Sziasztok! A segítségeteket szeretném kérni labortápegység építésében. Visszaolvasva a fórumon ezt a kapcsolási rajzot találtam a legújabbnak (ha nem így van kérlek javítsatok). Kapcsrajz
Azt szeretném tudni, hogy ha én egy szimetrikus (+-) tápot akarok akkor ezzel a kapcsolással ez megoldható?
Ti mit ajánlanátok erre a célra?

szia!
HA visszaolvastal, akkor tobbszor tobben is irtuk, hogy az oldalon levo kiforrott kapcsolasok barmelyikevel epitheto szimmetrikustapegyseg. Hisz a szimetria mindig KETTO dolog kozott
talalhato meg. ha az egyik oldal Prolli, a masik pedig Alkoto-s tap, a szimmetrikus betaplalas alapjat ezekkel is elo lehet allitani.

Nem tudom mit jelent az hogy legújabb, de ha analóg tápról van szó akkor nekem a 723-al épített szimpatikusabb mint ezek a megoldások, meg egyszerűbb is.
Kettős tápot bármelyikből tudsz építeni ha 2db-ot építesz belőle. Ha viszont olyan kell ami valóban szimmetrikus, tehát egyben állítja elő a nullához képest a pozitív és negatív feszültséget akkor ott van az E-LPS1 az Elektor 92/4-es számában.

Köszönöm mindkettőtöknek a választ.
A legújabbat arra értettem, hogy ez a legfrissebb terv/kapcsolás a fórumon.
Igen, én is úgy gondoltam, hogy kettőt építek belőle. De akkor ez így megoldható.
Rendben van és még egyszer köszönöm.

Igen megoldhato!
HA ossze is szeretned kapcsolni oket -hisz ez a terved is- a kulon-kulon szekunderes taplalasukrol ne feledkezz meg!
A muszerekhez szinten kulon kulon kell, az + 2x2szekunder.

Pesze, természetesen. Köszönöm a segítséged!

Szakadásvizsgálóval meg sima ohm mérővel is megnéztem ahol össze kell érniük, az R23 9.86k a Q6, Q7et már kicseréltem egyszer nem lett jobb akkor sem. Esetleg nem lehet azért mert a DCP feszültség megváltozott a tervekhez képest?
Rámértem a PTC-re és 10ohm ellenállást mértem lehetséges hogy a sok túlterheléstől megnőtt az ellenállása és ezért melegszik? PTCből nincs másik azt nem tudom kicserélni.
Ha így maradna akkor lenne valami következménye, hogy a PTC állandóan leold?

Üdv! Szeretnék egy két csatornás (oldalas) labortápot készíteni. A két oldal 40V 10A és 24 V 5A. Valamint fix egyen feszültségekkel 1.5-24 voltig, "szabványos" kisztásban. Sikerült szerezni egy 42V 600VA transformátort. Kell-e redukálni a trafó másodlagos oldalán a feszültséget vagy ezzel is el lehet indulni?

Ha egy szekundere van a trafódnak akkor igencsak bonyolult lesz a dolog.A 40V 10A még csak csak megy,a 24V már bajosabb,a többi fix feszültség pedig megint csak nyűg,abban az esetben ha hagyományos disszipatív táppal akarod megoldani.Ezt csak kapcsolóüzemmel tudod úgy megoldani,hogy ne egy fűtőberendezés legyen az asztalodon.Én azt javaslom,először építs egy egyszerűbb labortápot,aztán ha úgy látod,igény van egy ilyen szörnyetegre,akkor vágj bele.De egy ilyen gépet nehéz "szerzett" alkatrészekből (pl pont a trafó) megoldani,ha pedig gyártatod,akkor már nőnek a költségek is... Szóval szerintem gondold át.
István

A PTC ellenállása valahol az 1 és 2 ohm között kellene, hogy legyen, ezek szerint ez is idővel "kifárad".
Van még egy ötletem és ha nem válik be,utána már én is passzolok. A Q6 és a Q7 tranzisztorok azonosakra cserélése, gondolok itt arra, hogy még a bétájuk is közel azonos legyen. Kezdésnek talán a két BD140-et kellene kipróbálni.

A 42V egyenirányítva és pufferelve több lesz, én mindenképpen tekernék le belőle legalább 6-7V-ot. Aztán ha hozzá lehet férni a szekunderhez akkor vagy kettévenném, vagy a 24V-os résznek külön leágazást csinálnék.
Analóg módon azért nem lesz semmi több mint 500W-ot elfűteni...

Hello! Nem az eltérő tápfesz okozza, nincs a két tranyó között "szimmetria". Cseréld ki az R23-at 100kohm-ra, vagy a Q6-ot BD140-re és akkor béke lesz.. (Mondjuk nekem is két BD-t kellet volna belerajzolnom.)

Igazából több lehet a max fesz. a tápban mint 40V és a második oldalon 24 V a sem kötelező az is lehet több. A trafó meg elég régi (mint én).... nem szivesen bolygatnám pláne h még életemben nem szedtem szét ilyet.
Gondolom még valamilyen segédtápról gondoskodni kellene.

Ha sokkal több az veszteség, mert a felesleget az áteresztőelemnek kell elfűteni. Ilyen teljesítményekre már kapcsolóüzemet használnak, hogy ne legyenek ekkora veszteségek.

Tehát akkor az Attila féle tápot vegyem alapnak? És ebből induljak ki?

Köszönöm a segítséget a 100k-s ellenállás bevált 8mA volt a max áram.
Rátettem egy 50Wos 12V-os izzót 4.3A-t mértem és 8.3V-ot ez megfelelő teljesítmény egy 80W-os tekercstől? Max állásban van A P3 és az áram poti is.
Már csak azt nem értem hogy mitől lehet az hogy ha digitális ampermérővel mérek rá a beépített ampermérővel együtt izzóval terhelve akkor így áramgenerátoros üzemmódba 10.5V van a kimeneten a 8.3V helyett (rámértem egy 3. analóg műszerrel is az értékek helyesek)

Az igényeidet és az elképzeléseidet csak magad tudhatod. Nagyobb teljesítményekre én már régóta kapcsolóüzemű tápokat használok, amihez esetleg analóg áteresztős szükségeltetik (bármilyen okból) ahhoz bőven elég 1-2A. Ha megfelel az Attila féle akkor építs olyat.
Egyébként tervben van hogy építek egy valódi SMPS-áteresztős kombó labortápot kisebb igényekre, nagyon olcsón. Az Attila félével az alapvető probléma a hálózati trafó, ami egy vagyon, és ha toroidról van szó az el sem készíthető házilag erre alkalmas gép hiányában.
Ehhez a kapcsolóüzemű rész (úgymond előszabályozó) egy bontott PC táp lesz amiből ma már mindenkinél hever 1-2 a fiókban, a szabályozását pedig az áteresztős fokozat kimenete (vagyis a kimeneti feszültség) végzi, mérsékelve a rajta kialakuló disszipációt.

Igen a troid elég drága. 17 ezer lenne és hát erősen gondolkozom rajta. Viszont ez a 42V-os pár ezer forint volt. Azt hittem könnyen "ketté" lehet osztani a labortápnak. Az a baj hogy teljesíményben legalább 10A kellene. Esetleg Pioneer tápja átalakítható valamilyen formában? (Mellékesen súgom meg hogy tényleg hobbista vagyok) Gondolom az első lépés hogy az kell hogy legyen hogy a 42V 600VA szét legyen szedve két illetve 4 részre. 2 főtáp és 2 segédtáp, valamint csinálnom kell egy lágyíndítót.
Jól gondolom?

Nem néztem meg az adatlapot, de 4A-t biztos nem tud a 7805. Talán inkább egy áteresztőtranyás....

Némi fogalom és zűrzavar van abban amit írsz.
- Egy 12V/50W-os izzó áramfelvétele 4,16A. A 8,3V*4,3A=35W. Tehát vagy az izzó nem 50W, vagy nem folyt 4,3A.
- Egy analóg disszipatív tápegység nem transzformátor, hogy ha kisebb feszültség mellett nagyobb áram lenne kivehető belőle. Ha a trafód 80VA-es és 24V-os, akkor annak maximális terhelőárama 3,3A. Te most pedig 4,3A-t veszel ki belőle. De az OHM törvénye sajnos még mindig érvényes. A feszültség-áram-ellenállás között összefüggés van, de mind hármat nem lehet egyszerre befolyásolni. Az, hogy a lámpádon 8,3V a feszültség a 4,3A mellett, az 35W teljesítmény. De a trafó nem ennyit adott le, hanem sokkal többet és a különbséget a tranyó fűtötte el. Mert a kimenti feszültség akkor lesz több ugyan azon az áramon, ha nagyobb ellenállással terheled a tápot. De a táp kimeneti áramot korlátozza 4,3A-ra, a feszültség pedig annyi, amekkora a terhelő ellenálláson ébred ekkora áram mellett.
- Olyan varász kérdésekre, hogy mivel mit mérsz, nem tudok válaszolni. De minden műszernek van belsőellenállása. Nulla, csak az ideális ampermérőnek van. És van mérőzsinórnak is ellenállása. De ha egy valamit mérsz, abból nem következtetéseket kell levonni, hanem megmérni pld. hogy mekkora a feszültség veszteség a műszeren. Ez után lehet agyalni hogy miért.

Hogy néz ki a trafó? Kizártnak tartom hogy ne lehetne ha nem is kettévenni, de olyan helyen megbontani hogy lehessen kezdeni vele valamit.
Én valaha kényszerből még olyat is csináltam hogy megbontottam a külső sort (elcsíptem 3-4 szálat egymás mellett) ott ahol úgy gondoltam hogy az alatta lévő sorban a legmagasabb feszt fogom kapni, csináltam oda egy leágazást, az elcsípett szálakat pedig utána összeforrasztottam, így nem kellett újratekernem a szekundert.
Azt már csak halkan mondom hogy 2-3 ezerbe kerül egy olyan ferritmag amin simán át lehet vinni 2kW-ot.

Itt vannak a fotók róla. Nem én készítettem, mert még nem ért ide.

Keresd meg a szekunder végét, tehát a kettő közül azt a kivezetést amelyikkel véget ért a huzal feltekerése. Utána keresd meg az ettől legtávolabbi pontot ami még hozzáférhető, és mérj rá műszerrel úgy hogy a műszer egyik fele a tekercs végén van, a másik pedig ezen a távoli ponton. Oda finoman belenyomsz egy tűt, az átböki a zománcréteget és arra teszed a mérőzsinórt. Ebből már lehet következtetni rá hogy működne-e a dolog, vagy hogy mennyit kellene esetleg le majd visszatekerni a trafóból.
Vagy ha van vékony huzalod akkor átfűzöl a magon 10-20 menetet és megméred annak a feszültségét, hogy megtudd a voltonkénti menetszámot. De a kép alapján könnyen szétszedhető a vas is, és akkor letekerhető a szekunder egy része, és ott alakíthatsz ki rajta leágazást ahol csak akarsz.

Köszönöm szépen az instrukciókat ! Kíváncsi leszek mennyire leszek béna. Jó kis kihívásnak tűnik. Az eredménnyel jelentkezem! Köszi mégegyszer!

Sziasztok szép estét építenék egy táp egységet 35-40 volt körülit 3-5 amper körülit egy rajzra lenne szükségen üdv lali

Szia!
Van itt tobb-kevesebb, KERESES!

Üdv! Meghalgatván a tanácsokat valami egyszerű (nem Nasa kompatibilis) tápot készítenék magamnak. Kerestem egy olyan rajzot amit még én is értek és egy picit átrajzoltam. Ha valaki meg tudná nézni azt megköszönöm!

Nem kellett volna átrajzolnod. Így csak egy gubanc lett belőle.
Nek kell semmi NASA technológia, csak tanuld meg ezt.

Köszi!

Ebben sincs űrtechnika, mégis merőben más kategória. És még nem is kerül többe.