Fórum témák
» Több friss téma |
Köszi szépen!
Ezeken mind túl vagyok, új foglalatok, stb. Szakadás sincs a vezetékekben, fojtók újak! Hogy tudom tesztelni, mérni...? Az nem lehet a gond, hogy régi csövek F7 F33 jelölésűek, az újak pedig FT? Most ott tartok, hogy már csak akkor jelenik meg a nullán a fázis, ha egy negyeddel elfordítom a csövet! A hozzászólás módosítva: Aug 28, 2014
A jelölésekkel nem vagyok képben, de vannak itt tudósok, majd írnak.
Sziasztok!
Van egy fénycsövem, ami csak néha világít. Általában olyan 5-10. felkapcsolásra kezd el világítani. Nem a hagyományos megoldással gyújt be, tehát nem tekercs van benne meg gyújtó, hanem egy nyáklap. Valaki tudna segíteni, hogy mitől lehet a hiba? Az elkok' és a diódák jók. Az egyik tirisztort is kicseréltem rajta. Változást nem tapasztaltam. Előre is köszönöm!
Keress a nyákon forrasztási hibát, vagy a foglalatban érintkezésit.
Szokott még lenni a kimeneti kondi fáradása, ami a fűtőszálat fűti de ahhoz látni kéne a panelt legalább...
Sziasztok!
Találtam egy 21W-os T5-ös fénycsőhöz való elektronikus előtétet. Rendes 20W-os vastag csővel lehet rendesen üzemeltetni? Van itthon fojtó, de ez jobb lenne helyette. A hozzászólás módosítva: Okt 10, 2014
Sziasztok,
épp szerelgetem a lámpákat otthon, (gyakorlatban a jó nagyméretű kínai lámpáinkból kihajigálom ami benne van, és megy bele a T5-ös Osram cső Osram dimmelhető előtéttel). De ha már így van, gondolta szeretnék utánaolvasni kicsit mélyebben a fénycsövek lelki világának. Tudt valaki valami jó összefogott irodalmat neten, (angolul is jó), hogy mit is művelnek általában az elektronikus előtétek pontosan? Amiből kiderülhet számomra, hogy miféle áramot is hajtanak ezek át a csövön, vagy épp magyarázatot nyer, hogy pl miért adnak meg a gyártók elég szigorú ajánlást a bekötős drótok hosszára, sőt, szoktak adni valami kis ábrácskát is, hogy milyen topológia mentén vezesem a szálakat, ha több fénycső van, gondolom ez valami kölcsönös induktivitással lehet összefüggésben... bár az én paraszt érzékem szerint 30-100kHz-nél még nem kellene, hogy ekkora bonyodalom legyen... stb stb stb...
Szia!
Itt van egy jó anyag róla. Szerintem szépen leírja, és ha érdekel, magad is megépítheted. (Bár akkor nem lesz fényerőszabályozás.) Szerintem nem kell ennyire túllihegni a vezetékeket. Persze ne legyenek túl hosszúak, legalábbis ne úgy, hogy pl. egy dobozban van az elektronika, és több m-es huzal viszi a csőhöz. Gondolom a lámpában van bőven hely, elfér az előtét. Nálam épp üzemel egy az asztalon, (persze csak kísérlet, mert majd csinálok egy rendes armatúrát neki, most csak szkópoltam) és össze-vissza mennek a drótok. Nagy hosszúságnál ami talán gondot okozhat, az a vezetékek közti kapacitás miatti megváltozott működés.
Köszi! hát építeni biztosan nem állok neki. A dimmelhetőség egy szükséges és kellemes mellékterméke, hogy nem akartunk lépcsőházi kapcsolással szerencsétlenkedni: az elektronika tudja, hogy egy vezérlő dróttal tudom ki be kapcsolni is, és dimmelni is, és egyszerűen csak párhuzamosan felfűztem a nyomógombos villanykapcsolókat. (Ha bővülünk az emeltre, akkor a lépcső tetejére teszek egy kapcsolót, leviszem a drótját a táblára, rákötöm a két emgfelelő pontra, és kész az új villanykapcsoló.) Sőt, ennél sokkal többet is tud, mert dalis, amire nincs szükség, de sajnos csak ilyet találtam...
Viszont volna egy másik kérdésem is: Ezek a T5-ös csövek és foglalataik érintésvédelmileg mennyire alkalmazhatóak a' la natúr? Mert a konyhábútorba pl tök jól be lehetne tenni a felső szekrény alján egy zugba a a pőre csövet, de vannak fenttartásaim érintésvédelmileg... Akármilyen foglalatot néztem eddig, nem voltak túl megyőzőek. Ráadásul fogalmam sincs, hogy mekkora feszültséggel operálnak ezek, illetve mit is csinál, ha nem a fénycsővel terhelik, hanem valakit éppen megcsap...
Az érintésvédelemről nem tudok biztosat mondani, meg T5 csövem nincs sehol, T8-at használok. A konyhai lámpáknál jó ha házban van, mert a párás levegő van gyakran.
Ha valaki megfogja az előtét kimenetét, ugyan úgy megrázhatja, mintha konnektorba nyúlna. Nem választ le a hálózatról.
épp ellenkezőleg, bennem az merült fel, hogy mivan, ha akár még meg is emeli a feszültséget, és e nem kicsit csap meg, hanem nagyon... Ugyanakkor viszont egy íróasztal lámpában is viszonylag szabadon van a foglalat, és az senkinek sem fáj.
Egyébként most kézbeverttem az elektronkát, alaposabban belegondoltam, és végképp nem értem a dróthossz dolgot! Rá van írva, hogy meleg végén max 1m, másikon max 1,5 m... Mi az, hogy meleg oldal?! Miért nem szimmetrikus? A józan paraszti logikám nem bírja felfogni: a cső maga szimmetrikus, mert így gyártják, és mindegy, hogy hogyn dugom be. Akkor miért írnak bármiféle asszimetriáról a meghajtás beszerelési útmutatójában?! Mert ha nem szimmetrikus, az csak egyet jelenthet, hogy a cső egyik vége valamilyen igénybevételből többet/kevesebbet mást kap. És hogy ez viszont rossz dolog, na az egészen biztos... És ez egy Osram előtét, tehát azt gondolnám, hogy átgondolt konstrukció... Valaki oldja fel nekem ezt az ellentmondást...
De akkor a meghajtó elektronika miért nem az? pont tegnap vásároltam egy másik gyrtótól (Helvar), mert a mosókonyhába kifelejtettem. Ugyanígy asszimetrikus, mint az Osram. Cső egyik végére megy az 1. és 2. drót, másikra a 3. és 4. jelölésű. Instrukciók: "Keep wire 1. 2. short." 3. 4.-re nem ír semmit, az őfelőle lehet hosszú is... de miért ilyen?
Sziasztok!
Van alábbi elektronikus előtétem(?).Erre szeretnék rákötni egy fénycsövet(jó lenne a garázsba).Milyen fénycső kell hozzá,illetve mi kell még hozzá?És hogyan kell bekötni?
A rajt jelzett fénycsővel (18W, 60cm, Kr.) üzemel, nem kell hozzá más.
Sziasztok!
Miért fordul elő az, amikor a fénycső egyenirányít, (legalábbis más nem tud) és erősen zavaró 50Hz-es villogással világít, majd vagy abbahagyja, vagy nem. Van, hogy abbahagyja, vagy csak második bekapcsolásra. Mégis, miért egyenirányít a cső ilyenkor?
Miért egyenirányítana? Ahhoz valamilyen asszimetrikus karakterisztika kéne, a fénycső pedig mind felépítésében, mind karakterisztikájában szimmetrikus. Ha 50 Hz -ről táplálod, 50 Hz -el villogni fog, ezt az alkalmazott fényporral lehet csökkenteni, meg amúgy se nagyon látni. Ha látod, akkor már vibrál, és sokkal kisebb frekvenciával, mint 50 Hz, főként akkor, ha lecsökkent a gáznyomás.
Ha olyan feszültségről táplálod, aminek van egyenáramú összetevője, akkor csak az egyik vége kezd sötétedni, különben mindkettő. Ilyen a nem 50 % -os kitöltési tényezőjű invertereknél gyakori. A hozzászólás módosítva: Dec 24, 2014
Nem inverterről megy, sima 220V-os hálózatról fojtóval, glimm gyújtóval. (Nem konkrét lámpára gondoltam, hanem magára a jelenségre, amikor néha zavaróan vibrál.) Valami egyenirányításnak kell lennie szerintem, mert ha 50Hz-ről megy rendesen, akkor 100Hz-en villog, ami nem (annyira) zavaró. De ilyenkor a fény 50Hz-es, és a fojtó is úgy búg, mint egyutas egyenirányításnál egy trafó. Gondolom, kicsi a gáznyomás. De mégis, hova tud elszökni?
A hozzászólás módosítva: Dec 24, 2014
Szia!
Amikor már öregszik a cső, akkor a wolframszálról "elfogy" az emittáló réteg. Ilyenkor van az a jelenség, hogy csak a (hálózati) csúcsfeszültség elérésének közelében van áramfolyás és emisszió. Ezért vibrál a cső. Ha aszimmetrikusan gyengülnek a katódok. akkor szintén fennáll ilyen villogási jelenség. Bővebben: Link.
Köszi a választ, ilyesmire gondoltam én is. De miért gyengülnek aszimmetrikusan a katódok egy váltóáramú hálózatnál? (Esetleg a gyártáskor tár el a két katód vastagsága, egy kicsit?)
A hozzászólás módosítva: Dec 24, 2014
Gyártási szórás, nem egyformán hűl a két vége, ferde beszerelés és így tovább.
Például a ki- berakástól. A kivezető pucukák körül hajszálrepedés, és mivel a külső- belső nyomáskülönbség nem nagy elég lassan "kopik"
Köszi a részletes választ.
Ezek szerint ezért van az, hogy a mai csövekben bekapcsolás után (ha hideg van főleg, de egyébként is) "ugrál" a fény. Nem az 50Hz-es vibrálás, hanem míg be nem melegszik, nem világít stabilan. Valahogy nekem szimpatikusabbak a régi csövek, legalábbis szebben gyújtanak, igaz az újak (szemre) jobban világítanak. Az amalgám töltet összefügg azzal, hogy vékonyabb a cső, vagy más ok miatt vezették be?
Értem.
Egyébként arra gondoltam, hogy érdemes lenne erre a célra olyan gyújtót fejleszteni, ami tovább, akár 1-2 másodpercig fűtené a katódot, így a gáz is kicsit megmelegszik, jobban gyújtana. (Csavarhúzóval kipróbáltam, 2 másodpercig tartottam, és első elengedésre begyújtott.) (Tudom, ma már elektronikus előtétek is vannak, nálam is van egy helyen, de a régi fénycsőarmatúrákból rengeteg van, és nem fog egyhamar kicserélődni.) A hozzászólás módosítva: Dec 25, 2014
Minél tovább izzik a katód, annál hamarabb megy tönkre, úgyhogy ez a továbbfűtéses dolog nem a legjobb ötlet.
Sziasztok.
Van az alábbi trafóm és érdeklődnék,hogy most ez 7wos vagy 11wos vagy 2x7 watt vagy edetleg ezek közül midegyik és ha igen akkor melyik láb melyik lenne és hogy tudnám rákötni egy g23 foglalatú égőre 2db 2 eres vezetékkel?vezetékkel. Előre is köszönöm.
Nincs ráírva melyik a 9es és melyik a 7es. Tehát vagy a jobboldali vagy a baloldali párt dugjam csak simán a g23 as lábára? És hova menjen az áram? A linkelést sajna nem értem miért,de köszi.
Üdv.
Helló!
Csatoltam egy érthető rajzot. Ez a két bekötés használható. Ahogy köbzoli is írta, a fojtó két jobb és bal oldali érintkezője(lyuk) ugyanaz, tehát te az egyik bal és az egyik jobb oldaliba dugd a vezetéket(pl a két szélsőbe). Ha fém lapra szereled, a földelést ne felejtsd!! A hozzászólás módosítva: Jan 30, 2015
Köszönöm szépen mindkettőtöknek,kép alapján már teljesen érthető. Fénycsövet már kötöttem be,de kicsit megzavart a gyújtó hiánya. De most már minden világis.
Ködzönöm
Üdv!
Mert ebben a G23-as típusban beépített gyújtó van. A cső végén a két érintkező között van a műanyag házban.
Üdvözletem!
Egy UV-cső felvett teljesítményét szeretném megmérni. Teljesen szokásos a bekötés: összesen van a fénycső, egy fojtó és egy gyújtó. 1.) Ha a fénycső kapcsain mérek (ugye, előtte a fojtó), szinuszos marad-e a feszültség? (Ezt ezért kérdezem, mert ugye, ott van előtte a fojtó és a fénycső csinál-e valami "nemlineárisat", ami miatt nem lenne szinuszos a rajta eső fesz? Ha igen, akkor közönséges multiméterrel nem is mérhetem, TRMS-műszer kellene hozzá... - De épp ez a kérdés, hogy marad-e szinuszos vagy nem?) 2.) Továbbá, amikor áramot mérek, a fojtó induktivitása miatt az áram késik a feszhez képest, tehát csak "közönségesen", ugye, nem szorozhatom össze a feszt és az áramot, mert ez utóbbi késik a feszhez képest, ezért úgy kellene-e, hogy pl. szkóppal mérem a feszt a fénycsövön (ha a fojtó a fázis-ágban van) és a nulla ágba beteszek egy nagyon kis értékű ellenállást, annyit, hogy épphogy essen rajta 1-2 V és a másik sugáron annak is mérem a fesz-esését, de csak abból a célból, hogy meghatározzam a fesz és az áram fázisszögét, hogy a szorzáskor a szög koszinuszával szorozhassak? - Vagy ennél ez sokkal egyszerűbb, csak jól elbonyolítottam??? Köszönöm. |
Bejelentkezés
Hirdetés |