Köszönöm lac12345!

Eredetileg egy teljeshídú ZVS-rezgőkört terveztem és építettem is meg, de valamiért nem működött. Sokkal könnyebb megoldásnak tűnik. Az egyik igen nagy előny a térvezérlésű, avagy feszültségvezérelt (IGBT, MOSFET, azaz különféle FET-ek) eszközöknél, hogy mindössze feszültséget kell bocsátani a vezérlőelektródára, valamint nincs vezérlési teljesítmény sem csak a feszültséget kell számításba venni, nem a feszültséget és az áramerősséget. Egy másik nagy előny, hogy kikapcsolhatók a feszültség elvételével.

Az első - de, sajnálom, nem működő - indukciós hevítőmet Spark2 honlapjára igen erősen támaszkodva készítettem. Köszönöm Neki! (Ez hívják puncsolásnak! Igaz?) Sokat segített az, amit ott olvastam.

Komoly fába vágtad a fejszédet...

30 us kíméleti időt hogy kell érteni? Ez alatt az idő alatt hány Volt van záróirányban az adott tirisztoron?

Ha nincs adatlapod a tirisztorokról, akkor nagy gondban leszel. Miből gondolod, hogy egy 140 A-es tirisztornak 100...200 mA gyújtóáram elég lesz? Ez legfeljebb egy erősített gate-ű tirisztornak lesz elég.

Az az olajpapir kondi kb 5 s alatt fel fog robbanni. Az nem idevaló. Régen voltak kifejezetten erre a célra készült kondik, nagyok voltak, nehezek, drágák és még jól melegedtek is. Inkább valami Wima-t kellene használnod, többet párhuzamosan.

Azért ennyire nem egyszerű a FET-ek meghajtása sem. Az igaz, hogy a bekapcsolva, vagy kikapcsolva tartásukhoz nem kell energia ( áram ), de ahhoz, hogy bekapcsoljanak, a gate-source átmenetüket el kell látni töltéssel. Ezek olyanok mint egy kondi. És némelyiké jó nagy, tehát mondjuk amperek fognak a tranyóba bemenni, vagy kijönni az átmeneteknél.

Nem tudtam, hogy 24V ban gondolkozol, azt hittem 300-600V. 24V-ra tényleg MOSFET kellene, mert tirisztorral eleve adottak a szaturációs feszültségek és több lesz a veszteség. + figyelni az oltási időkre stb... hááát. 30 éve jó volt meg nagy teljesítményre még most sem rossz de szerintem időt és fáradságot spórolsz a mosfetekkel.

Egyébként amiatt ne aggódj, hogy vékony a lába, 100A-t még 1db jóféle TO247-es mosfet 5mm lábbal is lazán elbír. A dolog kulcsa hogy csak nagyon rövid távon kicsi a keresztmetszet. Egy jó nyákkal 2 oldalas 70u-os megfejelve + tömör rézszálakkal még 200A-is kinyerhető.

Azt hogy hogyan viszed le a nyákról, pofon egyszerű fogsz egy vagy 2db M6-os csavart + szemes sarut és azzal.

Lehetséges, hogy rosszul értelmeztem az adatlapot.
Bővebben: Link

Igen, polipropilén kondenzátorokat kellene használnom, csak most ilyen van. De az írásod elolvasása után komolyan gondolkodok rajta, hogy hogyan tudnák hozzájutni a vélhetően megfelelő MKP(polipropilén) kondenzátorokhoz!

Bizony gondolkozok háromfázisú hálózatban is - mely elérhető számomra - de az induktortekercs menetei között átvágna a túl nagy feszültség (persze ez megfelelő hőálló keramikus bélelő-szigetelő testtel kizárható, a termikus hatásfok egyidejű javítása mellett). Ezért, meg galvanikus leválasztás céljából, tehát működési és biztonsági szempontból, próbálkoznék a hegesztőtranszformátorral_ mind tápforrással.
Ezen túl az is probléma, hogy a hálózat nagyobb feszültsége könnyen és gyorsan nagyobb áramot hajt át az alkatrészeken. És az ilyen kezdő - véleményem szerint - jobban teszi, ha nagyobb biztonsági ráhagyásokat alkalmaz mind feszültségben, mind áramerősségben, ilyen módon teljesítményben is természetesen, valamint az áramütés kockázatait is csökkenti (leválasztás és feszültség lealakítás transzformátorral).

A 24V a transzformátor karakterisztikája miatt annyi, hiszen hegesztőtranszformátor, és így majdnem ötven volt üresjárási feszültségből ekkora terhelés során erre csökken.

Ilyeneket vettem: INTERNATIONAL RECTIFIER IRGPS46160DPBF Tranzisztor: IGBT; 600V; 240A; 750W; SUPER247,TO274AA
1,45-1,6mm szélességű és még ráadásul kis keresztmetszetet kiadó geometriai formájú lábakkal rendelkezik. De ha Te mondod! Az adatlapon fel vannak tüntetve alkalmazások: ipari motor hajtás, inverterek, UPS, hegesztés.
Hegesztettem is rajta keresztül, de aztán a rövidzárt okozó hegesztőpálcaleragadás...

Úgy gondolom, először kipróbálom a hegesztrőtranszformátorral, aztán beszerzek egy nagy, háromfázisú transzformátort, mert a galvanikus leválasztás biztonság szempontjából fontos. Igaz bár, hogy csak töltött induktorral indítjuk és állítjuk le ezt a készüléket, tehát feszültség alatt lévő munkatekercs(=induktor) esetén nem érintjük a hevítendő betétet, de ennek ellenére, ha véletlenül érintkezünk vele (például megigazítjuk a vasat és az közben hozzáér az induktorhoz) akkor komoly áramütést szenvedhetünk.
De előbb kellene bevételt termelni, amiből fejleszthetünk, úgyhogy ha nem elégséges tápforrásként ez a hegesztőtranszformátor, akkor közvetlenül csatlakoztatom a 230V-os vezetékre, és egy, az izzítás ideje alatt folyamatosan nyomva tartandó lábkapcsolót alkalmazok, és a készüléket a hevítendő munkadarabbal együtt elérési távolságon kívül helyezem el.

Hát, 25 fokon elég neki a 200 mA, de ez csak azt jelenti, hogy begyújt a tirisztor. Ahhoz, hogy gyorsan be tudjon gyújtani nagyobb áram kell. Persze, itt az is közbeszól, hogy a meginduló árama szinuszos lesz ( ha jól gondolom ) tehát, nem lesz túl nagy di/dt, vagyis kicsi marad a bekapcsolási veszteség. De ennek azért nagyon utána kell gondolni. Nem véletlenül van ott egy görbe ( Fig.11. ) ahol ott van egy 20 V-os generátor és egy 10 ohmos ellenállás. Ez mondjuk közel 2 A-es gyújtóáramot jelent. Ha a begyújtás túl lassú, akkor az anódfeszültség is lassabban esik le, mert a chippen belül lassú lesz a szétterjedési idő. Ennek az a következménye, hogy nem a chip egész felülete fog részt venni az áramvezetésben, tehát lesznek olyan helyek, ahol sokkal nagyobb az áramsűrűség. Ott nyilván nagyobb a veszteség, jobban fog melegedni, stb. Ezért aztán nagyon nem mindegy, mekkora árammal van gyújtva és még az sem, hogy a gyújtóáram meredeksége mekkora. Sajnos, a katalógusok nem túl bőbeszédűek...

A másik, hogy azt elemezd ki, hogy a begyújtás után, vagyis a gyújtójel végére mekkora lesz az anódáram? Ha ez túl kicsi ( ha jól gondolom, szinuszos áram fog folyni ) akkor a tirisztor nem marad begyújtva, egyszerűen kikapcsol. ( Nem néztem át igazából a kapcsolás működését, tehát, inkább csak mondom azokat a dolgokat, amikre oda kell figyelni.

A másik, amit kérdeztem, hogy mekkora a visszatérő feszültség a kiméleti idő alatt? Ha ez csak egy Volt, akkor biztosan nem lesz igaz a 20...30 us szabaddáválási idő, minimum a kétszerese kell. Legalábbis az egyik tirisztorral párhuzamosan van egy dióda, gondolom, ez biztosítja a negatív feszt.

Kondi ügyben szerintem már lac12345 a szakértő...

Olyat keres hogy forrasztható hollandereres idom.Egyenes legyen és lehetőleg vörösrézből.Méretek alt. inch ban vannak megadva, 6-os csőhöz lehet nehéz lesz beszerezni.
Bővebben: Link
Ide kell még a másik fele is, ami szintén menetes azt érdemes a gépre tenni és a hollandereset pedig a tekercsre./ legalábbis én így fogom megoldani.

A kondikkal kapcsolatban pedig szerintem a WIMA gyártmányú MKP10 ,FKP1, FKP4 es kondik jöhetnek szóba.Persze vannak kifejezettem erre tervezett méregdrága kondik is.FKP4 est nem nagyon lehet kapni itthon / vagy csak én nem találtam.
FKP1 lenne az igazi ezek közül de ez eléggé drága úgyhogy maradt az MKP10.
100nF-220nF osból érdemes összerakni a kondi bankot.Itt érdemes minnél magasabb feszültségszintű kondit választani.Nekem 100nF 1600V os kondikból van a bank.A kondikat mindenképpen kell majd hűteni és a kondik elhelyezése is rettentően fontos kicsit visszaolvasva
megtalálod hogy hogyan érdemes a kondikat elhelyezni / belinkeltem már.
Itt már többen megépítették a két fojtós ,vagy az egy fojtós Pimi9 féle kapcsolást,Szerintem ez a legegyszerűbb és legolcsóbban megépíthető hevítő.

Keresd vissza pár hozzászólásomat hogy az ebay-en van ide való kondi amit indukciós főzőlapokban használnak, persze abból is több kell darab.

Több olkból is vérzik az elképzelés, nem kell erőltetni a tirisztoros kapcsolást mert nem a XX században vagyunk, főleg ilyen kis feszültségre meg teljesítményre.
Lehet megépíteni a pimi féle kapcsolást, lehet venni az ebay-en 10-15 ezer forintért panelt amit tunningolni is lehet, ha a az említett ZVS kapcsolás sem működött akkor ez még kevésbé fog, nem beszélve arról hogy ilyen gyors tirisztorokat már nem igen gyártanak ha egy elromlik akkor nem pótolható legalábbis egy FET árából biztos nem.

Vannak elég olcsón egy lapos indukciós főzőlapok a boltban, lehet meg kell egyet venni és a munkatekercs cseréjével lehet vele izzítani vasat, talán ez lenne a legjobb út.

Szia

Igen azok akkor is megtetszettek, csak mivel nincs hozzá adatlap, itthon nem lehet kapni ezért nem mertem ajánlani sem.Adatlap + konkrét gyártó nélkül meg szerintem azt írnak rá amit csak akarnak.És nekem kicsit gyanús is a teljesítménye / ha viszont azt tudja ami rá van írva akkor azokból a kondikból nagyon jó bankot lehet összehozni.

Az adatlapot is megtaláltam keresd meg itt van a fórumon.

Hát, ha már bevásárolt tirisztoroshoz való alkatrészeket, akkor fel kellene használni...
Egyébként, igen gyors tirisztorokból van nekem vagy 10...15 kiló, úgyhogy az utánpótlás még nem lenne gond. Az oltókondik már sokkal nagyobb probléma, mert az aztán tényleg drága...

Én inkább valami rendes kapcsolást választanék, pimi, vagy kétfojtós, vagy teljes híd, stb. Biztosan nem kezdenék bele ilyen indukciós izék átalakításába.

Van valahol egy gyári indukciós főzőlap kapcsolás?
Attól tartok legjobb eredményt azzal lehetne elérni mindössze a munka tekercs cseréjével.

Az oltókondi mitől olyan különleges hogy drága kell?

Éppen foglalkozom a dologgal.

Az áram szinusz-szerű fel-le futású mivel gyakorlatilag egy rezgőkörről van szó, melyet a kondenzátor és az induktor+betét alkot. 50mikrosecundum-os félhullám időt feltételezve 25mikrosecundum alatt éri el a csúcsfeszültséget. Ezért úgy gondolom - persze kezdőként - hogyha 10mikrosecundumon keresztül biztosítok idővel hanyatló áramerősségű gyújtóimpulzust, akkor rendben működni fog. Kérem jelezzétek, ha nem igaz, amit írok!
Ezeket a bizonyos adatokat csak a magam értelmezése szerint határoztam meg az adatlapból, de semmi akadályát nem látom annak, hogy 24 voltos feszültségig és jóval nagyobb áramerősségig növeljem a gyújtóimpulzust, és a gyújtóimpulzus hosszát is.

Azt hiszem, hogy ha tönkremennének a tirisztoraim, akkor ebben a kapcsolásban nyugodtan helyettesíthetném őket más eszközökkel, ugyanis ennek az elrendezésnek az a lényege, hogy a tirisztoroknak idejük legyen lezárni.

Egyébként nem ragaszkodom szinte semmihez sem, csak ezek vannak birtokomban, és ezeket könnyen tudom szerelni.
Meg transzformátor is ekkora van. Hálózati feszültségszintek esetén pedig illesztőtranszformátorral (az induktor-betét rendszert illeszti a készülékhez) kell megoldanom, hogy a kondenzátort töltő részlet ellenállása megfelelő legyen. 230V esetén pedig azt sem engedhetem, hogy nagyteljesítményű berendezést építsek, mivel korlátolt az áramerősség, és aszimmetrikus terhelést sem akarok létrehozni.

Tudom, hogy ez az ipari alkalmazás komoly anyagi beruházásokat igényel - esetemben pénzt - de azt hiszem, hogy ez a jövő útja. Igaz, hogy egyszerűbb lenne megszerzett tőkével beszerezni egy elégséges eszközt, de így olcsóbban megépíthetem és üzemeltethetem, mert értek hozzá. A megszerzett tudást pedig hasznosítani tudom másutt is.
Ezért aztán bocsánat, hogy értetlenkedek, és csak peddzem a tirisztoros indukciós hevítőt, de jelenleg ezt találom jónak.
Most azon gondolkodok, hogy nekiállok gázégős rendszerrel hevíteni és összekovácsolok valamennyi tőkét erre, azért, mert már anyagilag a határhoz fogok érni.

Attól drága, hogy sok kell belőle... tirisztoroknál 15 kHz felett nem nagyon tudsz menni. Ebből következően, látatlanban is több kell, mit 2..3 db.
Egy régi, mondjuk Siemens 15µF 800V-os kondi 10 rugón felül volt... és akkora volt, mint egy sörösüveg, csavaros kivezetés, stb. És még jó nagyok voltak a veszteségei is, mert melegedett...

Szia

Ha a hozászolásodban szereplő linkre gondolsz mint adatlap akkor azért írtam ,hogy nincs hozzá adatlap mert ez szerintem nem az, vagy csak én nem találom itt..
Bővebben: Link

Nem konkrét adatlap, de kapacitás feszültség és méret táblázat. Mit szeretnél még tudni róluk?

Kíváncsiságból csináltam egy kapcsolóüzemű leválasztással működő tervet.

20kHz-en megy teljesítményfokozat 1us-os kapcsolási átfedéssel kapcsolgatnak a bemenet direkt 230V. Mivel ohmos terhelés ezért a hálózatból felvett áram szép szinuszos kevés zajt termel.
A rezgőkör csúcsárama 200A, a fetek RMS árama pedig 25A.
6,5kW fűtőteljesítménnyel ezek a mért adatok:

Azokból a fetekből amit vettél szerintem kihozható egy ilyen cucc.
Egyedül annyi hogy kell szerezni egy bivaly nagy E magos vagy ETD magos ferrit trafót a leválasztáshoz. Pl EI80-at vagy 2-3 EDD59-et, nagyobb frekin elég kissebb vas és rezgő kör is viszont akkor nagyobb darab vasakat nem fog jól fűteni.

Kezd hasonlítani egy ipari berendezéshez.
Ha valakit érdekel nagyobb ferrit, akkor keressen meg pű-ben.

Bocsi! Engem is érdekelne a dolog, de ebből a rajzból nem sokat tudok kivenni. Ez egy teljes hidas meghajtás lenne?

Igen ez egy teljes hidas meghajtás. De így csak egy elméleti megoldás, hogy működjön sok egyéb kell hozzá. Félhídmeghajtás, segédtáp. Valamilyen PWM vezérlés áramvédelem, túlfeszvédelem stb...
Ötlet gyanánt tettem fel.

Akkor mondhatni, hogy ez egy kapcsoló üzemű táp és a szekunder után nem ohmos terhelés lesz, hanem induktív. Ez esetben melyik oldallal kell ki hangolni a rezgőkört? A transzformátor előtti kondikkal vagy a tank kondikkal?

Nem, ez egy rezonáns híd trafós leválasztással. A terhelés pedig ohmos ha pont rezonancián jár. Értelem szerűen ha a munkatekercs üresen jár vagy teledobálod vassal változni fog az induktivitás. Hogy trafó ott van e vagy nincs az teljesen mindegy mert nem az csinálja a lényeget csupán leválaszt esetleg áttételt változtat. Hangolni lehetne a trafó előtt is és a szekunderen is de mivel a rezgőköri áramokat nem érdemes a trafón keresztül járatni csak a szekunderre érdemes tenni.

Üdv. Az én gépem is teljes hidas, PWM vezérlés nem kell, inkább PLL!, az áram és túlfesz védelem az alap. Még annyi hogy én soros rezgőkört használok igaz hogy ennek a legkisebb az impedanciája rezonancián de nem is kell üresen járatni a gépet. 4db IRFP460 -ból lazán kijön 2-2,5kw.

Köszönöm!
Ez egy teljeshidas kapcsolás, ha jól látom.

Továbbgondolva a dolgot, arra jutottam, hogy félreteszem a hegesztőtranszformátoros táplálás ötletét, és egyből 3x400V-tal táplálom meg a hevítőt, közvetlenül a hálózatról. A zavarszűrést a simítókondenzátortelep végzi az egyenirányító után párhuzamosan bekötve. A leválasztást pedig egy induktor-transzformátor elem végzi el közvetlenül a betéttel együtt alkotott rendszerben úgy, hogy a sokmenetes, többrétegű, szigetelt csövekből (vagy azt kiváltó, most nem részletezett elemekből) álló tekercset belülről áramszigetelő, legbelül pedig hőszigetelő réteggel bélelem. A betétacél mint egy transzformátor szekunder tekercse (egymenetes tekercs) viselkedik.
A készüléken keresztülfolyó áram a sokszoros áttétel miatt sokszorosa áramot indukál a hevítendő betétben. Az elektromágneses csatolás mértékétől függően lehet a betétbe energiát bevinni. Ezt a tekercselés geometriája, és a belső hézagok (áram- és hőszigetelő szigetelők vastagsága, és a kis légrés az elfogadható könnyedségű behelyezéshez) határozák meg.

Ez az induktor-transzformátor elem látszólagos ellenállása folytán korlátoza a hálózatból felvett áramot, így a teljesítmény meghatározója.

Ha alumíniumból készítem (400V x csak 40A = 16kW!), akkor viszonylag (a rézhez képest) olcsó lesz. Így megengedhető, hogy a különféle munkadarabokhoz külön induktor-transzformátor készüljön.

Nem egészen világos hogy akarod ezt az elektromágneses csatolás dolgot. Milyen vasra tekered fel a szekunder 1 menetet?

Üdv. Én így szoktam csapágyakat előmelegíteni kb 80-100 fokra. Tapasztalatom szerint 50Hz-en ide kicsi, Khz-ekben gondolkodj. Cimopata már felvázolta a megoldást a problémádra, ismerve munkásságát a kapcsolóüzemű tápok világában szerintem tud neked segíteni.

Úgy értettem, hogy az előzőekben jelzett Bővebben: Link lévő kapcsolás (az a bizonyos PULSAR) induktor-betét elemét alakítom ki úgy, hogy az induktor egy légmagos tekercs legyen, aminek akkora az induktivitása, hogy 400V-os hálózat esetén (ha jól tudom háromfázisú egyenirányítóhidas kapcsolás esetén az effektív feszültség 1,35x400V=540V, de ennek még utánaolvasok) egyensúlyt tartson 10A körüli áram átáramlása_5kHz-en. Illetve a hatásos teljesítmény körülbelül 400Vx10A körüli legyen. A belehelyezett acél is belejátszik ennek a légmagos tekercs = induktor -nak az induktivitásába és az adott frekvenciára (5kHz körülire tervezem) mutatott látszólagos ellenállásába.
Tehát nincs kifejezetten vasmag (gondolom ezen a (hang-)frekvencián ferrites vagy porvasmagos, nagyon körülmények (pénz, idő, stb.) szorította esetben nagyellenállású transzformátorlemezes vasmag jöhetne csak számításba), a légmagos tekercsbe helyezett acél viszont pont úgy viselkedik, mint egy rossz transzformátor-vasmag, amit nem megfelelően alakítottak ki örvényáramok ellen. Egyben ez a hevítendő acélbetét az úgynevezett induktor-transzformátor elemnek a szekunder tekercse.

Valóban, az 50Hz-es hálózati áram csak nagy betétkeresztmetszeteknél jöhet számításba (legalábbis iparilag és gazdaságosan), de mint jeleztem, itt 5kHz-es frekvenciát szeretnék alkalmazni, amit ezen kapcsolás lehetővé is tesz.
A simítókondenzátortelep kapacitását legalább hússzorosára tervezem a (munka-)kondenzátor-telep kapacitásának - és remélem ez megoldja az ingadozás, zavarszűrés, ésatöbbi gondkörét.