Fórum témák
» Több friss téma |
Pontosan azért nem indul be, mert a 147k csak a startig van. Ha megjönne a tranyón keresztül a +táp, akkor mehetne...( ahogy rövidrezártad a C_E átmenetet ).
Kimérted, hogy jó-e és milyen?
Ez az új IC teljesen új volt? A régivel is ilyen volt a táp?
Ha rövidrezártam a C-E átmenetet, beindult és a kimenet 16V stabil. De gondolom ez sok, mert fűt az optocsatoló előtét ellenállása. Viszon hiába indult be, terhelni nem lehet egyáltalán.
A tranyót mindjárt megmérem.
A visszacsatolást megírta lorylaci is, hogy teljesen szokatlan, hogy hová vezetik, de ez a tranyó is bent van a rajzod szerint a szabályzókörben.. én se láttam még ilyent... persze ha emeli a 3. lábat, visszavesz, az biztos.
Ha viszont az optó nem lenne jó, akkor felszalad a szekunder a C_E rövid után. A TL431 beállítása szerint 12 volt lenne kb. a kimenet A hozzászólás módosítva: Jún 11, 2015
Természetesen teljesen új, de ami benne volt azzal is ezt csinálta. Ahogy írtam egy konditermi bicikli tápja és vezérlője egyben.
Az eredeti hiba, ahogy hozzám került: csak pittyegett a táp, semmi más életjele nem volt. Elkezdtem keresni zárlatot, és a szekunder oldalon levő tirisztor volt teljesen zárlatos. Kivettem és mértem minden egyéb alkatrészt, hogy nincs e valami más is, de minden rendben volt. Ha tettem bele tirisztort, akkor már ezt csinálta, ha kivettem, meg akarta sütni az opto előtétjét és a tirisztor gate-jében levő 30Ohmot. Azóta is csak ennyi a jelenség. Sőt mi több kettő teljesen egyforma ilyen kütyüm van és mindkettő dettó ugyanezt produkálja. Nem tudom ez segít e.
Ha az optó nincs benne ugyanez a helyzet.
Az még érdekes, miért sütné meg a 30 ohm-ot a gateben, amikor előtte van egy 24 voltos zener a rajzod szerint és elvileg (!) 17 voltot mérsz.. szkóppal is meg kellene nézni, mi van ott... tiszta DC rövid ideig, vagy ki tudja.. 4.000 µF semmit se csinálna a dióda után? Jó a dióda? Nem szakadt az elkó? Mert akkor csak nagy tüskék lennének...
Ez az.. akkor semmit se csinál az optó se.
Én rátennék szabályzott DC-t a szekunder oldalra és úgy emelném a tápot lassan, hogy közben kontroll alatt tartom az egész szekundert... 230 nyista természetesen. Az optó tranyóját is meg kéne táplálni ügyesen, hogy lásd azt is, ha a többi mind működne.
Külső dc tápról adtam 12Vot a szekunder oldalra, a diódák után (magyarán a pufferekre) így nem melegedett az előtét meg semmi minden rendben. Ha emeltem a dc-t akkor az opto elkezdett nyitni, ugyanúgy a tranzisztora is. Erről a részről ennyit csináltam mert lényegében aminek kell, az működött.
Ha zártam a C-E-t és beállt a kimenet 17V-ra azt szkóppal mértem és tisztább DC-t még rajzolni sem lehet. Tehát olyan egyenes, mint a nyíl. A dióda((ák), mert 4db diódából áll a szekunder köri egyenirányítás csak párhuzamosan kötve) azok jók.
Akkor még ezt a tranyót derítsd fel és az 1-es, 2-es, 3- as lábat újra..
A hozzászólás módosítva: Jún 11, 2015
Üdv!
Csak pnp az a tranyo. Beletettem egy bc640-et és láss csodát, elindult. Nagyon köszönöm a segítséget Mindenkinek. Még megnézem a másikat is és jelentkezem.
Örülök, hogy sikerült és a csoda is megoldódott.. vannak még hibák a cégeknél.. vagy direkt..
Hát igen............ ezek az oroszok tudnak valamit...
Üdv!
Segítene nekem abban valaki, hogy mi alapján határozzam meg a szórt induktivitást. Gondolom a kívánt teljesítmény meghatározza. Viszont ötletem sincs, hogy miként induljak el. A lényeg, hogy szeretnék egy FLY-BACK tápot olyan 60W teljesítményre, de a trafóval meggyűlt a bajom. Túlzásba nem vittem a próbálkozást, ha jól sejtem akkor javasolt az osztott cséve, de először a szükséges szórt induktivitást szeretném meghatározni.
Flyback trafón szoros csatolás kell és a szórt L 5-10 uH lehet.
Általában a szekundert betekerik a két fél primer közé, vagy elosztva azt is, viszont a szigetelésre jobban kell ügyelni ezért. A cséve széleinél 2-3 mm szigetelőréteg ajánlott. A szórtat úgy mérd, hogy a legnagyobb teljesítményű szekundert kivezetésnél zárd rövidre forrasztással lehetőleg, aztán nagyon rövid mérőkábellel méred a primert. A trafó term. légréses legyen. A hozzászólás módosítva: Jún 12, 2015
A szórt induktivitás a legtöbb topológia esetén kerülendő. Flyback topológia esetén a legkisebb szórt induktivitást kell elérni (aminek elérési körülményei még megfelelnek a biztonságosság követelményeinek).
Szint eaz összes PWM topológiánál a szórt induktviitás káros, vagy minimum kitöltési tényező veszteséget okoz. (kivétel a fázistolásos ZVS teljeshíd, de ott kompromisszumot kell kötni) Bizonyos topológiák, mint a soros rezonáns konverter vagy az LLC konverter egy a trafóval elhelyezett soros induktivitás rezonanciáját hazsnálják ki egy kondnezátort. Mivel a szórt induktivitás nagyjából a trafóval soros induktivtiásként modellezhető, így a szórt induktivitással helyettesíthető az előbbi szórt induktivitás.
Hello Mesterek! Van nekem egy akksi töltőm. Az a probléma,hogy megmértem az LM324-es IC 9,10,és 8-as lábán a feszt,hogy megtudjam vissza szabályoz-e? (mivel előzőleg le volt égve a primer oldal UC3842, MOSFET,és még jópár ellenállás.Most működik,de a mellékelt rajzon jobb alsó sarokban leírtam a mért értékeket az említett lábakon. Közben 1.7 A-el tőlti az akksikat. Tehát a 9-es lábon(- bemenet) van 196.1mV. A 10-es lábon (+bemenet) 190.4mV. És ami fura hogy a 8-as lábon viszont 12V van. Ha leveszem az akksikat,akkor a 9-es lábon(-bemenet) 0V, a 10-es lábon (+bemenet)190.4mV,a 8-as kimeneten pedig 15.8 V van. Ez így normális,de ha akksikkal mérem akkor szerintem a 12 V a 8-as lábon az nem jó. Lehetséges hogy hibás az LM324? Vagy az a 6mV különbségnél a bemeneteken a 8-as lábon a fesz még nem billen át? Nagyobb különbség kell?
Sziasztok.
Érdeklődnék,egy ismerősöm megkért,hogy építsek be egy lágy indítót a kapcsoló üzemű tápjába. Van ennek gyakorlati értelme??? Köszönöm.
Szerintem,1KW felett van értelme.Mekkora a táp?
Szia.
Úgy tudom olyan 550W-körüli.Talán nem árt ?
Nem tudni milyen tápról van szó, de biztos hogy van benne alapból is, különben kilőné a biztosítékot amikor a hálózatra kapcsolod.
NTC. A tápokban az a tulajdonsága van kihasználva, hogy hidegen nagyobb ellenállása van mint melegen. Bekapcsoláskor a töltetlen pufferkondik jó nagy áramot vennének fel, a velük sorosan kötött NTC ezt az áramot mérsékli. A már működő táp árama az NTC-n feszültséget ejt amitől az melegszik. Mivel melegszik csökkenni fog az ellenállása, így egy adott méretezés esetén beáll egy kompromisszumos állapot, aminek az a lényege hogy az NTC ne fűtsön el nagy hőt, azaz ne legyen nagy veszteség rajta, bírja a rajta átfolyó áramot tönkremenetel nélkül, viszont hidegen indításkor kellően csökkentse a pufferek okozta áramlökést. Az erre a célra gyártott NTC-ket általában 3-400W-ig lehet gond nélkül használni, felette már vagy 2db kell belőle, vagy érdemesebb inkább relét használni, és akkor nincs rajta üzem közben veszteség.
Sziasztok,
ismét szétszedtem egy 12 voltos, 3 amperes tápot, ezúttal terhelést alkalmazva, megúszva a felesleges munkát egy működő eszközön, mivelhogy ez most tényleg nem rendeltetésszerűen működik. A rákapcsolt izzó hol felvillan, hol elalszik. A panelt megnézve a primer és a szekunder oldalon is találtam púpos kondikat, azokat kicseréltem. A mostani működése inkább a stroboszkóphoz hasonlít ezzel az izzóval vizsgálva, vagyis nem stabil a kimenet. Kiszedtem egy félvezetőt egy K3115B jelűt, gyanítom hogy ezzel is lehet valami hiba. Tudja valaki hogy ennek mi lehet a boltban kapható megfelelője?
Hali!
Egy sima FET a következő jellemzőkkel :QG = 26 nC TYP. , VDD = 450 V, VGS = 10 V, ID = 6.0 A. ( google kidobná neked is ).
Hello! Nincs ebben semmi különös. Ha van töltés(aksi), az IC korlátozza a töltőáramot, ha nincs töltés, akkor a TL431. Mivel mind ketten az optót "húzogatják le", nem kell nagy feszültségkülönbség. Valamint nem "átbillen", hanem "leszabályoz". Mert ez nem komparátor, hanem analóg szabályzó.
Egyébként ez a kusz-busza rajzot illett volna tisztességesen lerajzolni és szabványos jeleket használni. Az egy dolog, hogy mikor visszarajzolja az ember, akkor pókháló lesz az eredmény, de utána illik tisztázni, hogy érthető is legyen, odaírni a típusokat-értékeket. Ne kelljen már félórát nézegetni a képet, mire rájön az ember, hogy mi micsoda lehet egyáltalán..
Hali. Vannak ezeka tipikus tápok, ebay-en kaphatók. Van rajtuk egy trimer, amivel a kimenő feszültséget lehet szabályozni olyan 9Vtól 15Vig. Át lehetne alakítani, hogy 0Vról induljon a feszültség? Vagy leaglább jóval kisebbről mint 9V.
Nem, ezek alapjáraton fix feszültségű kapcsolóüzemű tápok, a poti csak finombeállításra van rajtuk.
Túl kis kitöltések esetén nem szabályozna nromálisan a táp, mivel a szekunder oldalon a fojtó árama CCM-ből DCM-be menne át.
Ha a szabályzás nem lényeg, akkor meg lehetne oldani, de azzal is számolni kellene, hogy fele feszültségen nem tudna ugyanakkora teljesítményt. Labortápot meg ne ilyneből építs, ez közel sem elégíti ki egy labortáp által elvárt követelményeket.
Egy kis kimaradás után, ma volt annyi időm, hogy egy keveset foglalkozzak a tápommal, és a következőket észleltem: beszereztem a következő magot http://www.farnell.com/datasheets/1468409.pdf (ETD49) , és az alábbi táblázat alapján próbából egy 600VA, 2*40V-7,5A toroid trafó segítségével (leválasztótrafónak használom), szeretnék előállítaní 12V-5A. A kapott primér 3 menet 3db 0,3-as huzalból a fent említett magon alig 45 uH teljes induktivitást mértem LCM3-al (kalibráltam mérés elött ).
Az előbb említett mag elött egy 350W-os ATX tápból bontott EI33 as magot használtam, és annál jóval közelibb értéket mértem a teljes induktivitásnak. Észrevétel, kérdés? A kivánt teljesítmény élérésére a kiválasztott vasmag legyen közeli értékü a kivánt teljesítményel a kiszámolt rezonancia frekvencián (pl. 60W-os tápnak, ne használjunk 2kW-os magot), netán, ha mégis akkor addig méretezzük (tekercseljük), míg el nem érjuk az excel táblázatban kapott értékeket, jelen esetben 200 uH a teljes, 28 uH a szórt induktivitás? |
Bejelentkezés
Hirdetés |