Úgy érzem kezdek megőrülni. Megépítettem proli007 peltier vezérlőjét és tökéletesen működik ha nem ST Microelectronics gyártmányú NE555N ICt rakok bele hanem mondjuk a Texas Instruments NE555P jelzésűjét. Valaki tudna segíteni abban hogy mi a különbség a kettő között? Az előbbi ugyanis konkrétan megsüti a FET-et működés közben.

Hello! Leginkább "semmi különbségnek" kellene a kettő között lenni.. Maximum az lehetne a gond, ha az ST kimenetének magas szintje (mert ugye egy 555-nek van maradék feszültsége ekkor), nem elegendő a választott Fet-ed meghajtásához. De ez ellenőrizhető úgy is, hogy a 2-6 lábat a GND-re húzod, és megméred a 3-as láb feszültségét. Majd a Fet adatlapját, hogy az adott Drain áramhoz mennyire is lenne szüksége.. Egyéb vizsgálathoz már szkóp kell..

Amikor kitöltési tényező a maximális akkor 7V körül mérek a 3-as lábon mind a két 555-nél, ekkor még melegszik a FET de nem vészesen, bár az ST-nél jobban mint a TI-nél. Ahogy csökkentek a kitöltési tényezőn úgy a TI-555-nél szépen lecsökken a fényerő (egy autó izzót használok műterhelésként), majd kialszik a fény, míg az ST-nél bár csökken valamennyit, de továbra is világít a lámpa és a FET elkezd eszméletlenül gyorsan felforrósodni.
Igen jó lenne szkóppal megnézni, ami van is csak valahol kontakthibás és meg nem tudtam megjavítani.

Szia! Ha nem alszik ki teljesen az izzó, akkor nem zár le a FET... Az ST-s 555-tel nekem is voltak hasonló gondjaim, nekem lement a kitöltési tényező 0-ra, de üzem közben iszonyatos módon fűtött a FET. Anno a suliban csináltunk jópár db szabályzót a panelfúrókhoz, azok 18V-os 25W-os motorok voltak, és az ST-s 555 olyan szinten fűtötte az IRFZ44L FET-et, hogy a próbák alatt volt olyan, hogy kiforrasztotta magát a FET. Bontottunk egy PHILIPS 555-öt egy rom panelből, azzal fúrás közben is jéghideg volt a FET. Pontos magyarázatot a mai napig nem tudok adni, de akkor az ST-s 555-ök kb 20 FET-et kinyírtak, mire végső elkeseredésünkben 555-öt cseréltünk. Azóta én PHILIPS gyártmányú 555-öt használok, azzal nincs gondom.

Elég érdekes, de lehet hogy az ST "önállósítja magát" és gerjed. Arra nem is gondolnék, hogy nem kapcsol le nullára a kimenet. (Bár ez is kipróbálható, a 2-6 láb tápra húzásával.)
A Fet kisebb kitöltés esetén melegedhet jobban, mint 100%-on, hiszen ekkor nem csak az RDSon ellenállásán eső veszteség fűti, hanem az átkapcsolás alatti veszteség is.
De az is kérdés lehet, hogy a terhelésnek megfelelő nagyságú pufferkondit használsz-e és hogy amiről táplálod, nem esik-e össze a lámpa áramától. Mert az visszahathat az 555 működésére.
Megoldás: oszcilloszkóp

Sziasztok!

Arduino kimenetével szeretnék ilyen Bővebben: Link modult kapcsolni.
Relével, vagy Mosfet-tel érdemes megoldani (esetleg más javaslat)?
Az, hogy egyszerűen összerakható legyen fontos szempont.
Melyiket milyen esetben célszerű használni?
Köszönöm!

Igen, csendesebb, de 10A -t kell kapcsolni. Csak a nagyon kicsi RDS_ON ellenállású FET jöhet szóba, vagy több FET párhuzamosan.

Nos - én csak a két ventillátort néztem - az igaz. 12VDC az gáz 10A-en Ahhoz már izmos relé kell, hogy megszakíthassa. Faston csatlakozós kivitelben. Például ilyen - és nyilván tranzisztorral kapcsolni a relét, mert az is induktív és szépet rúg - azaz szintén dióda a tranzisztor védelmére. Használhat szilárdtestrelét is. Van az a pénz: 16A-es SSR, de ezt már megint hűteni kell. Viszont csendes működésű.

Az igaz. Csak panelbe nehezebb beültetni. Bár én az autós relékben kevésbé bízok. Eleve nem ezüstözött az érintkezője, könnyebben beég és nem ekkora kapcsolási számra van kitalálva. Mert gyanítom, hogy ki-be kell kapcsolgatni ezt a cuccot párszor. De ez az én véleményemet tükrözi.

Kontaktusnak ritkán használnak ezüstöt, mert könnyen oxidálódik. Az érintkező anyaga mindíg valamilyen ötvözet. Az autós reléknél mostohább körülmények között működő relét alig tudok elképzelni, létezik olyan változat, ami 70 A-t kapcsolgat vidáman, és inkább az autó rohad ki alóla hamarabb.

Köszönöm a törődést!

Megpróbálom sorba szedni az elképzelésemet:
Fontos, hogy egyszerű legyen a kivitelezés, nem feltétlen akarok nyákot gyártani a dologhoz.
Az egyszerű megvalósíthatóság okán erre gondoltam: link
Ha ezt a h-hidat használom akkor ezzel egyszerűen megoldható a polaritás váltása (hűtés-fűtés váltása) és akkor:
1. elhagyhatom a relét?
2. paraméterei alapján elbírja a modulokat?

Ha a h-híd nem megfelelő akkor:

Arra gondoltam, hogy két relén keresztül szabályoznám a két modult. Így talán nem kéne olyan komoly paraméterekre méreteznem. Ő az: relé2x.
3. az hogy optocsatolt jelző az azt jelenti, hogy a relé vezérlő lábai és az arduino felől jövő jel galvanikusan le van választva?

A rendszer áramellátását PC-s táppal terveztem megoldani: kép csatolva. 350W szerepel rajta, tehát kényelmesen el kéne bírnia.
Erről kapná a 12V-ot az arduino is és a modulok is, mindhárom külön vezetékről.
4. Ez szerintetek biztonságos?
5. Kell valahova még valamilyen alkatrészt bekötni (pl.: biztosíték vagy dióda)?


Segítségeteket előre is köszönöm!

1 nem
2 Nem tűnik meggyőzőnek a hűtőfelülete. Illetve kezdem nem érteni minek a Peltier.
3 Igen, és egyszerűbb vezérelni, mert csak egy ledet látsz tulajdonképpen a bemenet felől, a kimenet pedig triak
4 Igen biztonságos.
5 Nem árt védelmeket beépíteni.

Köszi!


Egy dobozban kell néhány fokot hűteni vagy fűteni, ehhez kell a peltier.
Lehetőleg nem akarok 230V-ot a dobozban használni (természetesen a trafóig lehet).

Ha a h-hídra nagyobb hűtőbordát, esetleg ventilátort szerelek, jó lehet (?), vagy van vele más gubanc is?

A célt nem látom. Ha peltier - minek a hűtőborda? Miért nem valamilyen folyadékos hőelvezetést használsz? Az csendes és a dobozon kívülre tereli a hőt.

Szia!

Egy doboz fedelébe lenne szerelve a modul, ahogyan a hűtőtáskáknál is szokott lenni.
Ha a dobozban a kívánt hőmérsékletnél magasabbat mérünk, akkor a peltier hűt (a hűtőbordák segítségével).

Ha pedig a dobozban alacsonyabb a hőmérséklet a kívántnál, akkor pedig a peltier polaritását megcserélem és a peltier fűteni fog a doboz belső oldalán.

Hogy egyszerűen összerakható legyen a h-hídon keresztül történne a vezérlés, ahogyan egy motornál is.

A modul használatával elhagyhatom a relét, mert az kapcsolná a modult, ha kell a polaritást is megváltoztatja és pwm-mel a teljesítményt is tudom szabályozni.
A folyadékos megoldásnál ez olcsóbbnak tűnik.
Van egy régi hűtőtáskám, aminek a fedelében csak egy peltier van, az majdnem kellően fűt/hűt.
Ezen két modul van ezért el kell boldogulnia a dobozzal.

Sziasztok!

Mi történne ha 10db peltier elemet egymásra fognék és elkezdeném melegíteni az eggyik felét?
eljutna a hő a másik felére?
vagy csak felmelegedne az összes cella?

így mondjuk egy tranzisztor hőjét fel lehetne használni magas hatásfokkal?

Hello! Tudtommal a Peltier, meg a magas hatásfok, nincs köszönő viszonyban egymással..

A betáplált hő biztosan eljutna a tömb másik felére. Sőt még több is.
Hiszen mindegyik lap saját maga is előállít hőt, az általa elfogyasztott elektromos teljesítményből. A következő lap azt is továbbítja, (ha tudja) hozzáadva a saját hőjét.
A végén ott lesz az eredetileg bevitt hőmennyiség mellett, a tíz lap saját hőjének jelentős része is.
A lapok gyenge hatásfoka részben abból adódik, hogy a saját hőszigetelő képességük hitvány, így a meleg oldalról „visszaszivárog” a hő a hideg oldalra.
Ha a lap két oldala közötti hőmérséklet különbség kevesebb, akkor a visszaáramlás is kevesebb.
Ezért egységnyi hőmérséklet különbség előállítása dupla lappal jobb hatásfok mellett történik, mint egy lappal.
Szerintem.

nem hűteni szeretném a tranzisztort, hanem az általa megtermelt hőt elektromos energiává visszaalakítani. erre milyen elem lenne használható? ami nem drága?

Semmivel, de semmivel. Tényleg semmivel.
A ma elérhető technikával egyszerűen nem éri meg a fáradtságot.
A visszanyert villamos energia menyisége a befektetett energiához képest jelentéktelen lesz.

Lehet a peltier elemet inverz módban is lehet használni (Seebeck effektus), de ahogy írták már mások is, az átalakítás hatásfoka alacsony, és sok műszaki problémába fogsz ütközni:
A peltier elemet igyekeznek minél rosszabb hővezetővé tenni, miközben te most ilyeneken keresztül akarsz hűteni. Ez azt jelenti, hogy viszonylag sokat kell használnod párhuzamosan a hőellenállás csökkentésére, hogy a tranzisztorod ne melegedjenek túl.
Ha Seebeck effektus annál jobban kihasználható, minél nagyobb hőfokkülönbséget tudsz létrehozni a peltier elem két oldalán, azaz minél nagyobb hőenergiát akarsz átjuttatni a peltier elemen. Ezt korlátozza a tranzisztorodon és a peltier elemen megengedhető maximális hőmérséklet.
Ott lehet érdemes ezzel foglalkozni, ahol a peltier elem hőfoktartományához illeszkedő nagy hőteljesítményt kell elvezetni.

Sziasztok! Van még itt valaki?

Van egy kis gondom. Letérdelt a kempinghűtőm. Gondoltam ha már javítani kell akkor itt az ideje egy kis tuningnak. Vettem a 40-50 wattos peltier helyett kettő hetven wattosat. A táppal nincs gond. De kipróbáltam beszereltem külön külön egyszerre sorba párhuzamosan egymáson...
Nem tudtok olyat mondani ahogyan nem próbáltam ki.

Majd ma elszakadt a cérnám. Ráfogtam a peltier meleg oldalát hővezetővel egy hűtőbordára és hajrá adjunk neki tápot. A meleg oldal fűt ahogyan kell, de a hideg oldal csak hat fokig hűl.

Kipróbáltam az eredetit és az meg sem állt mínusz 3 ig. De amiket láttam ksérleteket ott a peltiereknek a hideg oldala alsó hangon -8 -10 fokos volt. Bekapcs után azonnal ráfagyott a pára.

Lehet hogy kifogtam egy selejtes szériát? Mit mondtok ?

Próbáld nagyobb hűtőbordával. A keletkező hőt el kel tudnia vinni.

A wattszám egy dolog, de létezik a világon a deltaT fogalma is. Lehet, hogy az új modulod több wattos, de kisebb deltaT-t tud.

Igazából a hűtése sem kicsi, de én megtoltam dupla ventilátorral.

Ez igaz. A delta T-t meg sem néztem

Ez a TEC1-12715 peltier.
Szerintetek hogyan érek el jobb hatásfokot, illetve hidegebbet.
Ha kettőt egymásra teszem vagy ha egymás mellé. Mondván thermikusan sorba kötöm vagy párhuzamosan.

Mondjuk két kissebb teljesítményűre gondoltam TEC1-12706
Szerintetek?

Szerintem termodinamikai csodák sincsenek
Minden a környezeti hőmérséklettől és attól, hogy mennyire tudod elszállítani a keletkező hőt a meleg oldalról, függ. Elvileg a szendvics szerkezettel (soros) nagyobb hideget tudsz csinálni, de nagyobb gond a hő elvezetése. Én az üzembiztonság szempontjából a párhuzamos megoldást javasolnám, nyári melegben kezelhetőbb, kisebb ventillátorzaj, stb.

A hűtésedet nem látjuk, de tuti, hogy nem ilyen...
A TEC1-12715 modul nem 70W-os... "17V/15A" a max. tápja, 2 darabhoz már 30A -is kellhet.

Na megrendeltem az eredeti peltier cellát. Talán azzal nagyobb sikerem lesz.
TEC1-12706
Hűtése az lesz. A dupla ventilátort már nem veszem ki. Max ha nagyon zavar akkor ráteszek egy kapcsolót hogy ha nincs annyira meleg akkor ne zúgjon mind a kettő csak az eredeti.

Sziasztok! Megjött a peltier, de valahogy nem az igazi. Max 15 fokos levegőt kavar bent a hűtődobozban.Az meg egy kicsit még meleg. Főleg úgy hogy kint csak 25 fok van. Mit fog csinálni ha a külső hőmérséklet eléri a 35 fokot?

De megoldottam máshogyan. kicsit rendbe kaptam egy régi Lehel kompresszoros fagyasztót. Kapott egy időkapcsolót, és 15 perc üzem után 2 óra pihenés. Igy 30x fokban is átlag 0-5 fokot tart a belsejében. Szerencsére a kocsiba befér és hálózati delej van a táborhelyen.