Sziasztok!
A csatolt kapcsolásban szereplő bekarikázott kondenzátorokat helyettesíthetem 1206 méretű SMD kondenzátorokkal?

A két 100nF kondi impulzusokat szed le, X7R vagy NP0 anyagú SMD biztos jó oda.

Sziasztok! Van két 10Ah 12V aksim Bővebben: Link és ATX táppal szeretném tölteni őket. Az volna a kérdésem hogy meg kell emelni a kimeneti feszültséget, vagy nem szükséges?

Meg kell emelni, legalább 13.5V-ra, ha gyakran van sütve, töltve, akkor akár 14.4-re is emelheted, feljebb nem, viszont nem ártana valami áramkorlátozás a kimenetre, nehogy túl nagy árammal töltse a nagyon kisült aksit.

Én fognék inkább 1db PB137-et és azzal tölteném őket.

Hogyan tudnám megemelni a feszültséget? Valami ellenállást keressek a +12V os ágban ami feedbacknak van és próbálgassam kicserélni? A töltő ki be kapcsolását az ATX power on vezetékén keresztül akarom megvalósítani.

Hello! Sikerült! Kicseréltem a CR6850T-t UC3842-re ,kis módosításokat hajtottam végre rajta,és a lábkiosztás sem ugyanaz.Átalakítottam,és abálja a töltést! Szépen szabályoz is. Kár lett volna ez miatt eldobni a töltőt. Szkóppal is meg lehet nézni a kitöltést töltés közuben ami kb.35-40 % körül van. Holnap felteszem az eredeti,és az átalakított rajzot is. Üdv!

Sziasztok!
Épp egy levilágítón dolgozom, amihez még nincs tápom.
Elsőre Skori rezönáns tápja jut eszembe, ebben kérnék tőletek megerősítést/cáfolást, hogy megfelelő lehet-e számomra?
A képen láthatóak az adatok 8 led egy sorban és ebből lenne 6 sor. Kérdés PC táp trafójának szekunderéére egy graetzet rakva vajon elég lenne, és elbírná a ledeket? Egyáltalán jól számoltam?

Az a 48V szerintem kicsit sok. Feleslegesen fűtesz el teljesítményt az ellenállásokon.
Ha 30V környékén maradsz kisebb ellenállások kellenek, kisebb disszipációval.
Vagy "szabványosabb 24V, és átrendezed a csoportokat. 6db sorba 8 csoport...

A 30V hoz tekernem kellene a PC trafón amit nem akarok (mivel nem értek hozzá annyira..).
A 24V az valóban kézenfekvő lenne, viszont akkor meg a vezetékezés lenne igencsak kusza, de ez nem riaszt el ettől a megoldástól!
Esetleg meg lehetne felezni a ledek számát, és 2 külön oldalt csinálni, de ugyan úgy 24V-ra akkor így alakul:
Szabvány ellenállás: 680 Ohm
Ellenállás min. teljesítmény: 153 mW

Lehet, hogy csak én ódzkodok ledes cuccokban az ekkora feszültségtől...
A 24V akkor is barátságosabb. Sokat nem kell variálni a ledekkel, mert csak át kell csoportosítani. 6 led sososan és ebből 8 párhuzamosan.

A LED 3,5V 20mA, és ebből 48 darab van, az akkor 3-4W. Erre egy kis vacak flyback elég. Vagyis a PC táp standby része, bár azon alacsony fesz van.
Ha mindenképpen sok LEDet akarsz sorban, akkor keres egy nyomtató tápot, ott zsokott lenni 24-36V is.
A flyback előnye, hogy akár áramgenerátornak is használhatod, csak a visszacsatolást kell söntről végezni. És ekkor a práhuzamos ágak előtét ellenállásainak csak az áram egyenlő elosztásáról (LEDek esetleges szórása miatt) kell gondoskodnia.

Most hogy megemlítetted felszaladtam a padlásra, és előkerestem a régi nyomtató tápját ami 30V 0,88A azt mondod ez elég lenne?

30Vx0,88A azaz kb 25W-os, bőven elég lenne. De ennél még kisebb is...
Kösd a LEDeket sorba 8-asával, 100 ohmos ellenállás sorba. Ez a táp ilyenből jó 40 ágat elbír.

Sziasztok!

Adott egy SONY APS-28 kapcsolóüzemű táp, ami egyik napról a másikra nem kapcsolt be. Szkóppal nézve a szekunder tekercskivezetéseket, látszik, hogy egy pillanatra elindul a szaggatás (jellegzetes zizzenés kíséretében), de aztán le is áll az egész. Gyakorlatilag 90%-ban kiméregettem az alkatrészeket és mindent rendben találtam. A fő trafó szekunder oldalát kiforrasztottam, és a helyén betápláltam az áramkört labortáppal, folyamatosan emelve a feszültségeket +5, ill. +12V-ig, majd kicsit tovább. A névleges feszültségekig a hiba optó nem aktiválódik (végig 0V van rajta), a feedback optó diódája pedig 12V-nál megy át nyitásba. A kimeneten is megjelennek a megfelelő feszültségek. Tehát szekunder oldalon minden jónak tűnik.

Ha bekapcsolom úgy a tápot, hogy a fő trafó szekunder oldala ki van kötve, az tönkretehet bármit a primer oldalon? Arra gondoltam, így könnyen meggyőződhetnék róla, hogy a primer oldal rendben működik-e, ui. ha a trafó szekunder oldalán látszik a folyamatos szaggatás, akkor a primer kör megfelelően üzemel.

A visszarajzolt kapcsolási rajzot mellékeltem. Sajnos speciális hibrid IC a vezérlő (IC101, SIP9 lábelrendezés, 1 láb nincs bekötve, feliratok: SONY SH-B1 22BV1), amiről semmilyen adatlapot nem találtam, és PS101 jellel van még egy N50 feliratú, kétlábú TO-92 tokos valami, amin közel rövidzár mérhető, de nem viselkedik diódaként. CP101 egy háromlábú kondenzátor-induktivitás kombó, megfelelő előregyártott rajzjelet nem találtam hirtelen, így kondiként ábrázoltam.

Mircsof-nak:
Esetleg van más megoldás is ha megoldható a levilágító elszigetelése az érinthető felülettől.
60 ledig (sorba kötve) el lehet menni, de fokozottan ügyelni az érintésvédelemre. Kb 150-200FT-ból kijön, és a ledek áramgenerátoros (56 Ohm-mal kb. 17mA) hajtása (PWM) és a jó hatásfok biztosítva...
(A rajzról lemaradt az induktivitás értéke: 1mH /50mA-es elég/ a 10 Ohm pedig max 1/4W , hogy egy esetleges zárlat eesetén szakadjon)

Sziasztok!
Egy codegen táp bontásából származó alkatrészekből megépítettem egy kapcsolóüzemű tápot, korábbi hozzászólásomban már volt róla szó. Annyit változtattam a tápon, hogy a szekunder körben nem TL431-et használtam, hanem zener diódát e szerint a rajz szerint.
A táp folyamatos üzemre készül, egy szellőzőelektronikát látna el árammal. NE555+relé, tehát nem nagy terhelést jelent az eredetileg 10W-ra tervezett tápnak.
A probléma az, hogy a fet és a trafó eléggé melegszik még üresjáratban is, és a snubber ellenállása is érezhetően meleg. A kis teljesítményű ellenállások vadonat újak, a fet a trafó, a gyors diódák, a tranzisztorok és a kondenzátorok bontásból származnak. Én arra gondolok, hogy a fet lassan zár le, de melyik alkatrész okozhatja ezt a hibát?

Mennyire nagyon? Egy kb C fokot tudnál mondani? Trafóknál 50-100 C teljesen normális, hiszen ebben a tartományban működnek a legkisebb veszteséggel.

Ez egy kvázirezonáns önrezgő flyback lenne. A kitöltés és a frekvencia is egyszerre változik a terheléstől függően. Kis terhelések esetén a freki felmegy nagyon.

Mekkora szekunder feszültségeket állítottál be? Eredetileg 5 és 12V-ra volt kitalálva. Nagyon eltérő feszültségek esetén módosul a frekvencia. Nagyobb frekvencia pedig a FETen és a snubberen nagyobb melegedést okoz (több jut a trafó szórt induktivitására, aminek az energiáját a snubber fűti el).

A szekunderen 5V-ot állítottam be. A trafó még jóval 50C alatt van, a fet viszont felette, de biztosan nem éri el a 100C-ot, tény, hogy helyhiány miatt hűtést a fetre nem tudtam rakni, úgyhogy csak annyi van, ami TO-220 saját hűtőfelülete.

Nem lesz ez rossz. Próbálj a FET-re valami hűtőzászlót rakni. Egy TO220 az kb 50C/W, ami azt jelenti, hogy most kb 1W megy el rajta. Ha rányomsz egy kis hűtőzászlót, akkor ez már lemegy 20C/W környékére, és akkor 50C környékén lesz a FETed.
Ha nem fér rá a borda, akkor a FETet forraszd be alulról.

A trafó 50C alatt van akkor az meg nem para.

Ok, akkor nem parázok, azért gondoltam azt, hogy ez abnormális, mert a dip tokos IC-s kapcsolások, amelynél a kapcsoló fet az IC tokon belül van (Viper, Tny) az nem produkál ilyen melegedést.

A TNY az CCM flyback, fix frekvencián megy. Kis terheléseknél a frekvencia nem egy fel, legfeljebb a kitöltés lesz nagyon kicsi. A trafótban alig indul meg áram, így a szórt induktivitásban sem, így nem lesz mit elfűteni. Ezen kívül vannak az IC-nek egyéb trükkjei kis terhelésekre.
A VIPer pedig fajta függő, van ami kvázirezoáns, és változtatja a frekvenciát, de azoknál mindig van valami speciális mód kis terhelésre. Vagy pulse skipping kapcsol be, tehát kihagy peródiusokat, vagy pedig burstol, tehát kicsit bekapcsol majd ki egy kis időre.

A diszkrét kvázirezonáns flyback kicsit macerás méretezésre, de azzal is el lehet jó hatásfokot érni, ha az ember jól méretezi. Széles tartmányban azonban sosem lesz igazán jó.

VIPer IC-vel meg lehet hajtani egy PC táp készenléti trafóját?

Frekijétől függ, elvileg menni kellene neki. TNY-al megy.

Viper22a-t néztem ki, annak 60kHz a frekije.

Első kapcsolóüzemű táp amit javítanék de nem értem a működését pedig milyen egyszerűnek látszik. UC2844N , IRFBE30 , f10u20s és CNY17F-1 félvezetőket kicseréltem + a 12 Voltos elkókat is. Ellenállásokat nem cseréltem mert jók a kis diódák is jók (vagy csak annak mutatkoznak) . Ezek az IC-ék beindulnak úgy is hogyha adok nekik 12Voltot a tápjukra ? Azért kérdezem mert ez nem indul ! 60 Wattos izzón keresztül ha ráköröm a 230 Voltot akkor kb 1 másodpercenkénti inpulzosokat termel és a végén megjelenik az egyenáram de csak egy pillanatra van meg a 12 Volt és máris esik lefelé amíg nem jön a következő inpulzus. Átnéztem az egész topikot de nem találtam hasonló problémát tárgyalni . Mivel itt igen sokan vannak akik értik ezt a világot kérem hogy segítsetek mert úgy érzem nem fogom tudni megjavítani amíg meg nem értem hogy működik. Majd elfelejtettem hogy a bajt a 12Voltos kimenet tartós rövidzárlata okozta !

Attól hogy nem találtál a probléma még tipikus. Valamelyik alkatrész még hibás, ha nem is teljesen. Az 1s-os indulgatás is ezért van, próbálna szegény elindulni, de valamiért nem megy. Lehet zárlat, visszáramos dióda, vagy megnyúlt ellenállás.

Hello! A kapcsolóüzemű tápok zöme úgy indul, hogy az IC tápfeszültségét a 320V DC-ből állítják elő úgy, hogy egy-két ellenálláson keresztül töltik az IC szűrőkondenzátorát. Ha annak feszültsége elérte a küszöbértéket, elindul az IC. De a továbbiakban az ellenállás már nem tudja ellátni az IC energiaigényét, így a trafóról visszavezetve egy diódával, "önmagának" állítja elő a tápot a továbbiakban. Ha itt valami hiba van, a táp összeomlik, az IC leáll, és kezdődik elölről a "bekapcsolási" folyamat. Tehát ilyen hiba is elképzelhető. De ha a trafó szekunder oldalának terhelése magas (esetleg zárlat van) akkor is hasonló jelenség lehet..

Köszönöm a válaszokat ! Mindenben igazatok van mert azt olvastam valahol ( mindent elolvasok amit csak találok a témával kapcsolatban) hogy a284x sorozat tud dolgozni akkor is ha a hálózat lecsökken. Hát sajnos ez nem igaz mert napok óta méricskélek minden alkatrészt többször is + a feszültségeket is és a helyzet az hogy amíg az IC nem kap 16 Voltnál nagyobb feszültséget addig meg sem jelenik a referencia feszültség (5 V) a nyolcas lábon! Amit Proli007 írt az biztos hogy úgy van csak most ki kell deríteni hogy miért nem jön egy kis áram se a trafó felől. Kicsit sokallom az ellenállás értékét (220k Ohm) ami a 320V-ról jön a tápra de ez eredeti 1 Wattos és semmi baja így nem is cseréltem ki hanem csak vissza raktam.Gyári rajzokon mind 110 voltos hálózatra vannak sémák és ott 56k Ohm szerepel (2mA) és akár hogy eszelek ez a 220k Ohm soknak tűnik de viszont amíg be nem döglött ezzel is működött . Na mindegy minden nap tanulok valamit és majd csak meg lesz a ludas. Labortápról járatva ha meg is jelenik a REF akkor sem találok semmilyen jeleket a lábain sehol. Rá kell jönnöm hogy mitől kell hogy berezegjen az IC. Az áram korlát az nem tud beleszólni ( 3.láb ) talán a feszültség kontrol vagy lehet hogy önmagában trafó nélkül nem oszcillál , majd kiderül. További jó bütykölést!

Szia!
Próbáld a szekundert megtáplálni dc tápról és figyelni, akar-e az optó dolgozni, + kiderülne az is, ha vmi zárlat lenne.
Nézd meg, hogy a segédáramkör nem hibás-e.. dióda, soros ellenállás, kondi...
Ha okés, adj a 2844-nek egy jól leválasztott tápból 18 voltot és terheléssel hadd menjen.
Mindjárt többet tudsz.
Ha lehet, alacsonyabb hálózatiról próbáld először...