Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
Eddig jó!
Hát, most lehet nekiállni tökéletesen mégérteni az áramkör működését, a THD-t lecsökkenteni, ( lemehet a tizedére, vagy még lejjebb, de esetleg kell még bele tranyó ) A kimenetre tettél egy 1 µF-os kondit. Ezt levetted a THD analizálásnál? Tegyél be mondjuk 2 µF-ost és nézd meg a tranziens analizis eredményét, ahogy az előbbiekben, tehát négyszögjeles meghajtásnál. A fel- és lefutásnál nagyobb túllövéseket fogsz látni. Ezt próbáld meg csökkenteni úgy, hogy egy kicsit növeled a 10 pF-es kondit. Ezzel csökken a sávszélesség, de nem is kell ekkora. Ezt meg is nézheted, hogy most mekkora. Jó nagy lehet, de ez sem igazán egészséges dolog, mert mindjárt gerjedékenyebb lesz az egész. Szerintem bőven elég, ha a -3dB-es pont40 kHz körül van. Ez azt fogja jelenteni, hogy 20 kHz körül is csak -1 dB lesz az esés. Hogy ennek mennyi hatása van a hangminőségre, azt nem tudom. ( hi-fi? Vagy nem hi-fi? ) De ha 2 µF-dal nem gerjed be, akkor valószínű, hogy nem fog gerjedni semmilyen hangszóró, hangváltó kombinációban sem. Aztán jöhet az áramkorlát...
Zsír . Igen, kivettem még. Oké akkor nekilátok
0,16% alá nem tudom vinni a THD-t. Ha 68p fölé megyek akkor meg több mint 1000%-os. 2µF-nál ezt produkálta a kimeneten, 47pF-al.
1000%? Valószínű begerjed. Ilyenkor, a THD analízis előtt meg kell nézni a tranziens analízist, hogy nem történt e valami, például nem gerjedt e be. Ha begerjed, akkor az analizátor esetleg nem tudja kiszámolni, hogy melyik az alapharmónikus, aztán zöldséget számol.
De azért igéretes a dolog. Az áramkorlát előtt meg kellene nézni a nyugalmi áram dolgait. Vagyis, tedd fel szinuszos meghajtással, névlegesen kivezérlve, 1kHz-cel a két kimeneti tranzisztor kollektoráramát. De ne műszerrel, hanem ugyanúgy a gráfon, ahogy a négyszöget megjeleníti a progi. Legyen fenn mindkét áram, minél nagyobba és csak másfél periódus legyen analizáltatva. A többit holnap.
AM1 pozitív, AM2 a negatív áram.
Egyébként jól számolok, ehhez egy 16VA-s trafó elég lesz?
Annyit találtam róla, hogy a 1557Q-ban van DC figyelés, és eleve hidalva van, szóval nincs 4 csatornás opció, de legalább nehéz beszerezni és drága.
Ti melyiket javasoljátok? Mindenképpen hidalom és ~19V-ról fog üzemelni.
A TDA1554 és a TDA1558 a jelerősítés mértékében - értsd érzékenység - tér el egymástól.
Köszi.
Ez a Gv lenne? Lesz előtte egy hangszínszabályzó és egy aktív hangváltó is. Elvileg fogok tudni kellően nagy jelet adni neki. 1554? Amíg a készenléti módban van (mute/stand-by), addig gondolom történhet "bármi" a bemeneten, így talán nem kell koppanásgátló.
Sziasztok, a velemenyetek szeretnem kerni.
Van egy AV erősitőm, Bass Pre out kimenettel, amire egy passziv mélyládát szeretnék kötni. Ehhez ugye kellene egy külön erősítő is. Még régebben készítettem egy TDA 2030 sztereo erősítőt mindenféle előerősítő nélkül. Ez kb 20-25W-t tud, de mivel nem a falakat akarom szétrobbantani, szerintetek működne az, ha a pre-out kimenetet bekötném a sztereo egyik felébe és azzal hajtanám meg a mélyládát? Mire kellene figyelnem, hogy semmit se tegyek tönkre? Köszönöm szépen!
Jó. Ha megnézed, akkor a terhelés nélküli ábrán látható, hogy a tranyók csúcsárama 18 mA körüli. A nullátmeneteknél látható, hogy olyan görbésen emelkedik az áram. Ez tulajdonképpen onnan van, hogy nem a szinusz nullátmenetétől kezdenek vezetni a tranyók, hanem egy kicsit előbb, a félperiódus végén meg egy kicsit tovább vezetnek. Ugyanezt kell elérni akkor is, amikor ki van vezérelve, de terheléssel együtt. Tehát, a nyugalmi áram ellenállását, amiről már volt szó, még egy kicsit csökkenteni kell. Ezzel az a tranyó kezd zárni, vagyis nagyobb feszültség fog esni a kollektor-emmittere között, vagyis jobban széttolja a végtranyók bázisát, tehát, a végtranyók egy kicsivel több áramot fognak vinni. Ha megnézed, akkor az egyes tranyóknál, a vezérlések szünetében is folyik egy kis áram. Most, mondjuk 1...2 mA. Ezt kell olyan 20...50 mA köré beállítani, ez lesz a nyugalmi áram. Ha leveszed a bemenetről a vezérlést, akkor csak ez a nyugalmi áram fog folyni. Természetesen, amit most beállítasz, az nem biztos, hogy jó lesz a valóságban is, hiszen az a feszültséggenerátor tranyó, ami széttolja a végtranyók bázisát, nem biztos, hogy olyan paraméterű a valóságban, mint most. Ezért kell oda egy poti. A valóságban úgy kezded ezt beállítani, hogy ez a tranyó maximálisan vezessen, vagyis ki legyen nyitva, hogy a két bázis közötti potenciál kicsi legyen. Akkor megnézed szkóppal, hogy milyen a szinusz. Ezt most is nézd meg, ennek a tranyónak az ellenállását vedd ki, ekkor a tranyó teljes árammal fog vezetni. Fogod látni, hogy a keresztezési torzításnak milyen hatása van a kimeneti feszültségben. A valóságban addig csökkented majd ennek az ellenállásnak az értékét, míg ez a torzítás el nem tűnik. Illetve, míg fülre a legszebb hangot nem hallod. Persze, mérni kell közben a nyugalmi áramot, mert ez könnyen megnőhet az égig...
Ha ezek mennek, akkor tegyél fel kapcsolási rajzot, mert már nehezen találom a régit.
Szia! A sztereó erősítő egyik bemenetét testre kötöd, hogy az esetleges zavarok ne hallatszódjanak át a másik csatornába, a másik elé pedig készítesz egy aluláteresztő szűrő, ha a Bass Pre kimeneteden a teljes hangfrekvenciás sáv jön ki .
Mellékeltem a kapott eredményeket. 68mA-nél kaptam a második ábrát.
Nagyon jó!
Remélem, akkor már tudod, hogyan működik a nyugalmi áram beállítása és hogy mi annak a jelentősége. A baj ott van, hogy ez a nyugalmi áram nem igazán konstans a hőmérséklet függvényében. Ugye, a tranyók melegszenek, minden változik, áram béta, stb. Ahhoz, hogy a nyugalmi áram a hőmérséklet függvényében ne nagyon változzon, a T7-es tranyót rá kell szerelni a végtranyók hűtőbordájára és nem baj közel van hozzájuk, hogy ugyanolyan meleg legyen. Most ezt kellene megnézni szimulátorban, hogy értsd, hogyan is fog működni a valóságban. Ez némileg problémásabb, mert a szimulátorban át kell állítani azt, hogy milyen hőmérsékleten történjen az analízis. Hogy a TINA-ban ezt hogy lehet, azt nem tudom, de szerintem ugyanúgy, mint a többi szimulátorban. ( Mondom, egy kaptafára készült az összes, a különbség csak annyi, hogy melyiket tudja az ember gyorsabban megtanulni. Vagy, melyik az összkomfortosabb... ) Amit én használok, abban a bizonyos táblázatban be lehet állítani, át lehet írni, hogy hány celsius fokon történjen az analizis. Ebben is biztos be lehet ezt állítani, csak meg kell találnod, hogy hol. Valószínű, az az oldal előtt, ahol bejelölöd, hogy milyen pontoknak akarod a jellemzőit megjeleníteni. Illetve, hogy milyen analízist akarsz csináltatni. Tranziens, Fourier, Parameter Sweep, Monte Carlo, stb. ( Némileg csodálkozom, hogy senki sem segít ebben a dologban neked, pedig pontosan tudják, miről beszélek... na, mindegy, meg fogod találni, kicsit turkálj a progiban. ) Tehát, átállítod, mondjuk 27 fokról 60-ra, 80-ra és megnézed, hogy az előbbi 68 mA hova mászik el. Van más megoldás is, illetve kell, hogy legyen. Az, hogy felteszed a T7-et a végtranyók hűtőbordájára, az csak egy dolog. Ez a valóságban rendben is van, de ugye az előfokok hőmérséklete nem lesz azonos a végtranyókéval... Erre lehet azt csinálni, hogy ha tudod, hogy kb. mennyire lesz meleg egy adott alkatrész ( csak a félvezetők lényegesek ) akkor annak a modell leírásában ( gondolom kétszer rákattintasz a az alkatrésze és megjelenik a a modell matematikai leírása és elvileg lehet editálni... ) átírod a hőmérsékletet. Nem biztos, hogy lehet, mert vannak alkatrészek ahol nem lehet, de vannak olyanok, amiknek lehet. Az egész arra megy ki, hogy próbáld leutánozni a valóságot. Nyilván, pontosan nem lehet, de nem is az a cél. A lényeg az lenne, hogy a szimulátor segítségével megértsd az egésznek a működését és amikor odakerülsz, hogy bekapcsolod, akkor pontosan tudj mindent a működésről. Ez a hőmérsékletes dolog nagyon időigényes a szimulátorban. Nagyon sokat kell próbálkozni, hogy jól menjen, meg hogy megértsd, merre kell menni egy adott szituációban. És hát a futásidő is beleszól a dologba... Tehát, valahogy el kell érni a szimulátorban, hogy a T7 és a végtranyók egyforma hőmérsékletűek legyenek az analizáció folyamán. Ha ez megvan, akkor két eset van. Vagy azt látod, hogy a nyugalmi áram a hőmérséklet növekedésével nő, vagy azt, hogy éppen csökken. Ugye, egyik sem jó. Ha csökken, akkor a T7-nek beteszel emmmitterellenállást. Ez némileg kompenzálni fogja azt, hogy a T7-es tranyó egy feszültséggenerátor és változik a forrásfeszültsége. Ha csökkent a nyugalmi áramod, az azért van, mert a hőmérséklet növelésével csökkent a forrásfeszültség, tehát túl aktív a tranyó. Ha beteszel egy emmitterellenállást, akkor a forrásfeszültség megosztódik a tranyó és az emmitterellenállás között, hiszen a forrásfeszültség a T7 kollekotr-emmiter feszültségéből es ennek az utólag betett emmitterellenállásnak a feszültségéből fog összetevődni. Vagyis, miután az ellenállás nagyjából hőfokfüggetlen, a végeredmény az, hogy kevésbé fog csökkenni a nyugalmi áram magasabb hőmérsékleten. A másik határ az, ha nem teszel bele tranyót. Megy az úgy is, elég bele egy ellenállás is, csak akkor nagyon fog változni a nyugalmi áram, méghozzá úgy, hogy ahogy nő a hőmérséklet, úgy nő a nyugalmi áram is. ( Meg úgyis megy, ha csak egy feszültséggenerátort teszel a helyére, vagyis mondjuk egy 1...3 V-os "tápegységet". Ebből rögtön látod, hogy a a két végtranyó bázisa között nagyjából mekkora feszültségnek kell lennie, vagyis mennyire kell őket széttolni, hogy ne lásd a keresztezési torzítást. ) Ugye, ez azért kerülendő, mert ezt hívják hőmegfutásnak... tehát, azért be lehet állítani, hogy alig változzon a hőmérséklettel a nyugalmi áram és ezt az emmitterellenállás teszi lehetővé. Természetesen, a T7 munkapontját, illetve ezzel a forrásfeszültséget minden egyes alkalommal be kell állítani, méghozzá úgy, hogy mondjuk ez a 68 mA nyugalmi áram legyen, mondjuk 27 celsius fokon. Utána átállítani a szimulátort, mondjuk 80 fokra és mehet az analízis. Ha a nyugalmi áram nem nagyon mászik el, akkor jó. Na, mire ezt mind megcsinálod, pontosan fogod érteni a nyugalmi áram szerepét, beállítását, stb. Hát, ezért problémás a szimulátor használata, emiatt időigényes. ( Nem is erre van kitalálva, de az elvetemültek erre is használhatják. Még mindig jobb a keyboardot simogatni, mint tranyót cserélni a valóságban egy hőmegfutás miatt... ) A legnagyobb baj, hogy ezeket az eredményeket a valóságban nem biztos, hogy fel tudod használni. Lehet, hogy a valóságban nem is lesz stabil a nyugalmi áram, ráadásul, a valóságban még rosszabb a helyzet, mert ott meg kell várni, hogy felmelegedjen a hűtőborda... az meg még több idő... de hát, semmit nem adnak ingyébe... Viszont, a szimulátortól kapsz egy irányt, hogy merre indulj. Pontosabban egy tudást... Ezeket próbáld megcsinálni, aztán foglalkozunk egy kicsit a disszipációkkal is. Az még bonyolultabb, de ahogy szoktam mondani: fog ez menni...
Dani ügyesen kezeli a Tina-t.
A DC analízis rendelkezik Temperature Analysis funkcióval, ahol a kezdő és a végérték, valamint a lépések száma állítható. Számomra nem ismert, hogy egyedi alkatrészre is lehet-e vonatkoztatni, de a vizsgált áramköri részlet végül is elkülöníthető.
Nah, megnéztem hogy a végfok tranyókat meg a szinteltoló tranzisztort 80 celsiusra állítottam, és a nyugallmi áram 65mA lett. Ha csak a végfok tranzisztorok hőmérséklete változik, akkor 80 fokon a nyugallmi áram már 415mA. DC analyzisnél is van hőmérséklet analízis, csak az egész áramkör alkatrészeinek a hőmérsékletét változtatja.
Köszönjük.
De, kétszer ad, ki gyorsan ad... Kellene valami shoot screen arról, hogy találja meg Dani ezt a beállítást, meg azt, hogy hol tudja beállítani az analízis tulajdonságait, amiről korábban írtam, hogy keresse meg....
Mellékelem:
Tudom merre vannak azok . Az a gáz a Tinával hogy alapból 0 celsioson adja be az alkatrészeket, és többnyire a félvezetők hőmérséklet változására módosulnak az eredmények. Most azokat felvittem 25 fokra, és így a THD 0,13% lett.
Nem gáz az, ha tudod mit kell csinálni... a billentyűzet arra való, hogy simogassuk...
Egyenlőre csak annyi az érdekes, hogy működjön az áramkör rendesen. Majd szép lassacskán ki lehet finomítgatni. Reloop belinkelt egy táblázatot. Köszönjük neki. Ezen a táblázaton be van jelölve, hogy DC Analysis. Viszont ez a sor felett van egy olyan, hogy Set Analysis Parameters. Talán ott lehet beállítani mindenféle olyan paramétert, amikről tegnap beszéltem. Nézd meg, próbáld ki...
Ezekkel rendelkezik.
Minden érték fullon van. Ami olyan az a maximális értéken van. Előző oldalon nézted még az eredményeket?
Hát, részben értem... de ezt majd a Dani megérti...
Megnéztem de nem tudom, mire gondolsz. Amit látok, azok rendben vannak.
Remélem, akkor érted a nyugalmi áramot, meg annak a vonzatait? Ha nem, akkor még beszéljünk róla, mert nem egyszerű, ne maradjon ki semmi. Most nézd meg, hogyan lehet az egyes tranyóknak, vagy alkatrészeknek kirajzoltani a disszipációs igénybevételüket. Ugye, a disszipáció a az eszközön átfolyó áram- és a rajta eső feszültség szorzata. Biztos be lehet írni a TINA-nak is, hogy a kettő szorzatát jelenítse meg ( gondolom van egy lista, vagy valami, ahova be lehet írni, hogy milyen pontoknak a jellemzőit számolja ki. Tehát, valami olyasmi, hogy egyszerűen beírod a szorzatot és azt fogja kiszámolni. Ezzel a tranziens analízis esetén pontról, pontra fogja a progi kiszámolni a disszipációt. Ez valami görbét ( mondjuk szinusszerű ) fog eredményezni. Ahhoz, hogy egy használható értéket kapj, ennek a görbének a középértékét kellene képezni. Remélem, van valami függvény a progiban, ami ezt megteszi. Tehát, mondjuk avg(Uce x Ic), vagy valami ilyesmi, Az avg, az average rövidítése, vagyis, a zárójelben levő függvény mindenkori értékéből képez középértéket. ( átlagértéket ) Az, hogy ezt megcsinálja, jóval több periódust kell az alapharmónikusra ( mondjuk 1 kHz ) analizáltatni. Fogod látni, hogy a kapott eredmény szép lassan tendál egy egyenfeszültség felé. És már le is lehet olvasni, hogy mennyi, az annyi. A megnézendő az, hogy a végtranyók mennyit disszipálnak, meg a többi tranyó mennyit disszipál. Ha már minden jó, akkor meg lehet a progival méretni az egésznek a hatásfokát is. Ehhez kell a tápból felvett áram középértéke, meg a kimeneti teljesítmény, ami ugye effektív érték. A kettő hányadosa lesz a hatásfok, de nem feledkezünk meg arról, hogy valahol középértékeket kell képezni. És akkor kapsz egy vonalat a gráfon, ami azért erősen kivezérlésfüggő. ( Ha 80 %-ot kapsz, akkor gond van... )
Sajnos nem tudok a témának annyi időt szentelni mint szeretnék, ezért csak rákérdezek: szimmetrikusan klippel?
Várj, még nem tartunk ott, de sor kerül arra is.
Sziasztok. Lenne egy kérdésem. Van egy MIX3001 ic-el ellátott D osztályú erősítőm. Az volna a kérdés, hogy lehetne kihozni belőle minimum 5watot de jobb lenne a 10 watt. Hordozható hangfalhoz lenne és lithium aksikról működne. Tranzisztorokra gondoltam erősítés ként aszimetrikus tápal. Maximum táp az 4 lithium cella ami 14volt körül van. És meg lehet e tartani a D osztályt? Előre is köszönöm a segitséget.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |