Generátor --> mérőhíd --> mérővevő. Az adott frekvencián megkapod az állóhullám arányt, ebből számíthatod az ütközési csillapítást, és mindkettőből kiszámíthatod a lezáró, és az antenna impedancia arányát. Ez ugyan kétértékű, de ha a mérővevő helyett vektorvoltmérőt alkalmazol, akkor megkaphatod a pontos impedanciát (abszolút értékét, és fázisát is). A frekvencia változtatásával, és a kapott impedancia értékeket Schmidt diagramban ábrázolod a talpponti impedancia értékének frekvencia menetét. A modernebb vektorvoltmérők mindjárt a képernyőre rajzolják a Schmidt diagramot.

Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy az ilyen nagy antennákba mi van? Úgy értem A fehér fedél alatt milyen cuccok vannak? És milyen nagy az érzékenysége?

Üdv!
Antennacsoport. Az erősítő(k) a hátsó dobozban.

A képeken egy GSM bázisállomás antennái láthatók, különböző frekvencia sávokra. A panelantennákban dipól antenna csoportok vannak, ami növeli a nyereséget, és irányítottá teszi. (azért állnak különböző irányban. Az antennáknak nyeresége van, nem érzékenysége, érzékenysége az antennára kapcsolt vevőnek van. Ezeken a külső burkolat a radom, a külső levegő hatásainak megszüntetésére, jegesedés, korrózió ellen
A kerek, dob alakú, a mikrohullámú összeköttetésé, ezen keresztül csatlakozik a bázisállomás a bázisállomás vezérlőhöz. Ebben egy rés antenna van a parabola antenna előtt, az egészet lezárja egy radom, ami a rendszert leválasztja a külső levegő hatásairól.

Különféle megoldású sugárzók vannak, itt egy összefoglaló mű: Bővebben: Link.

Nincsenek erősítők a hátsó dobozban, mert az antennák kétirányúak. Amint láthatod méretes koaxokkal mennek lefelé a beltéri egységekhez, ahol vannak a rádió berendezések, és azok vezérlései. A mikrohullámú antennánál a kültéri egységben, az antenna mögött vannak elhelyezve az adó vevő, diplexer, modulátor demodulátor egységek, és beltérben a hozzájuk tartozó mux, demux egyséhek. Nagyjából ennyi.

Azokon a hűtőbordás cuccokon amúgy azt olvastam, hogy Power Interface Module, a másik fajtáján meg Remote Radio Unit.
Amúgy köszönöm!! Az a link is nagyon sokat segít.

De miért van az, hogy nem inkább kissé megdöntve állítják be hanem az ég felé áll néha kicsit?

Az antennák mögötti dobozok maguk a rádiós egységek (RRU) amelyek tartalmaznak erősítőt is. A 881-es képen Ericsson, a másikon ZTE RRU-k (Remote Radio Unit) láthatóak. Az RRU-k két koax kábellel csatlakozak az antennákhoz. Az RRU-k a helyi berendezéshez már csak egy optikával, a helyi tápegysghez pedig csak egy DC kábellel csatlakoznak.

Egy antenna sugárzási irányát az ellátni kívánt terület, és zavartatás számításokkal határozzák meg. Minden panelantennának van adatlapja, ami a számítások alapja, A tervező úgy állítja az antenna sugárzási irányát, hogy a kívánt területet ellássa, de az azonos frekvencián működő másik bázisállomás ellátott területét a lehető legkisebb mértékben zavarja.
Azt, hogy miért így, vagy úgy, kívülről átlátni nem lehet, mert ahhoz ismerni kellene a hálózati strutúrát.

A PIM dobozban csak egy csatlakozás van és egy túlfeszültségvédelem. A PIM dobozba kötik be a 48 V-ot, és onnan megy az RRU-ba tovább a működtető feszültség.

Minden antennának van egy karakterisztikája, hogy milyen irányban, milyen széllességben tudja szórni a térerőt. Az antennák döntésével lehet beállítani (finomítani), hogy mekkora területet lásson el.

A 7890-es képen az antennára aluról csatlakozik egy kis doboz, amiben egy motor van (RET, Remote Electrical Tilt). Ezzel az antenna belsejében lévő alkatrészeket lehet döntögetni, így tovább lehet finomítani a sugárzási terület nagyságát, helyét. A motort természetesen a "központból" is lehet vezérelni, így nem kell kimenni a helyszínre egy kis optimalizáláshoz.

De akkor földtől a torony tetejéig miért vezet néha ilyen 40mm-es árnyékolt koax kábel az RRU-ig ha optikai kábelen megy az adat?
És a másik képen mit jelent a TxRx felirat mert a torony alatt is tele van a fű ilyen fém cimke féleségekkel, hogy TxRx2+?

Mellesleg te/maga ezt tanulta(d)?

Idézet:
„Mellesleg te/maga ezt tanulta(d)?”

Á dehogy. Már így született meg pucuka is.

Mert csak újabban van hogy a rádióegység az antenna közelébe került, 2600 MHz en már a vastag kábelnek is nagy a csillapítása. 900 MHz -en még nem annyira borzasztó.
A feliratok meg az építésnél fontosak, nem üdvös dolog az árbócról le fel ugrálni.

Úgy értem iskolába vagy csak úgy internetről?
Mindegy...

Most is dolgozom benne.

Amikor a rádiós egység a földön van, akkor vastag koax kábelen megy fel a rádiófrekvenciás jel az antennáig, ilyenkor nincs RRU. Elsősorban a kábel hossza határozza meg, hogy milyen vastag a koax. A cégeknél átalában leírják, hogy ilyen és ilyen hossz között ilyen és ilyen kábelt kell használni. 1/2" és 2,25" közötti kábeleket használnak (átmérő). Ettől vékonyabbat már csak igen rövid távra, max. 5 m-re.

Tx, Rx: Transimt, Receive, küldés, fogadás. Ezekkel jelölik meg a kábelt, hogy melyik micsoda, mert nem mindegy, hogy az antennára a TX vagy RX ágat csatlakoztatják. Igaz, manapság már teljesen összemosták az egészet, nincs külön TX és RX ág, hanem TX és RX is mindegyik. Amikor nem RRU-t használnak, gyakran tesznek a toronyba erősítőt, ilyenkor az egyik koax-on küldik fel az erősítőnek szükséges feszültséget is. Meg kell különböztetni, hogy melyik ágon megy a feszültség + rádióhullám és csak a rádióhullám. Az sem mindegy, hogy melyik antenna melyik rádiós egységgel van összeköttetésben, mert pl. X frekvencia keleti irányban nem, de nyugati irányban már zavarhat egy másik állomást. A feliratok ezért kellenek, hogy egyértelműen be lehessen azonosítani, melyik kábel micsoda. A középső képen a Vodafone, a jobb oldalon pedig a Telekom hazai jelölései láthatóak.

Az antenna feliratai:
Harmadik szektor: Egy állomásról általában három irányba sugároznak. Ez a harmadik. Egy szektor egy besugárzott terület.
GSM900: Szimpla antenna (szektorsugárzó), csak a 900 MHz-es sávban dolgozik. Vannak többsávos antennák is.
300 fok: Az antenna iránya. Észak: 0 fok, kelet: 90 fok, dél 180 fok stb.
6 fok. Az antenna dőlése lefelé. Mínusz érték esetén felfelé néz.
Fix: nem lehet RET motort rakni rá, vagy nincs rajta.
Antenna típusa.
Állomásnév (minden bizonnyal).

Internetről nem lehet ilyet tanulni. Az alapokat iskolában (egyetemen leginkább) a többit gyakorlatban.

És amúgy gondolom akkor rendszeresen szokott járni tornyokhoz karban tartás miatt?
Csak azért kérdezem mert mit szólna ahhoz, hogyha meglátna a tornyon egy "idótát" (én) a szabványnak megfelelő zuhanásgátló felszereléssel (teljes testhevederzet, energia elnyelő, 2 50mm-es nyílású karabíner) és egy fényképezőgéppel a kezében?

kb 5-6 éve kezdtek elterjedni az RRU rendszerek. Előtte vastag koax volt, mostanában új telepítéshez DC48V kábel + optikai kábel. Mikrohullámú adatátvitelnél 10 éve még ~KF jel ment a koaxon, mostanában UTP kábel (PoE) megy csak a legújabb eszközökhöz (ha elég az IP).

Ha 1-2 éve jártál iskolába akkor tanulhattad, de ha régebben elhagytad az iskolát, akkor nem iskolában tanulhatsz ezekről.

Semmit, kollégáim naponta csinálják ezt.

De az a baj, hogy én "illetéktelennek" minösülök…

Az már a te dolgod. Úgy, hogy nekünk mindenféle engedélyünk/papirunk van arról, hogy ilyen helyeken dolgozunk, kb. kéthetente ránk küldik a rendőröket.

Mindenképpen engedélyt kell szerezned a szolgáltatótól, akinek a tulajdonában van az antenna építmény. Valószínűleg kérni fog hatósági bizonyítványokat, ahogy Bakman kollégáinak is van. Akkor is oktatás után, felügyelettel engedélyezhetik. Baleset esetén az a cég felelős, aki felengedett.
Nem egyszerű a kívánságod.

Tehát akkor lehetséges az, hogy én is engedélyt kapjak erre minden féle oktatás után? Mert én csak 16 vagyok. Szerintem nem.

De egyébként amikor ők szoktam menni a toronyra akkor le szokták kapcsolni a szolgáltatást vagy a sugárzást? Mert az ilyen helyekre csak sugárzás mérővel megyek de a torony tetején néha 6-10 antenna között mindig ki van akadva pedig 10mW/cm^2-ig mér és már 5-től sípol folyamatosan.

Rövidt távon nem gond. Ha hosszabb, több, mint tíz perces munkáról van szó, le szoktuk kapcsolni az állomást. Ha több szolgáltató is van, akkor az így járás esete. Hozzáteszem, eddig soha senkinek nem volt semmi baja a sugárzástól. Egy normál antenna mögött 20 cm, oldalirányban 50 cm és előtte 200 cm bizotnsági távolságot szoktak előírni.

Lehetsz ipari alpinista ha akarsz, de attól még nem mehetsz fel tornyokra hivatalosan. A mobilszolgáltatók cégeket bíznak meg ilyen munkákkal, azoknak pedig van ilyen alkalmazottjuk.

Ha 16 éves vagy, még várnod kell pár évet, míg nagykorú nem leszel. Azután jöhetnek a vizsgák. Persze a legegyszerűbb ha ipari alpinista leszel, és úgy jársz el, ahogy Bakman kolléga mondja. A bázisállomást, és a tornyokat is, tekintettel a komoly értékükre elektronikus úton védik, ha csak megközelíted, a központban riasztás történik, és már küldik is a rendőröket.
Ha megfigyelted, a panelantennák hátulja egy fém lemez, ez a dipól sugárzók reflektora.
Ettől (de nem csak ettől) lesznek a panelek irányítottak, egész minimális hátrasugárzással. Úgyhogy mögéjük, alájuk nyugodtan odaállhatsz. Eléje már nem, mert ott igen nagy térerők is lehetnek, hasonlóan egy mikrohullámú sütőhöz. A mikróban egy 0 dB nyereségű antenna van, az árbócon levő kerek mikróhullámú berendezés antennája akár 30 dB nyereségű is lehet, és a tűnyaláb fő sugárzási irányában egy 1 W -os kimeneti teljesítmény esetén az már 1 kW -nak felel meg. Úgyhogy nem hasznos dolog az antennák előtt ugrálni. De erre amúgy is csak az antenna szerelőknek, karbantartőknak van szükségük, akkor pedig le is állítják az adókat.
(én nagyjából 40 évet ugráltam antennák között, és már egy jó ideje nyugdíjas vagyok. igaz csak lányaim vannak, mint ebben a szakmában sokunknak)

Fennakadt...

Szegény Miki... Ez nem az Ő napja...

Milyen érzékelőkre kell gondolnom? Infra sorompó, mozgásérzékelő vagy amit a reptereken alkalmaznak ?
Mellesleg én már jártam "pár" helyen (mobil átjátszó, panelek tetején lévő átjátszó, TV torony) de sehol nem volt hasonló védelem... Csak transzformátor állomáson láttam nagy hatótávú infra sorompókat de hát oda eszembe se jutott be menni a 3 fázison dübörgő 120000V közé. (mert mindig van ott valaki...)

Mondjuk nem feltétlen kellene ezeket itt el újságolnom...