Mielőtt elküldöd a fájlt, hogy csinálja meg a tranziens analízist, valami ilyesmi táblázatot kell látnod. Ez nem a TINA-é, de abban is kell lennie ilyesminek. Ott van, hogy maximum time step, ez nálam 100ns . Ezt lehet állítani a TINA-ban is, ez fogja jelenteni, hogy 100 ns-ként számol egy új értéket.

Az a 723 kHz honnan jött ki? Meg mitől lenne ez rezonancián? És csak másfél periódust analizáltass, mert így nem lehet látni a négyszögjel éleit. A finomabb maximum time stepnek akkor van különösen jelentősége, ha ránagyítasz egy képernyőrészletre. Ha csak kicsi ez a felbontás, akkor töredezett vonalat kapsz. Ha elég finom a felbontás, akkor nagyítás után sem lesz szakaszokból összerakva a görbe.

Hány VA-es a trafó, mennyi árammal terhelhető 1-1 szekunder?

A trafó nem toroid, a vasmag méretei nélkül neéz megmondani a trafó terhelhetőségét, ráadásul a tekercsek vastagságát pláne nem látjuk. Amúgy a 35V-ból kb 8 ohm 80W a 30V-ból 8 ohm 60W, ha bírja a trafó.

Nálam csak ennyit ad ki a tina. Bocsi nem rezonancia frekvencia. Az RC tagnak azon frekvenciája, ahol a kondi impedanciája megegyezik az ellenálláséval, 22k-val párhuzamosan a 10p. Ránagyítottam arra a szakaszra, ahol furán alakul a négyszögjel.

Milyen frekvenciát érdemes használni zenére?

Nem létezik, kell lennie egy olyasmi menüpontnak, hogy Analyses Properties, vagy valami hasonló... Ha nem találsz ilyet, akkor kérdezz rá a TINA topicban. Azt egyébként sem ártana olvasgatni...

Nekem úgy tűnik, kicsi a nyugalmi áram. Csökkentsd le az R7-et mondjuk 9.1 k-ra. Egyébként, ennek az R7,8,22 ellenállásoknak túl nagy az értékük. Próbálj arányosan kisebbeket tenni, mondjuk a tizede ellenállásokból.

A négyszög elég ronda, mesze van az exponenciális élektől. Nézd meg szimulátorban, ahogy korábban írtam.

Hallhatót: ~20Hz-20kHz-ig; alatta, felette nem sokan hallják. Hacsak nem állatoknak zenélnél.

Megnézem, de a beállítások között sincs ilyen. Kíváncsiságképp leszimuláltam a videoton végfokát.

Így már lehetne zenére használni?

Ha kondis be és kicsatolást használsz - nem muszáj a szimmetrikus táp.

Még annyit megnéztem hogy a tápfeszem +- 22V (puffer elkók 25V-osak kicsit keveslem),bekapcsolni bekapcsol a táp megvan,hang viszont továbbra sincsen.

Maga a kapcsolás mit sem változott, tehát alkalmatlan. Még azt sem árultad el, hogy előerősítőt vagy végerősítőt szeretnél.

Szia! Mindössze a 3-as lábnak kell tested adnod.

Van egy TransistorAmp nevezetű program amivel ilyen kapcsolást lehet tervezni. Csak arra lettem volna kíváncsi hogy zenét lehet e erősíteni vele. Akkor csak feszültség erősítésre jó.

Rendben,köszönöm a választ.

Ennyit sikerült belőle kihoznom. A visszacsatolás kondiján kell változtatni, akkor adja azt az exponenciális formát. De ha túl nagyra választom akkor csökken a felső határfrekvenciám.

Rögvest elő is jött a következő probléma. 5V van folyamatosan mindkét oldal kimenetén. Az erősítő biztos hogy jó,csak lehet a körülette lévő áramkörök csinálnak valamit amitől ez a hiba előjön.

Az 1-2 és a 17-18 bemeneteken mérd meg a feszültséget, lehetőleg olyan ponton ahol minimális a veszélye, hogy a mérőcsúcs összezár valamit. Ezeknek 0V közelében kell lenniük, ha bármelyik is eltér, irányt ad a hibakeresésnek.

Még mindig nagy a kimeneti soros induktivitás. Annak a RL tagnak akkor van jelentősége, ha erősen kapacitív terheléssel fog üzemelni a végfok. Sok végerősítőben nem is használják. Ekkora teljesítményű végfoknál elhagyhatod, a kimenettel párhuzamos Zobel-tag viszont mindenképpen legyen benne. A Vidi végfoka a "biztos, ami biztos" alapján eléggé korlátozott magasátviteli paraméterekkel rendelkezik, nehogy véletlenül is begerjedjen. Nem biztos, hogy jó viszonyítási alap.

Az 1-es és 18-as lábakon nincs feszültség,ez viszont a 17 és 2-es lábakról nem mondható el. Nem tudom szabad-e hoszasabban bekapcsolva hagyni így az ic-t így pontosan nem tudom megmondani mekkora a feszültség,de 5-10V-nál magasabb.

Csak a visszacsatolás kondiján változtattál? Nyugalmi áramon nem?

Persze, ha növeled a visszacsatolásban levő kondit, akkor egyre inkább aluláteresztő szűrőt csinálsz belőle, vagyis egyre lejjebb tolod a töréspontját. Ez el is nyomja a félvezetők által okozott töréspontokat, legalábbis egy érték felett már nem látod a szimulátoron. Jónak néz ki, egyenlőre hagyd így. Most próbálj meg Fourier analizist csináltatni a szimulátorral. Ugye, az alapharmónikus legyen 1 kHz, és számoljon ki a program mondjuk 20 felharmónikust. Elvileg, a program mindjárt odaírja a THD-t is.

Kiszedtem a kimeneti RL tagot. Így ezt kaptam.

Nem látok lényegi változást. Egyenlőre hagyd így. Próbálj rákötni a kimenetre egy 1 µF-os kondit a terheléssel párhuzamosan. És továbbra is négyszögjelet kapjon a bemenet.

Nem ismerve az adott panelt, kérdéses a nagyjelű erősítő munkaellenállásai le vannak-e húzva negatív tápra, ez a 7-es lábon mérhető.

A Fouriert hogy gondoltad? Mellékeltem hogy mit dob ki a tina. A kimenetra raktam kondit, mellékeltem mit adott.

Akkor lehet jobban járnék ha lebontanám a tápot,a végfokot és a pufferbankot,majd készítenék neki egy normális panelt? ( Idáig csak kísérletezgetés volt vele,de nem akarom tönkretenni a végfokot,így inkább kiveszem egészben ha kell.)

Azért a 7-es lábhoz menő vezetőre rámérhetnél, elvileg 100 ohm ellenállás van rákötve. Ha nincs közel negatív tápon, akkor visszafejtjük a 6-os, vagy 8-ason mit kell bevinni.

Az alapharmónikus, az a bemeneti jel. Az legyen 1 kHz és szinusz.

A k=0 a kimeneti feszültség egyenösszetevőjét jelent. A k = 1 az alpharmónikus amplitudóját jelenti, ez az előbbi eredményedben 9.93 V és ha jól tudom, akkor ez effektív értéket jelent. Valami nem jó, tegyél a bementre 1 kHz szinuszt, a Fouriert a kimeneti feszre futtasd le. Ha a kimenti fesz a tranziens analízisnél 30 V csúcsértékű, akkor 20 V körül kell lennie a k=1-nél az alapharmónikusnak. A végén THD-nek jóval kisebbnek kellene lennie, mint 1 %.

Oké, megvan.

Helló!

Szerintetek a bemenő '0' és az erősítő föld közösítésére jó a párhuzamosan szembefordított 2 darab 1n4148 plusz egy 10Ohm párhuzamban?