne, ha átfedés lenne a szigetelésben.

Lehet, hogy jó lenne ha a belső dobozt fejjel lefelé lehetne bele tenni így megvan az átfedés is, mert nem a két doboz fedő lenne egy oldalon...

Aerogél alternatíva: LINK

Önthető szilikon, 300 fokig.

Mórickarajz, mert se nem mérethelyes, se nem műszaki rajz pontosságú.

Azért kicsit több fantáziát feltételeztem rólad Elsősorban főbb kialakítási ötletet szerettem volna adni, nem részletezve sokat.

De adok egy másik mórickarajzot is. Ezen több részlet van, de azért ne tessék kész, mindjárt használható ábrát látni benne! Szintén nem felel meg a műszaki rajz követelményeinek! A nézetiség sem teljes, a metszeti ábrázolástól is lekarmolná magát Polláck mama, a néhai műszakirajz tanárom is. Ötletadónak viszont jó lesz.

De a rendelkezésemre álló egyszerű eszközökkel hirtelen ennyire futja. Lehetne több melót is belefektetni, de ezt inkább te tedd meg, ha nem baj. Emiatt ábrázolási hiba is van benne, ami az értelmezést megzavarhatja, ezt feltüntettem! A szükséges furatok sincsenek rajta a metszeteken! Mondom, mórickarajz....

A tartólábakat értelemszerűen két végükön kellene becsavarozni, erre zsákfuratot tartok célszerűnek, rövid, vékony csavarral. Anyaguk hőálló (pl ebonit, danamid). Annyira legyenek erősek, hogy a fedél leszorítása se görbítse meg őket.

A fedelet sem bonyolítanám, belül a műanyag lap egyben van. Belül szintén távtartók, az alsó dobozrészbe szereltekkel szinkronban! Ez a görbülési esély kiküszöbölésére van.
Természetesen több láb lenne, nem csak a sarkokon. Ha hosszú a doboz, akkor mondjuk 30 - 40 mm közzel tennék egyet-egyet.

Az áramköri lapot és a belső dobozt tartó lábakat egymás fölött rajzoltam, de nem célszerű, hogy ezek egy tengelyben legyenek! A belső doboz külső tartólábait külön lehessen felrögzíteni és az áramköri lapot tartókat is. A hővezetés szempontjából is célszerű és szerelhetőbb is.
Az áramköri lapot tartó lábakat én szögletesen T-alakúra csinálnám, a T teteje menne a dobozra, a T szárára csavarozódna a nyáklap. Ez azért kellene, hogy semmiképpen se lehessen az áramköri lap felszerelésekor elforgatni a lábat, ami így kicsavarozódna. A rajzon is érzékeltettem.

Tudom, kicsit bonyolult a doboz, de ha nem kapsz készet, jót, akkor neked kell elkészítened.
Javaslom, hogy a külső doboz legyen vas vagy acél. Ugyanis ezt lehet jól hegeszteni, elég szilárd is. Így acéllemezekből is összeállíthatod méretre. A füleket, a peremet is könnyebb megcsinálni, szintén acélból. Ráadásul az acél rosszabb hővezető, mint az alumínium!

Ápdételtem a rajzot, a bal oldali nézetet is a jobban a oldalihoz igazítottam, hogy a jobb oldali "metszet" elképzeléseit azért nézetben is láthatóvá tegyem.

Az előzőleg szövegesen leírt kialakításokat is igyekeztem ábrázolni.
Aztán ahogy tetszik, úgy csinálod (már ha rám hallgatsz)

No, kicsit megfésültem a rajzot és kiegészítettem még, hogy legyen bőven vonal rajta

Kedves _BiG_, nagyon profi lett! Ahhoz képest hogy csak móricka...
Biztos sok időt eltöltöttél vele, köszönöm.

De így már valóban kivitelezhetőnek tűnik a dolog...
Időközben sikerült az aerogéles cégtől mintát kérnem, legalábbis a weblapjukon lehet ilyet igényelni és postán elküldik. Meglátjuk...
És ahogy számolgattam, egy kb. 140(sz) x 100(h) x 70(m) méret elég is lenne, amihez durván 0,07m² szigetelés kellene, ami csak 1.500Ft körül lenne.

Ha meg a szilikonos kiöntés lesz a nyerő akkor pedig lehet a doboz szerkezetén is egyszerűsíteni, mert így a tartókonzolok elhagyhatóak lesznek, a szilikon egyben tart mindent.

Az aerogél hidrofób.

Csontosn: miután nem kell belőle 1 m2, jó esetben egész olcsón be lehet szerezni még ezt a high-tech anyagot is. Mehet pl. egy kívül fém belül műanyag falú burkolat közé az aerogél és talán meg is van oldva a probléma. Tömítésnek mehet hőálló szilikon profil. Viszont szigetelésnek nem biztos, hogy alkalmas az egyszerű szilikon.

Ha tíz centis az alagút, akkor lapos doboz, vékonyabb szigetelés és a mérés előtt dugjál bele egy behűtött jégakkut! Próbaképpen bélelj ki valami fémdobozt, tegyél bele egy egyszerű hőmérőt, ami mér száz fokig, meg a jégakkut és küldd át az alagúton az elektronika nélkül! Ez egy elég költséghatékony és biztos teszt.

Örvendek, hogy tetszik A legutolsó a v4-es verzió, nézted?
Egy kis időt eltököltem vele, de főleg a nem erre tervezett program (ProfiCAD) miatt.
Lehet vele rajzolgatni, de nem egy szerkezeti tervező valami.

Tervezd úgy, hogy mindent beleteszel, tehát akku, áramkör, meg ami kell mellé. Az egyes alkatrészek, panelek megfelelő rögzítéséről is gondoskodj. Nem lenne jó, ha pl. a nehezebb akku szabadon kóricál a dobozban.
Azt is majd vedd figyelembe, hogy ha kicsit is felmelegszik belül a doboz belseje, akkor csak kinyitva fog hamar lehűlni
Illetve a meleg fémdobozt a másik oldalon csak segédeszközzel tudod megfogni és idő, míg kihűl. Ha gyakran kell mérni, csinálj két ketyerét és felváltva tudod használni őket.

Nem tudom, hogy az aerogél mennyire merev, tehát a támasztólábak méretezésénél, amelyek a belső dobozt rögzítik, ezt figyelembe kell venni. Ne legyenek vastagok ezek a lábak, hogy ne szállítsanak sok hőt.

A szilikon nem biztos, hogy elegendő önmagában, ráadásul puha, így nem ad elég jó rögzítést és támaszt. A tetőt erősen le kell fogatni, hogy a gőz ne jusson be!

Én valahol azt olvastam, hogy nem, de legyen, a szakirodalom okosabb.
Bár sokféle aerogél létezik, lehet, hogy a szilikás hidrofób, amiről meg én hallottam, az meg nem.

A jégakkuval az a gond, hogy páralecsapódást okoz, illetve maga is jegesedik, ami kiolvad.
Azért egy áramkört nem kéne eláztatni...

Persze, csapódik rá némi pára, de csak az, ami abban a kis dobozban van. Ha túl jól működik a dolog, akkor leginkább akkor lehet probléma, amikor az alagút végén kinyitják a dobozt és a lehűlt panelra a környezet párája lecsapódik. Én tennék egy próbát egy üres dobozzal, esetleg egy üres nyákot belerakva, azon látszana, mire lehet számítani. Ha nem megfelelő ez a megoldás, akkor még mindig lehet kutakodni tovább. Még mindig úgy gondolom, hogy öt perc száz fokon nem túl nagy kihívás. Ezt a hőmérős tesztet meg lehet csinálni jégakku nélkül is.

Helló!
Rakd bele az egészet egy termoszba, a termosz tetejét fúrd ki, azt tömíteni kell. Így kivehető az SD kártya, a mérőszonda lábát meg készítsd el olyan hosszan, hogy le tudjon hűlni, mire a nyákra csatlakozik. Amennyi hő azon bejut, az semmi. Sőt, úgy is megcsinálhatod, hogy ahogy rácsavarod a kupakját a termosznak, akkor záródnak az érintkezők. 100% páramentesség, hővédelem is profi, mindez 10cm alatt, pár ezresből.

Ez biztos hogy nem alternatívája az aerogélnek. 300 fokig áll ellen a hőnek de attól még nem jó hőszigetelő. Én valószínű hogy távtartókra szerelném egy vízszigetelt fém dobozba és kiönteném az egészet aerogél porral. Az ugyanis nem vezeti az elektromos áramot. Persze ehhez lapos tetejű fém doboz kell.
Ohh azt nem néztem hogy utána ki is kell nyitni. Akkor storno.

A vákuumnál jobban semmi nem szigeteli a hőt, és a párát! És ingyen van.

Háát... fogtál meg elektroncsövet, miután felfűtött? Pedig az üveg is rossz hővezető

Pont a vákuum ide nem jó, mert a hősugárzást akadálytalanul vezeti. Viszont ezt csak anyagon belüli rossz hővezetéssel lehet kivédeni, ami elnyeli a hőt, maga csak lassan melegszik és csak lassan adja tovább. A vákuum erre képtelen.

És nincs ingyen a vákuum, csak mondjuk a Holdon. Egy jó vákuumszivattyú elég drága dolog... Plusz annak az edénynek megfelelő kialakítása, amibe a vákuumot betöltöd

A túlhűtéssel más probléma is van. Ugyanis olyan alkatrészeket igényel, ami alacsony hőmérsékleten is működnek megbízhatóan. Ne hidd, hogy csak a felmelegedés okoz zavart egy félvezetőben. A legtöbb alkatrészt szobahőmérséklet környékére és annál inkább melegebbre tervezik.

Az aerogél por nem elvetendő, nézd meg a doboztervemet. Abban lehet használni akár, nyithatóan is.

Elbizonytalanítottál. Viszont elektroncsőnél sugárzó hőről van szó, és nem mindig vákuumban, hanem valami gázban, a termosz pedig egyszerűen hőszigetelő, hiszen nem hűl ki a kávéd 24h múlva sem, ha minőségi a termosz. Tehát nincs (vagy csak minimális van) hőáram a külső és belső fém réteg között. Ez kell nekünk, hogy a 100°C-os levegő ne melegítse fel a belső tárolót.

Ha elbizonytalanodtál, akkor helyrerakom a dolgokat, ha megengeded

Az elektroncsőben vákuum van, nagyvákuum. 10^-7 - 10^-9 higanymilliméter... Jobb, mint a termoszban. Gázokkal nem működnek az elektroncsövek. Ne keverd a gáztöltésű ioncsövekkel, mint a tiratron, glimm, trigger, dekatron... Ezek speciális kisnyomású gázcsövek, nem is jók másra, csak speciális feladatokra. Nem is elektroncsövek, a szakirodalom is külön kezeli.

Az elektroncsőben a minél jobb vákuum a lényeg. A nevében is benne van, hogy elektronokkal dolgozik, a gázok (a képződő ionok miatt) ezt csak zavarják.

A termosz nem a vákuum miatt hőszigetelő, hanem az üveg (rossz hővezető) és a rá vitt tükröző foncsor miatt. A foncsor visszaveri a hősugarakat a termosz tartalmára és nem engedi kisugárzódni. A vákuum szerepe a hővezetés csökkentésében van, de ez kevés önmagában, ha a hősugárzás akadálytalan - lásd a vákuumcsövek esete.

A lényeg, hogy házilag nem tudsz jó termoszt csinálni. A másik, hogy itt nem a belső hő kisugárzását kell meggátolni, hanem a külső bejutását. Tehát egy termosz pont nem jó ide: rossz oldalon van rajta a tükröző foncsor.
És otthon nem csinálsz olyat, ami jó oldalon viseli.
Marad a doboz. Azt lehet jól csinálni. Lejjebb mellékeltem egy skiccet. Házilag megépíthető, masszív.

Te még sosem vittél fagyit termoszban? A foncsor mindkét irányba foncsor.

Nem azt állítottam, hogy teljesen rossz, hanem arra a célra nem teljesen jó a termosz.
A fagyi nem túl jó példa. Ugyanis a nagy része víz és annak nagy a olvadás- és fajhője, tehát lassan melegszik..
Az áramkör nem ilyen. Sok benne a fém is, ami könnyebben melegszik.

De ha a kérdezőnek tetszik az ötlet, hogy kipróbálja a termoszt, tegye. Szerencsére a kísérlet könnyen kivitelezhető.

A termoszos ötlet:
Alapvetően jó az elgondolás, mert egy "kész, hőálló, dobozt" lehetne felhasználni és költséghatékony is.

(Amikor olvastam itt a termoszról, akkor nekem már a modernebb változata ugrott be, a fémből készült vákumos. És már el is felejtettem, hogy gyerek koromban használtunk foncsorozott üvegeset is Ma már nem is biztos hogy lehet még kapni ilyet.)

Az ötlet tetszik, de gyakorlatban nem tudom hogyan lehetne megoldani:
- A szenzort nyilván nem lehet kivezetni csak a kupak felöl, mert az oldalfal fúrásnál, törne az üveg vagy elszökne a vákum.
- Vákumos termoszom van 3db is (0,5-1L-esek, vákumos). A termoszok szája nem túl tág, így csak olyan áramkör lenne beléjük tehető, ami átfér ezen a 3-6 centin. Azaz a kész áramkört át kellene tervezni hosszúkásra. (Bár ha nulláról csinálnám, akkor ez nem lenne gond.)
- A fém belső fal miatt szigetelni kell az áramkört, hogy nem legyen zárlat. De ez nem is gond.
- A másik aggályom a térfogat. Nem mértem meg ugyan, de a literesek átmérője szerintem már több lenen mint 10cm, a fél literesbe pedig nem férne bele minden. (Ha cigis példával szeretnék élni: az áramkör kb. cigarettás doboz méretű, és az akksi is 2 gyufás doboz méretű.)
- A hőállósága felől nincs kétségem. Anno csináltam teszteket velük, pontos számokra már nem emlékszem, de az éppen lefőzött forró teát tettem termoszba, majd a fagyasztóba estére, reggel még azért rendesen meleg volt.

Az ötlet jó! Az én speciális esetem miatt nem lehet alkalmazni, de szerintem másnak simán működhetne...

@nzozz:
Köszi ugyan ezt az oldalt találtam meg én is
Van fent árlista is, adatlapok, esettanulmányok, ingyenes minta kérhető, stb.
(Nem szeretném reklámozni őket, de jó, hogy minden infó könnyen begyűjthető tőlük egyből...)

Olyan 1.500Ft-ra jött ki a 10mm-es szigetelés ára. Teljesen jó... ami már így is fölé van tervezve.

Ha 10 mm-es a szigetelőlap (és a dobozskiccem az alap), én 2-2 db-ot tennék az oldalakhoz. Így a rögzítőlábaknak maradna hely közöttük. Alul lehet 1 db nagy lap, átvezetve rajta a lábakat, így az alsó szigetelés teljesen kitölti az aljat (és a tetőben is ugyanígy), az oldalsók lennének rövidebbek.
Azonfelül az oldalakból van a legnagyobb felület, érdemes jobban, duplán szigetelni. Az alj és a tető jóval kevesebb felület összesen.

Persze, ha a szigetelés elég merev, akkor a belső doboz alsó tartólábai el is maradhatnak.
Ha a belső doboz telesen kitölti a szigetelés adta helyet (miért is ne, a külső doboz méretezésének kérdése), akkor nem is fog lötyögni.

Mindenképpen javasolt, hogy a dobozból kivezetés tömszelencéje egy külön kinyúló dobozrészben kapjon helyet, hogy az oldalszigetelést ne kelljen vékonyítani, illetve a bevezetővezeték is hosszabb lehet, lassabban jut be rajta a hő.

Még valami eszembe jutott: ha mégis szükséges a belső doboz alsó rögzítése távtartó lábbal vagy lábakkal, azokat speciálisan készíteném.
Mivel a láb rövid (1 réteg szigetelés, tehát 10 mm), ezért központosan csavarmenetet tenni bele nehéz, hogy ne érjenek közel a csavarvégek. Megoldás: nem körkörös, hanem téglalap alapú hasáb, egymáshoz képest eltolt furatokkal. Így a hőközlési hossz is növekszik.

Vagy négyzetes/körkörös alapú, de akkor a belső dobozhoz nem csavarral, hanem ragasztva kapcsolódik. Így kisebb a lábkeresztmetszet, nem kell annyi szigetelést beáldozni. Na, ez még jobb

Létezik nagyobb nyílású termosz is. Például, de számtalanféle van.