Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Indukciós hevítő készítése
Szerintem a grafitban szén van. Az pedig erősen mágnesezhető. Egyébként az ilyen tégelyekben van még SiO-is és az is mágnesezhető.
A hozzászólás módosítva: Dec 23, 2015
Szerintem abban a tégelyben lehet valami vas váz is. A grafit az tiszta szén(módosulat ) különben és csak minimális áramnövekedés lehetne esetleg.
Az üveg mióta mágnesezhető, ill. vezető?
Hát, a ceruzahegy se mágnesezhető, sem a homok... Próbáld ki
Hm, lehet az alakja is érdekes. Olvastam valahol, hogy a skin-hatás szempontjából a cső alak jobb vezető, mint a tömör anyag, a tégely meg csőalakú, csak van alja is.
Azonfelül egy érdekes dolog: a nagyobb fajlagos ellnállású anyagokban kevésbé érvényesül a skin-hatás. Egy számodra érdekekes tégelyhasználati infó, most találtam: Bővebben: Link
Ezen meg jót kacarásztam, a guglifordító alkotott
 Nem is tudtam, hogy a tégely micsoda boszorkányos dolog, de a fordító leleplezte...  Ha valaki nem ismerné, hasonló vicces régebbről: Elektromos csellentyűcske A hozzászólás módosítva: Dec 23, 2015
Nos a szén tényleg nem mágnesezhető és nem is vezeti az elektromos áramot, de a grafitbán már lehet más is. Mint írtam SiO ami pedig elektrolitként viselkedik, így elektromágneses térben örvényáramok keletkeznek benne. Bár nem tartom valószínűnek, hogy akkora teljesítmény veszne el benne, mit amit GPeti írt.
Nem lehet , hogy van valami vas betét is benne ? Esetleg mágnessel megnézted már ?
A hozzászólás módosítva: Dec 23, 2015
Nincs benne vas betét, a grafitnak 28x nagyobb a behatolási mélysége mint a réznek a skin hatásnál, ennyi, ezért vesz fel akkora teljesítményt.
Idézet: „Nos a szén tényleg nem mágnesezhető és nem is vezeti az elektromos áramot,” Aha, a zseblámpaelemben akkor hogyhogy szén az egyik elektróda, ha nem vezeti az áramot? A szilícium dioxid (és nem SiO, hanem SiO2), másnéven kvarc viszont nem elektrolit, hanem kristályos anyag. Nem vezető. A kerámiák alapja is, a kerámia nem vezet - különben nem lehetne belőle szigetelőt csinálni. Szigetelőkben nem keletkezik örvényáram... Jó lenne kicsit utánanéznél a dolgoknak, mert érhetnek meglepetések...
Nos a szén nem vezeti az áramot, viszont a grafit igen. Ahhol szenet említenek az elektronikában, mint szénkefe vagy elektróda az mind grafit. Ami egy közepesen jó vezető. Az SiO és SiO2 nem ugyan az. A szilícium telítetlen vegyületei sok esetben nagyon jó vezetők. Az elektronikában is sok helyen előfordulnak. Még a trafólemezekben is. Ez itt off, így aki nem hiszi járjon utána.
Mindegy az elmélet, a lényeg hogy egy olyan tekercset sikerüljön készíteni ami pont jó a grafit tégelyhez. A tégely kap egy perlit + samott + vízüveg külső szigetelést erre megy majd a rézcső tekercs így már nagyobb átmérője lesz a tekercsnek a tégelyhez képest, több menetet teszek rá 8-10, lehet még a kondenzátorok értékével is kell játszani. Sajnos a rézcső már csak jövőre érkezik meg.
Szia
A 8-10 menet túl sok, nem fog jól melegíteni.4-5 az ideális.Vízüveg+vermikulit por a nyerő ahogy Vbodi is írta neked.. A kondikkal kell majd játszanod szerintem is. 8 as rézcsövet ajánlom. A hozzászólás módosítva: Dec 24, 2015
Szerintem is a szigetelés minél vékonyabb legyen. Elég oda a tűzálló papír is 2-3mm vastagságban. Az bírja 1100 celsiusig.
Nos, utánajártam, aminek tudtam.
A trafólemezt szilíciummal ötvözik, nem szilícium-oxiddal. Azért jó, mert a szenet kiszorítja a szilícium, így nem lesz a lágyvasból a szén miatt permanens mágnes és a fajlagos ellenállást is növeli. Az irányítottan textúrázott szilíciumvas (3,5% szilíciummal) a permalloy. Feltekercselve használják. Magáról a szilícium-oxidról nem találtam forrást. Így az részemről függő. A szén ügyében: sajnálom, vezeti a szén az áramot. Elszenesítettem egy kis fadarabot és rámértem az ohmmérővel. 2 k-s ellenállást mértem. Szegény Edison bajban lett volna, ha szénszál az izzólámpájában nem vezette volna az áramot... Pedig azt bambuszrostból csinálta hevítéssel, semmi grafit-készítés (ami azért komolyabb feladat) nem szerepelt. De a szénmikrofon se működne, ha a szén szigetelő lenne...
Hogy teljesen tiszta legyen ez a szenes dolog. Az elemi szén, mint barna vagy kőszén nem vezeti az áramot és diamágnesként viselkedik mágneses térben. A grafit, mint a szén egyik módosulata közepesen jó vezető és paramágnesként viselkedik mágneses térben. A gyémánt mint a szén további változata nem vezeti az áramot és nincsenek hatássalal rá a mágneses tér. Valójábab szinte minden mágnesezhető egy kis ideig. Ebbe nem bele értve a szerves anyagokat. Nem azt állítom, hogy a kísérlet hamis, mert biztos nem az, de ott rengetek más alkotó elem van a szén mellett. A potos kísérletet javaslom aktív szénnel végrehajtani.
Én sokat dolgozok SiO-al, mivel vagyon jó vízmegkötő ereje van. Használat után mindig indukcióval szárítom ki. Míg nem használhatatlne lesz, mert tovább oxidálódik.
A barna és a fekete kőszén nem elemi szén, hanem sok-sok vegyület keveréke, amik miatt a bányaszén szigetelő. Az elemi szénhez még közelebb áll az antracit, de még az sem tiszta szén, messze nem az.
Kimondottan aktív szénnel, pl. széntablettával még nem próbáltam, de ha nem felejtem el, veszek a patikában. A szén mágneses tulajdonságait ismerem. Csak azt nem értem, miért írtad ez: Idézet: „Szerintem a grafitban szén van. Az pedig erősen mágnesezhető.” 
Csak azt nem értem, hogy miért kell ilyesmiről vitázni? Itt van világosan. és itt.
A hozzászólás módosítva: Dec 26, 2015
Egész véletlenül nem a szilikagélről beszélsz? Mert az sem SiO, hanem szilícium dioxid tartalmú.
A többit már megtárgyaltuk. A hozzászólás módosítva: Dec 26, 2015
Sikerült olvasztani alu ötvözetet a grafit tégelyben, a menetszámot megnöveltem, a mostani tekerccsel 35kHz en megy így a grafit tégely 15A t vesz fel most meg az a baj hogy kicsit gyenge lett bár mélyvörös izzásig felmelegítette, most 8 menet van, 7 menettel pont jó lenne csak ha áttekerem már nem lesz ilyen szép a tekercs mert megkeményedik a réz, valami csatlakozó kellene rá amin átmegy az áram meg a víz is.
Tisztelt és kedves Kollégák!
Szeretnék kovácsolni, de a hevítést még nem oldottam meg olyan módon, hogy az megfeleljen minden igényemnek. Végül az indukciós hevítés technológiáját választottam. A készítendő hevítőberendezés "ipari"-nak nevezett igénybevétellel fog szolgálni. Az ok, amiért indítom ezt a párírásolvasást, az, hogy nem tudok annyit az elektronikában, hogy rövid időn belül egyedül megvalósítsam a tervemet. (Kezdőnek, amatőrnek, hobbistának neveznének.) Írtam egy lapot, ahol elolvasható ameddig eljutottam az elvi alapozásban. Bővebben: Link Ott elolvashatjátok a tudnivalókat, ezen módon sokkal szabadabban bemutathatom a dolgot. Azt is szeretném, ha azzal a lappal segíteni tudnék azoknak, akik ilyen készüléket szeretnének építeni vagy használni. Ezért igyekszem olyanra készíteni, hogy könnyen rátalálható legyen, és a hozzám hasonló kezdők is sikeresek lehessenek. Abban kérem a segítségeteket, hogy a tudatlanságomat tudásra változtasátok. Ennek érdekében kérdéseket teszek fel, és elolvasom amit írtok. Most forma szerint is kérek: Kérlek szépen Titeket, segítsetek! Előre is köszönöm! István A hozzászólás módosítva: Jan 11, 2016
Első kérdésem:
Működőképes-e az a tirisztorgyújtó/"vezérlő"rendszer amit kitaláltam? Attól tartok ugyanis, hogy a kondenzátorról leáromlásra késztetett töltések leáramlásának akadályoztatása miatt a diacon szinte azonnal kialakul a billenőfeszültségének megfelelő feszültség, így nem késleltet a gyújtókör. Érdekel más megoldás is! Csak ennyit sikerült kitalálnom. A diac felhasználása is csak egy hirtelen ötlet, és nem tudok olyan eszközről amely ehhez hasonlóan vezetésbe jönne egy bizonyos feszültségszint elérésekor. Elég lenne egy olyan feszültségszint által vezetésbe hozható elem, amelynek viszont csak egy irányba lenne vezetése. A Zéner-dióda nem fordul vezetésbe, mindössze csak a rá jellemző feszültség felett átvezet, így nem árasztaná rá a kondenzátor áramát a további áramköri részekre. A feszültségosztó működése is kevéséé ismert terület. Hogyan működik akkor, amikor ilyen elrendezésbe kerül, hogy egy nálánál nagyobb feszültséggel előfeszített tirisztorba kell áramot indítania (és ez terhelésként is működő elem, ilyenkor a feszültség hogyan alakul), és a végkivezetése is a tirisztort előfeszítő feszültséget vezető vezetőre van csatlakoztatva.
Szia!
Ha megvannak a középfrekis tirisztoraid és a nagy kondik, meg kell próbálnod. Régebben a villamos targoncák is LC oltókörrel mentek, hasonlóan ehhez. A gyors túláramvédelem fontos, ha összegyújtana a 2 tirisztor. A Tirisztorok kapcsolástechnikája elviekben foglalkozik a kényszerkommutációval.
Szia!
Köszönöm! Megvannak a tirisztorok. Mint azt a hivatkozott oldalon le is írtam, 30mikrosecundum tq kíméleti idő szükséges nekik. Valóban az egyik igen nagy kockázat, hogy egybenyitnak a tirisztorok, és akkor túláram nő fel. Csak még nem tudom, hogy milyen gyors túláramvédelmet tudnék kiépíteni úgy, hogy ne rontsa a hatásfokot és egyszerű és olcsó legyen, ugyanis már - szerintem - eleget költöttem az alkatrészbeszerzésre, most már szeretnék eredményeket látni. Ezért aztán igen kerülgetem a beüzemelést - mint macska a forró kását - nehogy forró tirisztorok és kondenzátorok jöjjenek létre; vagy éppen sok alkatrész mellet se tudjak semmit sem bemutatni. Viszont jelzem, hogy ennek a kapcsolásnak - PULSAR - pont az a lényege hogy nem kell oltó-üzemet létrehozni, mert a vezérléssel megvalósított üres idők - melyeknek meg is van a lehetőségük - lehetővé teszik, hogy rendben lezárjanak a tirisztorok. Az a megoldás egyik saroktétele, hogy az indukciós hevítéshez nem szükséges feltétlenül szinuszos váltakozóáramot létrehozni, elég hogyha a kondenzátor és az induktor meg betét alkotta rezgőkör egyet-egyet leng. Éppen ezért választottam ezt (illetve ez előtt foglalkoztam a hivatkozott lapon jelzett másikkal), mert nem voltam biztos, egészen pontosan nem értettem a kényszerkommutáció működését, és kisebb hatásfokúnak gondoltam azokat a rendszereket, melyek rágyújtással és az előzőleg feltöltött kondenzátorral hozzák létre az addig vezetésben lévő tirisztorok lezárását.
Most gondoltam ki azt a megoldást, hogy a diacot a kondenzátor elé bekötöm, így a kondenzátor megfelelő feszültségre töltődésekor vezetésbe kerül, és nincs az a gond, hogy a töltések leáramlásának akadályozása miatt szinte azonnal kialakul rajta a billenőfeszültség.
Ebben az esetben a diac után kell beépíteni egy megfelelő méretű kondenzátort, hogy a gyújtóimpulzust bizonyosképpen meghatározzam.
Miért nem csinálsz egy modern IGBT-s megoldást? Azok jobban is vezérelhetőek, kényelmesebb stb.
Először IGBT-k-kel szerettem volna megvalósítani, de négyből három már nem tűnik jónak, ezek közül egy nagyon nem. Emellett vékonyaknak találtam a lábaikat ahhoz hogy nehéz vezetékeket kössek rájuk, miközben ezek hűtőbordákra vannak rögzítve, s a készülék egy asztalon van szétrakva. Viszont hűtőbordák vásárlása céljából vettem használtan tirisztorokkal illetve diódákkal szerelt hűtőelemeket. Ezeknek nagyméretű kapcsolási lehetőségeik vannak és jók a mechanikai szilárdsági paramétereik.
Még nem írtam, hogy legalább 2,5kW-os teljesítményű hevítőt szeretnék készíteni. Ehhez a teljesítményhez már nagy áramok tartoznak, ezért jó kontaktust kell biztosítani, ami ezen tirisztoraim kivezetésével egyszerűen megvalósítható. Valamint nem hiszem el hogy 24 voltos feszültségen több mint 100 amper effektív áramerősséget tartósan lehet vezetni néhány négyzetmilliméteres keresztmetszetű vezetőlábakon. De igazad van. Az IGBT, vagy egyéb térvezérlésű félvezető elemek sokkal egyszerűbben, könnyebben kézbentarthatóan vezérelhetők és alkalmazhatók.
Vannak ipari kivitelű IGBT tokozások is csak nagyon drágák, ilyen feszültség meg áramra több MOSFET párhuzamos kapcsolása is megfelel.
Ilyen kis teljesítményre manapság tirisztorokat nem is alkalmaznak csak 100kW nagyságrendekben, kérdés hogy elég gyors lesz ami van tirisztorod akár arra a néhány 10kHz frekvenciára?
Sziasztok
GPeti: A klímások használnak réz toldókat fittingeket , lehet venni olyat ami forrasztható a csőre + a tekercsre is és a ketöt menetes megoldással tudod összekötni. István: Neked meg javasolnék egy ZVS es megoldást baromi nagy áramok tudnak kialakulni a rezgőkörben , IGBT vel is működhet akár, de én jelenleg MOSFET el építem.
A hevítendő betét nagyságától és anyagától függ, hogy milyen frekvenciát kell alkalmazni. Az indukciós olvasztókemencék hálózati frekvenciával is működhetnek bizonyos nagy méretek esetén.
Ugyan még nem számoltam ki, de úgy gondolom az alapján, amit tudok, hogy számomra az 1kHz-10kHz frekvenciatartomány megfelelő. Ezzel a kapcsolással - PULSAR - nagyobb frekvencia érhető el, mint némely másik, ugyanazon tirisztorokat alakalmazóval, mivel a kört töltő tirisztor és a kisütő tirisztor a másiktól függetlenül működik. A nem gyors tirisztorokkal, melyek visszatérési ideje körülbelül 150-200 mikrosecundum, csak alacsonyabb frekvenciák érhetőek el, tehát kisebb keresztmetszetű munkadarabok hevítése vagy felületi edzés nem minden esetben valósítható meg velük. Nekem viszont gyors tirisztoraim vannak, melyek adatlapján kifejezetten szerepel az indukciós hevítés is, mint alkalmazási terület. 30mikrosecundum tq kíméleti idejűek. A gyártó(SEMIKRON) honlapján nem találtam meg az adatlapjukat, amelynek oka szerintem az, hogy ma már nem gyártják őket, mivel helyettük MOSFET-ek és IGBT-k kerülnek alkalmazásra. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
