Fórum témák
» Több friss téma |
Ha jól értem, 12 volt környékén a tranyó kinyit vmennyire - ezek szerint "érzi" az optó, hogy szabályozni kellene. "Messziről" már nincs különös ötlet.
Ahogy elnézem, az u2 talán egy smd TL431 és nem nagy kunszt visszarajzolnod a szabályzó kört.. Esetleg kisebb terheléssel mi van, 1-2 lépcsőben, ill. a primer elkón hogy ugrál a fesz, amikor a kimeneten csak pár volt van ugrálva.
Sziasztok Én is vettem egy ilyen kicsi max 30 V-os bemenő feszültségű AD/AD I/A kijelzős modult. 10 W terhelés fölött mindenképpen érdemes hűteni szeretném szebb formába is megcsinálni de "hirtelen ezek" voltak kéznél. A Cucc a Skori féle 555-ös áramgenerátorok és kapcsitápokhoz hasonlóan jól bírja a rövidzárlatot is. Vagyis egy önrezgő Fetesre átalakított CFL elektronikával vagy IR2153-alé épített félhidas táp ezzel a kis panellel könnyen "kis teljesítményű labortáppá" alakítható.
Olvasgatva az IRS27951 Application Note-ot, észrevettem, egy külömbséget az excel táblázatban, a második lap B35, a transzformátor javasolt primér menetszámánál (='Bemenő feltételek'!B2*B34/(4*B32*B33*B18)*10), a 4-es szorzó helyett 2-es szorzót kaptam az Application Note-ban. Szerintem, ez volt a gond, hogy sehogy sem akart nekem összejönni a teljes es a szórt induktivitás aránya, hol az eggyik volt nagyobb, hol a másik, nembeszélve, hogy a menetszám nem adta meg a kellő induktivitást
 . Idézet: „ez volt a gond, hogy sehogy sem akart nekem összejönni a teljes es a szórt induktivitás aránya” Az AN szándékosan jóval kisebb B-re számol. Ennél jóval nagyobb indukció is lehet. A hiba nem ez volt. A teljes induktivitás elsősorban a menetszámtól és a légréstől függ. A szórt pedig a menetszámtól és a tekerési módtól. De amúgy ugyanazt kapod, ha az én képletemmel számolsz és fele annyit írsz be B-re. Szóval ez nem old meg semmit, csak akkor ha még midnig nem érted mi zajlik a képletek mögött.
Nekem be lett dobozolva egy ilyen ketyere, egy szabványnál kicsit kisebb tápegység egykori dobozába. Van egy 20V AC-t adó trafóm, arról működtetem, 5 Ampernél az áramkorlát nem enged többet felvenni a fogyasztónak, volt már, hogy 4 Amperrel töltöttem akkut órákig, de a trafó védelme miatt vettem le néha az áramot, tehát jól bírja a szerkezet. Azért a rövidzárat ha lehet el kell kerülni.
Nekem a hűtést PC táp ventilátor adja úgy, hogy a kimenetre van kötve egy 7812-vel, így kb 5V-nál már azért elindul a ventilátor. 10K potméterek vannak benne, azokat kivezetve már kényelmes használni! Most dobozolok majd egy másikat, ahol a bemenő feszültség 38V DC is lehet akár, így 24V AC-t adó trafót is nyugodtan ráköthetek majd. Tervezed elvégezni az általad leírt átalakításokat? Kíváncsi lennék rá.
Teljesen igazad van, lehet ott tévedek, hogy az egész excel táblázatot receptnek veszem, és nem látom az összefüggéseket, ezért még egyszer elnézést kérek az előrehaladt fórumtársaktól, ha untatok valakit.
Ahogy már írtam konkrét példának bemeneti feszülségnek használok egy 80V-600VA toroidtrafót, és kimenetnek szeretnék 12V-5A. Behelyetesítve a táblázatban, szépen nekem kiszámol 28uH szórt induktivitast, 48nF rezonancia kondit, 172uH magnesező induktivitást, 200uH teljes induktivitást és rendben is van idáig. Most jön számomra a köd , a transzformátortervezés. ETD49 es 3C90 es magom van Ae=2,11cm^2 és kiszámol 3 menetet primérnek (3szál* 0,3mm rézhuzal), 0 légréssel, ami fizikailag 45uH körul volt, ugy hogy folytattam a tekercselést mígnem elértem a 200 uH ig (ha jól emlékszem vissza 7 menetnél értem el a 200uH, 0 légréssel) idáig O.K., jön a szekundér: Itt alig 1 menet kell 8 szálból, és az eredmény 18uH szórt induktivitás. Ez se gond ragasztok 1 réteg celluxot légrésnek, tán még kellett 2 menet a primérnek és elértem a kivánt induktivitásokat. A trafót laza csatolásban tekertem, elválasztó fala nincs a csévémnek, de a tavolság a primér és a szekundér között mintegy 2-2,5 cm volt, a cséve két felében tekertem Jön a próba: 4,5V feszültség a kimeneten 4 ohmos terhelő ellenálláson és elég szögletes jelforma a kimeneten Többszöri kisérlet után 13 menet primér (4 szál 0,3 as huzal) és 3 menet szekundér (8 szál 0,3as huzal), lédrésnek szigetelőszallag, vastagabb mind a cellux, elértem 12,3V üresjáratban és 10,4V - 3 ohmos terheléssel. Ez már jó eredmény de még mindig nem 12V-5A on. Tovább nem jutottam, mert ma valamit tönkrevágtam a tápban. Mivel nem tetszik a túláramkorlát mivel nem elég áramtalanítani a vezérlést, még a magasfeszültségi részt is ki kell sütni ahoz, hogy ujrainduljon, gondoltam kifejlesztek neki egy áramfigyelő tekercses megoldást ami elküldi az ICt sleep módba azzal, hogy lehuzza a CT-ST testre. Az ICt kicseréltem, a feteket kimértem, de csak nem akar elindulni. A 18Vot külön bíztosítom neki, és müködik is vele (skóppal figyelem), a CT-ST testrehúzását egy NO gombal szimulálom 100ohm os ellenálláson keresztül. Köszönöm figyelmetek. Róbert
Kipróbáltam kisebb terheléssel, most szépen működik. Nagyobb terheléssel nem indul, a nekem meglévő bőven 3 amper felett kér, tehát a védelem jó rajt.
Egy olyan kérdésem lenne, hogy egy ilyesmi tápot át lehetne-e alakítani 7 amperos, 12 voltos aksi töltésére? Gondolom a feszültséget meg kéne növelni, a töltőáramot pedig csökkenteni valahogyan, de lehet hogy nem ilyen egyszerű az egész. Egy ajtónyitó elektronika tartaléktápjának a töltésére használnám.
Szerintem ez nagyon kevés durván 100 watt primer fogyasztáshoz. Az átalakításhoz biztos a fele cuccot ki kéne cserélni, az meg már egy új panel is.
Nagyobb terheléssel valszín már a kitöltés végén jár és nem képes rászabályozni. Elnéztem az aksit... gondolom, 7 amperórást akartál írni? Akkor módosítasz a fesz figyelésen és korlátozod az ampert pl. egy külső áramgenerátorral, aztán nem kell a szekunder részt teljesen átvariálnod. A hozzászólás módosítva: Jún 30, 2015
Igen, amperórát akartam írni. A fogalmazásom néha nem teljes.
Hogyan tudom a fesz figyelést módosítani? Milyen áramgenerátoros módszert javasolsz? Az jó az akksinak ha állandóan rátölt az áramkör?
Fel kell derítened a szabályzó részt, ami valszín egy smd TL431-gyel megy és azt átállítanod, elkót cserélned, ha csak 16 voltos pl.
Áramgenerátort egy low-dropos stabilizátorral pl., ha elég jól fel tudod tekerni a szekunder feszt ( vagy egy pnp BD-vel) . Az aksit pedig nem kell otthagyni csak úgy, ilyen öszvér megoldásnál. Vagy csinálsz fesz-figyelést is. Ennyire nem kell előreszaladni.. először tisztázd le, megy-e a sokkal nagyobb szabályzott kimenőfesz. Term. a kivehető ampert meg a mostani U * I-ből átszámíthatod. A hozzászólás módosítva: Jún 30, 2015
Valakinek van valami információra arról, hogy pontosan milyen anyagokból van a ferrit mag? Tehát a pontos összetétele érdekelne. Bármilyen vasé jó lenne de kifejezetten az U57 érdekelne.
Ez egy régi cikk, de bőven elég arra, hogy többet tudj meg a ferritekről.
Hello, Csak tipp, az SG5851 egészen jól közelíti, ha valóban az 1-s lába a GND.
Egyedül az 5-s láb miatt nem tökéletes, az adatlap szerint az IC-nek NC, a nyákon pedig egy kondenzátor lehet a negatív táp felé. üdv:
Üdv. Mit gondoltok, ha egy rezonáns híd be van lőve úgy ahogy van, de én megfognám és letekernék a primerből 1 vagy 2 kört, hogy magasabb legyen a szekunder feszültségem, megoldható lenne a dolog? Vagy lehet telítésbe menne a mag? Esetleg a rezonáns kondi értékét meg kéne piszkálni. Csak azért vacilálok ezen mert igazából alig langyos épp hogy melegszik a drót, és fel szeretnék menni 2x100Vról, 2x120V-ra. Egybéként minden megfelelően túl van méretezve, kondi dióda stb bírná. Melyiket célszerűbb megcsinálni? Tekerni szekundert (bár hely az alig van, vagy inkább a primert lejjebb vinni?
Elolvatam, köszi!
Oké. Remélem, kicsit közelebb vitt a dologhoz.
Mivel csökken a szórt induktivitásod, ezért a rezonanciafreki feljebb megy, így ha frekit feljebb lövöd, akkor nagyjából jó lesz. Ugye a freki növelésével B csökken, így telítésbe nem fog menni, de magtól függően jobban melegedhet.
Persze ha van hely, akkor a szekunder menetszámot is növelheted.
Hello!Az alábbi kapcsoláson az UC 3842-es 1,2,3,4,6,7,8-as lábakon meg lehet mérni a feszt műszerrel,és szkóppal is meg lehet-e nézni a jelet működés közben? Nem zavar-e bele a kitöltési tényezőbe vagy a frekvenciába a multiméter vagy a szkóp pl.a 3-as lábon,vagy az opto lábain vagy bármelyik másik lábon? Köszönöm a választ előre is!
Szkópfüggő, vagyis mérőfejfüggő a dolog.
Ha a multiméter bemeneti impedanciája nem zavart be, akkor vszeg a szkópé sem fog. Használ 10x mérőfejet, mert annak kisebb a bemeneti kapacitása. Ahogy nézem sehol sincsen olyan kis kapacitás, hogy +10-20pF jelentősen változtasson rajta. Az azonban fontos, hogy a priemr odlalon nyúlkáláshoz használj leválasztó trafót, mert különben a szkópfej földcsipesze rövidzárt okoz. Amennyiben nincs 100x nagyfesz mérőfejed (600V CATII), akkor pedig a MOSFET drain lábát is hagyd nyugton (túl nagy lehet ott a feszültség egy 300V 10x mérőfejhez). A hozzászólás módosítva: Júl 9, 2015
Többnyire a szkóp meleg pontját teheted bárhova. A szkóp GND-jével van a gond, ezt csak olyan helyre tedd, ahol a feszültség nagyjából konstans, vagy csak lassan változik. Tehát, ne tedd a FET drain-re ( hogy pl. megnézd a trafó primer feszültségét ) ne tedd olyan pontra, ahol nagyfrekis, vagy négyszögjelek vannak, mert a szkópnak szép nagy kapacitása van mindenhez és nagyon komoly zavarokat okozhat a szkóp házán keresztülfolyó áram, még tönkremenetelt is. Ha trafó primerfeszültségét akarod megnézni, akkor a szkóp földjét teheted a pozitív tápra, csak tudd, hogy fordítva fog állni az ábra a szkópon.
Egyebekben meg az életvédelem, ahogy Laci leírta! Nem feltétlen szükséges leválasztó trafó, de ha a primer oldalon mérsz, akkor a szkóp házán rajta lesz a hálózat fázisa, tehát, te a földön állsz és rázni fog. Ettől még lehet így mérni, de ennek feltétele az, hogy a szkóp villásdugójából kikötöd a földelést. És mérés közben nem nyúlsz a szkóphoz, mert életveszélyes. Ez azért nem egy követendő metodika, de vannak esetek, amikor muszáj így eljárni. Inkább csak a haladóknak való, de azok úgy is tudják, kezdők inkább ne próbálkozzanak ezzel! A hozzászólás módosítva: Júl 9, 2015
Rendben, köszi. Nemsokára lesz egy kis szabadidőm és lehet neki is ugrok.
Hello! Köszönöm mindkettőtöknek a választ!Természetesen leválasztó trafóról üzemeltetem a tápot. Én csak az IC lábain akarok jelet mérni szkóppal,ahol max 20V körül lehet szerintem. A 10:1-es mérőfejjel megnézhetem a lábakon a jelet?Nem lesz a szkóp ezzel a mérőfejjel rossz hatással a kitöltésre?
Nem lesz, legfeljebb csak minimális hatása. Bajt nem fog okozni.
Ilyenkor jön jól egy 150V körüli DC táp. Meg van oldva a leválasztás, az áramkorlát, és a kisebb primer fesz miatt a szkópos mérés is.
Szia az általad ismertetett mini renzonáns tápot használhatom zselés akku töltésére? Ebből van egy működő darabom és a trafót áttekerném, 42V 1.6A kellene egy 36V-os roller akkumulátor töltőnek.
Megfelelő töltő elektronikával minden gond nélkül...
Hello! Van egy kapcsolóüzemű táp,amiben a primerben tönkre ment pár alkatrész pl.Mosfet, gretzben 2 dióda, sorse ellenállás,és az IC is gyanús,mivel a hibás alkatrészeket kicserélve nem megy a PWM. Ai IC tipusa CR6850T. Ilyent nem tudok beszerezni,ezért esetleg lehet-e kis átalakítással helyettesíteni az UC3842-essel?
CR6850T
Az OB2263 kompatibilis, bár nem lábkompatibilis, csak működésben, de olyat meg pláne nem lehet beszerezni De valószínűleg módosítható is az említett chiphez. A hozzászólás módosítva: Júl 29, 2015
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
,
