A pad-ek piszkálása szikével max végszükség esetén ajánlott és csakis mikroszkóp alatt, nagyon könnyen feljön a rézfólia, és éles, hibátlan élű szike kell hozzá. Erősen megfontolandó eljárás.
yodee:
Inkább hőléggel cserélném, de előtte vedd ki a két elkót a környékről. Felrakás pákával ahogy előttem írták. Nézzél youtube-on videókat, jobb ha látod miről van szó.

Van hőlégfuvó! Viszont azzal nem nagy a roncsolás? Hány fokon csináljam illetve mit hevítsek?

Az attól függ milyen hőlégfúvó ha rendesen fokonként állítható akkor olyan 350-400 fok körül, először lassan, pár percig messziről melegítsd körkörösen hogy a környék is felmelegedjen és fokozatosan közelíts hozzá, majd a végén csak arra fújd a levegőt. Tedd egy hőálló, de nem jó hővezető felületre. Előtte tegyél a lábakra egy kis folyasztószert, hogy levétel után szép domborúak legyenek az ónpacák. Egy csipesszel fogd meg közben és kis erővel fokozatosan emeld felfelé, vigyázz nehogy oldalt leborotváld az ellenállásokat. Ha látod, hogy megmozdult akkor ne emeld fel hamar mert felszakíthatod a pad-eket. Az elkókat ne feledd.

Miért kell azt cserélni mi baja ?

"Tuning" 32 mega van rajta és 64et szeretnék.

Még egy módszer a leszedésre: Ha van régi "csehszlovák", rézdrótos pákád, (pisztolypáka) annak a drótját meg lehet úgy hajlítani, hogy széles csík legyen az orra. Azzal egyszerre melegíthető az összes láb. Onnan már csak finom "felfeszítés" kell, ajánlott az ónszívó szalag használata, és a jó erőteljes ónozás, ahogy írták is.

Szia, Ha nincsen masking-tape -ed akkor alufóliával is kitakarhatod a környékét, s nem fúj el mindent.

Sziasztok! Hány fokon a legjobb forrasztani? Úgy olvastam szakirodalomban, hogy 340 °C a legjobb a 60/40 SnPb-nek, de hallottam olyat is, hogy magasabb hőmérsékleten gyorsabban lehet dolgozni, ezáltal rövidebb ideig tart a hőterhelés az alkatrésznek.

Nincs ilyen szám. Saját tapasztalatom, hogy 270-360°C között bármi lehet (ólmos esetén).
Ez leginkább páka és a forrasztandó dolog függvénye.

Nem vitatkozni akarok, mert jelenleg is a Te állomásoddal fűtöm a pákát, de azt olvastam (szakirodalomban valahol), hogy 340 fok alatt nem megfelelően szilárdul meg az ón, fölötte szintén, csak máshogy lesz rossz. Igazából nem is az ónnak megfelelő hőfok a kérdésem lényege, hanem hogy pl 370 fokon történő forrasztásnál besztrájkolhat-e mondjuk egy tranzisztor. Azt mondta egy sokat látott szaki ismerősöm, hogy a rövidebb forrasztási idő jót tesz az alkatrésznek is, de nem mindegy, hogy túléli-e, ezért kérdezem, hogy mégis meddig szabad emelni a hőt.

A rövidebb forrasztási idő elsősorban NYÁK tisztaságától függ. A túl magas hőmérsékleten gyorsan oxidálódik a forrasztó ón, nehezebben fut a forrasztási felületre, tehát ezzel nő a forrasztási idő, hosszan tartó forrasztásnál pedig még a vezetősáv is feljöhet. Túl magas hőmérsékleten az ónban lévő folyasztószer is pillanatok alatt elég.

Én egyszerre több alkatrészt szoktam beforrasztani, pl. tíz db. transzisztor berakok a NYÁK-ba, végigmegyek a kolletorokon és mire visszaérek az elsőhöz, addigra az lehül annyira, hogy nyugodtan mehet a második láb forrasztása. Több különböző alkatrésznél is lehet variálni hasonló módon.

A legegyszerűbb egy szabályozható hőmérsékletű páka és próbálgatni. Én beforrasztásnál kb. 340 - 350 °C-ra fűtöm fel normál alkatrészekhez. Forrasztható hűtőbordához viszont feltekerem 450 -re a nagy hőelvonás miatt.

Köszönöm! Szerintem próbálgatni fogom én is, mert akitől hallottam ezt a magasabb hő tippet, beforrasztott már néhány ezer alkatrészt. Csak biztos ami biztos.
Egyébként a nyák tökéletesen tiszta, amikor dolgozok.

Ilyen szabály nincs, nem is lehet, mert sok mindentöl függ, amit semilyen szaki vagy szakirodalom nem láthat...
Szoval ami hömérsékletet látsz bármilyen központon az csak egy csecse becse - hány millioan forrasztanak szerte a világban ugy, hogy eszükbe sem jutott ilyen kérdés. A forrasztás minöségét látni kell ( nem a displayen). Azaz látod mennyire folyik az on, milyen gyorsan melegednek át az alkatrész lábak. Probálj pl. ugyanazzal a pákával ugyanolyan hömérsékleten egy 1/8W-s ellenállást forrasztani majd egy pl. 6A-s dioda lábait. Egyböl észreveszed, hogy az ellenállás lábain megfut az on addig a dioda vastag lába bizony hüti a páka hegyét, s pl. egy SMD-s pákával egy ilyen diodát be sem tudsz forrasztani.
A pákák többsége 320-330 fokra van beállitva és akkor kell utánnaállitani, ha tul gyors vagy tul lassu az alkatrészek bemelegedése ( méretüktöl függöen). 4-5 másodpercig szinte minden alkatrész kibir ~ 400 fokot, igy aligha károsodik. Ettöl tovább meg nem igen kell melegiteni ( illetve olyankor már más gond van - koszos/oxidált a forrasztási felület, rossz a forrasztoón stb.)

Világos, köszönöm.

A hőfok mellett ugye még lényeges a páka hegy és a páka kivitele is, mert van olyan páka amihez a hegy 2-3cm hosszú teljes hosszában, és van aminél 5-7cm, így ugye a hőtartalék is változó, de ugye vannak átmérő különbségek is. Meg ugye a hegy kialakítása, mérete is lényeges, mennyire hegyes, mennyire nyújtott stb. Csak is tapasztalat kérdése, hogy az adott pákával mit hogy jó forrasztani.

Üdv IOsys !
Valami ilyesmit szeretnél?
54pin RAM csere
Egyébként a padeken fennmaradt változó mennyiségű ón eltávolítása sima pumpás ónszippantóval is tökéletes ha húzol a végére szilócsövet, (használata: szippant, töröl) német honlapon is láttam már valahol.
Joe

Ja, páka elég hozzá, bár gyakorlat nélkül nem árt kérdezni.
Végig melegíteni az egyik oldalát óvatosan padeket nem felszakítva finoman megemelni, majd a másik oldalán még egyszer. (Valószínűleg ólommentes, azt én 390-en csinálom.) Utána a takarításhoz Ipát,fogkefét használok. A tiszta felületre pontos felhelyezés után sarkon, és szemben leforrasztom, utána a két sort is. Flux és nemigen van zárlat. A felületi fesz, meg a meleg visszahúzza a cint pákára.(van egy ilyen rész a videón is) Nem marad rajta se több se kevesebb mint ami kell oda. Megint lemosom száradás után mint a gyári.
A vágás látszik mert nem egyfajta tok a bemutató darab. A pákám feje szintén 3 mm körüli lapos. Csak ha nem fér oda akkor teszek bele kisebbet. Itthon Goot van(meg más is), benn JBC. Előnyük: 5 mp alatt üzemin vannak, és kb 80 W-osak, ami az ólom mentesnél nem hátrány. Abban igazad van, hogy amíg begépeltem meg is lehet csinálni

egy láma kérdés..
fejhallgató vezetéket (ami nagyon vékony, csupa selyem textiszál benne némi vezeték sodorva, kb 0,2-0,4mmvastag lehet az egész) ki hogyan forraszt, hogyan lehet kihámozni a vezetéket a sodratból , blankolni, ugy hogy forrasztas utan kontakt is maradjon

Öngyujtó, folyasztószer.

Biztos textil szigetelésű? Én is csak halottam régi telefonosoktól: gyantában kifőzik kihűlés után nem ugrik vissza a textil szigetelés, de nem hiszem hogy erről van szó. Nem fémtiszta rézszínű/zöld lakkozott, fémtiszta rézszínű/piros lakkozott a kábel?

szétbontottam.
selyemszál köré csavart rézszínű fémtiszta, valamint selyemszál köré csavart zománcozott zöld huzal és ugyanez pirosban. A sodrat tartalmaz kb 30szál hajszálvékonyságú zománcozott huzalt színenként.
és megvan a szívatás oka is.. mostmár tutira szépen felpucoltam és be is ónoztam és mégse... A látszólag sértetlen ( de nem új) kábel valahol szakadt.. Vettem egy újat, ugyanilyet, az egyből jó lett
Egyébként az öngyújtó (majd folyasztószer) zománcozott huzalhoz jó segítség, persze csak ha nem szakadt

Sziasztok, új vagyok az elektronika (és a forrasztás) területén. Rendeltem pár próba nyákot, de sajnos a legkisebb méretű, amin el akartam kezdeni a gyakorlást, az pont olyan hogy sima forrszemes. Tehát nincsenek a hátoldalán sávok.
A kérdésem az, hogy ilyen típusú próbanyák esetén hogyan szokás megoldani az "átkötéseket"? Előbb beforrasztom az alkatrészeket, majd ha kész az egész akkor a meglévő forrasztásokhoz hozzáforrasztom a drótokat is? A drótokat a nyáklap tetején vagy alján kell vezetni? (azaz az alkatrész felőli oldalon, vagy a forrasztás felőli oldalon?)

Szia!
Beforrasztod az alkatrészeket és a fóliás oldalon összekötöd őket vékony rézvezetékkel. Bővebben: Link.
Igényesebb megoldás.

Köszi szépen, akkor nem csináltam nagy hülyeséget, én pont ugyanazt a metodikát alkalmaztam mint az általad linkelt igényesebb megoldás.

Tegyük fel építeni szeretnék egy labortápot, nagyon gáz lenne próbanyákot használni végeleges megoldásként benne? Van valami hátránya a rendes nyákkal szemben?
Ami bennem felmerült, hogy nehezebb később kiforrasztani az alkatrészeket a ráforrasztott vezetékek miatt. De ha sávos próbanyákot használok, akkor talán nincs akkora gond.

Utolsó kérdés: bonyolultabb kapcsolásnál hogyan kell megtervezni egy (sávos vagy sima) próbanyák elrendezését? (optimálisra törekszem, minél kevesebb átkötéssel) Van erre valami bevált módszer?

Én azt tapasztaltam, hogy a passzív alkatrészek lába elég szokott lenni az áramkör teljes kialakítására. Persze ilyen képeslap méretnél eszembe sem jutna próbanyákot használni.

Jester_Racer: többnyire le sem vágom az alkatrész lábakat, hanem csak odahajtom a következő alkatrészhez, s már lehet is forrasztani. Ha mégis kevésnek bizonyul, akkor leónozott rézsodrattal kipótolom. Egyébként kis gyakorlattal vezeték nélkül is gyönyörűen össze lehet futtatni a szomszédos forrszemeket (ónnal)... Van itt a fórumon egy téma, ami egy próbanyák tervező programról szól. De én amondó vagyok, hogy ezzel a technikával akkora panelnak állj neki, amit fejben átlátsz.

Én levágtam és úgy kötöttem össze őket a levágott darabbal, de amit te mondasz még egyszerűbb
Az a probléma, hogy se szerszámaim, se alkalmas helyem nincs arra, hogy elkezdjek itthon nyákot gyártani.

A próbanyák tervező program alatt az EAGLE-t értetted? Csak ezzel kapcsolatos témát találtam az oldalon.

Kezdőnek nem optimális, mert még az élesztés is gond lesz, ha nem sikerül egyből tökéletesre. Olyan sok minden nem is kell hozzá. Kinyomtatott rajz, valami a daraboláshoz, maratószer, egy vasaló, kis cif a letisztításhoz meg hát egy fúró. Ebből egy átlagos háztartásban a fúró meg a marató hiányozhat. De hogy fogsz az áramkörnek házat építeni szerszám nélkül? Egyébként az apróhirdetési rovatban többen is vállalnak nyákkészítést...

Válassz innen egy szimpatikus tervezőprogramot: Bővebben: Link.

Szia, Erősen függ a hegy alakjától is, a vékony sokkal kevesebb hőt tud tárolni, feljebb kell csavarni. Én 360-380 között szoktam használni, de ha nagyfejű + vastag a fólia felcsavarom 420-440 ig is. Szerintem jobb a kicsit magasabb hőmérséklet, gyors forrasztás, mint az épphogy olvad, de kínozom, mert akkor tuti átforrósodik a bele.